Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-16 / 165. szám

2. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1927. junius 16 téré, a birói hatóságok szervezeté­re, a vallásügyi viszonyok rende­­zésére és az egyházak szervezeté, re stb. vonatkoznak. Ezt a már ennyire terjedelmes pro­gramot ki kell egészíteni azoknak a törvényeknek meghozatalával, ame­lyek szükségesek az állam pénzügyei­nek szanálására és konszolidálására és amelyekkel el kell hárítani a gaz­dasági válságot és biztosítani az or­szág gazdasági fejlődését. Egész népünk súlyos gazdasági válságban él és ennek következ­ményeit erősen érzik az összes néprétegek, különösen a földmive­­sek, akik a lakosság négyötödét és az ország gazdagságát képvi­selik. A földműves nép súlyos gondokkal küzd és nehezen szerzi meg a legszük­ségesebb életfentartási cikkeket. Ezért szükséges az államszámvitelröl és a pénzügyi hatóságok szervezeté­­• röl szóló törvény meghozatala az egyenes adókról szóló törvény meghozatala, az egyenes adókról szóló törvény és egyéb törvények revíziója hogy ezzel biztosittassék a hazai gaz­dasági élet zavartalan fejlődése. Más­részről meg kell alakítani a gazdasági tanácsot és revízió alá kell venni az egész gazdasági törvényhozást, vala­mint a törvényerejű rendeleteket is, hogy ezáltal az ország gazdasági élete megszabaduljon a nagyszámú gazda­sági kötelezettségektől és formalitá­soktól, amelyek csak akadályozzák annak fejlődését. Az agrárviszonyok végleges ren­delkezése céljából szükséges uj törvény hozatala és a fennálló tör­vények módosítása. Minél előbb életbe kell léptetni az olcsó hitelek kérdését megoldó törvényeket mező­­gazdasági és fogyasztási szövetkeze­tek alakításával, hogy a földművesek megkapják a teljes árát veritékes gon­dokkal termelt termékeiknek. Végül egész sor törvény meghozatalával a i közmunkákról, utak építéséről, meliori­­zációs műveletekről, valamint az erre a célra megkötött kölcsönökkel a gaz­dasági életnek uj alapokat kell terem­teni az ország gazdasági megerősödé­se érdekében. — Ugyanígy gyáriparunk kérdéséi is minden oldalról tárgyalás alá kell ven­nünk és megoldást kell találni, hogy a ked­vező heyzetet megteremtsük hazai iparunk fejlődésére és kielégítsük a munkásokat, akik az iparcikkeket ter­melik, továbbá az ipari termelvények fogyasztóit is. Természetes, hogy a mezőgazdaság, ipar és állami igazga­tás rendezetlen viszonyai erősen visz­­szahatnak a kereskedelemre is, amely­nek lehetőséget kell nyújtani a teljes kifejlődésre. A munkásosztály is szenved a munkahiány miatt az ipari és kereskedelmi válság foly­tán. A munkáskérdésekre is különös gondot kell forditahi, hogy a munkás élet általános viszonyai megjavulja­nak. a törvényhozási program halaszt­hatatlanságának megállapításával egyidejűleg Felséged kormánya megállapítja, hogy ez a program olyan óriási és nagyfontosságu kérdéseket ölel fel, hogy azt lehe­tetlen végrehajtani a jelenlegi parlamentben, amelyben már az alkotmányos perió' dús fele elmúlt és amelyet két év előtt választottak olyan kérdés miatt, amely már régen nincs napirenden. Ahhoz a nagy törvényhozó munkához amely előttünk áll. szükséges egy olyan par­lament, amely előtt teljes munkaperió­dus áll és melyet erre a célra válasz­tottak meg. Felséged kormánya ezért bátor, kodik felkérni Felségedet, hogy kegyeskedjék elhatározni, hogy a parlamentet, amelyet 1925 február 8-ikán választottak meg, fclosz­­lattassék és 1927 szeptember 11-én a képviselőválasztások megtör­ténjenek. A levelet Vukicsevics Vei ja minisz­terelnök irta alá. A királyi Szerda este jelent meg a Sluzsbene Novine rendkivüli számában a par­lament feloszlatásáról és az uj vá­lasztások kiírásáról szóló királyi ukáz, amely a következőkép hang­zik: Mi, első Alekszatidar, Isten ke­gyelméből és a Nép akaratából a Szerbek, Horvátok és Szlovének királya, minisztertanácsunk elnö­kének, belügyminiszterünknek ja­vaslatára és minisztertanácsunk meghallgatása után, az alkotmány 52. és a képviselőválaszt ások" ól szóló törvény 1. és 2. szakasza alapján elhatároztuk és elhatároz­zuk, hogy A Narodna Skupstinát, ame­lyet 1925 február 8-ikán vá­lasztottak meg és amelyet 1927 április 27-iki ukázunkkal kézirat 1927 augusztus 1-re rendki­vüli ülésszakra hívtunk egy­be, feloszlatjuk. A népképviselők megválasztása az 1927., 28., 29. és 30. évekre ter­jedő négyesztendős parlamenti pe­riódusra (alkotmány 69. paragra­fus) az egész országban 1927 szep­tember 11-ikén, vasárnap megy végbe a népképviseleti választá­sokról szóló törvény rendelkezé­sei szerint. A szeptember 11-ikén megválasztott parlamentet 19.17 október 5-ikére rendkivüli ülés­szakra hívjuk egybe. Ezen ukázunk végrehajtásával miniszterelnökünket, beliigy minis z­­terünket bízzuk meg. Topola, 1927 junius 15. Alekszandar. A kormány kiegészítése A legfontosabb kérdés most, mi­után a parlament feloszlatása már megtörtént, a kormány kiegészítése, amely azonban a szerdai nap folya­mán még nem nyert megoldást. Épp­úgy, mint kedden este, szerdán is politikai körökben ugyanazokat a miniszterjelölteket emleget­ték, akiket a Bácsmegyei Napló szerda reggeli száma is kombi­nációba hozott. így az igazságügyi tárca jelöltje Szubotics Dusán dr„ a beogradi semmitőszék elnöke, postaügyi mi­niszternek hir szerint Koszics Vlaj­­kót nevezik ki, aki a Jovanovics­­csoporthoz tartozó képviselő, mig egészségügyi miniszternek dr. Sza­­vics Andrét emlegetik. Vallásügyi miniszternek Obradovics Dragomirt, a közoktatásügyi miniszter jelenlegi helyettesét emlegetik, közoktatás­­ügyi miniszter a kombinációk szerint Perics Ninkó tárcanélküli miniszter lesz, akit egyébként a király tegnap az igazságügyminisztérium ideigle­nes vezetésével bízott meg. Ezek lennének a kormány uj radikális tag­jai, a demokraták közül pedig An­­gyelinovics Grga mint törvényegy­­ségesitő miniszter lépne a kor­mányba. A postaügyi miniszterségre még Popovics Velja radikális képviselőt is emlegetik, aki korábban a Pasics­­csoporthoz tartozott, később azután a centrumhoz csatlakozott. Vukicse­vics Velja miniszterelnök nyilatko­zata szerint ez a kérdés még nem érett meg a megoldásra és minden jel sze­rint kisebb nézeteltérések van­nak bizonyos tárcák betöltése körül, de valószínűleg holnap a kormány kiegészítése is meg fog történni. Az uj főispánok Az esti órákban a belügyminisztérium közölte a sajtóval a föispáni karban történt változásokat. Az uj átnevezések a következők: suma­­dijai tartományba kinevezték Nikolics Dragomir nyugalmazott főispánt, mosz­­tari tartományba dr. Haszanbegovics Avdot a szarajevói tartomány jogi re­ferensét, a travniki tartományba Ivani­sevics Miliszav szarajevói jogi refe­renst, a szerémségi tartományba Jet­ties Vladimir hadbíró ezredest, a beo­gradi tiszti bíróság állandó tagját, a zagrebi tartományba dr. Stofár Bogdán ügyvédet, a kruseváci tartományba Na­­gulics Miiián kruseváci törvényszéki bí­rót, a bregalnicai tartományba Vujo­­vics Radrniló ügyvédet, a koszovói tar­tományba Bozsovics Bozsidár prokup­­ljei ügyvédet, a moravai tartományba 7.dravkovics Szvetolik kruseváci ügy­védet a timoki tartományba Nikolics Milorád prokupljei ügyvédet, a horvát tengermelléki tartomá)nyba Hamzeko­­vies Mariján főispán! titkár, karlováci rendőrfőnököt, a bácskai tartományba Lukics Predrag bitolji ügyvédet, az oszijeki tartomálnyba dir. Francsics Iván dicj'.njimiholjaci ügyvédet, a bihacsi tartományba Hrasznica Mahmud bég jogi referenst nevezték ki főispánnak. Áthelyezték a következő főispánokat: Valjevóba Novakovics Márkó v-ranjai főispánt, a baskai tartományba Todo­­rovics Dragomir szerémségi főispánt, Pozsarevácra Sztevanovics Borivoj szmederevói főispánt, a dunamelléki (szmederevói) tartományba Kosztics Bozsidár timoki főispánt a zetai tarto­mányba Krasztojevics Janicsijet Mosz­­tárból, Vranjára Vitas Izidort Bihacs­­ról. Ezenkívül nyugdjaztak tzenhárom fő­ispánt, köztük Petrovcs Milivoj bácskai főispánt is. A kormány viszonya a radi­kális párt főbizottságához Miután Vukicsevics Veljának sikerült elnyerni a választási felhatalmazást, po­litikai körökben nagy érdeklődéssel te­kális párthoz, illetve milyen lesz a vi­szony a kormány és a radikális párt fő­bizottsága között. Egyes délutáni lapok olyan információkat közölnek, hogy a főbizottság teljesen szakítani fog Vuki­­cseviccsel és őt, valamint a többi radi­kális minisztereket kizárja a pártból. Ezek a hírek azonban nem találtak hi­tet politikai körökben. A Bácsmegyei Napló beogradi munka­társának alkalma volt beszélgetni a ra­dikális párt főbizottságának egyik tagjá­val. — Az a tény — mondotta informátor runk — hogy Vukicsevics megszerezte a választási mandátumot és hogy ő fog­ja levezetni a választásokat. lényegesen megerösitette helyzetét a radikális párt főbizottságával szemben is. A legnagyobb akadályokat a radikális párt centruma gördítette a miniszterel­nök elé, de ezeket legyűrte, ami által rendkívül megerősödött. Ezek után egész logikusan az várható, hogy Vukicsevics rendezni fogja a kor­mány viszonyát a radikális párt fő­bizottságához is és nem kell mindjárt azt gondolni, hogy feltétlenül szakadásnak kell bekövetkez­ni. Vukicsevics, igaz, nem tagja a főbi­zottságnak, de kétségtelenül radikális, amit tekintetbe kell- venni. Én azt hi­szem, hogy sikerülni fog a főbizottság és a kor. mány együttműködését biztosítani és ha a kormány a főbizottság minden követelését nem is fogja teljesíteni, de mégsem tételezhető fel, hogy a főbizott­ság minden intézkedése ellen fog for­dulni. — Egyes lapok híreszteléseivel szem­ben kijelentem, hogy a főbizottság ülése még nincs összehiva, de remélem, hogy a legközelebb megtartandó ülésen állást fog foglalni a kormányhoz való viszonya tekintetében is. Ezt eddig azért nem tette, mert nem volt ismeretes a kor­mány programja, de most módjában lesz foglalkozni a dolgokkal, mert a kormány közzétette a miniszterelnöknek öfelségé­kintenek az elé a kérdés elé, hogyan fog hez irt levelét — fejezte be nyilatkozatát kialakulni a kormány viszonya a radi- informátorunk. A varsói szovjetkövet gyilkosa a statáriális bíróság előtt A szovjetkormány u'tim iiumol intéz Lengyelországhoz Varsóból jelentik: Szerdán délelőtt ki­lenc órakor ült össze a rendkivüli sta­táriális bíróság, hogy Ítélkezzék Wojkov varsói orosz követ gyilkosa., az alig húsz éves Koverda Boris felett. A vád­lottnak négy védője van, köztük egy párisi ügyvéd aki orosz monarchist.! és három ismertnevü varsói ügyvéd. A vád és védelem több mint húsz tanút idéztetett be, a tanuk közt van Rosengold, vo't londoni orosz diplomáciai ügyvivő is, aki tudvalevőleg szemtanúja volt a gyilkosságnak. A védelem tanúi mind azt fogják vallani, hogy Koverda ideá­­lizmuisból követte el a politikai me­rényletet. Varsóban biztosra veszik, hogy Wojkov merénylőjét halá'ra fogják Ítélni. A vádlott Koverda rokonszenves kül­sejű sovány, beretváltképü fiatalember. Személyi adatainak jegyzőkönyvbe vé­telénél kiderült hogy még nem töltötte be huszadik évét és a főiskola két osz­tályát végezte el, legutóbb pedig munka­társa volt a Vilnában megjelenő fehér orosz lapnak. Az elnöknek arra a kérdé, sére, hogy bűnösnek érzi-e magát, Ko­verda igy válaszolt: — Megöltem Wojkov szovjetköve­tet, de még sem tartom magam bű­nösnek. A vádlott ezután az elnök kérdéseire elbeszélte, hogy mint ment ki a pálya­udvarra, mert megtudta, hogy Rosengold volt londoni szovjetügyvivő, átutazik Varsón és Wojkov fogadja. A pályaud­varom hozzájuk lépett és agyonlőtte Wojkovot. A merénylő majdnem szórói­­szóra úgy adta elő a gyilkosság részle­teit, mint első kihallgatása alkalmával, Az elnöknek arra a kérdésére, hogy miért ölte meg az orosz követet, Koverda ki­jelentette, hogy minden igaz jó orosz ha. zafi gyűlöli a bolsevistákat azért, amit Oroszország ellen elkövettek. Ezzel be is végződött a vádlott ki­hallgatása és a statáriális bíróság meg­­kezdte a tanúkihallgatásokat. Mint Londonból jelentik, a Daily Mail ukrajnai jeientése szerint a szovjetkormány több, mint há­romszázezer főnyi haderőt vont össze, amit a tartalék behívásával még foly­ton szaporítanak. Moszkvában kihirdették a szigorú katonai készültséget. Minski jelentés szerint Jani lengyel főhadnagyot, a minski cseka vezetőjének gyilkosát kedden háláira Ítélték és azonnal kivégez­ték. Mint Varsóból jelentik, ott elterjedt hírek szerint a szovjetkormány elhatározta, hogy a második orosz jegyzékre adandó választ nem várja be. hanem egy harmadik jegyzéket küld a lengyel kormánynak, amely már ultimátum lesz és a lengyel kormánytól határozott Ígé­retet követel arra, hogy záros határ­időn belül kiutasítja mindazokat aa orosz emigránsokat, akik ezidőszerin. lengyel területen a szovjetrendszer el­len agitálnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom