Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-26 / 175. szám

10. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ V3£í. juníus 26 CSALÁDI DRÁMA SZEMÉLYEK: A fiú A leány A démon Noviszađ, pályaudvar, 26-os villamos. A leány és a fiú fátszállnak. Egész véletlenül egymással szemben helyez­kednek el. Nem ismerik egymást. Gon­dolkoznak.) A leány (magában): Szép fiú. A fiú (szintúgy): Szőke. Nem szere­­em a szőkéket. A leány (m. f.): Rólam gondolkozik. Tetszem neki. á ffu (m. fj: Hasonlít Mancira. Nem .ellett volna Mancit elkísérnem. Elkés­em a pucerájból és ma reggel nem udtam tiszta gallért fölvenni. A leány: Nagyon tetszem neki. A fiú: Habár egy gallért három napig s hordhatok. Sokba kerül a mosatás. A leány: Milyen ábrándosán néz re­­,.m. Költői lélek lehet. A fiú: Ma rossz volt az ebéd. Hiába Volt fánk. A leány: Szerencsésen az uj kalapot Vettem föl. Tetszik neki. A fiú: Milyen furcsa virág van en­­lek a leánynak a kalapján. Némely nő­­iek nincs semmi ízlése! A leány: Láthatja, hogy jól öltözkö­döm. A fiit: Rongyos a cipőm, meg kelle­ne csináltatni. A leány: Biztosan költő, bár jobban szeretném, ha gyáros lenne. A gyáro­sok mind gazdagok. A fiit: Elég lesz egy fél talp. Úgyis elég drága. De gummisarkot tetetek reá. A leány: Annyi szent, hogy tetszem neki. Egész biztosan belém fog szeret­ni. Az ilyen költői lelkű embereknél ez könnyen megy. A fiú: Csak ne felejtsem el este ki­mosni a harisnyámat. Ezzel is spóro­lok. A leány:,/Talán máris szerelmes. Itt a nyár. Elmegyünk a szigetre sétálni, meg Karnenicára is. Milyen jó lesz. So­káig fog udvarolni. Aztán megkéri a kezehí! A fin: A prinéi dühös volt, hogy el­­vesztetemt a Degrell-féle ügyét. De­­hát tehefek-é róla? A leány: Majd föl fal a szemével. A Hu: 1 tehát tfehetek-e róla? A leány: Mosolyog reám. A fiú: Milyen buta szó ez a »dehát!« Vájjon miért mondják áz emberek »de­hát?« Dehát! A leány: Egy kissé bátortalan... A fiú: Dehát! A leány: Vájjon hogyan fog meg­szólítani? A fiú (nagyot sóhajt, mert görbén ült és a mellkasa össze volt nyomva. /•'ölegyenesedik. Semmire nem gondol.) A leány: Mondom, hogy szerelmes. Mit sóhajtasz, te csacsi? Hiszen tet­szel nekem. És hozzád megyek. Hogy­ne mennék hozzád, kis pofám, csak kérd meg a kezem. A fiú: Délután három hosszú bead­ványt kell megírni. Milyen unalmas. A leány: Persze, előbb gondolkozási időt kérek. Erre ő kérlelni fog és iz­gatottan várja a válaszomat. Én pedig két nap múlva válasz helyet megcsó­kolom. Milyen szép szája van. Ezt könnyű lesz megérteni. Szép szája van. A fiú: Kávéház... A leány: Milyen furcsa! Ennek az urnák leszek a felesége?! A fiú: Mennyi sok ember megy az uccán! A leány: Miért ne? Szép fiú és bi­zonyosan gazdag. Szép lakásunk lesz. És két gyermekünk. Boldogok leszünk. A fiú: Vájjon meddig utazik ez a szalmaszinii leány. A leány: Szent Isten! Itt van a Laza Kostiéa-ucca, le kellene szállani. De mit bánom én, legfeljebb később érke­zem az irodába. Mi bajom lehetne. Fel nem mondanak. És ha igen? Úgyis férjhez megyek, nem szorulok rá ar­ra a kis fizetésre. Ugye kicsi férjem, sok pénzünk lesz és nem hagyod a te kis felségedet dolgozni? A ftu: Megint kérek kölcsön Gyuri­tól. Már eleget adott ugyan, de úgyis sok pénze van. (A postánál fölszáll a Démon. Szép, elegáns, nagyon ki van festve. A kocsi zsúfolva lévén, a fiú és a leány közé áll.) A leány: Hogy nézi ezt a nőt? A Hu: Hasonlít Olgához. Szegény Olga. Otthagyta a barátja. A leány: Szent Isten, tetszik neki. A démon: Mit bámulsz rám, te ma­jom, nem hogy átadnád a helyedet. A fiú: Pedig Olga csinos leány, de nem tud a férfiakkal bánni. A leány (rémülten): Rám már nem is néz. Az előbb milyen szerelmesen né­zett és most ugyanúgy néz erre a ko­­kottra. Pfuj, egy kokott! Milyen gaz­emberek a férfiak. Az előbb én és most egy kokott A fiú: Szegény Olga. A leány (sirhatnékja van): Vége min­dennek. Megcsalt. A fiú: A kokottok öltözködnek a legjobban. A leány: Beleesett a kokott hálójá­ba. Gyenge volt. És most mindennek vége. Gazember. A kalauz (kiáltja): Gradska kuéa! (Mind kiszállónak. Amint a leány a fiatalember előtt elhalad, erősen rálép a lábára. A fiatalember felszisszen. Le­taposott lábában a megcsalt és mellő­zött hitvesek egész keserűsége és fáj­dalma sajog.) EÖLÜESÜY JÚZSEE A gyermek nemi felvilágosítása Szinte érthetetlen, hogy a müveit em­beriség a gyermeknevelés terén a nemi­ség kérdését egészen napjainkig csak­nem teljesen elhanyagolta, kikapcsolta gondolatköréből, mintha az egyáltalán nem is léteznék. Abból a téves hitből in­dulva ki, hogy a nemiség gondolatával amelybe szerinte bekapcsolódik minden bűn, minden rossz, felnőtt embernek fog­lalkozni egyáltalán nem méltó. Nem gon­doltak arra, hogy ennek a súlyos és fon­tos kérdésnek a megoldása csak teljes világosság és a nemi dolgok teljes tudo­mányos ismerete által fejthető meg, amig végre a kérlelhetetlen korszellem hatat' más erővel döngette meg a maradiság. a téves hit és erőtlen felfogás kapuit ést utat nyitott ennek a kérdésnek a megol­dására is, amely immár a tudomány min­den józan pillérével helyes irányban van alátámasztva. Pedig ennek a kérdésnek a felvetése,' amelynek mikéntje körül a modern szó ciológusok és pedagógusok között még mindig heves vita folyik, egyáltalán nem uj keletű. Már Rousseau, Jean Paul, Ba­­zedow és mások a felvilágosultság korá nak nagy pedagógusai voltak szószólói és sürgették az ifjúságnak idejekorán való nemi felvilágosítását. A mellette és ellene felhozott érvek hosszú felsorakoz tatásával évtizedeknek kellett elmúlni a gyermeknevelés, és az egész müveit em beriség erkölcsi életének végtelen kára­ra, amíg véfiré tudatára' Jöttek árMákv hogy'flf gyermek és a serdülő ifjú kettő időben való nemi felvilágosítása egész ségi és lélektani okokból mily végtelen előnnyel jár úgy az ő. mint az - őket kö­vető nemzedék testi és lelki jóvolta szem­pontjából. Az uj gólya me e A legutolsó időben általános társadal­mi mozgalom indult meg az anyaság vé­delme, a prostitúció és a nemi betegsé­gek elleni küzdelem terén és ežzel kap­csolatban a gyermeknevelés terén is egy újabb reformmozgalom keletkezett, mely­nek végcélja a gyermekeknek idejeko­rán, már a serdülő korban való sexuális felvilágosítása. * Feltétlen figyelmet érdemel ez a moz­galom, noha kifejlődésében sajátságos romantikus virágokat termelt, mivel a, sexuális felvilágosítást akként vélte megoldani, hogy az ember nemi életét, a virágok megtermékenyítésével hozta hasonlatba; — de, hogy ezt a folyama­tot miként gondolták összehasonlítani, vagy kapcsolatba hozni az ember nemi megtermékenyítésével, az csaknem ért­hetetlen, hiszen jól tudjuk, hogy a nö­vények megtermékenyítése a legtöbb estben rovarok közvetítésével megy végbe, amely eljárás épen a leglénye­gesebb pontjában nagyon is eltérő az emberek és állatok megtermékenyítésé­nek módjától; pedig épen a megtermé­kenyítés mikéntje az a körülmény a mi a gyermekek kíváncsiságát és tu­dásvágyát leginkább felébreszti és ha a serdülő gyermek kérdezősködésére a virágok megtermékenyítésével felelünk, aligha fogjuk őket kellőleg felvilágosít­hatni, sőt a felvilágosítás helyett in­kább kétségbe hozzuk és zavarba ejt­jük őket. Az ősrégi gólyamesének a he­lyét itt egyszerűen a virágmese foglal­ta el, amelybe ép oly kevéssé fog hinni mint a gólyamesében, a mellett, hogy tudvágya a legkisebb mértékben sem lessz kielégítve. Micor történjék a felvilágositás ? De talán sokak előtt felmerül még mindig az akérdés, hogy a gyermek és a serdülő kor messzimenő sexuális fel­világosítása egyáltalán szükséges-e mindaddig a írtig a vér maga nem kí­vánkozik és nem buzdul fel erotikus irányban és iogait nem követeli? Erre az a feleletünk, hogy a nemi fel­világosítást korai szükségességét ma már minden szociálhygienikus és peda­gógus elismeri, csupán abban van kö­zöttük eltérés, hogy ez hogyan és mi­kor történjék? Némelyek a felvilágosí­tás megkezdését, már az első iskola­évekre kívánják, mások azt a serdül­­tébb korra vélik halasztani. E kérdésre szigorú szabályt felállítani nem lehet, mert a kellő útmutatást ez irányban egyedül a fennálló életviszonyok és kö­rülmények adhatják meg. Mások a kö­rülmények pl. a népes nagy városokban mint a falvak romlatlanabb lakóinál, a hol a korai nemi fejlődés és csábítás veszélyei nem olyan nagyok, mint a hagy varosokban és énen ezért ez utób­bi helyeken a némi felvilágosításnak minél előbb való megkezdése sokkal in­kább szükséges és jogosult. A gyermek a mindennapi életben sok erotikus dolgot hall és lát, nem rit­kán erkölcstelent is,. amiket meg nem ért, meg nem tud magának magyaráz­ni, noha gondolkodik fölöttük. Ha most a gyermek kérdezősködésére a gólya és virág mesékkel akarnók őt felvilágo­sítani, ugyancsak kétkedve hallgatná azt és nem ritkán előfordul az az eset, hogy rossz nevelésű, vásott pajtásaihoz fordulna felvilágosításért, amibe ugyan­csak nem lessz köszönet Mikép? Nyimodt és higgadt elgondolás mel­lett kétségehkivüli'/ hogy a már némileg érett" iskolás gyermeket akár a szülők­nek, akár a tanítónak kell a nemi dol­gok felől felvilágositaniok, csakhogy ez a felvilágositás minden személyes jel­legtől mentesen tisztán mint természet­­tudományi ismeretet és orvostudományi főleg mint az élettan köréből vett tant kell feltüntetni és magyarázni. Hogy a nemi felvilágosítás az iskolá­ban miként történjék és mikor kezdőd­jék, ezzel a kérdéssel igen sok pedagó­gus foglalkozott. Eörster német egyete­mi tanár, pedagógus, aki a nemi felvilá­gosítást már akkor kezdené meg a mi-' kor a gyermek a gimnáziumba lép. a következő követendő példaként való sé­mát állította fel a felvilágositás keresz­tülvitelére: 1. A tanuló felvilágosítása 5 fokon menne végbe (I. II. V. VI. VII. osztály.) Az alsó osztályokban a felvilágositás a nemi szaporodás egynéhány mozza­­uatáia szorítkoznék, ugyanis az 1. osz­tályban az emlős állatok f iataljainak keletkezése és szülétése; a II. osztály­ban a csuszóttnászó állatok és a mada­rak tojásainak eredete, a halak és hül­lők tojásainak tenyészővé tétele. A pár­zás aktusa a közben a középiskola el­ső két osztályában, t. i. körülbelül a 13. éves kor előtt egyáltalában nem em­­littetik. 2. A »nemi élet« fogalmának alkotása a gimnázium felső osztályának növény- és állattani előadásai alatt megy végbe és pedig összekötő, egyesitő formában, miközben semmi lényeges mozzanatot sem kell elhallgatni, a nemzés aktusát azonban, mint kevésbbé lényegest, "nem kell említeni, vagy háttérbe kell sző­ri tani. 3. Az. emberről szóló minden nemi és pathologiai dolog az egészségtani elő­adások körébe tartozik, amelyet a VII. osztályban kell tárgyalni. 4. A VI. osztálv természetraizi tani­­tásanvaga csak az állattan legyen: ter­mészetes rendszerben alolról felfelé ha­ladjon (ázi ember testéről szóló tannak elhagyásával mely az állattanhoz kap­csolva. tehát a VII. osztálvban az egész­ségtan bevezetéseként adassák elő). 5. Szülői értekezleteken a szülők tu­domására kell hozni, hogy milyen mó­don világosittatnak fel a gyermekeik a a iskolában egyszersmint útbaigazításokat kell nekik adni arra nézve hogy. e té­ren az iskolával összhangban működ­jenek-Bizonyos, hogy a serdülő korban az élet titkának fellebentése nyugodt lé­lekkel csupán természettudományi ala­pon történhetik meg, főleg az emberi élettan tanításával kapcsolatosan. A fel­­felvilágositás utiát messzemenőleg le­het ily módon egyengetni, a minek meg­történtével otthon, a szőlői házban a szülők által a legmesszibb menő tapin­tattal lesz ezután a tudásra kiegészít­hető Vigyázat! Vigyázat! Ámde a Teremtés eme legtitkosabb eseményének feltárásával nagyon kell ügyelni arra nehogy a gyermekben a felvilágositás során visszatetszést vagy undort keltsünk, mert e körülmény óri­ási kihatással lehet életének egész to­­vábi folyamára. Freud professzor kimutatta, hogy a szülőknek a szexuális sohaerákban el­követett tapintatlansága és meggondo­latlansága folytán a gyermek lelkében támasztott visszahatás milyen mérhe­tetlen káros hatással van arra amely megmérgezd. le;>ilvesztí egész további erkölcsi életét. A családi életebn énen a gyermekre való tekintettel a sexuális események lefolyására a legnagyobb elővigyázatra és bizonyos esztétikai érzésre van szükség és énen a oojgári társadalmi osztálv az. amely ez irányban idáig a legtöbbet vétkezett. Azi a mód. ahogyan némely anya tel­jes nuditásában mutatia magát gyer­meke előtt, annak lelkületében sokszor valóságos undort vált ki ami nem ritka esetben felkelti benne azt az öntudat­lan érzést, hogv meneküljön abból a szerinte nem tiszta, undorító légkörből és helyzetből, amelybe akarata ellenére sodróodtt és amelytől a szexuális életbe való önkénytelen bepillantás folytán valóságos undorral fordul el; Ebben leli lélektani magyarázatát az a talánvsae­­rünek látszó, de nem ritkán előforduló körülmény hogy az ilyen gyermek nem egvszer szinte fut. menekül a szülői házból, ahol a szülők elővigyázatlan­sága lelkét megmételyezte és undorral töltötte el-Mire irányuljon a nevelés ? A civilizáció; leien századában a gyermeknevelés körül fordul !Tipgj-rnm-' den: nagy. energiával, akar iák most bo­tolni azt a sok mulasztást, amit az el­múlt nemzedékek botorul elkövettek és a felvilágosultság ellen küzdő sötét szellemek lenvügözésével elveiket most már telies diadallal igyekeznek érvényre juttatni. A »gyermeknevelés« az a ie;szó. ami köré sorakozik most a tár­sadalom minden rétege, úgy kulturhis­­tóriai, mint szociológiai lélektani szem­pontból és amely jelszóhoz kapcsolódott be a kellő időben való nemi felvilágositás igen fontos kérdése is. Amidőn ezt szem előtt tartjuk, ne feledjük el. hogy az em­ber sohasem oly fogékony szuggesztiv behatásokra, mint épen a gyermekkor­ban, hiszen talán visszaemlékezhetünk valamennyien, hogy bizonyos olvasmá­nyok gyermekkorunkban milyen mély­séges behatással voltak reánk, amig a fiuknak a fejét holmi bárgyú indiánus históriák csavarták el, addig a leányok olvadoztak egy-egy Marlitt-féle örült szerelmi regény olvasásakor és beleélve magukat a hősnő szerepébe, képesek let­tek volna talán meghalni »képzelt sze­relmükért«. A gyermek és a serdülő kor sexualitá­­sára főleg Freud tanár vizsgálatai de­rítettek világosságot és pedig főleg oly lélektani momentumokra, amelyek eddig rejtélyeseknek, megmagyarázhatatlanok­­nak látszottak, kimutatta, hogy mind­azok a heves érzések, amelyek a fejlődő kor sexuálisát jellemzik és alátá­masztják, akár az erotikum, akár a becsvágy képezze is annak kiinduló pont­ját, egész az őrjöngésig fokozódható ki-, töréseket válthatnak ki, ha csak kellő időben egy jótékonyan lehűtő, ésszerű nevelés azt rendes medrébe nem tereli és kellőkép nem ellensúlyozza. És ez a nevelési mód nem más. mint az akaraterőnek fejlesztése. És amig a különféle sport gyakorlá­sával a test fizikai megerősítésére törek­szünk, addig fokoznunk kell a jellem fej­lesztését is, az önuralomra és lemondás­ra való szoktatással a nemi kérdések és az esetleg velejáró veszedelmeknek mély megértetésével. A nemi neveléstan legfőbb szabálya az első alkalom és az első érintés elke­rülése és a gyermeknek és az ifjúnak a felnőttek minden izgató mulatságától és élvezetétől való távoltartása. Dr. Vécsei Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom