Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-24 / 173. szám
1027. június 24. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Grosavescuék családi életének titkai Az orvosok vallomása szerint Grosavescuné erösakaratu nö, akinek férje sokat köszönhetett — 1/olt férje kedvező vallomást tett Grosavescuné mellett A rendkívüli akaratú assszonyért rajongott férje Becsből jelentik: A Grosavcscu-pör iránt csütörtökre még csak fokozódott az érdeklődés. Az emberek óriási őszszegeket adnak azért, hogy bejussanak a tárgyalóterembe ós különösén a nők kisérik izgatott érdeklődéssel a tárgyalás menetét. A csütörtöki tárgyalás szenzációja, (irosavescuék háziorvosának és n vádlott asszony első férjének vallomása volt, amelyet a szerdainál is nagyobb hallgatóság nagy izgalommal hallgatott végig. \r. orvosok vallomása a Grosavescu-liázaspárról A tárgyalás megnyitása után elsőnek dr. Winkler egyetemi tanárt, a Grosaveseu-család háziorvosát hallgatták ki, aki szerint, Grosavescuné erős akaratú nö. aki. nek férje sokat köszönhetett, mert Grosavescuné intézte az operaénekes üzleti ügyeit, az asszony kötötte meg a szerződéseket és Grosavescu általa csinált karriert. A vádlott mindenesetre hiszterika és uralkodni vágyó nö. Grosavescuék házassága azonban boldog volt. Grosavescu annyira rajongott feleségéért. hogy nem akart fellépni, ha az asszony nem volt ott. A szerencsétlen művész a megtestesült , szeretetreméltóság volt — mondotta a tanú és kijelentette, hogy nincs tudomása arról, hogy Grosavescu bántalmazta volna felségét. Az ügyésznek arra a kérdésére, bogy nlnos-e tudomása a tanúnak Grosavescu rendellenes nemi hajlamairól, dr. Winkler egyetemi tanár elmondotta, hogy egy alkalommal Grosavcscuval folytatott beszélgetése ‘Során megjegyezte, hogy minden tenorista fcmiiiim természetű és csodálkozásának adott kifejezést, hogy Grosavescu nem az, mire Grosavescu Traján nevetve jelentette ki előtte: — Téved, én is homoszekszuális vagyok. A tanú szerint Grosavescu még, Kolozsvárott elmondotta neki, lwgy van egy férfibarátja Romániában. A következő tanú Schnitz dr.. aki háziorvosa volt Grosavescuuéhak és ő volt mellette, amikor az asszony halott gyermeket hozott világra. Szellemileg teljesen épnek tartja az asszonyt, a szerencsétlen művészről pedig azt mondotta, hogy nemes gondolkodású, kifogástalan jellemű, szeretetreméltó és bőkezű ember volt. Az asszony becsvágyó volt, uralkodni akart férjén és nem tűrt ellentmondást. A tanú szerint Grosavescu szeretett iddogálui, de nem volt iszákos és nem volt szenvedélyes kártyás. A volt férj mentövallomása Grosavescuné mellett Nagy izgalom támadt a tárgyalóteremben, amikor a következő tanú, Cultun Demeter volt őrnagy, románjai megyetanácsos, Grosavescuné első férje lépett a bíróság elé. Elmondotta, hogy a régi osztrák-magyar hadseregben szolgáit és boldog házasságban élt feleségével a jelenlegi Grosavescuiiéval, aki önfeláldozó volt irányában és amikor kitört a háború, követte az orosz harctérre. Csak házasságuk későbbi idején keletkeztek nézeteltérések közöttük. Kétségtelen, hogy egykori felesége egzaltált volt, de nem igaz. hogy válópörük folyamán az asszony rcvolvercs merényletet akart volna elkövetni ellene. Habcrda tanár orvo>sszakértő kihallgatása következett ezután, aki a gyilkosság után észlelt tünetekről és Grosavescu boncolásáról tett vallomást. Kövcsdi Tivadar, az osztrák szövetségi vasutak nyugalmazott felügyelője, Grosavescuné apja jött ezután a terembe, odasietett leányához és megcsókolta. mire Grosavescuné hangosan felzokogott. A vádlott apja arról tett vallomást, hogy volt ugyan nézeteltérés leánya és altnak első férje között, de revolvcres merényletről, vagy kísérletről sohase hallott. Grosavescuné izgalmas öszszetüz.ése az ügyésszel Erhardt tanár, berlini impresszárió veit a következő tanú, aki elmondotta, la gy Grosavescuné mindig a szerencsi tlenvégö művésszel utazott, vendégszereplés ós próba nem lehetett nélküle. A tanú jelenlétében az asszony egylzben azt mondotta férjének. hegy megöli, ha hűtlenségen éri. Az elnök felhívására Grosavescuné a tanúnak ezt az állítását megerősítette, mire az ügyész a következő kérdéssel fordult a vádlotthoz: Talán férje kívánta, hogy ne hagyja egyedül és mindenhova elkísérje? A gúnyos kérdésre Grosavescuné szinte toporzékolva, rikácsoló han. gon válaszolt az ügyésznek. aki felé a következőket kiáltotta: — Igenis, ö kívánta! Azt akarta, hogy mindig jelen legyek. Ha az ügyész ur jelen lett volna ilyenkor, akkor nem vállalkozott volna a vádirat megírására, ha pedig objektiv volna, akkor szintén nem vádolna engem! Az izgalmas jelenet után az elnök rendreutasitotta a vádlottat, majd egymásután vonultak fel a Grosaveseuéknál alkalmazásban volt szakácsnők, szobalányok, gyermekkertésznök, akik közül legtöbben azt vallották, hogy Grosavescuné családi élete boldog volt, nc.ha néha civakodtak. Az egyik tanú szerint igaz, hogy olykor elfajult a veszekedés és Grosavescu ütötte a feleségét. Általában ezek a tanuk mind azt ismételték, hogy Grosavescuné léltékenykedett az urára és gyakran veszekedett, de Grosavescuék házasságát azért nem lehetett boldogtalannak nevezni. Az elnök ezután felfüggesztette a tárgyalást és annak folytatását péntekre halasztotta. A legszigorúbb adóvégrehajtást rendelte el a pénzügyminiszter Három rendeJetben sürgeti a folyó adók és a hátralékos részletek behajtását — Az adófőíiökök fegyelmi eljárás terhe mellett felelősek a rendelet végrehajtásáért Elveszti a részletfizetési kedvezményt, aki egy részlet fizetését elmulasztja A pénzügyminiszter junius 8-iki keltezéssel Ö8.554. szám alatt rendkívül szigorú rendeletet adott ki a pénzügyi hatóságoknak az esedékes adóhátralékok és folyó adók behajtásáról. A rendelet csütörtökön délután érkezett meg á szuboticai pénZiigyigazgatósághoz és ezt megfelelő utasításokkal Svábics Szvetíszláv" pénáiígj/igazgató 1 pénteken délelőtt fogja megküldeni a szuboticai városi adóhivatalnak. A pénzügyminiszteri rendelet bevezetésében megemlíti., hogy a pénzügyigazgatóságok által beküldött havi jelentésekből megállapítást nyert, hogy a befizetett adók összege jóval kisebb a múlt év első öt hónapjában befizetett összegnél. A pénzügyminisztérium ennek okát a pénzügyi és az adóvégrehajtó közegek mulasztásában látja. A péuziigyigazgatóságok, illetve adóhivatalok legtöbb helyen rendszertelenül hajtják be az adót, aminek az lett a következménye, hogy az állam költségvetése az év első öt hónapjában deficittel zárult és az, államháztartáshoz szükséges pénzösszeghez kölcsönt kellett felvenni. Ezért a miniszter e*rende)i, hegy a pénzügyi hatóságok a legnagyobb szigorral kezdjék meg az adók behajtását. annál is inkább, mert az idei pénzügyi törvény 79. szakaszában éppen elég kedvezményt biztosítottak a hátralékos adók befizetésére. Megállapítást nyert, hogy a négy évi kedvezmény ellenére sem tettek eleget az adófizetők kötelezettségüknek és az év első öt hónapjában az adófizetők hetven százaléka még nem fizette be esedékes folyó évi adóját. Szigorúan fellüvja a miniszter a pénzíigyigazgatóságok és pénzügyi delegációk vezetőit, hogy minden lehetőt kövessenek cl, hogy az ež évi adókat a polgárok hiány nélkül lefizessék, mert az adóhátralékok szaporítása felborítaná a költségvetés egyensúlyát. Figyelmezteti azonkívül a rendelet a pénzügyi közegeket, hogy az év első felében beíizetett adóösszeg semmie’setre sem lehet kisebb a múlt év első hat hónapjában befizetett összegnél. A rendelet — amelyet Markovics Bogdán dr. pénzügyminiszter irt alá — figvezmezteti a pénzügyigazgatókat és a végrehajtó közegeket, hogy a rendelet be néni tartásáért a pénzügyigazgatóságok és az adóhivatalok főnőkéit teszi felelőssé, akiket fegyelmi utón fognak felelősségre vonni. A rendelet átvétele után — szól az utasítás — azonnal hozzá kell kezdeni az esedékes adók legszigorúbb behajtásához, tekintet nélkül arra. hogy kiről van Szó és a jövőben az adóvégrehajtók ne csak foglalást eszközöljenek, hanem a végrehajtást is a törvényszabta időn belül minden további halasztás nélkül hajtsák végre. A pénzügyminiszter végül elrendeli, hogy ötezer dinárnál nagyobb adóhátralékot a késedelmes fizető vagyoná. ra telekkönyvileg táblázzanak be. A rendeletén kívül a pénzügyminiszter végrehajtó utasítást adott ki a pénzügyi törvény 79. szakaszára vonatkozólag, a melyben az adóhátralékok négy éves törlesztése biztosítva van. A végrehajtó utasítás közli, hogy azok, akik egyetlen részletfizetést elmulasztanak, a pénzügyi törvényben biztosított kedvezménytől elesnek és ebben az esetben az egész adóhátralékot azonnal és egy összegben végrehajtás terhe mellett be kell fizetni. A szuboticai pénzügyigazgatóság azonkívül még egy szigorú távirati utasítást kapott a napokban a pénzügyminisztérium adóvezérigazgatóságától, amelyben az adóbehajtásokat sürgetik. A távirati utasítás egyben felhívja a szuboticai pénzügyigazgatóságot, hogy igyekezzék junius hónapban annyi adót behajtani, amiből a szuboticai pénzügyigazgatóság pénztáránál történő kifizető-' seket eszközölhetik. Ezenfelül utasítja a, pénzügyigazgatóságot, hogy legkésőbb Julius 15-ig legkevesebb egymillió dinárt küldjön fölöslegéből a pénzügyminisztérium adóosztálya, nak. A táviratban utasították még a szuboticai pénzügyigazgatóságot, hogy négy legképzettebb adóellenprjét küldje ki a szuboticai városi adóhivatalhoz, ahol a pénzügyi tisztviselők ellenőrzése mellett működjenek közre az esedékes adók behajtásánál. Svábics Szvetiszláv pénzügyigazgató a távirati utasítás alapján eljárt és szerdán négy tisztviselőt küldött a városi adóhivatalba, akik ott összeírják a hátralékos adófizetőket. Ennek megtörténte után a pénzügyigazgatóság minden felet külön fel fog szólítani, hogy adóhátralékát fizesse ki, ellenkező esetben a fentebb ismertetett rendelet értelmében járnak el. A pénztigyminiszer rendelete Szubotícán az adófizetők körében nagy elkeseredést kelt, mert az éppen akkor érkezett meg végrehajtás végett, amikor a gazdasági válság a legnagyobb méreteket ölt. Véres harc huszárok és csendőrök között A részeg huszárok és a csendőrök harcában ketten meghaltak és kelten sulgosan megsebesüllek Nagyperkáta kézségben Székesfehérvárról jelentik: Szerdára virradó éjszaka a fehérhegyei Nagyperkáta községben véres puskaharcot vívott egymással egy csapat huszár és a községbeli csendőrség. A harcnak két halálos áldozata van, Horváth János csendőrtiszthelyettes és Mezei Gyula szakaszvezető személyében, továbbá két súlyos sebesült, Rácz István csendőr és Megyesi Károly nagyperkátai földműves. Néhány nappal ezelőtt Nagyperkátán bcszállásolták a ceglédi és kecskeméti huszárok egy-egy századát. Kedd este takarodó után a ceglédi liuszárszázad néhány katonája a korcsmába ment. a hol mulatni kezdtek és egész záróráig daloltak. Zárórakor felszólította őket a, korcsmáros, hogy távozzanak, az ittas huszárok azonban lármázni kezdtek és bort követeltek. A vendéglős végül azzal a csellel tudta eltávolítani őket, hogy azt mondta á huszároknak, hogy riadót fújnak. A katonák erre felkapták fegyvereiket és kifutottak az uccára, mire a korcsmáros gyorsan bezárta a kaput. A huszárok azonban csakhamar észrevették, hogy7 rászedték őket és ekkor valósággal ostrom alá vették a korcsma, épületét. A kaput döngették. kövekkel betörtek valamennyi ablakot, majd vé gül lövöldözni kezdtek, úgyhogy csak-,
