Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-05 / 114. szám
10. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. május 5, Szakítsunk a karórendszerrel a szőlőtermelésben! Csak a drótrendszerii termelés mellett lehet sikeresen védekezni szőlőbetegségek ellen — A drótrendszer olcsóbb és eredményesebb Az 1924, 1925. és 1926-os években fellépett betegségek és ellenségek szőlőinkben — elsősorban a peronoszpora — olyan jelentékeny kárt okoztak, hogy a biztos védekezés módja a szőlő betegségei és ellenségei ellen még mindig megfejteden problémának tekintendő. Ha a szőlőperonoszpora valamelyik évben erősebben lép fel, azt a következő okoknak szokták tulajdonítani: 1. az esős időjárás következtében nem lehetett megakaclályozni a betegség terjedését az eddig ismert védekező szerekkel. zetnek egy része teljesen permetczellen maradt, a másik rész permetezése pedig hiányos. Csak a tőke külső lombját permetezték jól, sőt ez néha sokat kapott. A szőlőfürtök közel - lógnak a földhöz, sárosak és legtöbbny'ire permetezetlenek. Ezt a szomorít képet sok szőlőben fogjuk látni. Biztosan megtaláljuk ezt azokon a szőlőtermelő vidékeken, ahol az úgynevezett 'tömegterrne lést íizik, ahol minden tőkének húsz hajtása, néhol , ennél több is van, a karóhoz kötve és ahol az éghajlati viszonyok következményeképpen a tőkefei és termő2. a kékkő minőségileg gyenge volt, 3. a permetezésnél nem találtuk el a rendes időt, 4. nem használtunk fel elegendő menytiyiségü kékkövet. Teljes lehetetlenség, hogy a legtöbb szőlömüvelési ország 1924.. 1925. és 1926-ban gyenge minőségű kékkövet használt volna. Lehetetlenség továbbá, hogy épp ezekben az években nem találták volna el az egyes permetezési időszakokat és a megfelelő kékkőmennyiséget. Más fontosabb okoknak kell közfürtök és utána lehessen permetezni. Máshol ismét azt tapasztalták, hogy az uj arzénos készítmények, amit a szőlőmoly ellen használtak, nem mutattak kellő eredményt, mert a nem praktikus karómüvelési rendszernél nem lehetett kellőképpen megpermetezni vagy porozni a szőlőmolyos fürtöket. Ennél a művelési módnál sokszor keresni kell a-'szőlőfürtöket a lombozatban, hogy alkalmazhassuk a védekezöszereket Ilyen lelkiismeretes munka nagyobb telepen nagyon sokba kerülne, ami nagyon kétségessé tenné a szőlő jövedelmezőségét. A franciák az utóbbi években-azt tapasztalták, hogy erősebb készitményü bordói lével jobban tudnak védekezni a peronoszpora ellen, mint gyengébb folyadékkal. Ök két-három kilogram kékkövet ajánlottak száz liter vízhez. Az ország általános érdeke megkívánja, hogy mezőgazdasági termelésünknek és igy a szőlőtermelésnek is biztosabb alapot adjunk. Ezért elsősorban a sikeres és biztos védekezést móddal kell tisztában lennünk. vesszői a földhöz közel vannak. Emellett ne felejtsük el, hogy július elejéig nálunk legalább háromszor permeteznek, esős években néha hatszor, sőt ennél többször is. A tőkék minden oldalról kapnak permetet, sőt a hajtások közé is dugják a permetezőgép csövét. Hát akkor hogyan lehetséges az, hogy a peronoszpora némely évben mégis teljesen tönkreteszi szőlőinket? Ennek föoka a karóreudszerművelés. Ez a művelési mód lehetetlenné «teszi, I hogy a szőlő alapos, minden 'zöítf lia-jrcmükiklniök a percnoszpóra felidézésében. A fontosabb tényező*- közül ki kell emelni a karórendszenniivelést, amely nálunk is dominál. Mennél inkább mennyiségre törekszik egy szölövidék. annál károsabb a kai óiendsztrmüveiés, mert ezzel nem lehet kellőképen védekezni a szölöfcetegségek és szőlőéül nségek ellen. Hogyan lehetséges az. hogy a karó rendszermüvelési módnál némely évben fást érintő permetezést kapjon, sőt a karórendszerü művelési módnál eső vagy harmat után lassan száradnak a tőkék, I ami még elősegíti a veszélyes szőlőbetegséget. Azt kellett hinni, hogy az eddig alkalmazott védőmódszerek a betegségek és ellenségek ellen műszaki és praktikus - szempontból már többé-kevésbé ki Vannak merítve Hogy mégis milyun kedvezőtlen helyzetben van szőlőtermelésünk I megmutatták az 1924., 1925. és 1926. évek. Ebben a három évben annyi kárt J. bár a leggondosabban vitték keresztül szőlősgazdáink a védekezést, mégis nagyobb kárt okozott a peronoszpora? Vágjuk fel a raffiakötést július eleién bármelyik karósszölöben néhány tőkénél, úgyhogy a hajtások széjjelhajoljanak és tekintsük meg az' összes zöld részeket — akkor a legtöbb esetben a következőket fogjuk megállapítani: Annak ellenére, hogy a permetezést szabályszerűen végrehajtották, a levélszenvedett a szőlő, hogy be kellett látni hogy a szőlőművelés nálunk lutri. Meg kell említeni, hogy az 1924., 1925. és 1926-os években alkalmazott óvóintézkedésekkel más szőlőtermelő országokban sem voltak megelégedve. A szaklapok szerint Franciaországban azzal ki sérleteznek, hogy eltávolítják a szőlőfiirtök közelében levő lombozatnak egy részét, aminek az a célja, hogy eső és harmat után gyorsabban száradjanak a E nagy kérdést úgy oldhatjuk meg, ha a mostani karórendszer művelésről áttérünk az igazi szakszerű drótrendszerre. Legnagyobb előnye a szakszerű drótrendszernek, hogy a- tőke hajtásai egy sert, egy keskeny falat képeznek, amit könnyű szerrel mindkét oldalról permetezni és porozni lehet. A hajtások nem takarják ct egymást, egy vonalban egymás mellett sorakoznak, ami a karórendszernél lehetetlenség, mert ott a tőke hajtásai egy kévébe vannak kötve. Az 1. és 2. kép mutatja, hogy a drótrendszernél minden metszési mód, a melyet a faj, az egyed, kiima vagy talajviszonyok megkívánnak, alkalmazható. A 3. kép két drótrendszert tüntet fel, felülről tekintve. Az egyenes vonalak a felső drótsort mutatják, a sorban levő pontok, a szőlőhajtások végeit jelzik. A 4. kép a karórendszer művelést mutatja: két töke, mindkettőnél a raffia felvágva, felülről nézve. Az ábránál a vesszők a karó körül vannak rendezve és raff iával átkötve, mint azt a gyakorlatban láthatni. Minden hajtásnak levelei vannak és a hajtásokon több fürt és igy sikeres védekezés a betegségek és ellenségek ellen, teljes lehetetlenség. A me’lette levő ábra, a hajtásoknak megfelelően alkalmazott drótrendszert mutat be. amit azonban a gyakorlatban titkán találunk meg: azonban itt is sok levél és fürt befelé lóg. amiáltal nehézkes a permetezés és porozás. Drótrendszernél a fürtök inkább szabadon lógnak, és igy igen könnyen lehet permetezni és porozni és ez a fontos, mert eső és harmat után gyorsan száradnak a tőkék. Az igazi, szakszerű drótrendszernél eies’k a kötözés! Minden tőkénél csak a szükséges számú hajtásokat hagyjuk meg, amelyek növés közben a drótok között helyezkednek és viráguk segítségével belekapaszkodnak a drótba. Jó drót és jól impregnált oszlopok sokkal kevesebb munkát adnak, mint a karók, de használhatóságuk is tovább tart, atni kisebb tőkebefektetést tesz szükségessé. A nyári lombmunkákat sokkal jobban és gyorsabban lehet elvégezni és szolid és rendes munka által alapos permetezést és porozást lehet végezni. A szölőmolynak sincs annyi alkalma, hogy mint báb átteleljen a szőlőkarókon, legfeljebb repedésekben telelhet át , de a kora tavaszi tisztogatások következtében legnagyobb része epusztul. A drótrendszcrnél a sorok északi-déli irányban legyenek, mert kelet-nyugati rányban egymást beárnyékolják. Használjunk erősebb cindrótot és erősebb végoszlopokat állíthatunk. Jól elkészített drótrendszer egy cmberéletileg eltart Csak egy hátránya van a drótrendszernek, hegy a szőlőterületet csak hosszában tudjuk bejárni és keresztben nem. Ez a hátrány elenyésző csekélység a sok előnyhöz képest. A szakszerű drótrendszer bevezetétésével a termésre biztosabb alapot teremtünk meg és ezáltal olcsóbbá is tettük, a mi elsősorban borunk kivitelénél játszik nagy szerepet. Kétségtelen, hogy nagy áldozatok árán a karórendszer mellett is sikerül a haladó szőlőtermelőnek esős években is megmenteni szőlőjét a betegségek és ellenségek ellen, de annyiszor és olyan alaposan kell permetezni a szőlőt peronospora ellen, hogy a tőkéknek olyan külsejük van, mintha belemártottuk volna egy bordoi lével telt hordóba. Ezek azok a ritka termelők, akik rendelkeznek anyagiakkal és erős akaratuk van többet áldozni a szőlőtermelésért. Szakszerűen alkalmazott drótrendszcrnél már néhányszori permetezés után elérjük ugyanazt az eredményt, és egy felületes, kevésbbé alkalmas munkás is jó munkát végezhet. Nagyon ajánlatos tehát, hogy uj telepítéseknél vezessük be a drótrendszert, sőt nem tud öreg karós rendszerű szőlőket is átalakíthatunk drót rendszerre. Mivel kizárt dolog, hogy máról-holnapra áttérhessünk a karórendszerről a drótrendszerre, legyünk azon, hogy Védekezésünk a betegségek és ellenségek ellen az alkalmatlan karórendszernél is sikeres legyen, amit a következő óvintézkedésekkel érünk el: /. Alapos permetezés és porozás kellő időben, ahányszor szükséges, jól kipróbá t és lelkiismeretesen elkészített anyaggal. 2. Mindennek eltávolítása, ami az élösdi csirának és rovaroknak védelmet nyújt. ,?. A felesleges hajtások iáejébcn való eltávolítása, amivel elérjük, Iwgy a tőkék nem lesznek túl süriiek. 4. Kötözésnél figyelemmel kell lenni, hogy a leveleket, fürtöket és hajtásokat össze ne csomózzuk, lehetőleg lazán kütöztessiink. 5. .4 nyári lombmunkákat, amihez a zöld válogatás és a sürü levelek-
