Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-09 / 158. szám

1927. június 9. BÁCSMEGYEI napló 11. oldal Törvényjavaslat Gyáripari Bank alakításáról Becskerekről jelentik: A pénzügymi­nisztérium törvényjavaslatot dolgozott ki a gyáripari kötvények kibocsátásá­ról, illetve a gyáripari bank megalapí­tásáról. A bánáti gyáriparosok szövet­sége most kapta meg véleményezés vé­gett ezt a törvénytervezetet. A tervezet szerint a gyáripari bank alaptőkéje száz­millió dinár lenne. A részvények jegy­zése úgy történnék, hogy a részvények negyven százalékát a belföldi gyárak, húsz százalékát az állam jegyzi, negy­ven százalékát pedig a külföldi tőkének engednék át jegyzésre. Ennek a bank­nak az a célja, hogy a gyáriparosok minél kedvezőbb feltételek mellett és minél olcsóbb kamatozású kölcsönhöz juthassanak. A tervezet szerint ez a bank még ez év folyamán megkezdi mű­ködését. A tervezet szerint külföldi kölcsönt csak azok a gyáriparosok vehetik igénybe, akik legalább tízmillió dinár értékű rész­vényt jegyeztek. Több gyáros együt­tesen is vehet fel kölcsönt, ha részvé­nyeik értéke együttvéve eléri a tízmillió dinárt. A bánáti gyáriparosok szövetsége előterjesztést tett a kormánynak, hogy ezt a korlátozást szüntesse meg oly módon, hogy a kölcsön felvételét ne te­gye függővé a részvényjegyzés össze­gétől. Javasolja továbbá, hogy a gyár­iparosok részvényjegyzéseinek arányát ne 40 százalékban, hanem lényegesen ki­sebb arányban határozzák meg, mert ily módon igen tekintélyes összeget elvonnának a gyáraktól. Egyebekben a bánáti gyáriparosok szövetsége helyesli a pénzügyminisztérium tervezetét. A malomszövetségek vezetői írás­ban, küldöttségek utján már többször el­jártak a kormánynál és kérték, hogy a kormány szanálja a válságba került malomipart azáltal, hogy a külföldi or­szágokkal előnyös szerződést kössön a legrövidebb idő alatt és ezzel biztosítsa a malmok régi piacait, szállítsa le a vasúti és hajózási fuvardíjakat, csök­kentse az adókat. A mozgalomnak azon­ban mindezideig nem lett semmi pozi­tív eredménye és igy félő, hogy a vaj­dasági malomipart a teljes letörés ve­szélye fenyegeti. Válságban a vajdasági malomipar A vajdasági malomipar, mely a há­ború alatt is, a háború után is néhány évig óriási lendülettel fejlődött és az ország egyik legnagyobb iparává nőtte ki magát, a legutóbbi négy év alatt ro­hamosan hanyatlik. A kivitel a fő elhe­lyező területeknek, Csehszlovákiának és Ausztriának védövámpolitikája miatt majdnem teljesen megszűnt és igy a malomipar csak a belföldi fogyasztás­ra dolgozik. Ez a két ország olyan be­hozatali vámot állapított meg, amelyik az őrleményre a buzavám többszörösét rójja. Különösen a fehér liszteket vette fel régebben Ausztria és Csehszlovákia, mig a kenyérlisztek országunk passzív vidékein: Boszniában, Hercegovinában, Szlovéniában, Montenegróban, Dalmá­ciában és Horvátország- nyugati ré­szein találtak elhelyezést. A nullásliszt nem szállítható ki a vámsorompók mi­att, ezért minden malom raktára túl van halmozva nullásliszttel. Az üzemek kapacitásuknak most csak negyedrészét használják ki. 1923-ban még kapacitá­suknak 90, 1924-ben 80. 1925-ben 62, 1926-ban pedig 35 százalékát használ­ták ki és az ez évi kimutatások sze­rint még ez a percentszám is erősen redukálódott az év első négy hónapjá­ban. Minthogy pedig a malmok el akar­ják kerülni, hogy sok fehérliszt halmo­zódjék fel raktáraikban, ennek folytán csak kevés barnalisztet és takarmány­cikket állítanak elő, úgyhogy azok csak nehezen fedezhetik a belföldi szükségle­tet. A takarmánylisztben és takarmánycik­kekben, melyek nagyon fontosak az ál­lattenyésztésre, nagy a hiány, Romá­niából importálják most ezeket a cik­keket. A fogyasztás is erősen megcsappant a nagymérvű munkanélküliség és az ál­talános európai gazdasági krízis miatt. Amerikában is kevesebb a lisztfogyasz­tás, a statisztikusok kimutatták, hogy a jobbmóduak kevesebb lisztet fogyasz­tanak a divat miatt, a karcsúságért. Az adók is nyomasztólag hatnak a malomiparra. A kis cseremalmok aránylag jobb helyzetben vannak, mint a nagy mal­mok, mert nincsenek külföldi szállítás­ra berendezkedve. A csonoplyai tagosítás rejtelmei Kell*e a földtulajdonosnak fizetni azért, ami az állam kötelessége Szomborból jelentik: A csonoplyai mintegy tizennégyezer katasztrális hol­dat kitevő határ tagosítása egy minisz­teri rendelet folytán még 1912-ben meg­történt, a földeket felmérték és minden birtokos megkapta a maga parcelláját. A háború alatt a tagosítás befejező mun­káit: a telekkönyvi térképeket, a katasz­tert és a telkkönyvi betéteket azonban már nem volt módjában a hatóságoknak elkészíteni és igy ezek a munkálatok el is maradtak. Mintegy négy évvel ezelőtt a főbíró felhívta a községet, hogy a befejező munkákat saját költségén csináltassa meg A községi képviselőtestület azon­ban arra való hivatkozással, hogy a még életben levő magyar törvény sze­rint a tagosítás költségei az államot ter­helik, nem tett eleget a felhívásnak. Az­óta az ügy húzódott, mig néhány hónap előtt a noviszadi Generálná Direkcija Katasztra (kataszteri felmérési felügye­lőség) kezdeményezésére a pénzügymi­niszter rendeletileg utasította a közsé­get a hátralékos munkáknak saját költ­ségen való elkészítésére. A pénzügyminiszteri rendelet tárgya­lásra a községi képviselőtestület elé került, amely igen heves vita után egy szótöbbséggel kimondta, hogy a község eleget tesz a miniszteri rendeletnek. A munkálatok elkészítését a község Pre­­dragovics Koszta szombori mérnöknek ki is adta, aki a munkálatokat katasz­trális holdanként 80 dinárért vállalta el és igy a kataszteri befejező munkák el­készítése mintegy másfélmillió, dinárral terhelte volna a község földtulajdonosa­it. A képviselőtestület határozata ellen az érdekelt földtulajdonosok egy része dr. Palásthy Ödön szombori ügyvéd ut­ján felebbezést adott be, amelyben hi­vatkozva a törvénynek arra az intézke­désére, hogy a tagosítás költségei az ál­lamot terhelik, továbbá a határozat meg­hozatalánál történt formai hibákra1 is, kérték a képviselőtestület határozatának megsemmisítését. Az érdekeltek felebbezését azonban a község nem az illetékes tartományi vá­lasztmányhoz, hanem a szombori fő­szolgabírói hivatal utján a noviszadi ka­taszteri felmérési felügyelőséghez ter­jesztette fel, amely azonban határozat helyett, amire különben nincs is joga, értesítette a felebbezőket, hogy pana­szukat elutasitandónak tartja. A feleb­­bezés ügyében tehát határozat nincs, de azért a községi elöljáróság, állítólag a főbíró rendeletére, felhívást bocsáj­­tott ki a földtulajdonosokhoz, amely szerint minden földtulajdonos köteles nyolc nap alatt a munkálatok költségei­re katasztrális holdanként 80 dinárt a községi pénztárba befizetni. Az érdekeltek most a tartományi vá­lasztmányhoz fordultak a község újabb sérelmes rendelkezésével szemben, mely azonnal bekérette az ügy iratait, ma pedig KUcin Mita, a tartományi választ­mány elnöke Bikár szombori főbíróval kiszállt Csonoplyára és a befizetéseket elrendelő községi határozatot felfüg­gesztette. A lakosság föpanasza, hogy a közsé­gi határozat szerint Predragovics mér­nök csak a kataszteri térképeket köte­les elkészíteni, mig a lakosság érdeke az, hogy a telekkönyvi betétek készül­jenek el. Pikantériája az egész csonoplyai köz­­igazgatási afférnak az, hogy a most el­készítendő kataszteri térképek egy ré­sze ismeretlen utón a szegedi kataszteri felmérési felügyelőségtől megérkeztek Noviszadra s a nép ezt tudva, nem akar oly munkáért fizetni, amely már meg van. Klicin Mitának, a tartományi választ­mány elnökének intézkedését a csonop­­lyaiak megnyugvással vették tudomásul és nagy érdeklődéssel várják most a tartományi választmány döntését, amely legközelebbi ülésén fogja tárgyalni a csonoplyai tagosítás ügyét. HÍREK a nagyvilágból A jugoszláv kereskedelmi-delegáció Berlinben. A végleges kereskedelmi szer. ződés megkötése ügyében a jugoszláv kormány a következő szakértőket de­legálta: Todorovics, a beogradi egye­tem professzora, Savics, a kereskedelmi minisztérium és Panties, a forgalmi, mi­nisztérium igazgatója. A jugoszláv de­legátusok berlini útja minden valószínű­ség szerint a két ország közötti végle­ges kereskedelmi szerződés megkötését fogja eredményezni, minthogy a német gazdasági körök is mindent megtesznek ennek létrehozása érdekében. Oroszországban leszálltják az árakat. Szovjetoroszország kereskedelmi nép­biztosának jelentése szerint a detáilke­­reskedelemben az árleszállítások meg­történtek. A városokban az iparcikkek tényleg három százalékkal olcsóbbak lettek, amit az oroszok helyes kereske­delmi politikájuk következményének te­kintenek. A falvakban nem megy ilyen simán az árak leépítése. A falusi szö­vetkezetek szerint a gyárak az árleszál­lítás arányában az árukat rosszabb mi­nőségben szállítják és ezért egyenlőre nem hajlandók áraikat mérsékelni. Nagy petrolemumfuzió készül. A Stan­dard Oil Co és a lengyel Naphta In­dustrie Co közötti fúziós tárgyalások kedvező befejezés előtt állnak. A tárgya­lásoknál a lengyel társaságot a wieni Kreditanstalt képviseli Rothschildék meg­bízásából, akik tudvalevőleg a lengyel Naphta Industrie tulajdonosai. A fúzió perfektuálása e hó végére várható. Elkeseredett harc az amerikai autó­iparban. Most jelent meg Amerikában 1927. év első három hónapjáról egy sta­tisztika, amely az autókonjunktura nem éppen örvendetes változásáról számol be. Ez év első negyedében 170.000-el keve­sebb személykocsit gyártottak Ameri­kában, mint 1926. év ugyanezen időszaká­ban. A nagy automobiigyárak uj piaco­kat keresnek, leszállítják az árakat, uj és szebb modelleket készítenek, csak­hogy vevöközönségre találjanak. Egy­néhány gyár már fuzionált, hogy a kon­kurenciát tovább bírják és a produkciót olcsóbbá tegyék. A két leghatalmasabb gyár harca azonban csak erősebb lesz. Ford mindent megpróbál, hogy a Gene­ral Motors Co, konkurenciáját legyőz­ze. Egy ilyen kísérlet volt ez év elején a Ford-müvek hirdetése, amely szerint minden kereskedő az 1925 óta készült használt Ford kocsikat a detroiti gyár­ba visszaküldhette és 60 dollárért azt mint ujjat kapta vissza. Az autót újra lakkozták, belül kipárnázták, a motort teljesen rendbehozták és három havi ga­ranciát nyújtott a Ford-gyár. A kísérlet nem fizetődött ki, az uj kocsikat még kevésbbé keresték és a Ford-gyár meg­szüntette ezt a kedvezményt. Most uj modelleket hirdetnek a gyárak, árleszál­lítások a Ford és a General Motors to­vább harcolnak. A jövő forog kockán, habár ezideig az egyes nagy autógyá­rak hatalmas nyereségeket tehettek is félre. Ford már nyilvánosságra is hozta, hogy julius elsejétől kezdve csakis uj modelleket gyárt, amely kocsik szep­tember elsején jönnek forgalomba. A múlt évi uj modell már régi, azt ez év junius elseje óta nem készítik. Ez az uj Ford kocsi nemcsak olcsó lesz, állító­lag ízléses és jobb mint az eddigiek. Hollandia teljes egyenjogúságot biz­tosit a német bankoknak. Hollandiában eddig is minden korlátozás nélkül mű­ködhettek a német bankok, csak a jegy­bank nem rediszkontálta a váltóikat. A Niederländische Bank legújabban ezt a nagy kedvezményt is biztosítja az ott működő német bankok számára és ez­zel teljes lett az egyenjogouság a hol­land és német pénzintézetek közt Hol­landiában. Diszkontleszállitás Lengyelországban. A lengyel jegybank május 13-iki hatály­­lyal a hivatalos kamatláb leszállítását határozta el. Az uj rendelet szerint a bankkamatlábat 8.5%ról 8%-ra és a lombarkamatot 10%-ról 9.5%-ra mér­séklik. Anglia uj szénszenzációja. Az egyik legnagyobb angol cég a szén árát oly mértékben szállította le, hogy a mos­tani árak az 1914. évinél alacsonyabbak. Mnthogy szakkörök szerint ez az árle­szállítás nem indokolt, kérdést intézitek a cég vezetőjéhez, milyen célt szolgál ez az intézkedés. A válasz meglepő: az angol szénkereskedők olcsó áron akar­ják kiszolgálni belföldi vevőiket és ez­zel a bányákon is segíteni akarnak. Nagy forgalmat remélnek igy elérni és ezzel a bányák kritikus helyzetén is könnyitenek. Az árleszállításhoz a leg­nagyobb szénkereskedelmi vállalatok csatlakoztak. Az angolok nagy érdeklő­déssel várják, vájjon segit-e a belföldi vásárlás a bányák helyzetén. Ratlonaiizálják a villanyáramot An­gliában. A Villamossági Hivatal most hozta nyilvánosságra első tervezetét a villanyáram produkciójának egyszerűsí­téséről- Ez a tervezet Skótország na­gyobb részére (cca 5000 négyzetméter föld) készül, amely területen az eddigi 36 áramfejlesztő telepből csak hat üze­met tartanának fenn és 2 ujjat építené­nek. Ha a tervet keresztülviszik, úgy Skótország iparvállalatait, bányáit, va­lamint a lakosság hetven százalékát ez a nyolc üzem látná el árammal az ed­digi 36 helyett. További tervek, amelyek Anglia többi részére vonatkoznak, most készülnek és szakkörökben remélik, hogy a villamosáram nationalizálását a legrövidebb időn belül az egész biroda­lomban keresztülviszik. Az Internacionális giroforgalom térhódí­tása. A német jegybank már ezideig is egynéhány európai állammal nemzetközi giroforgalmat vett fel. A nagyjelentő­ségű kísérlet gazdasági előnyei már mutatkoznak és több európai állam jegy­bankja szándékozik ezt az újítást be­vezetni. Ezáltal a külföldre szóló át­utalások költségei legnagyobbrészben megszűnnek. A legutóbbi napokban Észt­ország* jegybankja, az Eesti Pank, Re­val, kötött ilyen megállapodást a né­met Reichsbankkal, amely szerint a for­galom ezen a téren már junius hó 1-én megindult. A biztosítási jog reformja Magyaror­szágon. Magyarországon a biztosifjási jog reformja kapcsán fontos rendelke­zés lépett életbe, amely szerint a biz­tosítási szerződésben kitöltött időtar­tam betartása az összes kárbiztositá­­soknál mindkét félre nézve kötelező. Eddig csak a biztosítótársaság vállal­ta magára a kötelezettséget egy bizo­nyos időtartamra a szerződést tartani, mig a felek bármikor megtagadhatták a dijnyugta kifizetését és ezzel a bizto­sítási szerződés megszűnt. A jövőben Magyarországon per utján érvényesít­hetik a biztosítótársaságok ezt a jogu­kat és a felek kötelesek a dijakat a biztosítási szerződés (kötvény) egész tartamára fizetni. Az életbiztosítás a fél részéről a jövőben is felmondható lesz. Ez alkatomat a kormány megígérte, hogy rövid időn belül, legkésőbb ez év végéig a biztosítás valorizálásának kér­dését is elintézik, ami az életbiztosítási üzlet terén végre tiszta helyzetet fog teremteni Magyarországon. Ez a tör­vény visszaható erővel lép életbe és emiatt az év végéig élet- és járadékbiz­­tositási valorizációs pereket nem tár­gyalnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom