Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-05 / 154. szám

24. oldal 1927 junins 5. BÁCSMEGYEI NAPLÓ gáihatjuk ki. Tudja, a vendégek miatt. Hiszen ért. A leány meglepődés nélkül nézett íe' rá. Mint aki várt is ilyesvalamit. Mint akinek érthető ez az egész. Azután csak annyit mondott: »Pedig olyan éhes va­gyok.« De egy cseppel sem lett szomo­rúbb, mint azelőtt volt. Nagy ámulásra való szeme volt, mint az alvó babáknak és fáradt finom mozdulatai. Felvette a retikült néhány ilyen mozdulattal és in­dult az ajtó felé. Csupor urnák megint odabiccentett. Nem haragudott Csupor urra nyilván. Mire visszajött a vendéglős, teljes számban együtt ült már a törzsasztal. Csupor ur dühtől vörösen gesztikulált. — És van pofája — üvöltötte. — Dög — mondta a patikus és az alakja iránt érdeklődött. — Botrány — mondta az ügyvéd és széles gesztusokkal kezdte magyaráz­ni a társadalom feladatait a prostitu cióval szemben. Persze szőke volt? — kérdezte azután és kijelentette, hegy nem szenvedheti a szőke nőket Tormai bácsi a hatodik két decit ho­zatta és olvadón, szerelmes gügyögéssel megcsókolta a Bacchust. Csupor ur szontyolodottan jelentette ki, hogy el­rontotta az estéjét ez a perszóna Vette is a kabátját. A vendéglőst az imént éljenezték meg harsányan tapintatos és mégis erélyes fellépéséért, amellyel sikerült meg­mentenie a helyzetet. (Az ügyvéd sza­vai.) Ám csodálkozással kellett látniok. hogy a vendéglős már nincs ott. Kis idő előtt szökött meg a hangosodó asztaltól és — mint Lajcsi meséli — feltúrt gal­lérral sietett a szomorú lány után Debreczeni József Nyilvános köszönet A Szuboticcd Kereskedők és Gyárosok Egyesülete által néhai titkárának, Dam­­janovics S. Milánnak elhunyta alkalmá­ból jótékony célra saját tagjai között gyűjtött adományok kimutatása: ötezer dinárt adományozott: Közgaz­dasági Bank rt., »Zorka« prvo jug. d. d., Hartman & Connen. Kétezer dinárt adományozott: Általá­nos Hitelbank rt. Ezer dinárt adományozott: Rothmann Imre és Gábor Béla, Kőfaragó és Már­ványipar rt., Barzel d. d., Löventhal Henrik, Manojlovics Dusán, Steiner K. Kálmán, Hercog László, Franki és Lö­­wy, Roth Ármin, dr. Manojlovics Vladi­­szláv, dr. Miladinovics Radivoj, Vidáko­­vics Vécó és Fiai, Székely Mátyás, Fa­kó & Baxrich. ötszáz dinárt adományozott: Jakob­­csics Imre, Brankován Iván, Horvácki Máté, Eisler Zsiga, Törley Bálint, Tr­­gopromet d. d., Lepedat és Jovanovics, Malagurszki Álba, üradska Štedionica, Prva Hrvatska Stedionica fii., Ferrum d d., Hütter Árpád, Löwy Ármin, Piu­­kovics József, Kaufmann Hermann, Fi­scher Ernő, dr. Dimitrijevics Dragomir, dr. Manojlovics Jócó, dr. Miladinovics Borivoj. Spartalj Aca. Négyszáz dinárt adományozott: Iv­­kovics Jován, Hollander Lázár és Samu. Háromszázötven dinárt adományoz­tak: Vas Gyula és Balog Lina. Háromszáz dinárt adományoztak: Dr. Fellner Alfréd, Pendzsics György, dr. Sztipics Károly, dr. Ivkovics-Ivandékics Pál, dr. Malusev Dusán, dr. Kendjelac Milivoj, Ruff Testvérek, Fischer Andor, Kohn Mór. Kétszázötven dinárt adományozott: Jadransko ősig. d. d. Kétszáz dinárt adományoztak: Kep­­pich Leó, Paul György, Gombos Lajos, »Sava« ősig. d. d., »Dunav« ősig. d. d., »Adria« ősig. d. d„ »Herceg-Bosna« ősig. d. d., dr. Fischer Jákó, dr. Kalmár Elemér, Milekics Jócó, Korhec Gyula, Steiner Jenő, Lifka Sándor, Heuduska és Hermann. Nagel Ferenc, Hermann Mór, Lengjél Vilmos, Bélipar rt., dr. Rafajlovics Milos, dr. Ognjanov Szve­­tozár, Dohány Ottó, Fraenkel Ignác, Vig Lipót, Baruch József, Vukovics Martin, Balog Arnold, Jerkovics Máté, Bedő Ferenc, Krausz Lajos, Schenker & Co. d. <L, Welsz és Schlesinger, Diklics Szve­­tozár, Plvarev Radovan. Százötven dinárt adományoztak: We­­isz Henrik, Tímár Imre, Faragó Béla, dr. Bruck Mátyás, Krauser Károly, Le­derer Emil, Jugosl. Banka fii. Száz dinárt adományoztak: Kaics Pé­ter, Beck Imre, Reiter Jenő, Sólyom Er­nő, Wilheim János, Nojcsek Géza, Fi­scher és Krausz, Szabados Béla, Nagy Samu, Schlager Henrik, N. N. (Lövy Já­nos utján), Erdélyi Antal, Mittler Gyula, Pintér Ferenc, Schaffer Adolf, dr. Lobi Marcel, dr. Vas Antal, dr. Hősz Dezső, Schvarz József, dr. Schaffer Aladár, Sanitter Tivadar, Vasvári József, Kur­­tes Milos, Újhelyi Ernő, Vukovics Ge­ro, Vidákovics Kálmán, Stern Adolf, Schaffer Béla, Bory Béla, Baruch Ala­dár, dr. Fraenkel Endre, Rieger Mihály, dr. Boschan Samu, dr. György Imre, »Pallas« Cernin, »Sever« d. d., Berger Mór, Cigler Gyula, Kopp M., Hambur­ger Gyula, Klein Izidor, Ürge Ernő, Vuj­­kovics Péró, Schossberger Ignác és fia, Fraenkel Sámuel, Pullmann Ernő, dr. Horváth Móric, dr. Székely Zoltán, Ul­­reich László, Puhalák és Szenti, Deutsch Izidor, Bachrach Henrik, Minerva d. d., Hegyi Fülöp, Wollheimer Andor, Zopf Hermann, Margit malom rt., Petrik, dr. Ney László, Balázs Jenő, Hirsch, Sán­dor Ferenc, Sztipics, Havas és Forgács, Obláth Náthán, Heisler Benő, Spórer ORVOSI —— * Szabadlevegő Az utolsó évtizedben sokat tanul­tunk Amerikától. Néhány esztendővel ezelőtt jött divatba Amerikában, hogy gyári munkások, fejmunkások szombat délután nagy tömegekben zarándokol­nak a »zöldbe« családostul együtt, sá­tort ütnek az erdők mélyén, folyó, ló, tenger partján, itt táboroznak, spor­tolnak, turistáskodnak, base-ballt ját­­zanak, amig a heti robot a városba nem szólítja őket. A kirándulás lényege: a szabad le­vegőn való tartózkodás, mozgás, test­edzés, az egészség ápolása. A szabad­­levegö-kura abban különbözik a nap­­kurától, hogy mig a napkuránál a napra kifektetett meztelen test a nap hő, fény és kémiai sugaraitól várja a gyógyhatást, addig a légkuránál a nap­nak csak másodlagos szerep jut, fon­tos: a tiszta levegő és a mozgás. A szabadlevegö-kura idegeseknek, szellemi kimerültségben, anyagcserebetegségben, álmatlanság­ban szenvedőknek, vérszegényeknek, hü­­lésre, légzőszervi bajokra hajlamosak­nak, könnyű szívbajosoknak és üdü­lésre szorulóknak való. Kivitelére első és legfőbb feltétel a tiszta. ózondus, pormentes levegő. Szabadlevegő-kurá­­nál dobjunk le magunkról minden fe­lesleges ruhadarabot, ne féljünk a »megfázástól« és ha csak lehet mez­telen felsőtesttel és lábakkal végezzük a szükséges mozgásokat a test szük­ségletéhez és képességéhez alkalmaz­kodva. A németek erdei kunyhókat építenek e célra és a test edzését té­­len-nyáron egyforma lelkesedéssel vég­zik. A hideg téli hónapokban is strand­kosztümben gyakorlatoznak a hóban fiatalok és vének. A szabaálevegő-kura csak akkor tö­kéletes, ha a test összes izmait foglal­koztatja és csak kevés pihenőt ad a testnek. Favágás, fürészelés, gyalog­lás, kerékpározás, svédtorna, szabad-, gyakorlatok, lovaglás. szabadtéri já­tékok segítségével érhetünk célt. Kez­dő stádiumban levő tüdőbajosoknál a levegöhatáson kívül egy másik gyógy­­tényezőt is találtak. Enyhe sportokra, fizikai munkára a tuberkulotikus gó­cokból a tuberkulinnal azonos ellen­méreg kerül a véráramba, amelynek gyógyhatása minden kétségen felül áll. A szervezet ezen öngyógyításának fur­csa tudományos neve van: autotuber­­kulinizáció és éppen ez az a gyógy­mód, amire a zárt levegőjű helyisé­gekben tartózkodó tüdőbajosok — nem számíthatnak. A szabadlevegő-kura má­sik célja: a test és az idegrendszer edzése. A légfürdő ezenkívül helyreállítja a fáradt szellemi mun­kás munkaképességét, feljavítja az életre fontos szervek legyeugült működését. w ‘ Mór, dr. Szántó Gábor, Centralna Ban­ka, Jevrejska Banka, Fischl Pál, Eng­­ler Albert, Brummer Gyula, Halbrohr Miklós, Rothbar Miksa, dr. Bárdos Izsó, Burchard Iván, Dér Gyula, Dedakin Ni­kola, Piukovics és társa, dr. Havas Emil, Krausz Imre, Maglov Dusán, Román Oszkár, Karsai Bertalan, Csóvics Vince, Pećerić Danika, Herei Jenő, Sonnenberg Ármin és Béla, Beck Jenő, Faenkel La­jos, dr. Kellert Benő. ötven dinárt adományoztak: Bajazeth József, Kaics Dezső, dr. Kriszhaber Gyula, Krausz Géza, Ceizler Károly, Gyelmis Gavra, Krnjajszki György, Wagner Ferenc, Steiner Imre, Szenti József, Spitzer Lajos, Róna Miksa, Lej­­kö Béla, Horovitz Mátyás, Gabrics és Kollár, Beck Sándor, Heisler Izsó, dr. Tordai Izsó, Ács Andor, Fischer és tár­sa, Csillag, Tenner, dr. Abelsberg Pál, Mucsy György, Fürst Géza, Aradski Bránkó, Englender Martin, Ádám Ala­dár, dr. Biró Andor, Blitz Emil, Beck Lajos, Grossberger Ignác, dr. Hirt Fe­renc, Korom Sándor, Fráenkel Ferenc. Harminc dinárt adományoztak: Buch­­vald Gyula, Misajlović, dr. Kunetz Béla. Húsz dinárt adományozott: Hütter Imre. DOLGOK B—-és fekvőkura Német orvostanárok már évek óta hangsúlyozzák, hogy a korai megöre­­gedés egyetlen orvossága: a szabadle­vegö-kura. A fejmunkások kúrája ez elsősorban és éppen ezért a légfürdö­­ket enyhe vizkurákkal. lemosásokkal, zuhanyozással kell kombinálni. Külö­nösen a könnyen hülő »fázós«, tuber­kulózisra ' hajlamos, félelmi neurózis­ban szenvedő neuraszténiások, reumá­ra, köszvényre és elhízásra hajló egyének várhatnak a iűdegvizkuráktól értékes és tartós eredményeket. Gyermekek légkuráját már a csecse­mőkorban kezdhetjük meg és ha később is rendszeresen folytat­juk, -sok-sok betegségtől óvjuk meg a fejlődő, zsenge szervezetet. A klímának kevés köze van a lég­­kurához. Annyi bizonyos, hogy a lég­nyomás befolyással lehet az ember ke­délyére, sőt az egész organizmusra is Az évszakok változása és az időjárás is be­folyásolhatják az ember kedélyét. Ta­­lyásolhatják az ember kedélyét. Ta­vasszal azf emberek frissen, elevenen, ragyogó szemekkel, szinte megfiata­lodva járnak-kelnek, mig ősszel a ke­dély nyomott, borongós lesz, alkal­mazkodik a szomorú időjáráshoz. Ma­gaslati helyeken a vörös vérsejtek rend­kívül elszaporodnak. A Iégfürdöket mindig erőteljes és öntudatos belégzési gyakorlatokkal kell összekötni. A gyermek legjobb légzési gyakor­lata a szabadtéri futkározás. Rend­szeres légzökurát csak felnőttek vé­­végezhetnek. Megállapítást nyert, hogy a munkás embert a tüdők jó állapota testi munkaképessé. Rossz tüdők mel­lett rossz a gyomor, hibás a szívmű­ködés, hiányos a vérképzés, tökélet­len a szellemi és testi munka. A tü­dőtorna rendkívül egyszerű: magasba lendített karokkal végezzünk az orron keresztül az összes mell és hasizmok segítségével hirtelen belégzést és le­eresztett karok mellett hosszú kilég­zést. A tüdők erélyes kiszellőztetésére főként a zárt helyiségek levegőjében dolgozóknak van múlhatatlan szüksé­ge. A kilégzési és kipárolgási mérges termékek, a levegő és világosság hiá­nya, a tüdők tökéletlen gázcseréje, az anyagforgalom zavarai azok, amely las­san, de biztosan ölnek, legjobb esetben is vérszegénységhez, sáppadtsághoz, keringési és emésztési zavarokhoz, ideg­­kimerültséghez, a szervezet legyengü­­léséhez vezetnek. Fekvökuránál a nyugalmi helyzettől és a friss, szél és pormentes levegőtől várjuk a gyó­gyulást. A fekvőkurdt túlnyomó több­ségben tüdőbajosoknak ajánlják az or­mosok. — Ezernyolcszáznyolcvankettő Már több mint 100.0G0 km.-t futnak a „RENAULT“ taxik és túrakocsik a vajdasági utakon,“ úgy a soffőr mint az utasok megelégedésére anélkül, hogy garázs- vagy javítóműhelybe kerültek volna az országban legnagyobbak és a legjobbak a „RENAULT“ autóbuszok A legtizembiztosabb! A leggazda­ságosabb! Vezérképviselet és gyári lerakat Krausz Eduard Noviszad Az Ssszes alkatrészek raktáron ! március hó huszonnegyedikén közölte először Koch Róbert a tuberkulózis fel­fedezését az orvosokkal, azóta tehát egy félszázad múlt el és még a mai napig se találtak fel olyan szert, amely a negyven évvel ezelőtt bevezetett íekvökurát nélkü. lözhetövé teszí. A szabadlevegőn való fekvőkura tehát a tuberkulózis egyetlen nélkülözhetet­len orvossága. Fekvőkurát minden be­teg otthon is végezhet, ha meg vannak hozzá a szükséges kellékek. Fekvőku­­rára természetesen legjobban a tüdőbe­tegszanatóriumok vannak berendezve, sajnos azonban csak minden ezer tüdő­betegre jut egy hely a szanatóriumi fekvöcsarnokok nyugágyain. Az első és legfontosabb kellék itt is az abszolút tiszta, pormentes levegő. A betegek lehetőleg eső és széltől vé­dett, délre néző árnyékos, fedett he­lyen végezzenek fekvőkurát. A szana­tóriumi fekvőcsarnokot teljesen pó­tolja egy kerti lugas, veranda, délre néző erkély, nyitott folyosó. Fekvőkurát mindig felöltözve végez­zen a beteg, azonban a ruházkodást az évszakhoz alkalmazzuk. Télen is lehet fekvőkurázni a legnagyobb hidegben — meleg takarók, szőrmekabátok alatt. A hátonfekvés a legelőnyösebb: ez a fek­vési mód biztosítja leginkább a szabad légzést. Tudnivaló, hogy minden tuberkülóti­­kus bántalom meggyógyul, ha a be­teg testrészt nyugalomba helyezzük. Ami a tuberkulotikus Ízületnek, csont­nak a rögzítő gipszkötés, az a beteg tüdőnek a szabad levegőn való fekvés. í A hosszadalmas, kitartó fekvőkurával j végül is megindul a beteg tüdőrész be- I hegedése, elmeszesedése, amit az is elősegít, hogy a beszéd nélküli fekvő­­kúránál a köhögés — a tüdők gyógyu­lásának legfőbb gátlója — megszűnik. A fekvőkurák időtartamát könnyebb esetekben maga a beteg, súlyosabb ba­joknál az orvos állapítja meg. Függ ez a beteg eröbeni állapotától, kedé­lyétől, szivmüködésétől, testsúlyától és a betegség természetétől. Napi egy-két órai fekvéstől akár tizenkét órát is fekhetik a beteg a szabadban, rövid sé­tákra szánt megszakításokkal. Lázas beteg a szobában *végezzen fekvőkurát nyitott ablakok mellett. Azok a bete­gek. akiknél csak a délutáni órákban jelentkeznek a hőemelkedések, a dél­­előttöket a szabad levegőn tölthetik. A fekvőkura sikere sincs kiimához kötve. Az alföldi szanatóriumok gyógy­­eredményei vetekednek a drága ma­gaslati helyek eredményeivel. Gyenge­­szervezetü, vérszegény, erőtlen szivü hurutos betegek a tengermenti mele­gebb éghajlatot kedvelik, tr.ig erősebb szervezetű láztalan betegeknek a ma­gaslati kúrák felelnek meg inkább. Ér­zékeny, ideges, lázra hajlamos, nem súlyos betegek a középmagas hegyvi­déken találnak gyógyulást. Mirigy, csont és izületi tuberkulózisban szenve­dő gyermekeknél a tengeri éghajlat valóságos csodákat müvei. Dr. Munk Arthur

Next

/
Oldalképek
Tartalom