Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-31 / 211. szám

•>1.. i ^ f

1927 julius 31

mnurcs

Gyorsabb igazságszolgáltatás felé

Köztudomású, hogy a Vajdaság igazságszolgáltatása jó néhány esztendeje kátyúba került és így e jogvidék jogászai, főleg az ügyvédi kar, sóvárogva tekint az elé az idő elé, mikor fog a jogszolgáltatás szekere végre valahára kikerülni ebből a kátyúból. És ezért kitörő lelkesedéssel és örömmel fogadja mindenki azoknak a reformterveknek megvalósítását, melyeket a noviszadi fe- Ubbezési biróság újonnan kinevezett elnöke kilátásba helyez.

Lassú igazságszolgáltatás nem igazságszolgáltatás és itt a tizenkettedik ftrája, hogy ez az igazságszolgáltatás nélküli állapot végre valahára megszűnjön. Bár kétségtelen, hogy az egyéni fniciaífva nagyon sokat segíthet s a felebbezési biróság elnökének tervei elégé «negnyugtatókak, személye is garanciát nyújt arra, hogy a tervek valóban kivitelre is kerülnek és momentán a bajon segítve is lesz, de az igazságszolgáltatás kérdése, amelyet az államigaziaitásban — sajnos — qantité négligeihtanak tekintettek, nem függhet egyéni tnldaüvától, nem függhet egy személy akaraterejétől és kapacitásától, hanem ttttézményileg kell az igazságszolgáltatás gyorsaságának kérdését megoldani.

A Vajdaságban érvényben levő percend elég modern, hogy a gyorsaság kérdése a jogszolgáltatásban elsősorban Érvényesüljön, ámde, és ebben minden |bgász megegyezik, ennek a kérdésnek fegy nagy kerékkötője van, a kerékkötő 9 mostan érvényben levő illetéktörvény.

Kerékkötő pedig az illetéktörvény azért, mert egy olyan intézkedése van, amely a megsértett jogrend helyreállításának — par excellence — akadálya. Ez az intézkedés az, hogy megtiltja a bírónak, hogy mindaddig, mig egy ügyben a biró nézete szerint megkivántató Illeték leróva, és szabályszerűen leróva Oincs, az ügyet elintézze., úgyhogy ma *z a helyzet, hogy a birónak nem a corpus jurist, hanem első sorban az illetéktörvényt kell szem előtt tartania, mielőtt az ügyet elintézné.

Sőt büntetés terhe alatt tiltva van a felrónak, hogy _ ügye,t elintézzen, míg az illetek néni kiszabva; hanem megfizetve, helyesebben szabályszerűen leróva nincsen. Szóval nem elég az illeték megfizetése, hanem az illetéket szabályszerűen, mint ezt az illetékleróvás tekervényes paragrafusai előírják, kell leróni és mindaddig, mig ezek a tekervényes, sokszor egymásnak ellentmondó és homályos rendelkezések be nem tartattak, a biró az ügy érdemi elbírálásához hozzá nem foghat.

Bz a rendelkezés a legutóbbi években olyan állapotot eredményezett, mely a Jogszolgáltatás csődjének minden külső jelét magán viselte, mert alkalmat adott arra, hogy bármilyen égető jogsérelem orvoslása a néha horribilis összegű illetékek szabályszerű le vagy ie nem róvásának kérdésétől tétessék függővé. Jelen sorok írója, de minden jogász a Vajdaságban csakis fájdalommal állapíthatja meg, hogy mindaddig, mig ez a szakasz, az illetéktörvény 51. §-a fennáll, ez a jogrendellenesség állapota, amely egyéni iniciativával csak ideigóráig lesz orvosolható.

Ha tehát a jogszolgáltatás gyorsasága mint ideál felé közeledni akarunk, mulhatatlanul szükséges, hogy a fennt említett törvényszakasz sürgősen töröltessék az illetéktörvényből és egy olyan törvényes intézkedéssel pótoltassék, amely az állami fiskális érdekeinek sérelme nélkül egy ugyanolyan vagy még nagyobb fontosságú kérdést a jogszolgáltatás gyorsaságának kérdését is orvosolja.

A vonatkozó akadály elhárítása törvényhozási utón történhet csak, de az akadály nem oly nagy, amilyennek a törvényhozási apparátus nehézkessége mellett látszik.

A legutóbbi évek törvényszerkesztési módja ugyanis megmutatta, hogy igen fontos és égető kérdések megoldása a költségvetési törvényekbe való becikkelyezéssel, hogy úgy mondjuk, rövid utón történhet meg és ha az adóügyi kérdések egész komplekszuma, de más közös magánjogi rendelkezések és reformok megvalósíthatók ilyetén módon, nem kivihetetlen az sem* hogy a fenntcmlitett szakaszból előállott anomáliák a jogszolgáltatásból kiküszöböltessenek.

Mindezen anomáliák — amelyek között azonban az elsőség pálmáját fenti szakasz viszi el — megszüntetése iránti vagy legelőször a vajdasági ügyvédi kamara legutóbbi közgyűlésén elemen' tális erővel robbant ki. Mig a fenntebbi és hozzá hasonló anomáliákkal a jogászkörökben, de főleg az ügyvédi karban csak melankolikus érzelmekkel és minden reform lehetetlensége felől való fatalizmussal foglalkoztak, addig ezen a közgyűlésen akadt hang, amely nem az öregek fatalizmusával, hanem egy ifjú generáció reményével és tenni akaró vágyával mutatott rá, hogy a reform nemcsak hogy szükséges, de lehetséges és hogy a kezdeményező lépést az ügyvédi kamarának kell megtennie. Fatális véletlennek, vagy a kamara közgyűlésén elfogadott határozatoknak eredménye-e a felebbezési biróság elnökének

és ép annak az elnöknek kinevezése, nem kutatom, némi merész fantáziával annak is lehetne tulajdonítani.

De amint emlitém az egyéni iniciativa nem sokat és nem állandóan segít, a segítségnek intézményes alapokon kell nyugodnia és az intézményes alap csak az, hogy a fenntemlitett és egyéb az illetéktörvényben rejlő anomáliáknak és középkori jellegű intézkedéseknek az illetéktörvényből el kell tünniök.

Ha e sorok Írója eléri azt, hogy a gazdasági érdekképviseletek és egyéb a közönség szélesebb rétegeit magában foglaló erkölcsi testületek is magukévá teszik az illetéktörvény reformjának gondolatát, már egy lépéssel előbbre vittük a gyorsabb igazságszolgáltatás ideálját, de az. illetéktörvény gyökeresebb reformja nélkül minden szó és igé rét csak kiáltó hang a pusztában, minden maradni fog a régiben és az igazságszolgáltatás szekere továbbra is csigalassúsággal fog a kátyúban döcögni.

Dr. K. A.

Csuka Zoltán

HAJNALOK SIRATÓ JA

Az ég \csillagszemeibe becsúszott a bánat fénypászmák szaladtak a homlokára és lepergett az éjszaka róla.

Először csak a felhők hegye pirult ki

aztán a Iák csúcsa is lángrakapott és a határok

alján

megnyílt a hatalmas pilla.

A sápadt hajnal tejszagu bőrén

feltarjagzott az ezertorku kakaskukorékolás

lomhán görögtek előre a falombok.

mély álmok ködéből felmerült az erdők válla,

a házak elkezdtek tapsikolni,

fehér színekben, pirosban, meg halvány kékben

és szivszorongva éreztük, ahogy

négy suta fal között kimúltak a fájdalom sikolyai

kéményeken át a könnyek kiszöktek a tiszta

mezőkre.

* és a házak szeme rémülten fölfigyelt a kettésza kadt égre.

Erjedő élét, i „ .

halotti csendből csírázó napmag szive rohanásba.

csirák áradása^.. . ............."-•*'*»*

friss testek áradása

tör feléd és zúgja az élet sirató danáját ilyenkor

napfámadás ideién

forró nagy cletkapaszkodásban

jó lenne

fejünk leejteni a kedves ölébe s dicsérni sírva, sírva, örömben, őt meg a hajnalt.

ÁLDM

A gyorsan szürkülő szobában a fekete alakok szorosan egymás mellett ültek félkör alakban és Valéria tudta,

hogy itt csak mind rokonok, ismerősök, jóbarátok, ha szeinélyszerint nem is lehet megállapítani, ki melyik eppen. Nem is volt fontos. Valeria mellett a Feri ült.

Mert Valérián egy nagy fekete kázsmirkendő volt vörös rózsákkal köröskörül. meg zöld levelekkel. Nem tudni miért, fejtől lábig ebben a rózsás fekete kendőben, itt a meleg szobában, csak az nagyon jó volt. Feri kezét senki nem látja, az ujjaival, mint apró meleg csókok, olyan a zérintés a kendő alatt, a tüzes kezével össze-vissza. mitől piros rózsák bújnak ki a pórusokon és az egész sötét szoba gyöngyvirágszagu. De egyá’tafában nincs is mór sötét és a rokonok meg a többiek eltűntek mint a ködök. Csak Teri. az itt van. most már lehet a szemét is látni és a meleg lehellete olyan mint a hajnali sóhajtás és édes ize van. De Feri szája már egészen tüzes, mint a bor és egyszerre odaszakadt Valéria szájára. A vörös szoba titokban zug. nem lehet mozdulni se. de minek is. ugyse_ látja senki mi történik az égü pirosságtól. Az egész vörös alkonyi nap beszorult a kendő alá. de hol is van a kendő? És egy nagy sárga késsel most levágta valak a csókot is Vali szájáról.... Most a Feri is belelépett a ködbe és messzire húzódott az arany fényesség havából, amibe fekete csillagok rajzolták bele magukat olyan formásra, mint a hópthék a nagyító lencse alá. Csak most el*

tak szerte, fóképen Vali szájában és az édesség megkaparta a torkát „Valéria köhögött, mire rögtön tündöklő nyári reggel támadt és napfényes ucca olyan bolondos formás házakkal, mint a különféle tartka skatulyák a Vali piperefiókjában. A rózsaszínű »Cotty« kerek palotája egyedül állt a tér közepén és mindenki törhetett róla egy fehér púderpamacsot. ingyen. Vali bement a .Frank kávé««-ba uzsonnázni, de zaccos volt és amikor az uccára lépett, a Juli nénit látta, aki a sarkon állt és megszurta a kötőtű, amire ijedten belelépett az adóba, ami fényes Ids pocsolya és mind féltek tőle és elkerülték az emberek az uccán.

Ekkor jött a nagy fekete nő és szorongatta a Feri nyakát, aki bent ült a retikiiljében és nem lehetett becsukni, mert Feri mindig kidugta belőle a fejét és mozgatta az ádámcsutkáját, amitől mindig kipattant a zár. Valéria félt, hogy megfojtja igy az a fekete nő a Ferit és nagyot sikoltott. Aztán nevetett, hogy ez úgyis csak álom, minek félni és megharagudott a Ferire, minek ült be a fekete nő cekkerébe, amikor annak kerekei vannak és gurulnak. Erre a fekete nő kitárta a szárnyát és már repül is Ferivel, aki az utolsó pillanatban észreveszi Valit és hamar lesodor egy gombolyag lila gyöngypamutot és Valit felhúzza maga után. Vali boldogan úszik a kék tnindenségben és látja a Feri duzzadó muszklijait, ahogy vigyáz, hogy le ne ejtse a Valit. Lent szterteszórva mint Valéria babos ruháján a pöttyök, apró templomtornyok világítanak nappal mosdott aranykeresztolva'dtak és csurgó sárga tswaei fflis* tejkkel és Feri lekiabált, hogy a kéttor

nyunál majd leszállnak és megesküsznek. Már látszott is a kéttornyú templom, amikor a csúf fekete varjú nekiment a lila fonálnak és a csőrével elharapta. Vali irtózatos sebességgel zuhant most már lefelé. Még látta egy pillanatra a Feri ijedt szemét, aztán dermedt halálos félelemmel pottyant egy sivitó zöld szakadékba. Fölébredt.

P. Gergely Boriska

Szerkesztői üzenetek

EMESE. Közölje teljes nevét.

K. R. Nyugdíj ügyében illetékes helyről a következő felvilágosítást nyer Tu: Ön mint járásbiró. özvegye a magyar nyugdíjtörvény értelmében az özvegyi segélypénzt élethossziglan élvezhetné. Ha ismét férjhez megy. az özvegyi dijat elveszti a házasság tartamára — de ha újra özvegységre jut és a második férje után nem kap özvegyi nyugdijat, akkor ismét megkapja az előbb húzott özvegyi segélypénzt. Tehát miután második férje után élvez nyugdijat, az első után nem illeti meg nyugdíj, tekintet nélkül arra, hogy férjei nem egy államban szolgáltak. Azonban, amidőn másodszor férjhez ment. jogot formálhatott volna végkielégítésre, azaz nyilatkoznia kellett volna, hogy ezen végkielégítést kívánja, vagy pedig ujabbi előzve gyűlése esetére fenntartja igényét az első férje utáni segélypénzre. Ha Ön annakidején megtette a kívánt nyilatkozatot, utólag kérhetné az Önt ilietö nyugdíj két évi összegét végkielégítés gyanánt. Azonban ebben az esetben is. félő. hogy az ügy tiz óv után. már elévült.

V. P. Temcrin. Soraira közöljük, hogy a cikóriaültetés kérdésében több helyről várunk felvilágosításokat. Amig ezek beérkeznek, addig is értesíthetjük Önt. hogy most jelent meg a »Gazda-Lexikon« cimü mü, amely a cikóriára s annak termelésére vonatkozó összes tudnivalókról részletesen megemlékezik Többek közt azt is megírja, hogy i átlagtermés katasztrális holdanként Víb métermázsa gyökér és 18—30 métermázsa levél és fej, valamint hogy a cikória magról és gyökérről termeszthető. Továbbá utasításokat ad a tatai mikénti megművelésére és szerinte kisgazdaságokban is eredményes a cikóriatér rhelés. Talán szíveskedjék ezt a Gazdalexikont beszerezni, amelynek két vaskos kötete 480 dinár s minden gazdának nélkülözhetetlen könyv.

Sz. I. Szubotica. Maga az eljegyzés semmiféle hivatalos formasághoz sincs kötve. A hivatalos formalitás az, hogy az eljegyzés megtörténte után. de a házasságkötés előtt három héttel jelentkeznek kihirdetés végett az anyakönyvi hivataliban, az Ön és a menyasszonya születési bizonyítványával és az egyik házasulandóiéi illetőségi bizonyítványával, amely szerint az egyik házasfél ott lakik, ahol a házasságot meg akarják kötni. Megjegyzendő, hogy ez alól is lehet dispenzációt kapni. Ha nincs is még az állampolgársága rendezve, köthet itt házasságot. A leánykéréshez semmi különös formalitás nem kell. Ön. vagy valamelyik hozzátartozója meglátogatja jövendőbelije szüleit és arra való hivatkozással, hogy Önök ketten már megegyeztek, megkéri a kezét.

M. I.-né. Ban.-Deszpotovac. Visszatérve ,a nyugdíjügyre, közöljük az illetékes helyről nyert kővetkező felvilágosításokat: Az Ön nyugdijának megállapítása helytelen és ennek az oka valószínűleg az, hogy 1924-ben. amikor az 1923. évi szept 1. törvény alapján a tisztviselők fizetési osztályokba és fokozatokba lettek beosztva, nem fordult az Államtanácshoz orvoslásért hogy a megillető fizetési osztályba sorozzák, amennyiben Kegyedet már annakidején megillette a II. kategória, amikor még a kiegészítő vizsgát az állam nyelvén le sem tette. A 33 évi tanitói működés után. falun, a nyugdíjnak a családi pótlékokkal együtt havi 3.050.50 dinárnak kell lenni, ha az uj törvény alapján történt a nyugdíjazás, az alapfizetésnek 35%-ával. Persze ebből lehetnek bizonyos szokásos levonások. Itt felmerül az a kérdés, várjon beszámitották-e mind a 33 működési évet és vájjon nem a régi iskolai törvény alapján történt a nyugdíjazás? A szöbanforgó kartársuk, aki egymaga kap 3000 dinárt, tévesen kap annyit, mert a maximális törvényes müiködési idő után. ha teljes utol-, só fizetésével megy nyugdíjba a tanító (és minden illetményeivel) a családi pótlék nélkül, akkor sem tehet ki 3000 dinárt a nyugdíj. Mindenesetre kísérel-