Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-09 / 158. szám
10. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927 junius 9. A szőlőtermelőkhöz Európa több szőlőtermelő országából jelentések érkeztek, hogy a késő májusi fagyok a szőlők legnagyobb részét tönkretették. A legérzékenyebb fagykárok (nyolcvan-százszázalékos kár) Magyarországon, Ausztriában, Délfranciaországban és Spanyolországban észlelhetők. Államunk szőlői ettől a bajtól meg lettek kiméivé. Csak helyenként okozott károkat a késői fagy. Mivel a borkészletek az utóbbi három évűén a gyenge szüretek miatt megcsappantak, kilátás van arra, hogy borainkat nemcsak belföldön tudjuk jól értékesíteni, hanem erősebb borkivitel is várható. Ez oknál fogva azt a megszívlelendő tanácsot adjuk szőlőtermelőinknek, hogy saját érdekükben is kövessenek el mindent, hogy a szőlőtermést a kártevőktől és betegségektől megmentsék. Peronoszpora ellen épp úgy permetezendök a fürtök, mint a levelek. Ha nem engedi ezt meg a szőlőmüvelési rendszer, úgy néhány levél vagy hajtás a szőlő közeléből éltávolitandö. Minden munkát, amelynek az a feladata, hogy a tőkék ne legyenek tulsürük, ideiében és a legnagyobb gonddal kell elvégezni. A peronoszpora addig támadhatja meg a fürtöket, mig meg nem színesednek. Ajánlatos a szőlőt rézkénporral porozni. Ezzel a porral egyszersmind védekezünk a peronoszpora és oidium ellen a szőlőfürtökön. Oidium ellen elsősorban kénpor vagy rézkénpor mellett oly kénvegyületek használandók, amelyek vízben vagy bordói folyadékban feloldva használhatók. Ez a kolloidális kénporvegyület a »Sulikol.« A kénpor folyadékban jobban tapad a töke zöld részeihez, elsősorban a szőlőhez, mint a porszerü kén. A porszem kén jobban elosztódik, behatol a szőlőszemek közé, de az eső könnyebben lemossa. A mondottakból következik, hogy a peronoszpora ellen a bordói lé mellett olyan porszerü rézvegyületeket kell használni: amelyek kipróbáltuttak és a gyakorlatból} beváltak. Oidium ellen a porszerü és folyadékszerü kolloidális kénnel yédébeiünk. Az utóbbi években nagyobb bárókat okozott a szőlőm oly. Ez a kártevő) az utóbbi években óriási kárt okozott szőlőinkben. Ezért szükséges, hogy szőlőtermelőink ez ellen is rendszeresen védekezzenek. Erre a célra beváltak eddig az arzénvegyületek. Ilyenek az *ArsoIiqI« Arsotin'Schxveinfurtizöld, Urániazöld és Arsola. Ne történjék meg többé, ■ ■ hogy szőlőinket megmentjük ugyan a peronoszporától és az oidiumtói, de a szőlőmoly termésünknek harmadrészét vagy felét tönkreteszi, részét vagy felét tönkreteszi. A szőlőmunkák keresztülvitelében arra törekedjünk az idén, hogy a mutatkozó termést egészségben meg is tartsuk szüretig, mert remény van rá, hogy a fáradtság és kiadás az idén honorálva lesz. A SZUBOTICAI BORÁSZATI FELÜGYELŐSÉG Krízis elő t a romániai jielróieumipar Szabaddá fieszik a nyersolaj kivitelit Bukarestből jelentik: Románia gazdasági életének egyik főütőerejét képezi a nyersolajtermelés s ezzel kapcsolatban a petroleumipar. A Ploesti környéki petroleummezők olyan kincseket rejtenek magukban, hogy azoknak kitermelése mindenkor súlyosan latba esik a gazdasági élet fellendítésénél. A nafta teszi, hogy a külföld állandó érdeklődéssel viseltetik Románia gazdasági helyzete iránt és keresi az alkalmat és a megfelelő pillanatot, amikor kapcsolatba kerülhet Románia gazdasági életével. Amint ismeretes, az olasz kölcsön ellenértékeként a kormány bizonyos menynyiségii nyersolajat ajánlott fel az olaszországi petroleumfeldolgozó gyárak részére, amelyek nagyszámban vannak és üzembetartásukat máshonnan beszerzett nyersolajmennyiséggel nem biztosíthatták. A kormány a gazdasági kapcsolat fejében vámmentesen bocsát az olasz gyáraknak rendelkezésére nyersolajat és most azzal a tervvel foglalkozik, hogy törvényhozás utján szabaddá teszi a nyersolajkivitelt. A romániai petroleumvállalatok, amelyek többnyire nyersolaj feldolgozására is be vannak rendezve, nagy riadalommal fogadták ezt a kormánytervet. A nyersolaj kivitelének szabaddátétele már előre súlyos krízist okozott a petroleumiparban, ahol megkezdődött a kíméletlen leépítés és a munkáselbocsátás. A petroleumtermékeket eddig csak feldolgozott állapotban lehetett kiszállítani, mihelyt tehát szabaddá teszik a nyersolajkivitelt, a román nyersolajfeldolgozó gyárak nem fogják elbírni a külföldnek konkurrenciáját. Ezer meg ezer munkás fog kenyérkereset nélkül maradni és ez bennünket, kisebbségeket is súlyosan érint, amennyiben a petroleumiparban nagyon sok székelyföldi munkás keresi a kenyéré. Az előzetes munkaredukció és leépítést a petroleumiparvállalatok azért vették foganatba, hogy ezzel elrettentsék szándékától a kormányt és lehetőleg megakadályozzák a belföldi peroleumipar letörését. Uj komlómiivelö ekét konstruált egy szuhoticai földbirtokos Halbrohr Mór találmánya Halbrohr Mór szuboticai földbirtokos, törvényszéki gazdasági szakértő, aki évtizedek óta foglalkozik a komlótermelést egyszerűsítő kísérletekkel, uj komlóekét konstruált. Halbrohr találmányáról a következőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának: — Sok kísérletezés után végre sikerült egy olyan ekét konstruálnom a komlómüveléshez, mely eke elvégzi az összes munkálatokat, amelyeket talajmegmunkálás alatt értünk. Magáról az ekéről részletesen csak később ■ nyilatkozhatom, de ekkor már képekkel is illusztrálni fogom a találmányt. Az eke neve: »Express Special Komlóeke,« Véleményem szerint nemcsak hogy a talajt tökéletesebben lehet ezután megmunkálni, de egyúttal fele munkaidővel és fele kiadással. Csak közönséges vaskulcscsal lesz az eke szabályozva, amelynek létjogosultsága a komlóskertekben kora tavasztól késő őszig szüntelenül fontossággal fog bírni. Könnyű súlyú és egyszerű szerkezetű. A termelőknek az eddigi horribilis kiadásait lényegesen csökkenteni fogja, mert az eke minimális kis összegért beszerezhető. Az eke reklámozását természetesen a szabadalmat megvásárló gyár fogja végezni, itt csak a szakértői része fontos és az, hogy ilyen modern eszköz Jugoszláviából került először forgalomba. Az ekének egyszerű szerkezete van, amely nemcsak masszív, hanem olcsó áron fog eladásra kerülni, mert a feltaláló nem az anyagi, hanem az erkölcsi sikerre fekteti a fősulyt. Évek [hosszú során megfigyeléseket tettem és ezek után annyira véltem tökéletesite! ni, hogy nem hinném, hogy javításra volna szükség. A jugoszláv mezőgazdaság e legújabb vívmánya nincs kizárva, hogy rövidesen nemzetközi jelentőséggel fog birni és némileg hozzájárul a komló olcsóbb és tökéletesebb megműveléséhez. Emelhetik-e a villamosáram árát? Pancsevó város és a villanyteiep pőre Érdekes, és a Vajdaság vállalkozóit és a városait egyaránt foglalkoztató por kerül most rövidesen választott bírói döntés alá. Pancsevó város és a pancsevói villanytelep plakátharcig fajuló vitát folytattak egymással és a vitával összefüggő kérdéskomplexumokat bocsájtják most választott bíróság elé. A vitás ügy előzményei a következők: Pancsevó város 1924-ben szerződést kötött a Stark Strom Anla Aktien Gesellschaft berlini céggel, amely szerint a cég koncessziót kapott, hogy Pancsevón villamos áramot fejleszthessen és ipari és világítási áramot szolgáltasson. A szerződésben megállapították, hogy az áramszolgáltatás árát az 1924. évi munkabér és üzemanyagok ára alapján szabályozzák és pedig 1924-ben az akkori árak figyelembevételével kilowattóránként kilenc dinárban állapították meg az áram árát. A szerződésben mindkét szerződő fél fenntartotta magának azt a jogot, hogy amennyiben az üzemi anyagok árai és a munkabérek emelkednek vagy csökkennek, az áram eladási árát megfelelően emeljék vagy csökkentsék. A berlini cég a szerződés alapján felépítette a pancsevói villanytelepet, amelyet 1925 májusában üzembe is helyeztek. Mikor a villanytelep működését megkezdte, akkorra a dinár a dollárral szemben felment, az üzemanyagok és a munkabérek azonban vagy változatlanok maradtak vagy emelkedtek. Pancsevó város azt hangoztatta, hogy a dinár emelkedésére való tekintettel a villany árát le kell szállítani. Ezzel szemben a villanytelepnek az volt az álláspontja, hogy 1925 májusában és azóta is, ugyanannyi dollárért kevesebb üzemi anyagot tud vásárolni és több munkabért kell fizetnie, tehát a városhoz fordult, hogy járuljon hozzá az árak emeléséhez. Hosszú huza-vona után ideiglenes megállapodást kötött a város és a villanytelep, hogy az áram árát továbbra is kilenc dináriban állapítják meg. Ezt a megállapodást I azonban a belügyminiszter megsemmi* sitette azért, mert nem elég világos és nincs kellően megindokolva. Pancsevó város arra az álláspontra helyezkedett, hogy neki tudnia kell, hogy milyen a villanytelep jövedelmezősége és addig, mig erről nem kap megbízható adatokat, nem járul hozzá az ár felemeléséhez. Több hónapi herce-hurca után a város és a villanytelep abban állapodtak meg, hogy a vitás kérdéseket választott bíróság döntésére bízzák. A választott bíróság tagjai Arangyelovics Dragoljub államtanácsos, Sztenovics egyetemi tanár, dr. Popovics Szvetiszláv nemzetgyűlési képviselő és Vrbancs Rudolf, a zagrebi villanytelep igazgatója. A választott bírák megállapodtak, hogy elnökül Jovanovics egyetemi tanárt, a beogradi egyetem elektrotechnikai tanárát kérik fel, aki a választott bírósági elnökséget el is fogadta. A nagyértékü pörben, amelyben arról van szó, hogy két év óta hat dinárt, amennyit a város akart vagy kilenc dinárt, amennyit a Stark Strom Anlage kér, kell-e a pancsevóiaknak fizetni. Pancsevó várost dr. Radivoljevics Dusán tiszti főügyész, a villanytelepet pedig dr. Gráber László képviseli. A választott bíróságnak még egy kérdést kell eldönteni. A szerződés szerint, ha a város kívánja, a Stark Strom Anlage köteles a vállalatot részvénytársasággá alakítani, ha pedig a vállalat választja a részvénytársasági formát, jogosult a város ebhez hozzájárulni vagy hozzájárulását megtagadni. A villanytelep bejelentette, hogy részvénytársasággá akar alakulni. A város ehhez hozzájárult, de később kijelentette, hogy csak abban az esetben ismeri el a részvénytársaságot a Stark Strom Anlage jogutódjának, ha az ár kérdésében megegyeznek. A vállalat arra az álláspontra helyezkedett, hogy e két kérdés nem függ össze, megalakította a Bánáti Elektromos Müvek Részvénytársaságot és ezt be is jegyeztette. A város minden fórumnál tiltakozott a részvénytársaság megalakítása ellen, azonban elutasították, amire úgy határozott, hogy nem ismeri el a bánáti elektromos müvek részvénytársaságot a koncesszió birtokosának. A választott bíróságnak azt is el kel! dönteni, hogy jogutódja-e a részvénytársaság a Stark Strom Anlagenak. Szomborban minden második ipari munkás munkanéikiiii Az általános gazdasági krízisen kívül a két árviz is oka a szombori munkanélküliségnek Szomborból jelentik: Az egész Vajdaságban érezhető nagy munkanélküliség Szomborban a legnagyobb méretű. Ennek oka az általános gazdasági krízisen kívül az a két árviz, amit Szombor gazdaságihinterlandja a Duna-menti községek 1924 és 1926 években átszenvedtek. A két árviz teljesen megakasztotta a gazdasági forgalmat, lefokozta nemcsak *a kereskedők, hanem a fogyasztók hitelképességét is, ami a fogyasztás csökkenésére vezetett. A fogyasztás csökkenése maga után vonta a termelés csökkenését is. Mindazok a gyárak és ipari üzemek, amelyek a város és környékének ipari szükségletét látták el, üzemüket beszüntették, vagy redukálták. így beszüntette teljesen üzemét és likvidált a Zeta vegyészeti gyár és a bőrgyár, Szombor két legnagyobb ipari vállalkozása, amelyek körülbelül kétszáz munkást foglalkoztattak. Redukálta üzemét az Export gőzmalom és a többi ipari vállalkozások is. De sokkal kisebb segéderővel dolgoznak a kisipar műhelyei is, mint 2—3 évvel ezelőtt. Az ipari üzemek megszűnésének és az üzemek redukálásának nyomában természetesen nagy munkanélküliség járt, amely még ma is egyre fokozódó tendenciát mutat. Növelte a munkanélküliséget — különösen a tisztviselők között —. a nagy gabonakereskedő cégek üzemének leépítése és a kisebb kereskedők üzletének megszűnése is. Mindezek a körülmények oda vezettek, hogy ma Szomborban minden második ipari munkás munkanélkül van és igen nagy a munkanélküliség a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak között is. •. >'■' j A legjellemzőbb, a nagyfokú munkanél- ; küliségre az egykor hires szombori bútorasztalos iparban mutatkozó nagy munkanélküliség, ahol is a Szomborban levő 160 asztalossegéd közül mindössze 70-en dolgoznak, de körülbelül ugyanaz az arány a vas-, építő-, hús-, cipész- és szabóiparban is. Mindezekben a szakmákban a munkásoknak csak fele, esetleg még annyi sincs foglalkoztatva. A szombori munkanélküliekről nincsenek pontos statisztikai felvételek. Sem a hatóságok, sem a munkáskamarák nem vezetnek pontos statisztikát a munkanélküliekről. Az egyedüli hely, ahol valamelyes statisztikát lehet találni a mun - kasok szakszervezetei. Ezekhez fordultunk, hogy megtudjuk, mennyi a szombori munkanélküliek száma. A munkás szervezetek egyik vezetője mondotta a következőket: — Pontos statisztikát mi sem tudunk adni, mert mi csak azon munkanélküliekét tartjuk nyilván, akiket a szakegylet segélyez, Segélyt pedig csak a szervezetek igényjogos tagjai kaphatnak és igy a szervezetlen munkanélküliekről mi sem tudunk. De nincs is Szomborban minden szakmának szervezete és nem is minden szervezet ad munkanélküli segélyt és igy ezek a szervezetek nem is tartják nyilván munkanélküli tagjaikat. — Általában a legnagyobb a munkanélküliség az építő iparban. De igen nagy a munkanélküliség a többi ipari szakmában is. Hozzávetőleg a szombori ipari munkások között — dacára a munkanélküliség folytán történő elég nagy mérvű elvándorlásnak — mintegy 1200— 1300 van munkanélkül, tekintve pedig azt, hogy Szomborban az ipari munkásság száma nem haladja tül a két és fél ezret, ez a szám az összmuineasság felét teszi ki, úgyhogy Szomborban mindet) második ipari munkás nem dolgozik. Gyöngyösi Dezső pi nvvMc3 nsp aiatt íeh<ír fo0a!( DI-UAÍIML [OiPMA-SZfc V
