Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-21 / 201. szám
A BÁCSMEGYEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE ffgtnrrFI ll ■■Ilin 11 l IIM ■ ! niTmi'h liiCTilTlFim'ili 'TyniTU II IWTÍiri11lilliraBT¥»MM~11OTIFMriTMmramMMW~«mWMnr»~rrrnBII»«««MrBM«ll Ml iBlllllli—mM— f HWHllMHWIBII—■>!» h .V«mmm A Narodna Banka sokalja a pénzintézetek nyereségét A bank igazgatósága a kamatláb magasságának okairól A Narodna Banka igazgatósága az elmúlt héten ülést tartott, amelyen a kamatláb íngasságának okairól tárgyaltak. Az ülésen felvett jegyzöönyvet a Narodíia Banka megküldte minden fiókjának. A Bácsmegyei Napló munkatársának alkalma volt betekintést nyerni ebbe a jegyzőkönyvbe, amelyet szószerint leközlünk: Az igazgatósági ülés úgy találja, hogy a tulmagas kamatláb okai két kategóriába osztályozhatók. Általános okokra és speciális okokra, amelyek az ország egyes tészeiben drágítják meg a kamatokat. Az általános okok azok, amelyek az életet megdrágítják és csak ezek eltüntetésé,vel lehetne a kamatlábat leszállítani. A speciális okok abnormálisán megdrágították a kamatlábat. A kamat drágaságának egyik oka maguknál a pénzintézeteknél keresendő A mi pénzintézeteink legnagyobb része egyúttal takarékpénztár is,és váltókat is eszkomtál. A pénzintézetek legnagyobb része tehát minden lehető üzletben közvetve vagy közvetlenül érdekelve van. Byenmódon az intézet rizikója tulnagy és a veszteségeket, amelyek az ilyen üzletekből a kereskedelmi és gazdasági viszonyok ingadozása miatt sűrűn fordulnak elő a kamatok felemelésével kell pótolni. Erre nagyon sok bizonyíték van az egyes pénzintézeteknél. Kívánatos volnu\ hogy az összes nagyobb pénzintézetek amelyek a nép megtakarított milliót őrzik, a takarékbetéteket csak eszkompt váltókra plaszsirozzák. De, hogy ezt a bankok eredményesen és sikerrel csinálhassák, szükség volna a bírói és a közigazagtási hatóságok munkáiénak meggyorsítására. A második ok a vidéki központokban gombamódra alakult kisbankok nagy száma. A kisbankok sokasága megdrágítja a megszerevzésüket és ennek folytán a kamat is emelkedik. A kisbankok rendszerint nem rendelkeznek nagyobb pénzösszegekkel és ezért eladósodnak a nagy. pénzintézeteknél, amelyek a köl csön adott pénzre ugyanolyan kamatot rónak ki, mintha azt magánosoknak adnák. Ez akadályozta meg azt is, hogy az ország egyes részeiben egyezség jöjjön létre a betétek után fizetendő kamat leszállitására-A harmadik ok az, hogy a pénzintézetek nagy kamatot fizetnek a betétek után és a nem szolid konkurrencia a betétek megszerzése körül. A Narodna Banka akciója ebben az irányban az ország nizonyos részeiben sikerült a pénzintézetekkel kötött megegyezés által, amellyel normalizálták a betét utáni kamatlábat. Ezt a egyezséget az egész országra ki kell kellene terjeszteni, mert kétségte len, hogy a betétek drága elhelyezése befolyással van a kamatlábra az eszkomp tült és a többi hitelek után. A negyedik ok egyes pénzintézetek túlfűtött nyereségvágya. A bankok szó vétségének kongreszusán ismertetett adatok szerint a bankok haszna a befizetett tőke és a tartaléktőke nyolc és tíz százaléka között mozog, ami elfogadható Azonban ez nem hii képe a helyzetnek Nemcsak az a haszon, amit a részvényesek között felosztanak, hanem ide kell számítani azokat az összegeket, amelyeket különböző alapként kezelnek. Haszon az is, amit az amortizációk után fizetnek, valamint azok a kártalanítási öszegek, amelyek még az infláció idejébe nyúlnak vissza és miket ma az évi számlák lezárása előtt jogtalanul amortizálnak. Az igy kiszámított összeg a haszon ami viszont nem nyolc-tiz százalékot tesz ki, hanem sókkal többet. Legtöbbször a megengedetnél többet. A Narodna Banka igazgatósága megállapítja, hogy a bankok ma kisebb kakamatokat fizettetnek, mint azelőtt, de ez onnan van, hogy most ők is kisebb kamatot fizetnek a betétekre, úgyhogy az aktíva és a passzíva közötti kü'önbség ugyanaz maradt, ami volt. A Narodna Banka azon a véleményen van, hogy a viszonyok megjavítása érdekében a bankoknak csökkenteni kell a hasznot mert az igy túlságosan nagy. Az ismertetett okoknál fogva, amelyek a kamat megdrágulását okozzák, a Narodna Banka megteszi a szükséges lépéseket. Elsősorban azon lesz, hogy a pénzügyminiszternél közbenjárjon a közévtlen adókról szóló törvény revízióin iránt, amit a bankok képviselőinek bevonásával kell kidolgozni. Az uj adótörvény életbelépéséig, amire még sokáig kell várni, rendeletet adjon ki a pénzügyminiszter az adóterhek csökkentésére a bankokkal szemben, hogy ilyen utón a kamat olcsóbbodását elősegítse. A Narodna Banka a jövőben is arra fog törekedni, hogy a kisebb bankokat egy pénzintézetbe tömörítse, hogy igy megnagyobbodjon a befizetett tőke és meglegyen az a minimum, ami után Narodna Bankánál hitelt élvezhet. Azon kiviil igyekezni fog a Narodna Banka, hogy Horvátország, Szlovénia és Bosznia mintájára a többi országrészekben is megegyezést létesítsen a bankok kö zött a betétek után fizetendő kamatok megállapítása végett, hogy igy kiküszöbölhető legyen az a nem szolid konkurrencia, ami most a nagyobb gazdasági központokon kivii’ az egész országban uralkodik. A Narodna Banka igazgatósága kijelenti, hogy nem gondol a kamat normalizálására, de a jövőben is akciót indít a pénzintézetekkel szebben, hogy dzok He flzHtesscijék indÖkötatUfmil nagy kamatokat a kölcsönre szorulókkal. A francia tőkések manővert indítottak a Blair-kölcsön newyorki jegyzése ellen Szerbia háboru-lőlti adósságainak íör-ését követelik Beogradból jelentik: Svájci lapjelcntések szerint a Blair-kölcsön newyorki kotirozásának váratlan akadályai támadtak A francia és angol tőkések a kölcsönjegyzésc elé nehézségeket gördítettek mert igy akarják elérni azt, hogy a jugoszláv kormány rendezze a régi Szerbia háboruelőtti, francia és angol tőkések nél fennálló adósságait. A pénzügyminiszter idejében értesült a franciák és az angolok akadékoskodásáról és a külügyminisztérium utján utasította Gyurics londoni követet, hogy a szükséges intervenciókat ’.egye meg. a londoni és a párisi pénzpiac megnyugtatása érdekében. Amint a svájci lapok értesülnek, a londoni tőkések olyan nagy összegű törlesztést követelnek, hogy a jugoszláv kormánynak egyáltalán nem állana módjában, hogy egy ilyen nagyösszeget beállítson a költségvetésbe. A francia bankok, amelyeknek kitűnő ősz szekötteteseik vannak a newyorki tőzsdével, minden eszközzel azon dolgoznak hogy a jugoszláv kormányt fizetésre szó ritsák. A francia tőkéseknek ez az erőszakos newyorki fellépése beograd pénzügyi körökben igen kellemetlen he nyomást keltett és megtesznek minden lépést az akció ellensúlyozására. Augusztus elsején ankét lesz Szomborban a mezőgazdasági termelés fokozás író! A bácskai főszol ?abi rák és mezőgazdasági szervezetek együttes konferenciája A vajdasági mezőgazdák régi panasza, hogy az állam mitsem tesz a termelés fokozása érdekében, de még annak érdekében sem, hogy a mezőgazdasági termelés minőségileg és menynyiségileg a meglevő szinten maradjon. Ennek természetesen államunk legtöbb adót fizető tartománya, Európa gabonakamrája érzi meg a kárát. Vajdaságban nincs egyetlen magvizsgáló állomás, az állam nem gondoskodik arról, hogy a belföldinél nagyobbértékii magot hozanak be, de még műtrágyát sem i gyártanak megfelelő mennyiségben. Ezzel szemben a mezőgazdasági gépeket szerszámokat és kémiai termékeket erős behozatali vámok-sújtják. Mindezek a körülmények, amelyekhez mezőgazdaságot terhelő nagy adók is járulnak, okozzák, hogy a mezőgazdaságunk komoly válságba jutott. Az utolsó órában az állam részéről amelyet magániniciativa támogat ebben, mégis történt valami, ami a válság elfajulását akarja megakasztani. A bácskai főispán valamennyi főszolgabírót és mezőgazdasági szervezetet együttes ülésre liivta meg, amelve* Szomborban augusztus elsején tartanak meg. Ez az értekezlet a vajdasági mezőgazdaság helyzetével fog foglalkozni. A hivatalos szakértők felszólítást kaptak, hogy az augusztus elsejei értekezleten mutassák be mindazokat a buzafajtákat, amelyek a Vajdaságban teremnek, annak pontos megjelölésével, hogy mióta termelik- ezt a buzafajtát a Vajdaságban és mennyi annak pontos átlagos hozadéka és milyen származású. A szakértőknek meg kell állapitaniok továbbá, hogy az egyes buzaíajokat mikor vetik be és mikor van a legmegfelelőbb vetési idő, miképen történik a trágyázás, miket kellene megtenni, hogy a termés minőségileg és menynyiségileg fokozható legyen. Végül arról is szó lesz, hogy a Vajdaságban előforduló növénybetegségekkel és rovarokkal mikép lehet leghatásosabban védekezni. Az egyes körzetekben a gazdasági előadók, mielőtt a feltett kérdésekre megadták volna a bekért válaszokat, behatóan tanácskoztak a körzetükben levő nagyobb gazdákkal. A magániniciativát a noviszadi Agrárja mezőgazdasági központi szövetkezet adta meg, amikor a szerb mezőgazdasági szövetkezetek központjával közös megbeszélésre jött össze. A konferencián elhatározták, hogy ugy a főispánnak, mint az uj földművelésügyi miniszternek terjedelmes memorandumot ■terjesztenek elő, amelyben felsorolják a termelés fokozásának nélkülözhetlen kellékeit. A memorandum különösen nagy súlyt fektet a műtrágya bészerzésre. A szakkörök számításai szerint ezévben több mint ezer vagon műtrágya behozatalára lesz szükség, de azt is kívánják, hogy a mütrágyabehozatalának megkönnyítése érdekében csökkentsék a vasúti tarifát és a mezőgazdák elszegényedése következtében az állam és a tartomány segítse a mezőgazdákat. A dohány Mostar, julius hó. Mostar nemcsak Hercegovinának, hanem a jugoszláv dohánytermelésnek is a fővárosa. Hercegovina ugyanis a dohánytermelés hazája. Nincs a világon olyan dohányos ember, aki a hercegovinál dohányt ne ismerné és ne szeretné. Azok a finom, ! hosszú, sárga szálak, amelyek egy j »hercegovinál« dobozát megtöltik, valój Sággal ínycsiklandozó látványt nyujta- I nate, viszont ami a legmeglepőbb, az 1 itteni trafikokban lehet a legrosszabb' la legélvezhetetienebb, magyarán mondjva a legbüdösebb Vardart kapni. Persze jaz idevalók nem nagyon fogyasztják, jmert hiszen ha Hercegovinában nem I volna mindenkinek szüzdohánya, akkor ugyan hol másutt. Hogy mennyi dohányt termel Hercegovina, arra a rövid idő alatt nem sikerült pontos adatot szereznem. De fogalmat alkothatunk magunknak arról, ha figyelembe vesszük, hogy egyedül Csehszlovákiába egymillió és hatszázezer: métermázsa dohányt szállítunk évente, amelynek túlnyomó része hercegovinál. És érdekes, hogy Csehszlovákiában ebből a dohányból sokkal több fajta, sokkal finomabb és ami a a legcsodálatosabb, sokkal olcsóbb cigarettákat készítenek, mint Jugoszláviában. Lengyelország is most vásárolt dohányt Jugoszláviától, hatszázezer kilogrammot. amelynek 80 százaléka her-
