Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-29 / 147. szám

» A legjobb jutalomban részesül. 247 Írjatok mesét a kepiiez és küldjétek be. Az utasok felkapaszkodtak és sóhajtozva szállott fel a nemzetes ur is. Miikor már mindenki fent volt a vonaton, a mozdonyve­zető ils igyekezett a mozdony felé, hogy felugorjon rá és meg­indítsa. Abban a pillanatban azonban a mozdony a vonattal együtt a legnagyobb rémületére megindult. — Szent isten, — kiáltott a mozdonyvezető, — a moz­dony magától megindult és bizonyosan ki fog siklani, ha nin­csen rajta senki, aki szabályozza a gyorsaságot. A mozdonyvezetőnek a rémülettől minden haja az égnek Pajtások, trallalá, trallalá, fürgén, gyorsan meneteljünk az erdőre, fák alá, lépdegéljünk nagy vidáman, dalolgassunk mindahányan, nem lesz máma tanulás, éljen a kirándulás! Megyünk tömött hátizsákkal, trellele, trellele, hátizsákunk fris kalácssal és más jóval van tele, van mit kíván szánk és szemünk, böjtöt bizony nem ismerünk, nem lesz máma koplalás, éljen a kirándulás! Az erdőben szaladgálunk, trilliló, triliiló, hancurozun kés ugrálunk, mint egy csapat vig csikó, kergetözünk, fogócskázunk, hadonászunk, hahotázunk, lesz rengeteg kacagás, éljen a kirándulás! Fogunk pillét és hőscincért, tröllölü, tröllölü, nem adjuk el semmi kincsért, aranyszárnya gyönyörű, s kakukmadár, ha szól nekünk, megmondja, hogy meddig élünk, egy év: egy kakukolás, éljen a kirándulás! ’ Szép virágot sokat szedünk, trolloló, trolloló, kalapunkra csokrot teszünk, mert kalapra az való. s ha eltelik vígan napunk, hazafelé elballagunk, s útközben van dalolás, éljen a kirándulás! Kóró Pál t 242 aki most már egész neki bátorodott és ott poroszkált a fiú előtt. Amint Péter öt lépést tett — ami egérszámitás szerint öt egér kilométernek felel meg —■ Zinci egyet füttyentett s azt mondta Péternek, hogy mindjárt itt lesz a hintó. Csakugyan igazat is mondott, mert Péter nagy bámula­tára egy ici-pici hintócska közeledett feléjük, melybe hat da­rázs volt befogva. Gyémánt volt a szárnyuk, rubint a szemük. — No most ülj fel a hintóra! szólt az egér. Ugyan már hogy ülnék én bele ebbe a csepp hintócskába? Hiszen az ujjam se fér bele! Csak te fogadj szót, biztatta az egérke, ülj fel! Péter ekkor óvatosan oda tette a lábát a parányi! hintó lépcsőjére és egyszer csak azon vette észre magát, hogy ni­ni... biz ő egérré változott! így aztán persze kényelmesen belefért az aranyos kocsiba. A díszruhába öltözött egér-kocsis pedig a darazsak közé vágott s a hintó sebesen perdült végig Egéroszág főuccáján. Péter egészen jól érezte magát az uj bőrben s nem győzött eléggé csodálkozni, midőn az egér-herceg megmagyarázta neki a város egyes nevezetességeit, amelyek mellett elhalad­tak. Látták a »Kolbász palotát, a Sajt-tornyot, a Szalonna­­várat, a Tejfel-tavat s a Sonka-hegyet« De mindezek között legszebb volt a szappanból épült, ragyogó királyi palota, a melynek kapuja előtt, midőn megállóit a hintó, egész század egér-katonaság állt sorfalat. Leszóltak a hintóból. Zinci her­ceg karonfogva vezette be vendégét a trónterembe, ahol In­­cifiincili király és az egész fényes udvara együtt volt. II. Az egér-herceg az ő királyi atyjának mindjárt bemutatta Pétert. Midőn pedig elmondta, hogy életét köszönheti ennek a derék fiúnak, az öreg király nyakába borult Péternek s úgy köszönte meg, hogy egyetlen fiát, Egérország leendő kiirályát megkímélte a haláltól. Országra szóló lakomát csaptak ezu­tán s örömben volt egész Egér-ország a trónörökös megme­nekülése fölött. Ékes pohárköszöntőkben éltették a derék Pé­tert, akit az egér-király legott az egér-hadsereg fővezérévé nevezett ki. A fényes lakoma még Egér-országban is ritkí­totta párját. Volt ott sültön főttön kívül minden egyéb is, utá­na pedig ragyogó táncmulatság, melyben a legkitűnőbb egér­zenekar húzta a talp alá valót. Péter gyönyörű, aranyos egér­tiszti egyenruhájában igazán helyre legényke volt. Megakadt 2S0 Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: Szerencse. Helyes megfejtésért a jutalmat König írónké (Bačko Petrovo­­selo) kapta. Jól fejtették még meg a következők: Kovács Ibolya, Kasza Mariska, Drágán János, Tripolszki Erzsi, Bordás Laci­ka, Neuman Magda, Szügyi Margitka és Ilonka, Krauser Gyula, Gilde Baby, Jakabfalvy Gizella, Zsemberi Sándor és Jenő. Gönczöl Ferenc. Czobor Erzsiké és Esztike, Schossber­­ger Tibi, Iricz Piri, Licht Jóska, Esztergomi Blanka, Pintér Irén, Boros Pali, Kiss Jolán, Hillmann Maca, Milaski Teri és Pollák Manci. ÜZENETEK: Iricz Piri. Rejtvényed jó és ki is adjuk. Kopogtass be máskor is! — Pintér írén. Tréfáid tényleg mulattatok. Olvasó társaid bizonyára szintén kacagni fognak ezeken a szórakoz­tató ötleteken. Néhányat le is közlünk belőlük. — Jakabfalvi Gizella. Nem szabad dühösködni drága Gizikém! Sokkal szebb a higgadtság és mindennek a szelíd elintézése. Máskor ne tégy ilyesmit! Majd meglátod, hogy sokkal többre mégy a szép szóval. Hiszem, hogy te ezt mind szívesen veszed tőlem és igyekezni fogsz a jövőben ezek szerint cselekedni. Gilde Babi Minden rendben van. Figyeld jól a póstát és mindent kijavítva találsz. — ,4cs Jolán. A rejtvény jó, a leveled pedig szép és kedves. Viszontlátásra máskor is. —- Klouzer Gyula. Neg) ha­ragszom fiam. — Numan Magdi. Kicsit tévedtél, mert a sze­rencséd még nem vágott be, de ha ilyen kedves és ügyes so­rokat küldsz gyakrabban, akkor biztos lehetsz a számításod­ban. Leveleid várjuk. — Tripolszki Erzsi. Ügyedet elintézzük. Lövi Laci. Sorra kerülnek. 365 . i >

Next

/
Oldalképek
Tartalom