Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-24 / 142. szám

2. oldal 1927 május 24, BACSMEGYEI NAPLÓ torna*:kus jelenségnek tartják a dal­­máciui ts boszniai Radics-párti szer­vezeteknek a jelölések körül tanúsí­tott magatartását, amely azt bizo­nyítja, bogy ezek nem hajlandók beletörődni a szükebbkörii pcírtveze­­tőség diktatúrájába és saját soraik­ból akarnak jelöltekéi állítani. Bizo­nyos politikai körökben remélik, hogy ezek a belső súrlódások egynéhány mandátumába fognak kerülni a Ra­­dics'-pártnak és meglazítják a horvát parasztpárt eddigi példás fegyelmét. Szerdán elnapolták a tör­vényhozóbizottság ülését A törvényhozó bizottság plénuma hétfőn délután ülést tartott, a napi­renden az ügyvédi törvényjavaslat szerepelt. Srskics igazságügyminisz­ter nem jelent meg az ülésen, e"ért az albizottság jelentésének felolvasá­sa után elhatározták, hogy a minisz­ter íávollétében nem kezdik meg a vitát és szerdáig elnapolták az ülést. Kiírták a pályázatot a Vajdaságban megüresedett falusi tanítói állásokra Beogradbó! jelentik: A közoktatásügyi miniszter az iskolai törvény 35-ik sza­kasza értelmében ez évi június elsejei határidővel és szeptember 1. hatállyal a Vajdaságban a következő falusi tanítónői állásokra irt ki pályázatot: A szuboiicai szállásokon: Gyurgyin Mi­­ladinovity Kráj egy tanítói és egy tanító­női állás, Fabrika Zorka egy tanítói, to­vábbá Vasariste 1., Novo Bikovo, Növi Sttplyák, Sztari Snplyák, Verusity Pu­­zity Kráj, Sztári Mirges, Tavankut Vu­­kovitya Kráj, Mali Tavankut, Pávlovác, Palivukov Kráj. Pávlovác Kujundzsitya Kráj, Kelebij* II., Bájszki put Verusity, Majszánszki Vinogradi II.. Bukvity, Ve­rusity Klisza, Verusity Cvijin Kráj, Zsed­­nik Vukov Kráj, és Zobnatica kolóhija szállásokon egy-egy vegyes állás. A szenteli járásban: Kiris szállás, Ve­liki put, Ostorák,. Obornyacsa és Velebit szállásokon egy-egy tanítói állás. A szUtribecseji járttsbk/i: Szírt puszta, Siubüfrca .-pufi iskolákhoz egy-egy taní­tói és Túriját szálláson egy, vegyes állás. A zsabalji járásban: Gyurgyevón és Geszpogyineén két-kéí tanítói állás. A tileli járásban: Kátyon, Gardinov­­cén és Gernyi Kovilon egy-egy tanítói, Vilovón egy tanítói és egy tanítónői és Tokon egy vegyes állás. A novjszudi járásban: Kiszács, Rumeii­­ka, Katnendiit, Klisza, Ottó major és Mali .láreken egy-egy tanítói és Temerinben egy tanítónői állás. A palánkat járásban: Bukin, Bácsko, Novo Szelő, Szilbacs egy-egy tanítói, Karygyorgyevó, Szilbacs és Sztára Pa­­lánka cgy-cgy vegyes állás. A halai járásban: Crvenka, László­­szállás egy-egy tanítói állás. Az odzsacii járásban: Deronya, Pivni­­ce, Karavukovó egy-egy tanítói, Bogya­­ni. Vajszka egy tanítói és egy tanítónői állás. .4 szOmbari járásban: Teleeska. Máli Sztapár egy-egy tanítói, Lénija, Milcsity, Obzir, Csicsova. Vujkovityi, Rasztina és. Aleksza Szantity szállásokra egy-egy ve­gyes állás. Az apadni járásban: Bácski Monostor egy férfi, két női, Bogojevó egy férfi, egy női, Kupuszina égy férfi, egy női és Szvilnjevón egy női és egy vegyes állás. A batinai járásban: Bráttyin Vrh, Du­­bosevica. Knézsevó, Popovac, Drázs és Topol je egv-egy tanítónői állás. A dárdai járásban: Ugl jes<. Bolman, Megya . egy-egy tanítói, Bolman egy ta­­nitáífői és Ktiézseví Vinogradi egy ve­gyes állás. A velikibecskerehi járásban: Sztára Écáka, Dusanovác, Botos egy-egy taní­tói, Szrpszki itebej, Perlez egy-egy női állás. A véli kaki kind ni járásban: Mokrin két férfi, egy női, Igvos egy tanítói állás. Jísm Tomity járás: Nemacska Crnya egy fanitói. Uszít* puszta egy férfi, egy női *s így v»gy*» állás. Ruszko Szel* egy férfi, agy níi. Szrpszka Crnya két férfi & e|y vegyes, Cseszterc-g egy férfi, egy női és egy vegyes álfás, fyvacsicai jdnis: Uzdin egy' férfi, Ba­­rtoiíár**T vegyes, Idvor egy férfi, egy női, egy vegyes, Szakule egy férfi, egy vegyes, Csénta egy férfi, egy vegyes és Farkasdin egy férfi, egy női és egy ve­gyes állás. Novibecseji járásban: Taras, Vránye­­vó egy-egy tanítói, Dragutinovó egy ta­nítói, egy tanítónői és egy vegy’es, Me­­lenci egy női, egy vegyes és Kumane egy férfi és egy női állás. Novakanizsai járásban: Banatszki Arangyelovó, Krsztur egy-egy férfi, Po­­tiszki Szveti Nikola egy tanítói és Csó­kán egy vegyes állás. A pancsevói járásban: Szefkerin két tanítói, Ivanovo egy tanítói, Borcsa egy tanítói és egy női állás. Hankau nem esett ei A hankauf és nankingi csapatok győztesen karé »Inak az északiak ellen Párisból jelentik: A kommunista Mumanité erélyesen cáfolja Hankau elestének a lő­rét és azt írja, hogy a hankaui csapatok minden támadást visszavertek és Csan-Csauig nyomultak elő. A Chicago Tribune hankaui jelen­tése szerint Csen hankaui külügymi­niszter is cáfolja Hankau- elestének hírét és azokat a híreket, amelyek szerint a hankaui kormány lemon­dott. A külügyminiszter szerint a hankaui csapatok mindenütt urai a helyzetnek. Londoni jelentés szerint a kínai helyzet egész zavaros és a lapok katonai szakértői sem ismerik ki ma­gukat a kínai kormányok és hadse­regek tömkelegében. Hankau körül négy különböző hadsereg operál és eddig csak az bizonyos, hogy a legnagyobb sikerük Csang- Kai-Sek nankingi csapatainak van, amelyek a hankaui csapa­tokkal szövetkezve folytatják a támadást az északiak ellen. A hankaui kormány szerint Feng- Ju-Siang mongol csapatai is útban vannak Hankau felszabadítására és állítólag Ho-Nan tartomány főváro­sát, Ho-Nan-Fu-t elfoglalták már. Gyilkosság egy pár csirkéért A marfonosi határban a gyons túrtak egy gazdálkodót A gyilkost letartóztatták Véres esemény játszódott le vasárnap délelőtt a martonosi tanyákon. Kovács Jenő, Kovács Ernő és Zsivánov Milán martonosi gazdálkodóknak a község ha­tárában van a tanyájuk. Zsivánov Milán tanyájával határos Kovács-tanyán az utóbbi időben gyakran tűntek el szárnya­sok, sőt legutóbb az ismeretlen tolvajok több bárányt és malacot is elvittek. Ko­vácsék gyanúja Zsivánov Milánra terelő­dött, de >a két Kovács-testvér sehogy sem tudta gyanúját tárgyi bizönyitékokkal -megalapozni. Kovácsék azonban minden­kinek elmesélték gyanújukat és erről Zsivánov is tudomást szerzett. Azóta a ,kétf- szomszéd között a legfeszültebb vi­szony vollt és kölcsönösen többizben megfenyegették egymást. Vasárnapra virradó reggel Kovácsék tanyájáról újból eltűnt néhány pár szár­nyas, mire elhatározták, hogy átmennek a szomszédos Zsivánov-tanyára megnéz­ni, hogy ö lopta-e cl a csirkéket. Vasárnap délelőtt tizenegy óra tájban Kovács Jenő és Kovács Ernő átmentek Zsivánov tanyájára és felelősségre von­ták. Zsivánov nem akart veszekedni, ha­nem azt mondta, bogy ha őt gyanúsítják a lopásokkal, jelentsék fel a csendőrség­­uél, amciy majd megállapítja az igazsá­got. Kovácsék nem érték be ezzel, hanem tovább mentek a tanya felé. Zsivánov előre ment és egy nagy botot emelt KovácSékra. Kovács Jenő ebben a percben kirántotta hosszú pengéjű zseb­­lését és hatalmas döféssel Zsivánov tor­kába szúrt. Zsivánov elterült a földön és pár percnyi szenvedés után meg­halt. A gyilkosságról a szomszédok tettek jelentést a Csendőrségnek, amely letar­tóztatta Kovács Jenőt és Kovács Ernőt. Zsivánov holttestét pedig beszállították a hullaházba. A csendőrség nyomban meg­indította a nyomozást és kihallgatta a íkét Kovácsot. Kovács Jenő azzal véde­kezett, hogy tettét pillanatnyi felindulás­ban követte el. Kovács Ernő szerepe még nincs tisztázva. A két Kovács-testvért a csemJőrség vasárnap délután átadta a sztarakanizsai rendőrségnek. A sztara­­kanizsai rendőrség a gyilkosságról hét­főn reggel tett jelentést a szentai járás­­bíróságnak, ahonnan hétfőn délelőtt Da­­vidovics járásbiró vezetése alatt bizott­ság szállt ki a helyszínre. Zsivánov holttestét felboncolták és megállapították, hogy a szúrás Zsivánov torkát teljesen elvágta. A sztarakanizsai rendőrség a Kovács-testvéreket hétfőn délután be­szállította a szuboicai ügyészség fog­házába. Tüzveszedelem fenyegetett egy szuboticai uccát A hatodik körben leégett két ház és c ak megfeszített munka után sikerült a szomszédos épületeket megmenteni Veszedelmes tűz pusztított hétfőn dél­után Szuboticán, a VI. köri Turska-ucá­­ban. Két óra tájban a toronyőr tüzet jel­zett a városerdő környékén, A tűzoltó­ság teljes szerelvénnyel kivonult a jel­zett helyre, ahol ekkor már hatalmas lánggal égett Plcttl Károly és Nagyha­lai sz István háza. A tül veszedelmes gyorsasággal terjedt és félő volt, hogy a heves szélben a szikrák felgyújtják az uca egymáshoz közel épített nádtetős házait. A tűz két óra tájban Nagykanász István Turszka-ucca 9. számit házában ütött ki. Az egyik szomszédos ház lakója észrevette, hogy a tető egyik helyén szé­les füstszalíag tör elő, mire rémülten be­szaladt a házba és. fellármázta a tulaj­donost. Mire a két ember felszaladt a padlásra, a tető recsegve ropogva már hatalmas lánggal égett és alig telt el egy­két perc, it. egész tető lángtenger volt. A környékbeli emberek közül többen a legközelebbi telefonhoz siettek és értesí­tették a tűzoltókat. A szűk, alig hét méter széles vak köz ekkor már tele volí rémült emberekkel, mert az égő házzal szemközt négy hatalmas szalmakazal Volt, a ház mellett jobbról és balról pedig nádtetős kis parasztházak. Á szélben szikrák röpködtek és a ház lakói a szom­szédok segítségével a bútorok és egyéb ingóságok megmentésén fáradtak, mikor valaki elkiáltotta magát: — tg a Pletl bácsi háza! Az égő házzal szomszédos épület nád­tetején ekkor már felcsaptak a lángok és mire a tűzoltók megérkeztek, a két ház már. hatalmas lánggal égett. Hogy a tűz továbbterjedését megaka­dályozzák, a megrettent szomszédok el­lepték a háztetőket, a szalmakazlakat és a vödrökkel felszerelt csoport vizzel árasztotta el a gyúlékony helyeket. A tűzoltók megfeszített munkával négy órára lokalizálták a tüzet. amely elpusz­tulással fenyegette, az egész uccát. Megállapították, hogy a tűz Nagyka­­nász István háza padlásán keletkezett, a hol a tulajdonos selyemhernyóit tartot­ta. Valószínű, hogy vigyázatlanság foly­tán gyulladt ki a nádtető és a szertehulló szikrák borították lángba Pletl Károly házát. Félötre sikerült a tűzoltóságnak az utolsó lángot is elfojtani, de mindkét ház tetőzete leégett, a menyezet több helyen beszakadt és majdnem agyonnyomott egy öreg asszonyt, aki a szobában tar­tózkodott. Pletl padlásán nagymennyi­ségű gabona és füstölt hús volt éltévé, amely mind elégett. Egyik ház sem volt biztosítva, így a kár meghaladja a nyolcvanezer dinárt. A finom nevelés Uriasszonyok becsületsértési pőre a becskereki járásbíróságon Becskerekről jelentik: Rendkívül érde­kes becsületsértési ügyet tárgyalt a becs­kereki járásbíróság. A por valamennyi szereplője becskereki uriasszony, cukor­­gyári főtisztviselők feleségei. Heckens­­hoíer Mihályné répafelügyelő felesége feljelentést tett Frisch Izidoráé, cukor­gyári répafelügyelő felesége ellen becsü­letsértésért. A feljelentés szerint Frisch­­né Hackenshofernét szemtelen,' hazug, aljas szemétnek nevezte. A tárgyaláson a felek ügyvédeikkel jelentek meg. A panaszost dr. Vászics Andrija vármegyei főügyész, a vádlott­­nőt pedig dr. Mikusics József, az is­­mert kriminalista képviselte. Nikovics Mi­los járásbiró előbb kibékülésre hivta fel a feleket, de a felhívás eredménytelen maradt. Azután megkezdődött a tár­gyalás. Vádlott, Frisch Izidorné kijelentett», hogy ő a feljelentésfclcn felsorolt gyalázó szavakat nem mondta: — Az eset úgy történt — beszéli Frischné — hogy a cukorgyárból négyen bejöttünk a városba vásárolni egy ko­csin, Schwarz Rudolf né, Vitovszki Vlli­­baldné, a panaszosnő meg én. Egy mé­szároshoz bementem vásárolni, a többiek­nek addig kint kellett várakozni a ko­csin. Soká jöttem ki az üzletből, mert várni kellett, amig kiszolgáltak. Mikor végre kijövök, panaszosnő rámszólt: —Miért jött olyan soká? — Aztán megint azt mondta, hogy éti miattam késtek. — Erre én azt válaszoltam: — Ilyet nekem ne mondjon. Én sok­kul finomabb nevelést kaptam, semhogy ilyet tegyek. — Mire Heckenshóferné gúnyos hangon igy szólt: — Alt, ah! De még milyen finom... ~~ És ez volt az egész. Következnek a tanuk, Schwarz Ru­­dolftié előadja, hogy a vádlott minden ok nélkül aljas, gyalázatos, szemtelen, hazug, piszok szemétnek nevezte a pa­naszosnőt, Vitovszki Vilibatdné szintén igy mondja el, csak a sértő szavak sor­rendjére emlékezett máskép. Nyilvánvaló, hogy az ügy rosszul áll Frischné szempontjából. Ekkor követ­kezik a fordulat. Frischné védője, dr. Mikusics viszonyúdat emel Heckensho« lemé ellen, mert azt mondta Frischné­­rfil, hogy: »Ah, ah, de még milyen fi­nom . . — Ezzel a kifejezéssel kétségkívül el­követte a becsületsértés vétségét — ér­vel dr. Mikusics József védő,— mert mikor azt mondjuk valakinek gúnyo­san, hogy ele még milyen finom, ak­kor az azt jelenti, hogy nem finom, ami pedig becsületsértés finom úrasszonnyal szemben. Nikovics biró erre kihallgatja Heckens­­hofernét, aki most panaszosból viszon­­vádlottá avanzsált. A viszonvádlott ta­gad. Ö csak annyit mondott Frischné­­nek, hogy miért jött olyan későn és az mindjárt rátáinadt a sértő szavaival Eriseimének vau egy tanúja is: Haján Mihály kocsis, aki a kocsit hajtotta, a melyen a hölgyek ültek. Nem tud semmit. Ezután a vád- és védőbeszédek követ­keznek. Dr. Vaszics Andrija röviden be­szél, dr. Mikusics azonban nagy beszéd­ben vitatja, hogy megállapítást nyert, hogy Frischné ártatlan, Heckenshóferné pedig bűnös. Kéri, hogy Frisohnét ment­sék fel és Heckenshofernét ítéljék el, azonban Nikovics bíró éppen fordítva csinálta: Heckenshofernét mentette fel és Eriseimét Ítélte el hatszáz dinár fő- és négyszáz dinár mellékbüntetésre dur­va becsületsértés miatt. Dr. Mikusics fe­­lebbezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom