Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-05 / 185. szám
RACSATEGYE! NAPÚ) _______ 1927 fyius 5 Mindnyájan festvérek vagyunk. . . A tengerentúl nincs nemzetiségi ellentét szerbek és magyarok közt Amikor Jugoszláviában épugy, mint Európa legtöbb államában, még ma is sokszor kíméletlen támadások érik nemzetiségeket az államalkotó nép rész ről, amikor még az egyik nemzetiségi nyíltan a másik ellen tör, érdekes iiir érkezik Amerikából arról, hogy hogyan érnek ott egymás mellett a nemzetiségiek. Azok, akik itt még gyűlölettel vannak a kisebbségiek iránt, ott a testvérsorsban már régen testvérjobbot is nyújtottak. Kanadában most fognak tárgyalni egy izgalmas bűnügyet másodszor, amelynek vádlottai félvérüek, akik meggyllkoltak egy kivándorolt magyart, névszerint Hóra Gábort. A bíróság az első tárgyaláson felmentette a vádi ntakat, de a közvélemény ebbe nem nyugodott bele és akció indult a por uíraftlvételére. Ehhez azonban pénz kelhtt és az áldozat családjának nincs pénze a felmerülő költségekre. Gyűjtés indult meg és ebben a gyűjtési akcióiján ősz szefogtak a kanadai magyarok, szerbek és horvátok. A Hóra-per költségeire, valamint a család támogatására -mint a kanadai lapok küzlik — épugv adakoztak magyarok, németek, mint szerbek. Többek közt az adakozók között szerepelnek LaUcsics Milován nevű montenegrói és Maros Glisa horvát kivándorló is. Galíciaiak, svájciak, kanadai benszüliitlek adakoznak egy magyar családnak s kivándorolt horvátok, szerbek, montenegróiak adják testvéri érzésűknek jelét. Úgy látszik tengernek kell elválasztani bennünket a szülőföldtől, hogy rriegérezzük az igazságot: mindnyájan em bertestvérek vagyunk... Hangverseny helyett kártérítési per Miért maradt el Csóvics József operaénekes palicsi koncertje ? A palicsi nagyvendéglő koncert-termében szombaton este kellett volna megtartani Csóvics József operaénekesnek hangversenyét, amelyet az elmúlt egész héten át plakátokon ps újságokban hirdettek. A koncert azonban az érdeklődők meglepetésére elmaradt és a művész sértődötten eltávozott PaUcsról. Nagyszámú közönség lepte el szom haton este a nagyvendéglö terraszát és egyik asztalnál Pribicsevics Szvetozár is látható volt, aki átutazóban járt itt s szuboticai barátai felhívták figyelmét Csóvics József megtartandó hangversenyére. De az utolsó pillanatban nézeteltérések támadtak a művész impreszszáriója és a fürdöigazgatósdg között A kitűzött időpontban ugyanis az •impresszárió felszólította az igazgatót hogy vitesse fel a zenekari zongorát a koncert-terembe. Az igazgató ezt a követelést nem teljesítette, arra való hivatkozással, hogy ez a hangverseny rendezőségének a kötelessége. Hosszas vita és tárgyalás után végül Csóvics József értesült arról, hogy lehetetlen megtartania a koncertet és dr. Diamant Ernő bíróval, aki a zongorakiséretet látta volna el, elhagyta Palicsot. Mint értesülünk, a művész megbízta dr. fírabovac Pavle ügyvédet, hogy indítson kártérítési pert a fürdőigazgatóság ellen. Csóvics József impresszáriója a következőképen nyilatkozott az ügyről: l— A szerződés értelmében az igazgatóságnak kellett volna gondoskodni személyzetéről és köteles lett volna zongorát kölcsönözni, kilenc órától kezdve pedig, a koncert idején nem lett volna szabad működni a nagyvendéglő zenekarának. Mikor azonban Goldschmied igazgató látta a nagy tömeget, amilyen Palicson eddig még nem volt, nem akarta ezt teljesíteni, nehogy a fogyasztóközönség elvonuljon a vendéglőből. Megjegyzem, hogy a koncert reklámozását mi végeztük. Hiába tett meg mindent Kaciancsics, az ismert sportember és művészbarát, mm sHewiiU az igyekezete. Minthogy a jazz-zene tovább is szólt és zongora nem volt a koncert-terem ben.^kijelentettem a szerződés tcljesité sére irányuló hiábavaló kísérleteim után hogy ilyen körülmények között a hun versenyt nem tehet megtartani. A fiirdöigazgatósdg részéről a kö vetkező felvilágosítást kaptuk: — A koncert azért maradt el, mert nem volt publikuma. Alig néhány jég fogyott, ezzel szemben a vendéglő tev rászán nagy közönség volt és az igazgató sokakat felszólított, kivánn,ak-e hangversenyre menni, de azt válaszol ták, .hogy jobban érzik magukat lenn szerződés szerint az igazgatóság csupán a helyiséget, takarítást és világi fást volt köteles a hangversenyrendezö ségnek rendelkezésére bocsájtani. A palicsi elmaradt hangversenyért i nemsokára érdekes • bírósági tárgyak! fogja kárpótolni a közönséget. Hatvanezer dinárt kap a volt noviszadl polgármester A belügyminiszter utasította a város az illetmények folyósítására Dr. Milovánovics Milován volt növiszadi polgármester nyugdíjügye újból foglalkoztatni fogja a városi képviselőtestületet, mely tudvalevőleg nem teljesítette a belügyminiszternek ezévi má jus 14-én kelt rendeletét, hogy február elsejétől kezdődöleg fizesse ki a volt polgármesternek járó teljes fizetését, mindaddig, amíg a közgyűlés a nyug dijaztatása, illetve végkielégítése ügyében nem döntött. A városi közgyűlés panasszal élt miniszter rendeleté ellen, de a miniszter ettől függetlenül újból utasította a várost előző rendeletének végrehajtására A városi közgyűlés ekkor sem tett ele get a rendeletnek, hanem felkérte a bel iigyminiszitert, hogy helyezze hatályon kívül május 14-iki szerinte törvénytelen rendeletét, mely esetben a város is viszszavonja az államtanácshoz benyújtott panaszát. Erre a felterjesztésre hétfőn érkezett le a városhoz a bácskai főispán leirata, A főispán haladéktalan végrehajtás végett megküldi a Vnkicsevics Vclj'n mi niszterelnök által aláirt rendeletét melyben utasítja -a főispánt, hogy gondoskodjék azonnal arról, hogy előző rendeletéit haladéktalanul végrehajtsák, miután az 1866. XXI. t.-e. 64. §-a szerint a volt polgármesternek felmentésétől számítva mindaddig, mig nyugdiját meg nem állapítják, teljes fizetés jár és ez az összeg február 1-től visszamenőleg volt polgármesternek kifizetendő. Egyben elrendeli a miniszter, hogy a város a régi nyugdijszabályzat alapján azonnal állapítsa rneg a volt polgármester nyugdíjigényét, illetve végkielégítését. A rendeletet a legközelebbi városi közgyűlés elé terjesztik, njely harmadizben fog ezügyben állást foglalni. Dr Milovánovics Milován volt polgármesternek közel hatvanezer dinár jár február óta ki nem fizetett járandóságai fejében. Tizenkétévi íegyházra ítéltek a vojlovicai feleseggyilkost Pancsevóról jelentik: A pancsevói törvényszék büntetőtanácsa hétfőn tár. gyalta Urosz György vojlovicai korcsmáros bűnügyét. A vádlott április barir.incadikán veszekedés közben agyonlőtte feleségét, Grosz Teréziát. A tanács elnöke Todorovics Mihály dr. törvényszéki elnök volt, tagjai Kosztics Mirkó és Jokszimovics Miroszláv törvényszéki bírák, a vádat dr. Milasinovics Bránkó államügyész képviselte, a védelmet dr. Dadics Ljuboinir ügyvéd látta el. Grosz vallomásában elmondotta, hogy huszonhárom évvel ezelőtt nősült és felesége kétszer megcsalta. Akkor az asszonyt elkergette és csak apjának rábeszélésére fogadta vissza, de nem volt többé nyugalma és ivásnak adta magát. A háború elején házat vett 'Vojlovicán és peres eljárás következtében kétszer kellett a vételárat megfizetnie. Ez is hozzájárult elkeseredéshez és különösen a házvétel miatt állandóan veszekedtek feleségével, sőt nagyon gyakran megtörtént, hogy az asszony őt \ megverte. Aznap este is a há/vétel miatt vesztek össze. Ö részeg volt és csak arra emlékszik, hogy veszekedni kezd- j tek, azután nem tudja mi történt, csak akkor eszmélt fel, amikor felesége már I halott volt. Nándori Terézia, a vádlott leánya volt az első tanú. A tanú, aki Nortdorí András mészáros ielesége és szüleivel egy házban lakott, tanúvallomásában anyját vette védelmébe® és elmondotta hogy apja állandóan ivott és soha nem dolgozott semmit. A gyilkosság éjszakáján ö már szobájában feküdt, ' amikor hallotta, hogy szülei az ivóban vei székednek Nem tulajdonított nagy jelentőséget a dolognak, egyszerre azonban lövést hallott. Kirohant és a sötét ivóban vérben fekve találta anyját. I Megkérdezte apjától, hogy mit tett, mire j iö azt felelete: — így kellett cselekednem.’ Nortdorf András, Grosz veje hasonló vallomást tett és a többi vádlott is azt mondotta, hogy Orosz iszákos ember volt. A perbeszédek után a bíróság Grosz Györgyöt tizenkét évi íegyházra ítélte. Enyhítő körülménynek vette a vádlott ittasságát, de kimondotta, hogy a tizennyolc év előtt történt családi viszálykodást nem lehet figyelembe venni. Szerbia a szerbiaiaké ma adhatn k meg Szépiában j magyar vasutasok Kezdetben volt á Momro.e-elv, amely Amerikán és Ázsián keresztül még a világháború előtt, érkezett el a Balkánra ér az. ni államalakulás után a Bácska— Bánát—Baranya területén igy formulázíák meg a vezető politikusok: a Vajdaság a vajdaságiaké. Az elv keresztülvitele meglehetős nehézségekbe ütközött és a Vajdaság népei nem ragaszkodtak mereven tíz eredeti -szövegű rz, megelégedtek azzal, hogy azok, akik Szerbiából és az ország többi tartományából költöztek ide. becsületesen és jóakaratul dobozzanak együtt az itteni lakossággal. A legújabb Monroe Szerbiában érvényesült. Szerbia <z szerbiaiaké mondjak és a jugoszláviai magyarság külön tragikuma hogy ez 5s cisak a kisebbségi sors szomorúságát enyhíti. Az történt ugyanis, hogy a magyar vasutasok jó részét szolgálati érdekből már régen elhelyezték a Vajdaságból. Ezeknek a vasutasoknak legnagyobb része Délszerbiába került főként azért, mert a magyar anyanyelvű vasutasokat. akik közül sokan — horribile dicta — a régi magyar illetőségi törvény hiányosságai következtében állampolgárságát nem tudta igazolni,-nem tartották elég megbízhatóknak a Vajdaságban. Az áthelyezett magyar vasutasok helyébe délszerbiaiak jöttek a Vajdaságba. A délszerbiai vasutasok helyzetét semmivel sem nehezíti meg a Vajdaságban az a körülmény, hogy ők nem vajdaságiak, sőt ez sokszor és nagyon sok tekintetben előnyt is jelent számukra, ezzel szemben a Délszerbiába küldött magyar vasutasok helyzete, ugv látszik, nem olyan k-dvezö.* Egy Nishe helyezett magyar vasutas közli velünk, hogy el kell hagynia' állását, egzisztenciáját, mert nem tűrik meg odalent. »Idáig )tt békében éllem — irja Nisböl a vasutas — de most egy pár napja itt is az a láz kering, hogy cl azokkal, akik nem ide valók és kénytelen vagyok jo magam is összecsomagolni.« A levélíró azok közé a szerencsétlenek közé tartozik, akiknek nem volt módjukban megszerezni a domovnic.it és igy most kénytelen kivándorolni, hogy Argentínában növelje a magyar Földnélküli Jánosok hadát. A Monroe-elv valóban tiszteletreméltó és valljuk mi is, de talán mégis csak az volna az igazságos dolog, ha azokat a vasutasokat, kik nem maradhatnak meg Délszerbiában, mert vajdaságiak, hozzák vissza a Vajdaságba, mert ha igaz, hogy Szerbia a szerbiaiaké, akkor bizonyára az sem igaztalan, hogy a Vajdaság a vajdaságiaké! Van üzlet amelyik most is jól megy Rendőrkordon tartja fent a rendet egy bolt ajtó előtt —■ Hagyja el uram, nincs üzlet, rószszol megy a bolt, — panaszkodnak u szuboticai kereskedők, ha netalán hogylétiik felől érdeklődik az cuibcr. £s a panasz jogos is, mert az üzletek konganak az ürességtől, itt-ott. ha betéved a vevő, az alkalmazottak dédelgetve fogják körül és egyszerre tiz kéz is nyúl a kért áru után. Ezzel szemben van egy üzlet a városban, amelyben oly nagy ti forgalom, hogy rendőrségnek kell a rendet fenntartani, csak jegy ellenében lehet bejutni, mint egykor a közélelmet zési raktárakba és oly nagy a tolongás 1 előtte, hogy a szegény kuncsaft, mig el- I jut a pultig, a legnagyobb életveszedelmeken megy keresztül. Ez a jólmenö üzlet az Alekszandar-utcán van és nemrégen még Sugár Béla tulajdona volt. Sugár Béla, mint sokannyian, a nehéz gazdasági viszonyok következtében csődbe jutott, az üzletből, amely a város egyik legnagyobb és legszolidabban vezetett divatáruháza volt, csődtömeg lett. Mint csődtömeg került ismét an biok magánkézbe, amely most kiárusít. Szuboticán tönkre kell menni egy boltnak, aztán kiárusításra kell kerülni, akkor bombaüzleteket csinál. Kiárusítás... Ez a szó még hódit, szédít, elkábit s erre a város legtávolabb pontjairól is karavánok kerekednek föl: bevásárolni. Kiárusítani, annyit jelent a tömeg előtt, hogy ingyen vásárolni. Ezért vannak százan, meg százan, reggeltől-estig a néhai Sugár-cég üzlete előtt, hogy nehéz küzdelem után, kék foltok árán megvehessenek egy-egy pár fürdőcipőt tizenháromért, egy-egy nyakkendőt hetvenért és ha a tolongásban letépik az ingét, mégis megvigasztalódnak: — Ilyen olcsón sohsem jutottam volna hozzá. Szombaton reggel akasztották ki az üzlet lehúzott redőnyére a táblát, amely tudtul adta, hogy a Sugár Béla-cég raktárát kiárusítják. Negyedóra múlva az üzlet előtt tiz ember, félóra múlva húsz, mire kezdetét vette a kiárusítás, kétszáz. Percek alatt terjedt el a városban a kitűnő beszerzési alkalom hire és mire kiszolgálták az első húsz vevőt, már rendőri segítséget kellett kérni a rend fenntartására. Az üzlet-ajtó nyitvatartásiról szó sem lehetett, a redőnyöket le kellett huzni és a bent szorult vásárlóknak végül ugy kellett kibújni a redőny alatti keskeny résen. Hétfőn csak emelkedett a forgalom. Kendős asszonyok, szabadnapos vasutasok, sihederek és néhány jobb öltözetű ember, összesen mintegy kétszázan vették ostrom alá az üzletet. Mindenki egyszerre akart bejutni, attól tartva, hogy orra elől szétviszik a raktárt. A nagy tolongás miatt még az első turnus számára sem merték felnyitni az üzletet. A rendőr, akit odapréseltek a rollóhoz, toporzékolt, izzadt, hadonászott, könyörgött, biztos, hogy legjobban szerette volna a gumim botot használni, mert se rimánkodás, se gorombaság nem segített. Az embereken erőt vett a vásárlási láz, a vásárló düh. Nem volt más mód, sorszámokat osztottak ki és voltak olyanok, akik pénzt kínáltak az alacsonyabb sorszámért, hogy előbb bejuthassanak. Az érdeklődés arányában emelkedtek közben az árak is. Azok. akik csak hétfőn délután lépték át a küszöböt és megtépve, összetörve indultak hazafelé hónuk alatt az olcsó portékával, a kirakatok előtt elhaladva, szomorú válóra jutottak, hiába ették meg a békát, alig valamivel vásároltak olcsóbban, mint más üzletben, ahol nincs kiárusítás s ahonnan nem rendőrkordon tartja vissza, hanem maga a kereskedő hívja be a vevőt. Azért mégis legjobb üzlet a kiárusítás s ha a gazdasági helyzet még soká ilyen lesz, mint ma, —- fellendülnek az összes szuboticai üzletek. Mindegyik csődbe jut és mindegyik — kiárusít. Tudományos alapokon nyugvó fogápolás! Minél erősebb a riyálkiválasatás, annál hatásosabb a száj ápolása. Fogkefe és viz nem elég ehhez. PEBECO-fogpaszta előmozdítja a ny.ilképződést és igy a legkisebb ételmaradékok is eltűnnek a fogak közül. PEBECQ -fogp^ta^J
