Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-05 / 114. szám
KÖZGAZDASÁGI r A BÁCSMEGYEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE Az export érdeke a magnemesités Az exportőrök beográdi kongresszusának határozatai Béogradból jelentik: A jugoszláv exportőrök az elmúlt napokban tartották meg ezévi közgyűlésüket. Az exportőrök közgyűlése is a gazdasági krízis ismert bajainak megállapításával kezdődött. A gazdasági válság enyhítésének módozatainak megvitatásán kívül az exportőrök több gyakorlati probléma megoldására hívták iel a figyelmet. Különösen a többtermelés előmozdítását követelték és hangstihogy fokozni kell a szövetkezeti propagandát. A kisbirtokosoknak, szövetkezeteknek úgynevezett szezonhiteleket kell rendelkezésre bocsátani. A gazdákat jó szerszámokkal és nemesitett magvakkal kell ellátni és ügyelni kell arra, hogy a mezőgazdák jobb minőségű terményeket produkáljanak. Az exportőrök megalakították a gazdasági igazgatóságot, amelynek a mezőgazdasági termelés megjavítása lesz a feladata. Az exportőrök megállapították, hogy az utóbbi esztendőben a mezőgazdasági termények minőségileg és mennyiségileg nagy visszafejlődést mutatnak. Ezért a magnemesités előmozdítására különféle társaságoknak ötmillió dinár kölcsönt nyújtanak. Különösen a búza, az árpa, a tengeri, a bab, a burgonya minőségének megnc'mesitésére gondolnak, amely termények az utóbbi időben erősen sotnynilnal A hazai gyümölcsfélék is generálódtak, amiből pedig rendkívül nagy mennyiséget vinni. Az egész program megvalósítására egy tizenöttaga intézi!biz t-t súgót választottak. Todorovics Milán ezután bejelentette, hogy a pénzügyminiszter az idén magnemesítés céljából az állami birtokokon erősen dein külföldre lehetne kitizennyolcezer holdat bocsátott az állami mugnemcsitők rendelkezésére. Az exportőrök a felfigyelő bizottság megválasztása után, amelynek tagjai Scnčer Miljko (Ptuj), Kalmics Lázár (Beograd), Jovanovics A. (Palanka) és Csupurevics Spira (Beograd) lettek, egy rezoluciót fogadtak cl, amelyben a következőket követelik: A postaügvi minisztert arra kérik, hogy 1. a szerbiai telefonvonalakat hozza rendbe és a hiányzó vonalakat építse ki. 2. építsék meg a becsi telefonvonalat Budapesten keresztül, valamint legyen telefonösszeköttetés Szalonikivel, 3. büntessék meg azokat a postásokat, akik a eifilbctüs leveleket nem kézbesítik ki. A közlekedésügyi minisztert arra szólítják fel, hogy 1. a nagyforgalmti vasútállomásokra a legjobb tisztviselőket helyezze és az árutolvajokat szigorúan büntesse meg, 2. a tizedes mérlegeket mindenütt vezessék be és állítsák fel az állatmérlegekot, 3. az állami uszályokat javítsák ki és a magán hajóstársaságokkal a jó viszonyt állítsák helyre, . ... Az építésügyi minisztertől elvárják hogy r^udhshMíUia a,z állami utííkat. Felkérik w •/ ffmnÖ^les'ügyr-* ti'iitvSztert arra. íio.iV fm-itsoii nagy...,,gondot :t .•maguemcsitésre, állítson fel gyümölcsaszalókat és legyén meg; mindent az állategészségügy feljavítása érdekében. A pénzügyminisztert kérik, hogy a dinárt a jelenlegi magasságon stabilizálja. • Követelik a szomszédos államokkal kereskedelmi szerződések megkötését és a mezőgazdasági termékek kiviteli illetékének megszüntetését. Túl vigyünk a válság tetőpontján A noviszádi Kerssked; ml és Iparbank mé-iege A noviszádi Kereskedelmi és Iparbank most tette közzé 192b. évi mérlegét és évi jelentését. A terjedelmes jelentés nemcsak a bank szőkébb üzletmenetével foglalkozik, hanem az általános gazdasági helyzettel is. A jelentés bevezetésében leszögezi, hogy a szokástól eltérően, az igazgatóság nem itéü meg pesszimiszfiktisan a gazdasági helyzetet. Megállapítja, hogy ha létezik is válság, úgy az nem kizárólag saját hibánk folytán létezik, nemcsak a magunk gazdaságpolitikájának tévedéséből fakadt, hanem általános európai jelenség, mely az egész világ elszegényedésének, a. vi'ággazdásági gépezet nagy fogyatkozásainak, szüleménye. »Nem láthatjuk sötét sziliben hazánk gazdasági helyzetét éppen akkor mondja a jelentés — amidőn a dinár értéke minden kuruzslási recept nélkül országunk öscrejc. sorozatos jó tenné seink következtében, külföldi vonatkozásaiban épugy, mint a belföldi árak tekintetében állandósult. Az általános hely zet legalább is viszonylag tetemesen javult s ha az állapotok teljesen nem is konszolidálódtak még, de a korábbi évek válságainak tetőpontján erősen túl vagyunk. Az árak hanyatlanak, a munkabér csökken és fellendül az építkezési tevékenység. Nem eíőfutára-e a haladásuk a pénz alapos olcsóbbodása, a kónjuktura rendkívüli haszonszázalékainak eltűnése? Mintha elvonulófélbert volna a tisztitó vihar az inflációs korszak lassankint elhulló, gyenge alapításai íö'ött. Nem keletkeznek már gombamód ra. töke és hozzáértés nélküli, alkalmi vállalkozások, a túlzsúfoltságnak is már csak kevesebb szakmában találjuk meg a tüneteit és alább hagy a bankok terjeszkedése. A békebeli gazdasági kapcsolatok helyreállítására, a különböző országok gazdasági szolidaritására és kölcsönös közeledésére mindenfelé őszintén és komolyan törekszenek. Országunknak úgy állami, mint magánhitele a kiiífövdön állandóan javul; és ha a külföldi töke korábbi tartózkodását egyre élénkebb érdeklődés váltja fel, úgy talán megszűnik hatóságaink részéről is az idegen tökével szemben eddig táplált bizalmatlanság amely annál kevésbé veit érthető, mert e töke gazdasági életünk megtermékenyülését nemhogy gátolta volna, hanem kezdettől fogva elő segítetté. A jelentés ezután ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyek a válság enyhítése érdekében történtek és amelyek, ha nem is teljesen kielégitőek, de kétségtelenül jelentősek. Ilyenek az adófizetési kedvezmények. A pénzpiacon nagy pénzbőség u-ralko dik, aminek kialakulásában nem utolsó szerepet játszik az a körülmény, hogy a kefeskedöküzönség áruhiteleinek kiaknázására helyezi mindinkább a súlyt és a pénzkölcsönök igénybevételét lehetőleg korlátozza. A gyérülöbb kereskedelmi hitelt jelzálogüzlet fejlesztésével kell pótolni. Szükséges és időszerű tehát hosszabb tartamú (amortizációs) kölosönök nyújtása. Az elmúlt iizletév eseményei közül megemlíti a jelentés, hogy létrejött a Narodna Banka noviszádi fiókjának égisze alatt a rég sürgetett hitelkataszter intézménye, melynek működési köre a Vajdaságban a vidék részvétlensége folytán egyelőre csupán Noviszad, Szuboíica ós Szombor városára szorítkozik. Ezen nyilvántartás segélyével a cégek és vállalatok hiteléletéről áttekinthetőbb kép nyerhető és fedezetlen hiteleknek több oldalról való túlfeszített igénybevétele könnyebben ellenőrizhető és megszüntethető. Mint lényeges eredményt említi nieg a jelentés a kamatláb leszállítását, majd áttér a bank forgalmának ismertetésére: betétállomány 90 397.244.— (szaporulat a múlt évhez viszonyítva 29,338.554), váltótárca 64,230.405.— (szaporulat 5,228.175), adósok 49.563.036.— (apadás 43.920.—), hitelezők 25,692.604.— (apadás 17,110,762.—), összforgalom 9,982.000.083.— (szaporulat 334 781.279). Tiszta nyereség 2.620.738.— (múlt évben 2.226.216—), osztalékra egymillióhatszázezer dinárt fordítanak. Az Ufa filmgyár horribilis veszteségei Hatszáznegyven millió dinár adósság — A vállalat mérlege beismeri a szakszerűtlen gazdálkodást Nemcsak a filmvilágban, de a kereskedelmi és iparéletben is nagy feltűnést keltettek a világ egyik legnagyobb filmvállalatának hatalmas veszteségei, amelyek csaknem maguk Után vonták a vállalat teljés összeroppanását Az lila most tette közzé mérlegét, a melynek .történelmi jelentősége - van. A' múlt. év május 31-ig .előállott veszteségek a gazdasági világban ismeretesek, sőt az azóta bekövetkezett gigantikus veszteségek sem . maradhattak titokban. A rekonstrukció óta most megjelent első mérleg a múlt hibáival behatóan foglalkozik és rámutat az elkövetett 1 libákra Így elsősorban megállapítja a mérleg, hogy a filmek előállítási költségei hatalmas összegekkel haladták meg az elöli ányzott összegeket és hogy a filmek kikölcsönzési összege megközelítőleg sem ütötte meg az előirányzott bevételi ősz* szegeket. A mérleg a hibát a rossz gazdasági viszonyokon kívül a német és az európai piac felvevő- és teherbiróképességének alapos félreismerésében látja. Nagy mértékben előidézte az erős veszteségeket a mind terhesebbé váló fényűzési adó»is. Mindezek az okok készteték a vezetőséget, hogy erős kézzel szervezze át a vállalatot. A mérleg abban a körülményben, hogy az Ufa háboríts alakulat, magángazdasági szempontból már születésénél jóvá nem tehető hibákat lát fennforogni. Hiányzott minden üzleti tapasztalat, hiányzott az alkalmas vezetőség, mert a vezetőkben nemcsak nem volt kellő szakértelem, de hiányzott náluk az általános gazdasági tapasztalat is. Ennek következménye volt, hogy az aranymérlegeket túlságos optimisztikusan állították össze, a vagyontételeket túlértékelték. Az előző vezetőséget azzal lehet menteni, hogy ebbe a hibába a német gazdasági élet számos nagy iparvállalata is beleesett és hogy más országbeli filmvállalatok hasonló módon jártak, sőt az amerikai nagy vállalatok sem heverték ki a film gyermekbetegségeit. Amíg azonban á német filmiparnak az elmúlt évben is erős válsággal kellett küzdenie, addig az amerikai filtrívállalatoknak sikerült Európában tovább tért hóditaniok, ami. az Ufónak leküzdhetetlen versenyt támasztott. Ez kényszeritette az Ufát az amerikai kölcsön megkötésére. Ezzel szemben a mérleg hivatkozik az Ufa filmek kiváló miivészi kivitelére, ami viszont az Ufa tekintélyét emelte, de az előállítási költségek horribilis volta lehetetlenné tette a szükséges leírásokat. A filmek kikölcsönzése nagyobb méreteket vett, de mégis messze maradt a várakozások mögött. Az Ufa-szir,házak emelkedő látogatottsága dacára sem voltak hasznothajtók. A mérleg befejező része a már ismeretes -szanálási programot, ismerteik,, anélkül, hogy azt részletesen közölné. A szanálási program az ezévi március 31-iki pénzügyi status alapján készült, inig magát a mérleget múlt évi május 31-én-zárták le és a mérleg nem említi, hogy tavaly május vége óta miképp változott meg a vállalat anyagi helyzete és Így a részvényes bizonyára nem alkothatna magának tiszta képet, ha a sajtóban megjelent ismertetések nem tájékoztatnák az egyre növekvő veszteségekről. Az Ufa hitelezői a mérlegben csak harminckilenc millió márkával, vagyis 540 millió dinárral szerepelnek, amelyből huszonkilenc millió márka, vagyis négyszáz millió dinárral a banktartozások szerepelnek. Pedig ismeretes, hogy a gazdasági év befejezése óta további tiz millió márka, vagyis közel 140 millió dinár újabb adósság állott elő, amiről a mérleg nem emlékezik meg. A kész filmeket ötven millió márkára, Vagyis kétszáz millió dinárra értékelik. A szanálási terv szerint tizenöt millió márkát, vagvis 250 millió dinár adósságot egy konzorcium garantálja és további tizenöt millió márka értékű részvényt egy uj érdekcsoport teljes értékben venne át. Végül felemlíti a mérleg, bogy a vállalat három üzletágában: a filmkészítésben, filmkölcsönzésben és a színházakban mindenütt a gazdaságosabb üzletvezetés fog érvényesülni. Dr. Bausback vezérigazgató kiválik a vállalatból és visszatér a Deutsche Bank igazgatói állásába. Utódot egyelőre az Ufa nem szándékozik kinevezni. ZÁLOGKÖLCSÖNT nyújt minden értékkel bíró tárgyra, ékszerre, árura, zongorára, autóra, szőnyegre Kereskedelmi és Ipartank Subotloa VASÚTI FARKKAL SZEMBEN 41«