Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-19 / 168. szám
10. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. junius 19 KOIVIYEK ——**----Romain Rolland: Anya és fiú. Az elvarázsolt lélek elérkezett a háborúba. Nem élte át a lövészárkok halálvárós iszonyát, a gránátok bömbölő borzalmait, a szétszaggatott életek utolsó üvöltését. Anette Riviére egy párisi házban éli át a háborút, majd egy lapos, vidéki városkában, aztán Svájcban, végül megint Páir-isban, szóval mindig a front mögött, de eleven, gyönyörű, mélységeket kavaró izgalmak és átélések között. .Anette immáron átgázolt és átbo'córkált négy évtizedet, a fia, akiért lrüzd, aki ellöki őt, akit elküld s akit végre megtalál immáron sorozás alá kerül, inon Dieu, hogy múlik az idő, az élet, a titkos utakat és mozdulatokat formáló szerelem, hogy botorkálunk, hiszünk, kockáztatunk, merünk s a végén a háború kitátja száját zsenge gyermekeinkért is. A háború igazi, ocsmányos élete ez a két kötet. Talán egyedül Barbusse La Fen-je méltó háborúról szóló írás az Anya és fiú mellett. Aki elolvasta ezt a két kötetet, az végre tisztán, förtelmes és ijesztő ostobaságokban meglátta a háborút. Nem a harcot, az esztelen zajt, a véres delirimut, a gránátpukkanást, a fújó, ájult elvakult indulatokat, hanem a háború mafla, kegyetlen, értelmetlen leiké,t melyről lehuil mindén szónoki cicoma, nagyképü hazugság, melyet a Haza, a Vallás, az Erkölcs sérthetetlen szentséggé avattak. Anette azonban mer gondolkodni és látni, előtte nincs bálvány, tömeghazugság és érinthetetlenség s ime, az ő szemén keresztül végül tisztán látjuk, hegy nincs szent cél, nincs magasabb érdek, nincs nemes jelszó, nincs nemzeti eszmény és nincs lövészárok-Krisztus, csak mészárlás van, gonoszság van és igazságtalanság. A háború csak gyalázat és ostobaság. A rabulisztika, a szónoki ravaszság logikát keres ebben az állati' ostobaságban, a jelszavak üres és hamis rakétái talmi fényt' adnak az engedelmes csordának, amely napkeleti • csillagnak nézi a rakétát, a papi szrfisztika a legtisztább krisztusi igéket összhangba hozza a rablás, gyilkolás és gyűlölet legaljasabb bűneivel. Ez hát a háború, ezért hát a sok parádé, harci induló, kokárda, tábori mis;, riagyképü és nagyhangú szónoklat? Végre meglátjuk pucéran, bamba ürességében ezt a díszes, dölyfös Molochot, mely előtt milliók térdepeltek, tömjéntztek s mely milliók vérét itta, milliók húsát, agyát és lelkét zabálta. A történet nem érdekes, a meseszövés semmi ügyességet, vagy komponálási kedvet sem árul cl. Itt is — mint minden Roman Rolland könyvben — a lélek a fontos. A lélek, mely szinte magától fejlődik, rejtélyes ösztönök után támolyog, de amely nem akar regényt formálni. Épen ezért, mert e két kötetben semmi szerkezet, kiszámitottság nincsen, csodálatos, élethiiség árad felénk, a szereplők szinte tapintható testiességgel mozognak és gondolkodnak, akárcsak az Anette is Szibériában, vagy a Vyűr-ban. Nem szabad ebben a nagyszerű írásban pacifista szándékot észre venni, vagy pláne keresni, mert éreznünk ke.l, hogy a háború pacifista elfogultság nélkül is ilyen s ezért hamarosan Anette Riviére szemével nézzük a háborút mert ez az igaz és helyes nézőpont. Sun a látószög beállításában, sem a meglátásban nincs semmi mesterkó'tség, erőszakoltság. vagy szándékosság. Minden tiszta, őszinte és világos, mint tavaszi reggel. Bénedek Marcell fordítása — egykét elsietett helytől eltekintve — csodálatosan igaz visszhangja Roman Rolland hangjának. Mig érezni azt a hatalmas különbséget, mely a magyar és francia nyelv között van. Az eredetinek erős szuggesszivitása majdnem maradéktalanul megtalálható a magyar fordításban. Szenteleky Kornél .4 Letopisz legújabb száma ismét hatalmas terjedelemben, gondos szerkesztésben, igen értékes tartalommal jelent meg. A Maticának ez a folyóirata mindinkább kifejlődik és mai nívója már olyan, hogy a nagy nyugati irodalmi revük mellé lehet állítani. A Letopisz tartalmából kiemeljük Mih. S. Petrov: A mi ünnepünk előtt, Jaksics Mileta: A régi feljegyzésekből (vers), Az állami statisztikai hivatal működéséről és problémáiról Kosztics M. Lázó irt kimerítő és érdekes cikket. Gavrilovics Milenkó Jugoszlávia gyáriparáról értekezik számadatokkal bőven alátámasztott, nagy munkát igénylő, érdekes írásában. Dr. -Bogies G. a lakosság élelmezéséről cikkezik. Humo Hamza Felköszöntés a tavasznak címen kitűnő verssel szerepel. Milankovics folytatja a Mindenségen és századokon át cimü cikksorozatát. Boskó Tokin a filmesztétikáról, Szávics-Rebac Anica a modern költők közül Stefan Georgeról ir. Crnyanszki Milos a japán költészetről irt érdekes tanulmányt. Jaksics Mileta Proroštvo cimen finom novellával szerepel. A bácskai és baranyai 1926. évi áradás valódi okairól Beslics Nikola mérnök irt rendkívül figyelemreméltó cikket. Dr. Hoffmann Ottó a magyarországi agrárreformot veszi éles kritika alá. Ezenkívül gazdag a Jegyzetek és a Könyvszemle rovat is. A NYUGAT junius 16-iki számát fiber Ernő »Parasztsors« cimü tanulmánya vezeti be, amelyben az iró feltárva a magyar parasztgazdálkodás hibáit és hiányait, a politika számára is becses szempontokat nyújt a haladás és jólét irányában. »H. G. Wells hitvallása« cimen Görög Imre irt tanulmányt, Elek Artur pedig Zichy Mihály művészetét méltatja születése százéves fordulója alkalmából. A szám szépirodalmi részében Laczkó Géza érdekes lírai novelláját találjuk (Salome Nyárádszeredán), továbbá Kassák Lajos önéletrajzának uj, pompás humoru fejezeteit, Babits Mihály két szép Browning-verset fordított le, Terescsényi György és Kumpis Lajos novellákat irrak. Külön érdekessége a .számnak két nagytehetségü fiatal magyar költő bemutatása: Alaksza inbrus hét, Tamás Sári tiz versével szerepel egyszerre. A kritikai rovatok közleményeiből kivá'ik Kassák Lajos kemény bírálata Wells Clissoldjáról, Füst Milán cikke Szabó Lőrinc költészetéről, Bonkáló Sándor két orosz elbeszélőről, Gersliiről és Lyeszkovról ir, Schöpflin Aladár pedig a Faustclőadás hibáiról. Egyéb irodalmi, színházi, képzőművészeti és film-aktualitásokról Barta Lajos, Bohuniczky Szcfi, Fenyő László, Fónagy Béla, Francois Gachot, Hevesy Iván, Kárpáti Aurél, Komlós Aladár és Kürti Bál számolnak be A gazdag szám ára 20 dinár, negyedévi előfizetési dij 100 dinár. Kiadóhivatal: Budapest, VII., I!ka-ucca31. vágása után engedélyezte (6 amerikai. 4 német, 3 francia és 1 osztrák). Csak kilenc film esetében (5 amerikai, 2 német és 2 osztrák) esetében mondottéi 1 i •> •enzura a játéktilalmat. FILM —— Bade ezt is csak három esetben hagyta jóvá a belügyminisztérium, ahová a filmközvetitök felebbeztek, mig a többi hat filmet bizonyos kivágások és szövegváltozások után mégis bemutatták. Ezerkétszáz kilométer filmet mutatnak be évenként Jugoszláviában Tavaly csak bírom filmet tiltott be a filmcenzura A zagrebi főispáni hivatalnál működik az egyetlen országos filmcenzura. Egy tisztviselőből és egy gépirókisasszonyból áll ez az egész hatóság, mely az egész országban őrködik a inoziközönség erkölcse felett. Összesen 728 uj filmet vizsgált meg ,a filmcenzura. *z felvonásost) 5.100 méter hosszúságban hoztak be Jugoszláviába. A statisztika végén következik aztán a film egykori hazája: Dánia 15 filn] 33.550 mé tér, Olaszország 5 film 12.300 méter Magyarország 2 film 5100 méter, Orosz, ország., 2 film. 3.200 méter. Palesztina 2 1926-ik évben s ezeknek a filmeknek összhossza kitett 1,266.643 métert, ami megfelel a Szubotica és Paris közötti légvonaltávolságnak. Ha meggondoljuk, hogy egy másfélórás mozielöadáson előadott film körülbelül 2.000 méter hosszú, akkor kitűnik, hogy a filmcenzura 633 ilyen előadást élvezett, tehát naponként kettőt. Élvezetnek is sok kissé. A Zagrebban tavaly cenzúrázott 728 filmből csak tizenhárom volt belföldi gyártmányú: legnagyobbrészt egyíelvonásos alkalmi felvételek és reklámfilmek. A külföldi filmek legnagyobb része, 393 film, 699.128 méter hosszúságban a filmipart lassanként monopolizáló Amerikából került ide. Németországból származott 149 film 285—235 méter hosszúságban, Franciaországból 94 film 179.330 méter hosszúságban, Angliából 21 filmet (leginkább cgy-Nc vágassátok le a hajatokat! Marce- Iine Day, kit a »Vihar« cimü filmből ismerünk, egyike a legfiatalabb amerikai színésznőknek. Karrierjét önfejűségének köszönheti: nem engedte bubikopfra vágatni a frizuráját. Nővére, ki ismert amerikai szinészö rá akarta beszélni, hogy vágassa le a haját, mert a mai modern időkben hosszú hajjal nem igen csinálhat karriért. Marceline azonban nem hagyta magát rábeszélni. Tudta, hogy neki nem áll jól a rövid haj és nem akarta selymes hajtfürtjeit föláldozni a divatnak, önfejűsége következtében az állását is elvesztette (táncosnő volt). Önfejűségéről olyan hires volt New-Yorkban, hogy az újságok közölték a történetét, sőt még a fényképét is, de még igy isem tudott uj állást kapni. Hollywoodból, melyben George Hill ä filmvárosba hivatta. Először azt gondolta, hogy valaki megtréfálta, de amikor az útiköltséget is megkapta, látta, hogy komoly a dolog és elutazott Hollywoodba. Itt megtudta, hogy a M. G. M. rendezője HiV, már hetek óta keres egy hosszuhaju nőt, de nem tudott alakalmas személyt találni. A hosszuhaju leányok mind csúnyák voltak, a szépek pedig rövid hajat viseltek. Hogy mindez igaz, arról, akkor győződött meg Marceline Day, amikor szerződést kapott, ame-REUMA Köszönetnyilvánítás Dr. I. Rahlejev úrnak, Beograd Kosovska 43. Mint ismeretes is ön előtt. Önhöz fordultam és megrendeltein reuma elelleni gyógyszerét, a Radio Balsamiküt. A gyógyszert azoknak adtam át, kik részére kértem. Az eredmény kitűnő, ügy hogy bárom négyszeri. bekenés után :• .'i'álmák teljesen eltűntek. Ez dka'm. n : kérem, újból szíveskedjék 2 üveg f űéin Balsumikdt küldeni barátaim részére, kik általam kérik. Csak arra kérem, azonnal szíveskedjék elküldeni. Uram, Ön ezen mentő gyógyszerével mérhetetlen segítséget ad az emberiségnek, úgy, hogy az eddig gyógyíthatatlan betegség 3—4 nap alatt kigyógyit'ható. Fogadja mely tiszteletem kifejezését. Bogomir Lazarevié jasenicai járási tisztviselő. A Radio Balsamika g\ gyszert kész ti, eladja és utánvéttel küldi a Laboratorium Radio Balsamika, dr I. Rahlejev Beograd, Kosovska 4'. film 450 méter és Lengyelország 1 film 450 méter. Érdekes a filmcenzura állásfoglalása a filmekkel szemben. A 728 uj filmből 102 megtekintésétől eltiltotta a tizenhat éven aluli ifjúságot (57 amerikai film, 26 német, 13 francia, 3 osztrák, 2 angol és 1 dán), tizennégy film bemutatását pedig csak egyes részek ki-
