Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-03 / 112. szám

Poštarirr plaćena u gotovom ' 12 OLDAL T ÁRA IV, DINAR o XXV hl, évfolyam. Szubotica, 1927. KEDD, május 3. 112. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 _ _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 3. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedéire 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmai Jovan trg.5. (Mlnerva-palota) KQZBE5ZŰÍ,A5 A. Vajdaság felekezetközi békéjé­nek lélekemelő megnyilvánulása volt az a féoyes ünnepség, amel. nek ke­retében Budanovich Lajos bácskai apostoli adminisztrátort püspökké szentelte fel Pellegrinetti pápai nun­­cius. Valamennyi nagyobb hitfeleke­­zet reprezentánsai résztvettek a fel­avató istentiszteleten és megillető­­dötten engedték át magukat a fel­­szentelési szertartások majesztétikus hatásának. A legnagyobb, a legimpo­zánsabb internacionálénak, a katholi­­cizmusnak lelke szárnyalt vasárnap Szubotica fölött és a lakosság vallás­­kíilönbség nélkül ünnepelte az uj egy­házfejedelmet, aki térdelő püspökök között arcra borult az oltár előtt an­nak jeléül, hogy a pápa által ráruhá­zott díszes méltóság legszebb ékes­sége a krisztusi alázatosság. Nincs senki, akire mély benyomást ne tenne a^ püspökké avatás nagyszerű külső­ségeinek szimbolikus jelentősége és a ceremóniáknak az a misztikuma, a melyben mintha a mindenség titokza­tos hatalma morajlana. A béke, a sze­retet és az istenség eszméjének kul­tuszában összeboruló interkonfesszio­­nális megértés ünnepe volt a szuboti­­cai püspökszentelés. * Az istentiszteletet követő1 társas­ebéden Sztipics Károly dr. főispán­polgármester történelmi ténynek mondotta, hogy felszentelték az első szuboticai püspököt és kiemelte a vá­ros polgárságának s az egész egy­házmegyének tiszteletét lelkipásztorai iránt. Sztrilich Béla, a szuboticai ke­rület képviselője sokszázezer magyar katholikus nevében magyarul köszön­tötte az uj püspököt és mint ritka esetet hangsúlyozta, hogy Budano­vich Lajost a saját ereje és értéke juttatta a püspöki székbe. — Léha­ság, békétlenség, kenyérharc dúl — mondotta Sztrilich — és nem az ér­dem, hanem a protekció dönt a mél­tóságok elnyerésénél, de annál na­gyobb az egyházmegye öröme, hogy ezúttal tisztán az arravalógág érvé­nyesült. Budanovich Lajos nagy ne­hézségek, sőt veszélyek közt szer­vezte meg az egyházmegyét, bátran síkra szállt egyházáért és ezeknek az úttörő szolgálatoknak jutalmául lett ő az első szuboticai püspök. A Sztrilich Béla szavait a püspök­­szentelésen túlmenő jelentőséggel ruházza fel az a körülmény, hogy ez a kiváló és népszerű politikus neve­zetes szerepet játszik abban a most folyó átszervezési munkában, amely­nek célja a vajdasági közállapotok konszolidálása. A közigazgatási, adózási és minden egyéb gazdasági mizériák egyik alapvető oka a Vaj­daságban, hogy az érdem helyét az összeköttetéseket kamatoztató ügyesség és a pártok uszályába ka­paszkodó ravaszság bitorolja. A rendcsinálásnak az az alfája, hogy a szakértelmet, a rátermettséget és lelkismeretességet vissza kell helyez­ni jogaiba. Aki hiányos képzettségé­nél vagy más defektusoknál fogva nem alkalmas arra, hogy az állásával járó kötelességeknek eleget tegyen, ne öltözködhessék a honmentés tó­gájába és ne pótolhassa a kvalifiká­ciót az uralkodó párt kerüli kortes­­loholással. Különösen pedig egyet­len tisztviselő • se erőszakoskod­­hassék azon a címen, hogy neki a fővárosban jó nexusai vannak. Mind­az, ami eddig az uj kormány részéről a Vajdaság közigazgatásának reor­ganizálása terén történt, azt a re­ményt kelti, hogy az illetékes ténye­zők komoly elszánással fogtak hozzá a vajdasági bajok kutforrásának, a rossz közigazgatásnak szanálásához. A közvélemény bizalommal várja, hogy a vajdasági közigazgatásra vo­natkozólag is valósuljon meg az ér-1 dem jogáról vallott elv, amelynek olyan plasztikus szavakkal adott kife­jezést Sztrilich Béla a piispökszente­­lés alkalmából. Lemondatják a spanyol trónörököst A király kívánságára harmadszulött kiskorú fia lesz az uj trónörökös Párisból jelentik: A Matin jelenti Madridból, hogy Alfonz király megegyezett Pri­mo de Riverával. hogy a trón­öröklés átszállton harmadszü­­szülött fiára. Juan infánsra, minthogy két bátyja. Alfonz és Jaime betegesek, tehát nem volna kivánatos, hogy kettőjük közül bármelyikük is trónra kerüljön, me'rt ez könnyen zavarokat idézhetne elő. Ezt a megállapodást úgy az udvar, mint a diktatúra egyelőre titkolja, mert még nincs tisztázva, hogy mi­lyen formában történjék a két infáns lemondása és azért is, mert Juan még csak tizennégy éves és igy az alkotmány szerint három év kell még nagykorúságáig. Bizonyos véleményeltérések vannak a király és a diktatúra között a trónörökösváltozás technikai keresztülvitele tekintetében. Alfonz király a trónöröklés kérdését ünnepélyes keretek között, a nemzet­gyűlés által hozandó alkotmánytör­vény alapján akarja kihirdetni, mis Primo de Rivera miniszterelnök ele­gendőnek Jartja magát a királyi rendeletet is. Őfelsége a király elnökölt a minisztertanács Síétfői ülésén A miniszterek referáltak Őfelségének resszortjuk ügyeiről — A minisztertanácsi ülés után Vukicsevics Velta miniszterelnök kihallgatáson jelent meg a király előtt A külpolitikai helyzet tisztázása után Írják ki a választásokat Beogradból jelentik: A miniszter­­tanács hétfőn délután fél öttől fél ; hétig a királyi palotában Őfelsége a | király elnöklete alatt ülést tartott, i Vukicsevics Velja miniszterelnök, jakit öelsége a minisztertanács ülé- I se után fél órás "audiencián foga- I dott. a kihallgatás után elmondta j az újságíróknak, hogy a miniszter­tanácson a kormány egyes tagjai referáltak Őfelségének a resszort­­j jukba tartozó ügyekről. A minisz­tertanács olyan jellegű volt, hogy azon határozatot nem hoztak, ha­nem a miniszterek csak jelentést tettek Őfelségének. A miniszterek hivatali rangjuk sorrendiében tet­ték meg jelentésüket: először Vu­­\ kicsevics Velja miniszterelnök, maid ; Marinkovics Voja külügyminszter, Uadzsics Szteván hadügyminiszter. Kumanudi Koszta erdő- és bánya­­ügvi. Srskics Milán igazságügyi és Sumenkovics lliia építésügyi mi­niszter. A kormány többi tagjai a kedd délutáni folytatólagos minisz­­: tertanácsi ülésen fogják megtenni jelentésüket. A keddi minisztertaná­csi ülésen a miniszterelnökön kívül csak azok a miniszterek vesznek részt, akik a hétfői ülésen még nem referáltak Őfelségének. Uzunovics látogatása Trifkovics Márkónál Uzunovics Nikola volt miniszter­­elnök hétfő délelőtt meglátogatta Trifkovics Márkot, a parlament el­nökét és hosszasan konferált vele. Ennek a látogatásnak politikai jelen­tőséget tulajdonítanak, mert Trifko­vics és Uzunovics a radikális párt két frakciójának vezérei és ennélfog­va biztosra veszik, hogy a párt vi­szonyainak konszolidálásáról volt köztük szó. A képviselői napidnak A parlament királyi ukázzal való elnapolása folytán aktuálissá vált a képviselői napidijak kérdése. Trifko­vics Márkó elnök május elsején nem, utalta ki a májusi napidijakat, még a szünet alatt dolgozó bizottságok tag­jainak sem. A képviselők körében akció indult meg. hogy a napidijakat a parlamenti szünet idejére is utalják ki. A pénzügyi bizottság részéről Ra­­donics Jován dr. elnök beadvánnyal 'dúlt a parlamenti elnökséghez a napidijak kiutalása iránt. A pártok is külön-külön előterjesztést fognak tenni a napidijak kérdésében. A radi­kális párt már meg is tette előter­jesztését és Trifkovics Márkó, min- j den jel szerint, teljesíteni is fogja a kérést, minthogy a pártok egyöntetű kívánsága által fedve lesz, ha a napi­dijakat folyósítja. Mikor lesznek a választások? A választások időpontja még min­dig bizonytalan. Bár a képviselők igyekeznek a kormánytól erre nézve felvilágosítást kapni, a kormány egyelőre tartózkodóan viselkedik eb­ben a kérdésben. Jólinformált körök­ből nyert értesülés szerint a válasz­tások kiírásának egyedüli akadálya a külpolitikai helyzet rendezetlensé­ge. Mindaddig, míg a jugoszláv-olasz konfliktus valamelyest nyugvópontra nem jut, nem akarja a kormány a parlamentet feloszlatni. Politikai kö­rök bíznak abban, hogy Marinko­­vicsnak sikerülni fog rövidesen olyan külpolitikai atmoszférát teremteni, amely lehetővé teszi a választások megtartását, anélkül, hogy külpoliti­kai komplikációtól kellene tartani. Különösen jelentősnek tartják e te­kintetben a küszöbönálló kisantant­­konferenciát és azt hiszik, hogy a kisantant-konferencia után gyorsab­ban fognak fejlődni a belpolitikai ese­mények is. Ellentétek a demokrata­pártban Krstelj Ivónak, a demokrata párt főbizottsága elnökének szombati nyi­latkozata élénk megvitatás tárgya politikai körökben. A demokrata párt részéről egyelőre anonim nyilatkoza­tokban igyekeznek tompítani Krsteli lépésének jelentőségét és arra hivat­­kn/nak. hogy Krstelj vezető állást tölt be ugyan a pártban, de az aktiv politikai élettől már évek óta távol tartja magát és legutóbb képviselő­jelöltséget sem vállalt. Eszerint Krs­telj mögött nem áll senki és igy nem kell nyilatkozatának fontosságot tu­lajdonítani. Másfelől rámutatnak arra, hogy Krstelj helytelenül Ítéli meg a demo­krata párt eljárását, amikor horvát­­ellenes tendenciát lát abban, hogy nem került be horvát politikus a kor­mányba. A demokraták annyira egy­öntetűen állnak a nemzeti egység alapján, hogy nem szükséges különb­séget tenniök szerbek és horvátok között és a párt minden egyes tagja egyaránt tekintendő a horvátok és a szerbek képviselőjének. Ezzel szemben az ellenzék Krstelj szombati nyilatkozatát rendkívül fon­tosnak tartja és azt állítja, hogy nem­csak a horvát demokraták, hanem Davidovics és sziikebb környezete is hasonló véleményen van és csak idő

Next

/
Oldalképek
Tartalom