Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-21 / 201. szám

10. oldal

BÄCSMEGYEI NAFLO

1927 julius 21

cegovinai. A többi államokba is nagy mennyiségben exportáljuk a hercegovinál dohányt, amelyből mindenkinek több jut és olcsóbban, mint a saját dohányosainknak.

* *

Talán ezen a téren most némi változás 'fog bekövetkezni. A hercegovinál dohányból — amint itt mondják — rövidesen uj fajta cigarettákat hoz forgalomba p monopoligazgatóság. A cigarettának Drina lesz a neve, 70 százalékban hercegovinál dohányból készül, az alakja olyan lesz, mint a Vardaré és az ára szintén ötven para lesz. Az uj cigaretta hir szerint a legrövidebb időn bélül forgalomba kerül.

*

Két uj fajta szivart is rövidesen forgalomba helyeznek, ezek azonban nem szegény embernek valók. Az egyik Havanna szivar lesz, a neve »Flor de Havanna.« A tartalma tszta havanna dohány lesz, a fedőlevél pedig Szumatrából való. Ízléses dobozban kerül majd forgalomba, amelyben 24 havannát csomagolnak. A doboz fedőlapján Beograd és Zagreb városok képei lesznek. Egy doboz havanna szivar 120 dinár lesz, az az darabja öt dinárba kerül.

A másik uj szivarfajtának »Perla de Cuba« (Kuba gyöngye) lesz a neve, kubai és havannai dohánykeverékekböl készül, ugyancsak szumatrai fedőlevéllel. Csomagolása olyan forma lesz, mint a Flor de Havannáé, az ára 7 dinár lesz darabonként. Ami pedig a legfontosabb, mind a két uj szivar jó vastag lesz, vezérigazgatókhoz méltó terjedelemben és rajta mutatós aranyos gyűrűvel. Hiába, a régi békeévek kezdenek visszatérni...

*

Egy holland konzorcium — mint itt tudni vélik — néhány hónappal ezelőtt ajánlatot tett a kormánynak, hogy az ország egész dohánytermelését bérbe veszi. A javaslat szerint a dohánytermelés szabaddá válna, az állam a maga szükségletét biztosítaná és a fölösleget a konzorcium teljes egészében átvenné és külföldre szállítaná feldolgozás és íorgalombahelyézés céljából. Tehát az ajánlat az állami monopóliumot az eladásban egyáltalában nem érintené, csupán a termelés fokozásáról volna szó és arról, hogy a termelők többet termelhetnének és jobb árat kaphatnának érte. Meg is kezdődtek a tárgyalásos a konzorcium és a monopoligazgatóság között, azonban azok nem vezettek eredményre a hercegovinál dohánytermelők legnagyobb sajnálatára. Pedig az eszme életre való és csak a jugoszláviai mezőgazdaság helyzetét javítaná meg.

Du. Hesslein József

A vámolás odisszeája

Tarthatatlan állapotok a nsviazidi poi’ai vámhivatalban

Noviszadról jelentik: A noviszadi gazdasági körök már régóta panaszolják, hogy a postai vámcsomagok elvámolása a noviszadi postai vámhivatalban hetekig, sőt hónapokig tart. A noviszadi kereskedelmi kamara a kereskedelmi érdekeltségek panaszára ismételten eljárt a beogradi vámvezérigazgatóságnál, amely két munkaerővel szaporította a noviszadi postai vámhivatal létszámát. Ez a létszám a nyári évadra érkezett nagyobbmennyiségü postai vámcsomagokat aránylag elég gyorsan vámolta el.

A beogradi vámvezérigazgatóság április végével az idevezényelt két hivatalnokot ismét visszahívta és azóta a panaszok újból erősen megszaporodtak, mert a megmaradt négy hivatalnok napi harminc csomag elvámolásánál többet nem végez. Tekintettel arra, hogy az őszi kereskedelmi évadra szükséges cikkek már most érkeznek meg, a postai vámhivatalban ismét oly torlódás kezd lenni, mint néhány hónappal ezelőtt, amikor egész csomaghegyek vártak három-hat hónapig elvámolásra. A vámtörvény szerint a postai vámcsomagok elvámolásának negyvennyolc órán belül kell megtörténni, de kereskedőink már örülnek annak, ha hat-hét héten belül hozzájutnak csomagjaikhoz.

A noviszadi kereskedelmi és iparkamara dr. Schmidt vezérigazgató cimére sürgős beadványt intézett, amelyben a postai vámhivatalban dúló lehetetlen állapotok haladéktalan megszüntetését kéri.

Az árverések városa

Szarajevó, julius hó.

Átutazóban egy napot töltök a csodálatos fekvésű bor,nyák fővárosban, a mely egy jókora fensikon épült, minden oldalról hegyektől övezve. Legjobban az a nagy élénkség lep meg, amely mindjárt az állomáson tapasztalható és nem szűnik meg a város belsejében sem. Forgalmas uccák, élénk nagy korzó, zsuffolt kávéházak, vendéglők az igazi nagyváros képét adják Szarajevónak. Amellett komoly és előkelő város benyomását kelti meglepően nagy intelligenciájával, komoly középületeivel, régi komor házaival és nagyméretű színházával, amelynek Nusics Braniszláv, a legnagyobb szerb iró az igazgatója.

Az egész együtt az abszolút jólét, a gazdasági konszolidáció és a fejlett kultúra impresszióját adja. Annál nagyobb volt a meglepetésem, mikor a szarajevói gazdasági élet egyik vezetőemberétől az itteni gazdasági állapotokról a látszattal éppen ellenkező információkat kaptam:

— Általános jólét, virágzó ipar, kereskedelem, nyugodt, sőt fejlett gazdasági állapotok: mindez — nincsen — felelte inofrmátorom a hozzáintézett kérdésre. — Ezek mind békebeli emlékek csupán. Mert a békében Bosznia és Hercegovina — amelynek Szarajevó a gazdasági centruma — igen kedvező gazdasági viszonyok között volt, ma pedig az ország legszegényebb tartománya. A kereskedelmi forgalom és az ipari termelés a békebelinek a felét sem éri el, ellenben a munkanélküliség megsokszorozódott.

Természetesen mindez a nyomorúság legjobban Szarajevóban érezhető. Ez a gazdasági központja Bosznia-Hercegovinának és igy természetes, hogy ezek a válságos gazdasági viszonyok súlyos és szinte elviselhetetlen állapotokat teremtenek Szarajevóban. A szarajevói gazdasági állapotokat hűen jellemzi az a körülmény, hogy 1927 január 1-től június 30-ig, tehát egy félév alatt a szarajevói törvényszéknél 1656 végrehajtásfoganatositási kérvényt nyújtottak jogerős bírói Ítéletek alapján. Ezek közül a végrehajtások közül 593 esetben az árverést is megtartották.

Ennek a jelentősége csak akkor bontakozik ki a maga teljes komorságában, ha figyelembe vesszük, hogy Szarajevóban 16.000 család lakik, amikor tehát 1656 végrehajtást vezetnek, az azt jelenti, hogy minden tizedik családnál végrehajtás van, a lakosság tiz százaléka tönkrement és mindez ebben a félévben. Vegyük hozzá, hogy ez a szituáció már jó néhány félévé tart és még jó néhány félévig fog tartani, vagyis hogy rövidesen egész Szarajevó népe teljesen tenkrejut és minden ingó és ingatlan vagyon dob alá kerül.

... így panaszkodnak a szarajevói gazdaság körök és semmi okunk sincs rá, hogy el ne higyjük a panaszok jogosulságát. Azonban bizonyára még mindig jobb a helyzet Szarajevóban, mint a Vajdaság városaiban, mert ott legalább a kávéházaknak jól megy, de itt még az sem megy jól... h.

Tsaradicsom-paszírozó

minden jobb vas- és háztartási üzletben kapható 10T19

Délbánátban serényen folyik az árvizszabályozási munkálat

Tízmillió dinár a Berzava- és Terézia-csatorna rendbehozására

Vrsacról jelentik: Az elmúlt években a Romániáb ól jövő árvizek felbecsülhetetlen károkat okoztak a Délbánátban. Nagy kiterjedésű földeket, községeket pusztított el a viz, ami által az egykor gazdag Bánát egyes részein nagy szegénység következett be. A Bdcsmegyei Napló munkatársa felkereste Rakics Szlávkót, a Dunamelléki tartománygyülés elnökét, a Ternes—Bega árvizmentesitő társulat igazgatóját, aki a következő nyilatkozatot tette:

— Évröl-évre nagyszabású programot bonyolítunk le és mindent elkövetünk, hogy a veszélyeztetett területeteket ármentesitsük. Teljesen újból kellett mindent csinálnunk. Temesvár kiürítése után a társulat irattárát vasvillával dobálták fel egy hajóra, igy kerültek Becskerekre, ahol a kirakodás hasonló körülmények között történt, majdnem minden okmányt — kivéve azt, ami nem kallódott közben el — zsákokba raktak és úgy vitték Vrsacra. Ilyen körülmények között a miunkát megkezdeni szinte lehetetlennek látszott. Hat esztendei nehéz munka után azonban sikerült elérnünk azt, hogy ma már bátran mondhatom: sikerült m:ndent reorganizálnunk és kétszáznyolcvanezer hold ármentesitő területről gondoskodunk, hogy az esetleges árvizek levezethetők legyenek.

— Most két nagy munkának az elő. készületein dolgozunk. Pályázatot Írunk k1 a Berzava és Terézia-csatorna megtisztítására és kotrására. Ez a két csatorna 35 kilométer hosszúságban lesz tisztítva, ami óriási befektetéseket igényel és hozzávetőlegesen tízmillió dinárba kerülnek ezek a munkálatok.

— A két csatorna végighúzódik a Bánáton és egyike a legfontosabb árvízmentesítő vizi utaknak. A munkálatok a legnagyobb körültekintéssel fogjuk lefolytatni és a legközelebbi hetekben megkezdjük. Igyekezni fogunk egyúttal, hogy a lehető legrövidebb időn belül el is készüljenek ezek a munkálatok.

— Legutóbb többek között a Temes folyó néhány töltésszakaszába vasbetonfalakat állítottunk be, hogy a legnagyobb veszélytől mentesítsük a kör' nyéket. Igyekezünk minden veszélyes szakaszt ilyen formán megvédeni. Ezen a vidéken igen sok a szikes töltés, ami nem tud ellentállni a nagyobb veszélynek és ezért óhajtunk minden ilyen helyre vasbetonból védőfalakat építeni. Ezenkívül a Vrsac — paoilisi-csatornát hoztuk rendbe, az összes eddigi rossz hidjainkat kijavítottuk, 200 kilométer hosszú uj telefonvonalakat huztunk és újból felépítettük a háború alatt elpus?-* tűit vagy megrongálódott gátőrházakat.

Rendszeres légi közlekedés Európa és Amerika között

Mikor indul meg már London—Páris—Newyork között a rendszeres repiilögépforgalom? Ezt a kérdést nagyon sokan teszik fel az utóbbi hetek sikeres óceánrepülései óta. Ezek a kérdések azonban már régebben is elhangzottak, még 1919-ben.

1919-ben a R. 34. számú angol léghajó 33 főnyi legénységgel leszállás nélkül repült Edinburghból Newyorkba és vissza Pulhamból Norfolkba. Ugyanebben az évben két angol pilóta egy Vickers-gépen Ujfundlandból Írországba repült. Akkor azonban, közvetlenül a háború után, nem mutatkozott nagy érdeklődés a dolog iránt és nem is gondoltak arra, hogy óceánrepülési célokra gépeket készítsenek. Most azonban, hogy Amerika újból hozzálátott a dologhoz, valószínűleg rövidesen barátságos nemzetközi versenyt fognak kifejteni az összes repülőgépgyárak, hogy rendszeres óceánrepülésekre alkalmas gépeket állítsanak elő.

Minden sikeres óceánrepülés Amerikából Európába történt. Az Európa— amerikai ut még nem sikerült senkinek. Ez nem véletlen, hanem komoly körülmények okozzák azt, hogy Amerikából Európába mindig is könnyebb, biztosabb és gyorsabb lesz a repülés, mint Európából Amerikába. Az Atlanti-óceán fölött uralkodó szelek nyugatiak és különösen az Atlanti-óceán északi részén az Amerika és Európa közötti legrövidebb útvonal fölött a legerősebbek. Megállapítást nyert, hogy körülbelül 700 méternyire a tenger színe fölött a nyugati szél sebessége átlag óránként 33 mérföld. Ez természetesen nem jelenti azt, mint hogyha nem lehetne egy-egy nyugodtabb napot találni, amikor simán lebonyolítható az Európából Amerikába való repülés. Azonban rendszeresen erre berendezkedni nem lehet. Legfeljebb akkor volna lehetséges a nyugati szelek kikerülése, ha az Azori szigeteken át történne a repülés, ez azonban lényegesen meghosszabbítja az utat. Körülbelül ezer mérfölddel hoszszabb utat jelentene.

Lindbergh átlag 100 mérföldes óránkénti sebességgel tette meg az útját. Ezt esetleg felemelhetné 133 mérföldre, ha rendszeres repülőjáratokat végezne egy egész éven át. Ezzel szemben Európából Amerikába ugyanezen az utón

csak 67 mérföldes átlagos sebességgel lehet haladni. Hogy pedig a nyugati szél leküzdhető legyen és a repülőgép simán jusson el Európába, legalább óránként 150 mérföldes sebességre volna szükség. Száz mérföldes sebességgel csak az Azori -szigeteken át lehetne megtenni az utat és itt le kellene szállni.

A Z. R. 3. vagy másképpen »Los Angeles« nevű léghajó, amelyét a Zeppelin-gyár készített az Egyesült Államok részére, szintén az Azori-szigeteken át tette meg az utat leszállás nélkül. 5000 mérföldes ut volt ez, Friedrichshaíentől New Jersey-ig és 80 óra alatt ért célhoz.

Az R. 100. számú 5 millió köblábas angol léghajó ugyanezt az utat 100 utassal fogja megtenni. Valószínűleg már a jövő tavasszal megkezdi üzemét ez a léghajó, mert ez év végére már teljesen elkészülnek a konstrukció munkálatai. Ezt az Airship Guarantee Company építteti Howdenben egészen ujrendszerü léghajóul. Maximális sebessége óránként 80 mérföld lesz és valószínűleg az ilyen rendszerű léghajók egy egész flottája fogja majd a rendszeres légi szolgálatot lebonyolítani London és Newyork között, az Azori szigeteken keresztül. Hogy leszállás nélkül tehessziik meg az utat, ahhoz nyolc millió köbláb térfogatú és 100 mérföld óránkénti sebességű léghajóra volna szükség.

Repülőgéppel ezt az utat rendszeresen nem lehetne megtenni. Könnyű most már megfelelni arra a kérdésre, hogj a jövőben repülőgépek, vagy léghajók fogják-e lebonyolítani a rendszeres óceánrepülési forgalmat. Ha figyelembe vesszük az amerikai szakértők jóslatait a repülőgép közeli fejlődési lehetőségeiről, akkor elképzelhetjük, hogy rövidesen olyan repülőgépet konstruálnak, amely 3750 mérföldet tud megtenni és 2000 font terhet tud számtani, a fűtőanyagon és legénységen kívül. Ez a gép igen alkalmas volna arra, hogy Amerikából Európába repüljön, azonban az Európa—amerikai útra nem lesz alkalmas. 48 óra alatt tudná legjobb esetben megtenni az utat. Az utasoknak élelmiszerre, különböző kényelmi eszközökre lesz szükségük, úgy hogy legfeljebb 1500 font olyan terhet vihet magával a repülőgép, ami kereskedelmi szempont-