Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-16 / 165. szám
16 OLDAL » ARA 1T/2 DINAR PoStarlna plaćena u gotovoml ÁCSMEGYEI NAPLÚ XXVÜL évfolyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK, junius 16. 165. szám felelőn: Kiadóhivatal 8—59 Szerkesztőség 5—10, 8—52 ................................. _N Szerkesztőség: ZmaJ Jovin trg 3. szám (Mlnefva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben «-lüiizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Mlnerva-palota) Ügyvédek parlamentje A vajdasági ügyvédi kamara minapi közgyűlésén felolvasott évi jelentés, amely az igazságszolgáltatás mizériáit foglalja össze, érdekes bizonyítéka annak, liogy a közvélemény nem szokta elvéteni a szemmértéket a közéleti bajok megítélésében és orvoslásuk módjának felismerésében. Azokat az anomáliákat, amiket az ügyvédek felpanaszolnak, a jogkereső közönség már számtalanszor szóvátette és a jogászi szakértelem egy ecsetvonással sem tudta kibővíteni azt a szomorú képet, ami a köztudatban a bíráskodás terén mutatkozó fogyatkozásokról kialakult. Szaktudás és a nép egészséges ösztöne minden tekintetben egy utón haladnak a szanálás célja felé, de a haladás e két értékes tényezőjének kerekeit megköti a politika, amely a magától értetődő igazságok állandó negligálásából táplálkozik. Az igazságszolgáltatás legfőbb szervi baja a biróhiány, ami egyfelől rengeteg restanciát idéz elő, másfelől károsan hat vissza a bírói kar nívójára. Kevés a biró és a státus állandóan hullámzik, a régiek gyümölcsözőbb pályákra menekülnek, az újaknak nincs kellő gyakorlottságuk és tapasztalatuk, ' úgyhogy egyes bíróságoknál az elintézetlen, ügyek száma fantasztikusan fölszaporodott és olyan pörök, amelyek rendes körülmények között hónapok alatt véget érnek, most évek hosszú során át sem jutnak dűlőre. Az eredendő oka ennek a bírák gyatra javadalmazása, ami a jogászok nagy részét elriasztja ettől a nagyfontosságu és díszes? de szegénységi fogadalomra kényszerítő hivatástól. A noviszadi ügyvédi kamara az idegen jogterületekről ide helyezett bírák részére szaktanfolyamok rendezését javasolja. Azt hisszük azonban, mélyebbre kell nyúlni, egységesíteni kell a törvényeket és a bírák anyagi helyzetét olyan színvonalra emelni, hogy megfelelő választék álljon rendelkezésre, amelyből minden jogterületre megfelelő bírói személyzet alkalmazható. A másik visszásság, ami a bírósághoz forduló felekre súlyos károkat hárít: az illetékszabálvzat. Már maga az Ítéleti bélyegilieték is olyan magas, hogy a kis egzisztenciák széles rétegei el vannak ütve igazuk keresésének lehetőségétől, miután a szegény jogon való perlés szinte teljesen illuzórius. De vannak egyéb rendellenességek is az illetékek körül. A noviszadi kamara panaszolja például, hogy telekkönyvi bejegyzés esetén előbb kell az illetéket leróni és csak azután kerülhet sor magára a bejegyzésre. Megtörténik, hogy az illeték lerovása után az iratok beszerzése akadályokba ütközik és közben a telekkönyvi helyzet megváltozik, amiből súlyos károk származhatnak. Sérelmes az is, hpffv az illeték csak bélyegben fizethető le, holott gyakran nem lehet okmánybélyeget kapni és az illetéklerovás elmulasztásának súlyos következményei lehetnek. Mindezeknek a problémáknak megoldásán kiVül nyomatékosán sürgeti a noviszadi ügyvédi kamara az állampolgársági törvény meghozatalát is, noha ez nem tartozik szorosan a birói igazságszolgáltatás keretébe. A vajdasági ügyvédek parlamentje megállapítja, hogy az állampolgársági törvényt nyomban az alkotmány után meg kellett volna alkotni és ezzel elejét venni annak a sok • jogsérelemnek, ami a kérdés rendezetlenségéből fakad. Az igazság munkásai, a jogrend őrei, amikor az igazságszolgáltatás hézagainak kitöltéséről esik szó, rom feledkezhetne k meg erről a körülményről, mert az ország nagyszámú jóravaló, hasznos munkát végző és tulajdonképpen idevaló lakóját sodorja hosszú idő óta tragikus bizonytalanságba az állampolgársági törvény hiánya. A jogászok szakvéleménye és a jogkeresők tömegeinek meggyőződése megegyezik abban, hogy az 'gazságszolgáltatás gyökeres reformra szorul. Most már csak az ........Ili—BMM——■— van hátra, hogy a politikai élet küszöbön álló regenerálása beváltsa a hozzá fűződő várakozást és a parlament, amely az uj választásokból kikerül, ne a pártok mérkőzésének játszótere, hanem a nép érdekében szükséges törvényhozási munka műhelye legyen, ahol ész, erő és akarat vállvetve dolgozik az állami, gazdasági és szociális élet felvirágoztatásán. Feloszlatták a parlamentet Szeptember 11- 'kén lesznek az uj választások — A radikális párt centra mának nagy része esertoenliagyía Uzunovicsot és Makszimovi jsot én Vakiesévicshez csatlakozott — A kormány választási kiáltványa — Kinevezték az uj főispánokat Csütörtökön megtörténik a kormány kiegészítése Beogradból jelentik: Szerdán délelőtt megtörtént a nagy esemény, a Őfelsége Alek zandar király a és az uj vála ztáí ok kiírásáról l at szeptember ll-ikén tartják 5-ére van összehiva. A kedd esti események után igen gyorsan fejlődött tovább a helyzet és mely az ország egész politikai életét uj irányba tereli: áirta a parlament feloszlatásáról szóló ukázt. Az uj választásoineg és a parlament október látták, a választásokat szeptember lí-érc írják ki. ment október 5-ikére van összehiva Hasonló nyilatkozatokat tettek a konferenciáról távozó többi miniszterek is. Sztankovics Szvetozár földmivelésügyi miniszter még hozzá fűzte: — A kormány kiegészítéséről szóló ukázt holnap teszik közzé. Délután félkettőkor Vukicsevics Vukicsevies Velia miniszterelnök felülkerekedett az intrikákon, amelyek kormánya fennmaradását veszélyeztették. Szrszkics Milán dr. igaZságiigyminiszter lemondásának elfogadása után közvetlenül bekövetkezett a parlament feloszlatása és az uj választások kiírása. Hz a tény egy csapásra véget vetett a hetek óta tartó izgalmas bizonytalanságnak és végre tiszta helyzetet teremtett. Azok a törekvések, amelyek az utóbbi héten a radikálisok centruma részéről jelentkeztek és amelyek arra irányultak, hogy a kormányban ismét a radikális párt centruma, különösen annak Uzunovicsból, Makszimovicsból és Szrszkicsből álló vezetősége kapja meg a döntő szót, sikertelenek maradtak. Vukicsevicsnek sikerült a radikális párt centrumát kettészakítania. Xzoknak a politikusoknak nagy része, akik eddig a centrumhoz tartoztak, cserbenhagyta Uzunovicsot és Makszimovicsot és a kormányt támogatja. A centrumhoz tartozó radikális miniszterek Srskics kivételével a helyükön maradtak, sőt a kormány kiegészítése alkalmából még néhány a centrumhoz tartozó politikus kap miniszteri tárcát. # A választások elrendelését tartalmazó királyi ukázról Vukicsevics már a délelőtt folyamán informálta a vele tárgyaló magyar párti vezetőket, délben pedig, amikor a magyar párt vezetőségével folytatott tanácskozása után a belügyminisztériumból a, miniszterelnökségre ment, az ott vá, rakozó nagyszámú újságírókkal is közölte az eseményt. A miniszterelnök ezeket mondotta az újságíróknak: — Uraim, megjött a futár Topoláról. A parlamentet ma felosz-YTifvitscvLN miniszterelnök ezután felment kabinetjébe, ahol összegyűltek a kormány tagjai. Vukicsevics, közölte a miniszterekkel topolai útja eredményét. A miniszteri konferenciáról először Andrics Vláda dr. agrárreforiniigyi miniszter távozott és a következőket mondotta az újságíróknak : — Közölték velünk a parlament feloszlatásáról szóló ukázt és annak indokolását, amit önök meg fognak majd kapni. A választások szeptember ll-ikén lesznek és az uj parla-Veija is távozott a miniszterelnökségről. Az újságírók megkérdezték tőle, hogy helyes-e az uj miniszterek listája, melyet a lapok közöltek. A miniszterelnök ezt válaszolta: — Azt hiszem, nem helyes. Ami a választásokról szóló ukázt illeti, azt elkiildöttük a hivatalos lapnak, a mely közzéteszi. Elrendeltem azonkívül, hogy az ország összes hatóságait értesítsék, hogy a parlament lel van oszlatva és az uj választásokat szeptember ll-ikén tartjuk meg. A minisEterplmők levele a királyból Délután két órakor a miniszterelnök kabinetjéből kiadták azt a levelet, amelyet Vukicsevics Velja miniszterelnök a királyhoz intézett és amelyben a miniszterelnök a parlament feloszlatását és a választások kiírását kérte. A kormány azt az utat választotta, hogy ennek a levélnek közzétételével _ tájékoztassa a közvéleményt á parlament feloszlatásának okairól. Ez a levél a kormány választási kiáltványául tekinthető. A lévé! így hangzik: Felséges Urunk! Felséged kormánya, amikor az államigazgatást átvette, legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy kidolgozza a törvényhozó munka programját, ezzel gyorsítsa az igazgatási viszonyok rendezését és minél hamarabb kedvező feltételeket teremtsen az ország gazdasági életének akadálytalan fejlődése számára. Ebből a célból a kormány mindenekelőtt azokat a kérdéseket vette tekintetbe, a melyek törvényes rendezése az alkotmányban van előírva vagy amelyek rendezése elkerülhetetlen következménye bizonyos alkotmányos Tenderezésekből folyó elveknek és amelyek rendezése nélkül nem lehet azt állítani, 1 hogy az alkotmány teljesen életbelépett volna. Ezeknek a kérdéseknek áttanulmányozása alkalmával a kormány megállapította, hogy az eddigi törvényhozási aktivitás nem elégítette ki az állami és nemzeti élet valódi szükségleteit és egész sor alkotmányos rendelkezés mindmáig végrehajtatlan maradt. Felséged kormánya úgy látja, hogy ezeknek a törvényeknek meghozatala a törvényhozás első kötelessége és hogy ezek kidolgozását nem szabad elhalasztani. Bár egy referátumban nehéz kimerítő jegyzéket adni azoknak a törvényjavaslatoknak, amelyeket a parlament elé kell terjeszteni, Felséged kormánya csak példaképp és hogy kiemelje ennek a munkának nagyságát és fontosságát, bátorkodik rámutatni, hogy ' ezek a törvények: a legfelsőbb hatalom szervezésére a népképviseleti választásokról szóló törvény, az önkormányzati hatóságok szervezetére a községi törvény. a tartományi és járási önkormányzatokról szóló törvény revíziója, az ország közigazgatási feloszlatására, (amelyet szükségből csak rendelettel szabályoztak), az igazgatási hatóságok szervéze-
