Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-30 / 210. szám
12 OLDAL * ARA 1'/2 UiNAR Koštarina plaćena u gotovomr BACSMEGYEI NAPLÓ XXVfff. évfolyam.________ Szubotica, 1027. SZOMBAT, Julius 30. 210. szám ^i—W—BBhUUMMUIlWIIWIil IIIM»—MBMUüaillWim Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52, 370. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Előfizetési ár negyedévre 165 dia 2maj Jovin trg. 3. (Minerva palota) A lausiízi szerbek Kétszázezer szerb él a németországi Lausitz környékén, az Odera és az Elba között, szláv népszigetként a germán tengerben. A lausitzi szerbek jó német állampolgárok, hiven teljesitik kötelességeiket hazájuk iránt és serény iparkodással kapcsolódnak bele Németország hatalmas kulturális fejlődésébe, de azért ragaszkodnak anyanyelvükhöz és nemzeti hagyományaikhoz. A németség évszázados asszimiláló törekvései, amelyek lökőerejét a világ egyik legvirágzóbb műveltségű népének nagyszerű állami megszervezettsége fokozza, megtörtek Lausitz maroknyi szerbségének faji ellentállóképességén. A kisebbségi élet természetrajzához figyelemreméltó adalékokat szolgáltat a lausitzi szerbek példája, amelyet a németországi szlávok egy Jugoszláviában tartózkodó vezető emberének érdekes nyilatkozata tesz aktuálissá. je épített gátakat nem stratégiai elgondolással, hanem az ösztön őserejével töri át. A lausitzi szerbek élő illusztrációi annak a történelmi igazságnak, hogy az évezredek folyamán népek és nemzetek eltűnhetnek az evolúció olvasztókemencéjében, de rendszabályokkal vagy édesgetéssel egyetlenegy nemzetiséget sem lehet megfosztani jellegétől, amelyet az anyanyelv és a nemzeti tradíciók határoznak meg. A szovjetkormány megbízottai elhagyták Kínát Borodin azt tanácsolja a szovjetnek, hogy ne folytassa tovább akcióját a távol keleten Londonból jele'ntik: A Daily Telegraph értesülése szerint Borodin orosz megbízott több Kínában tartózkodó politikussal együtt elhagyta Sanghait. ' Borodin Vladivosztokból hosszabb j orosz kormánynak, hogy a távol j jelentést küldött Moszkvába a jelen- j keleten minden további akcióról légi kínai helyzetről és ebben a. je- s mondjon le, I lentésben, í miután az egyelőre amúgy sem ve-I Borodin azt a tanácsot adja az 1 zethet eredményre. Csődöt mond a leszerelési konferencia Londonban már beletörődtek abba, hogy a genfi értekezlet eredménytelenül fog végződni A nyilatkozatból kiderül, hogy a lausitzi szerbek a választójog, a gyülekezési jog, a sajtószabadság, az adózás és szociális kérdések terén teljes egyenlőséget élveznek, különösen a császárság bukása óta, mert a szociáldemokrata befolyás egészséges nemzetköziséget oltott a német nacionalizmusba. Ilyen tekintetben a lausitzi szerbeknek nincs is semmi panaszuk, mert sem politikai, sem gazdasági fejlődésükben semmiféle korlátozásnak nincsenek alávetve. Az egyetlen nemzeti sérelmük, hogy anyanyelvűk használata nemcsak a középiskolában, hanem az elemi iskolában is akadályokba ütközik. A szerbnyélvü oktatást csak ott engedik meg, ahol legalább harminc szerb tanuló jelentkezik egy osztályba. A lausitzi szerbeknek vannak tanítóik, de ezeket tiszta német vidékekre nevezik ki. A gimnáziumokban is folyik szerbnyelvü tanítás, de csak fakultative, külön órákon, aminek az a hátránya, hogy a tanítás eredményét csak a bukás veszélyétől nem tartó diákok egyéni buzgósága biztosíthatja. Néhány szerb tanárt szeretnének a lausitzi szerbek kineveztetni a tanítóképzőkbe, de ezirányu fáradozásuk mindezideig eredménytelen maradt. A német közoktatásügyi minisztérium előléptetéssel, igazgatói beosztással és egyéb heneficiumokkal teszi a szerb tanárok számára kívánatossá azt, hogy fajtestvéreiktől távol eső iskolákban működjenek. A német faji többség tehát amellett, hogy minden más vonatkozásban teljes szabadságot ad a lausitzi szerbeknek, az iskolát, ha nem is erőszakkal, ha- j nem snaviter in modo, körülbástyáz- j zák a szerb nemzetiségi aspirációk j elől. Miután a lausitzi szerbek az iskolában nem tudják elérni azt a céljukat, hogy gyermekeik faji kultúrájuk szellemét magukba szívják, szokolszervezeteket alakítanak, amelyek az iskolai nevelés nemzeti hiányosságait pótolják. A lausitzi szerbek elszigetelve, a szláv népegység összefüggéséből kiszakítva, egy nagy nép magasrendii kultúrájának szupremáciája alatt sem zökkennek ki fajiságuk determináltságából és szívósan védekeznek a beolvasztás ellen. Vájjon heroizmus-e ez, vagy pedig j népi szükségszerűség, amely az elé- ‘ Londonból jelentik: A péntek reggeli londoni sajtó nagy része igen kishitüen nyilatkozik a genfi tengeri leszerelési konferencia kilátásairól. A legtöbb lap az értekezlet meghiúsulásáról ír, ami egyesek szerint már végleges, mások szerint csak ezután következik be. Csak a Times tesz kivételt, amelynek genfi levelezője azt írja, hogy amennyire megállapítható, az ui brit javaslatokban az amerikai és japán delegáció újabb alapot Iát a további tárgyalásokra. Ezzel szemben angol politikai körökben már beletörődtek abba, hogy a genfi leszerelési értekezlet eredménytelenül fog végződni, anélkül, hogy egy-egy lépéssel is e' vbrevinné a leszerelés ügyét. Newyorki jelentés szerint az Egyesült-Államok kormánya már bele is törődött abba, hogy a genfi leszerelési konferencia holtpontra jutott. Ebből Amerika már le is vonta a konzekvenciákat, mert most adták ki a kongresszus által megszavazott négy tízezer tonnás cirkáló építését. |Ezek a cirkálók három év alatt kéj szülnek el. A World most már csak ■ abban az eshetőségben reménykedik, ! hogy Baldwin, aki útban van Kanadába. talán találkozni fog Coolidge elnökkel és ez a találkozás esetleg több eredménnyel fog járni, mint a genfi konferencia. Anglia hallandó kibékülni Oroszországgal Chamberlain nyilatkozott a diplomáciai viszony megszakításáról és a két ország viszony áréi — Cord Birkenhead sürgeti az üzleti összekö tetés felvételét Oroszországgal Londonból jelentik: Az alsóház, amely pénteken kezdte meg nyári szünetét, csütörtökön este a munkáspárti interpelláció következtében a kormány külpolitikájával foglalkozott. Az interpellációkra Chamberlain külügyminiszter rögtön válaszolt és rámutatott arra. hogy az angol kormány kínai politikáját teljesen igazolták a nankingi események. Ha Anglia nem küldött volna katonákat Kínába, akkor Nankingban rettenetes vérfürdőt rendeztek volna az idegenek közt. Chamberlain ezután áttért az orosz politikára és megjegyezte, hogy az angol kormánynak a moszkvai kormány ellenséges magatartásával szemben nem maradt más hátra, mint a diplomáciai viszony megszakítása, miután a sok tiltakozás hiábavalónak bizonyult. Sd'rjtsem volt az a szándékunk — mondotta Chamberlain harsány hangon — és ma sem az, hogy Moszkvával való differenciáinkat a diplomáciai viszony megszakításán kívül is kiélesitjük. de a diplomáciai viszohyt a régi formában nem folytathatjuk egy olyan országgal, amely figyelmen kívül hagyja a nemzetközi élet és a nemzetközi jog valamennyi szabályát, a kereskedelmi érintkezés azonban Ic'ytatható és a diplomáciai viszony ujrafelvétele sincs kizárva, I de semmiesetre sem történhetik meg a I l égi formában, amelyben Oroszország ! arra használta fel londoni kereskedelmi ; misszióját, hogy beavatkozzék Anglia he’ügyeibe. A külügyminiszter ezután az angolj amerikai viszonnyal foglalkozott és ki! jelentette, hogy a genfi leszerelési kon' ferencián az angol delegátusok egyetlen I barátságtalan szót sem hallattak, hanem ellenkezőleg, Amerikával szemben min-Angliában egy másik jelentés szerint liga alakult, amely feladatául tiizte ki a társadalmi ts erkölcsi világrend védelmét a vallás és magántulajdon alapján. Az alakulógyülésen lord Birkenhead beszédet mondott, amelynek során részletesen foglalkozott az orosz kérdéssel. A magántulajdon — fejtegette a szónok — hozzátartozik a civilizáció megváltozhatatlan követelményeihez. Azok, akik Oroszország sorsát ma intézik, nem látják még a jövőt, amikor Oroszország teljesen el lesz vágva a müveit világtól. 1 dig a legnagyobb barátságot tanúsítót* I ták. A leszerelés kérdésében csak lassú és szerény haladásról lehet szó, — mondotta Chamberlain — és ezt a kérdést nem lehet egyetlen nagy gesztussal megoldani. Bizonyos eredményeket már eddig is elértek és a további haladás nem lehetetlen. Helytelen volna azt hinni, hogy egyetlen konferencia nagy drámai felfordulást idézhet elő a világban, az angol kormány azonban reméli, hogy 1 a genfi konferencia végre is el fogja érni I azt a célt, amit Coolidge elnök kitűzött. Mi angolok, akik annyira érdekelve vagyunk a kereskedelemben, hőn óhajtjuk, hogy Oroszország vegye ki részét a világ munkájából. szeretnök, ha megint fel lehetne venni az üzleti összeköttetést Oroszországgal, ez azonban nem lesz lehetséges mindaddig, amíg Oroszország azt a célt, követi, hogy mindent, ami angol, felforgasson. Apellálok az oroszokhoz — fejezte be beszédét lord Bireknhead — ne feledkezzenek meg arról, hogy sorsukat nem tud- i ják külön választani a többi nép sorsától. Lord Birkenhed az oroszokkal való kereskedelmi összeköttetésért
