Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-07 / 116. szám

Postarína piacena u gotovoml 12 oldal » Ara ív, dinar XXVIII. évfolyam.________ Szubotica, 1927. SZOMBAT, május 7._____________116. szám Felelőn: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 _ _ _ Szerkesztőség: Zraaj Jovin trg. 3. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Mlnerva-patota) Jogok infernacionáléja A magyar parlamentben ismét szóba került az utódállamok magyar kisebbségeinek helyzete. Ezúttal egy szociáldemokrata képviselő vetette ■fel a problémát annak jeléül, hogy a magát nemzetközinek nevező világ­nézet js belekapcsolódik a nyelvi és kulturális közösség által meghatá­rozott szolidaritásba. A nacionaliz­mus és internacionalizmus között ezen a téren az a különbség, hogy a nacionalista felfogás jogosnak tartja azt a nemzetiségi elnyomást, amit ő gyakorol és jogtalannak azt, ami az ő rovására történik, mig az inter­­nacionális jogrendszer hívei ezt az igazságtalan klasszifikálást elvetik maguktól és a kisebbségi jogokat a saját fajtájukkal szemben is védel­mükbe veszik. — A kisebbségek érdekében fel kell rázni Európa lelkiismeretét — mondotta Malasits Géza szociálde­mokrata képviselő a magyar parla­mentben. de mindjárt hozzátette, hogy otthon is gondoskodni kell a nemzetiségek megfelelő iskoláztatá­sáról. A kisebbségi kérdés megnyug­tató rendezésének legkimagaslóbb akadályára világit rá ez az asszo­ciáció. Nincs olyan faji többség, ' amelyik belőle kiszakadt kisebbségek sor­sával meg volna elégedve, de olyan setp, amelyik ennek az elégedetlen­ségnek konzekvenciáit az alája ren­­elt kisebbségek javára ; vonná le. Nincs olyan nemzeti kisebbség, ame­lyiknek ne volnának jogos panaszai, de olyan sem. amelyik a sérelmei or­voslását a vele egy faji egységet al­kotó nép intervenciójától várná. Ha megkérdezzük bármelyik ország ve­zetőpolitikusait az itt élő kisebbségek helyzete felől, azt fogjuk hallani, hogy ott a kisebbségék teljes sza­badságban élnek. Viszont ha a ki­sebbségekhez intézünk erre vonat­kozólag kérdést, elénk fognak tá­rulni mindazok az adatok, amelyek­ből kiderül, hogy a kisebbségek jog­­egyenlőségét, kulturális és gazda­sági szabadságát mindenütt lénye­ges megszorítások korlátozzák. A Népszövetség, mint a kisebbségi ügyek legfőbb nemzetközi fóruma, nem a bajok megszüntetését tekinti főcéljának, hanem azt, hogy semmi olyan tényt ne állapítson meg, amelynek konstatálása az érdekeit államok nemzeti önérzetén a legcse­kélyebb karcolást idézhetné elő. Mint a béke őrzésében, úgy a faji többsé­gek és kisebbségek viszonyának sza­bályozásában is a Népszövetség csak ideológiai jelentőséggel bir min­den konkrét hatalom nélkül, amely szükség esetén döntő elhatározások­ra képesíthetné. Malasits a leghatékonyabb és az egyedüli remédiumot ajánlja, amikor a magyar kormányt felhívja, hogy Magyarország nemzetiségeinek sza­badságjogait biztosítsa. A nacio­nalizmust az internacionalizmus für­dőjében kell megtisztítani attól a tévhittől, hogy a másfajuak elnyo­mása a nemzeti fejlődés érdekeit szolgálja. Az államnyelv megtanulá­sa: kötelesség. Az anyanyelv hasz­nálata és a kisebbségi kultúra zavar­talan továbbfejlesztése: jog. A kettő között ellentétet csak a sovinizmus konstruálhat, amely pedig nemcsak a kisebbségi jogokat tagadja, de a népek közti békét is aláaknázza. A nemzeti érzésbe bele kell oltani az egyetemes emberi érdekek kultuszá­ra ihlető nemzetköziséget, hogy a nacionalizmus sovinizmussá ne vér­­mesedjék és hogy a hazafiságnak m a háborús pusztításban tobzódó gyű­lölködés, hanem a békés alkotó mun­ka templomában ájtatoskodó meg­értés legyen a legfelsőbb foka. Csak a népek mentalitásának újjászületése lehet az európai béke biztosítéka és Londoniból jelentik: A Daily Te­legraph Albániába kiküldött mun­katársa kihallgatáson jelent meg Achmed Zogu bég miniszterelnök­nél. akivel háromnegyed óra hosz­­szat beszélgetett az albán politikai helyzetről. A tiranai szerződést ille­tőleg Achmed Zogu hangsúlyozta, hogy a szerződés nem’ irányul harmadik hatalom ellen. Albá-Beogradból jelentik: A Gyurgyev­­dan miatt a politikai élet Beograd­­ban a minimálisra szorítkozott. A boszniai radikálisok és a muzulmá­nok konferenciáján és a miniszter­­tanács ülésén kívül más fontosabb esemény nem történt, ami az érdek­lődést magára vonta volna. Korosec, aki néhány szlovén nép­párti képviselő társaságában egy pár nap óta a fővárosban időzik, pénte­ken több politikussal lépett érintke­zésbe es különösen Daviclovics Lju­­bávul tárgyalt sokáig. Este Korosec elutazott Beogradból. Trumbics Ante, a horvát föderalis­­ták vezére, pénteken ismét felkereste Marinkovics Voja külügyminisztert. Politikai körökben Trumbics máso­dik látogatásának már nemcsak kül­politikai, hanem belpolitikai jelentő­séget is tjücíjdonitanak. A muzulmánok és a boszniai radi­kálisok tanácskozásáról Spaho este kijelentette az újságíróknak, hogy még nem jött létre mindenben meg­egyezés, de a községi és úgyneve­zett falusi birák kérdésében meg­egyezés részleteit kell majd kidol­gozni. A minisztertanács ülése A minisztertanács pénteken dél­után öt órától félnyolcig ülést tar­tott, amelyen számos kisebb és na­gyobb jelentőségű resszortkérdésben döntöttek. Az igazságügyi tárca ke­retében elfogadták Srskics miniszter által beterjesztett szabályrendeletet a magyar állampolgárok vagyoná­nak szekvesztrum alól való felol­egyben a kisebbségi kérdés megol­dásának bázisa is. Bethlen a szociáldemokrata kép­viselő beszédére adott válaszában azt a reményét fejezte ki. hogy a szociáldemokraták nemzetközi ösz­­szeköttetéseik révén is igyekeznek majd segíteni a magyar kisebbsége­ken. Mi ezt a segítséget csak úgy tudjuk elképzelni, ha nyugati demo­kráciák valamennyi illetékes tétiye­nia nehezen visszaszerzett füg­getlenségét senki kedvéért nem adja fel és soha többé nem ir alá olyan szerződést, amely az országot füg­gő viszonyba hozhatná más álla­mokkal. Éppen ezért a tiranai szerződés sem jelenti azt. hogy Albánia olasz protek­torátus alá került. Az albán kormány belpolitikáját A pénzügyi bizottság többségi je­lentése annak az óhajnak adott kife­jezést, hogy az állami szénbányák kezelését utalják át a közlekedés­­ügyi minisztérium hatáskörébe. Milo­­szavljevics Szteván közlekedésügyi miniszter most közölte erre vonat­kozólag véleményét, amelyet a pénz­ügyi bizottság legközelebbi ülésén fognak tárgyalni. Miloszavljevics tábornok közleke­désügyi miniszter azon az álláspon­ton van, hogy az összes szénbányák átutalása nem kívánatos. Az állami bányák nagy része csak lignitet ter­mel és azoknál a bányáknál is, ame­lyekben jobbminő'ségü kőszenet ter­melnek, a termelésnek csak egy ki­zője összefog egy egészségesebb európai közszellem és olyan nem­zetközi atmoszféra megteremtésére, amelyben a kisebbségi jogok meg­valósulását maguknak a faji többsé­­geknetí az spontán belátása garan­tálja, hogy kisebbségi sorba szakadt faj testvéreik iránt róják le kötelessé­güket, amikor saját kisebbségeik kí­vánságait a jog, törvény és igazság alapján teljesitik. illetőleg Achmed Zogu miniszterel­nök úgy nyilatkozott a lap munka­társa előtt, hogy mindenek előtt a belső konszo­lidációt akarja megteremteni, ahelyett, hogy külpolitikai ka­landokat keresne. Az albán kormány belpolitikai pro­gramja főleg egészségügyi és köz­lekedésügyi kérdéseket foglal magá­ban. sebb része alkalmas mozdonyok fű­tésére. A lignitet és az apró szenet magánosoknak adták el és ha a köz­lekedésügyi minisztérium átvenné a bányák kezelését, ezt az eladási szervezetet továbbra is fenn kellene tartani, sőt kibővíteni. A bányák fek­vése is megnehezíti a szén elszállí­tását úgy a szerbiai, mint a boszniai bányákból. Éppen ezért a miniszter szerint csak a jobbminőségü szenet termő bányák átvételéről lehetne szó. Ezek: Szekszki-Rudnik (Szer­bia), Vrdnik (Szerémség). továbbá Zabukovce, Kakanj, Zenica, Breza, Banja-Luka és Maslovarac (Bosz­nia). Albánia nem adja fel függetlenségét Achmed Zo%u nyilatkozott Albánia kül- és belpolitikájáról Trumbics, a horvát föderalisták vezére hosszasan tanácskozott Marinkovics Vojával Korosec Davidovies Ljubával tárgyalt — Még nem jött létre megegyezés a muzulmánok és a boszniai radikálisok között Feloldják a szekvesztrum alól a magyar állampolgárok vagyonát dásáról. A minisztertanács megvá­lasztotta az ugynevezet hadikártala­­nitási igazgatóság kinevezett tagjait. A pénzügyminiszter javaslatára el­határozták, hogy megszüntetik a to­jás, élő- és vágottbaromii kiviteli vámját. A közlekedésügyi miniszter felhatalmazást kapott, hogy a mi­nisztérium és a vasúti vezérigazga­tóság palotájának felépítését meg­kezdje. A palota felépítésére a fede­zetet dollárkölcsönből nyújtják. Akor­­mány elhatározta, hogy Ulciny sós- és kénesfürdőt magántársaságnak bérbeadják. A földmivelési miniszté­riumot felhatalmazták, hogy7 Német­országból tenyészállatokat vásárol­jon be. A boszniai radikálisok és a muzul­mánok közt felmerült ellentétek elsi­mítása céljából péntek délelőtt kon­ferencia volt a miniszterelnökségen Vukicsevics Velja miniszterelnök el­nöklete alatt. A konferencián, ame­lyen Marinkovics Voja külügymi­niszter is résztvett, a boszniai radi-, kálisokat Spaho kereskedelmi mi-' niszter képviselte. A konferencia, után annak résztvevői csak annyit jelentettek ki, hogy a tárgyalásokat folytatni fogják. A tárgyalások eredménye iránt érethetően nagy érdeklődés nyilvá­nul meg politikai körökben, mert ezeknek a törgyalásoknak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak A köz ekedésügyi miniszter nem veszi saját kezelésbe az állami szénbányákat

Next

/
Oldalképek
Tartalom