Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-19 / 137. szám
4. oldal . I Q27. májtis 19. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Miért marad el Mestrovics szuboticai kiállítása? A világhírű művész nem kíván szerepelni nagy ünnepségek keretében Mestrovics szuboticai látogatása után rövid idő múlva, alighogy megindultak a világhírű szobrász őszre tervezett kiállításának előkészületei, barátaihoz az I az értesítés érkezett Zagrebból, hogy Szuboticán rendezendő kiállítását a nagy miivész egyelőre elhalasztja. A nyilvánossággal különféleképen közölték a kiállítás elhalasztásának okát. Hivatkoztak arra, hogy Mestrovicsnak most már sürgősen be kell fejeznie Chicago város részére készülő monumentális emlékművét és Így nem jut ide e a szuboticai kiállítás megrendezésére, másrészt azt is emlegették, hogy Mestrovics utrake] Egyiptomba, ahonnan nem térhet idejekorán vissza. Forgalomba került végül az a verzió is, hogy. a Mestrovics-kiáiiitás elhalasztása Szubotica és .lován cár négyszázéves emlékünnepével van összefüggésben. Ahogyan a legnagyobb várakozást keltette fel Szuboticán az a hir, hogy Mestrovics Iván itt fog kiállítást rendezni müveiből, éppen olyan lehangolóan hat ennek a művészi eseménynek az elmaradása és természetes az érdeklődés az iránt, mi a tulajdonképeni indoka Mestrovics újabb elhatározásának. Errevonatkozólag azt az 'értesítést nyertük, hogy a Mestrovics-kiállitás valóban <2 négyszázados szuboticai emlékünnep miatt szenved halasztást. Amikor Mestrovicsot a szuboticai szláv intelligencia meghívta é.s vele a kiállítás előkészületeit megbeszélte, a Jován cár-ünnepség tervei még nem bontakoztak ki teljesen. Á művészeti kiállítást őszre, szeptember, vagy október hónapra határozták el, de később a Jován cár négyszázéves emlékünnepének dátuma is kialakult már, még pedig szintén szeptemberre. Az ünnepségek rendezőbizottsága igen tetszetősnek találta azt az eszmét, hogy Mestrovics kiállítása az emlékünnep keretében. nyiljon. meg és emelje az ünnepségek fényét. Mestrovics Jován azonban, amikor értesült arról, hogy' a két. eseményt ugyanazon időpontra tervezik, azt az óhaját nyilvánította, hogy kiállításának idejét későbbre tolják el, mert nem szíveseit szerepelteti műalkotásait ilyen nagyszabású ünnepségek keretében egyik látványossági programpontként. Ugyanekkor felajánlotta, hogy ha körülményei engedik, ki fogja dolgozni Jován cár szobrát és Szubotica városnak ajándékozza, a kiállítást pedig az emlékünnep után egy éven belül tartaná meg. A négyszázados emlékünnep rendezőbizottsága egyébként nagy buzgalommal folytatja' az előkészületeket. Az ünnepségek során le fogják leplezni Jován cár szobrát, amelyet Pallavicíni Peró dalmát szobrásznál, a fiatal jugoszláv müvészgeneráció. egyik erősségénél idejekorán megrendeltek. Pallavicini már csaknem teljesen elkészítette müvét. A szobor főalakja Jován cárt ábrázolja, karrarai fehér márványból készül, magassága nyolc méter. A mellékalakokat Szuboticán dolgozzák ki, az itteni márványipari műhelyben. Az egész emlékmű háromszázezer dinárba fog ketülni. Erkolcsvédeimi törvényt követelnek a szlavóniai katholikusok Katholikus nap Vinkovcin Vinkovciról jelentik: A vinkoveii plébániatemplom alapításának százötvenedik évfordulója alkalmából Katholikus Napot rendeztek, amelyen nagyszáma hivő vett részt egész Szlavóniából. Dr. Akszamovics Antal gyakovói püspök a szabad ég alatt misét celebrált. A különböző vallásos szervezetek gyűlést tartottak és határozati javaslatokat fogadtak el, amelyek a ilité'et mélyítésével kapcsolatos követeléseket tartalmaznak. így a kaiholikus asszonyok szövetsége követeli az iskolai vallásoktatást és a tanulóifjúság katholikus szervezeteinek szabad működését. Az egyházmegyei katholikus népszövetség ciitéli rezoluciójában az erkölcsvédehnl törvény életbeléptetését. Felhívja az iskolai hatóságokat, járjanak el a közoktatásügyi rniriisztéríumban, hogy külön mozik létesüljenek a tanulóifjúság részére, az iskolai hatóságok rendszeres felügyelete alatt. Ideiglenes gazdasági tanács alakul Dr. Spaho Mehmed kereskedelmi miniszter Noviszadra jön a gazdasági körökkel való érintkezés céljából — A miniszter elvállalta a vrbászi kiállítás fővédnökségét A jugoszláv gazdasági körök már régóta sürgetik a gazdasági tanács megalakítását, mely tanácsadó szerve volna a gazdásági minisztériumoknak, amint :az külföldön, főleg a nyugati államoknak kitünően bevált. Krajacs Iván dr. már kereskedelmi miniszter korában törvénytervezetet készített a gazdasági tanács megalakításáról, de a javaslatot közben bekövetkezett távozása folytán nem hozhatta már tető alá és utódja nem tette magáévá a javaslatot, legalább erre vall az a körülmény, hogy mindmáig nem került a nemzetgyűlés elé. Dr. Koszics Mirkó egyetemi tanár, a noviszadi kereskedelmi kamara főtitkára kedden Beogradban megjelent dr. Spaho Mehmed kereskedelmi miniszternél, akinek különféle vajdasági gazdasági ügyekben tett előterjesztéseket. Dr. Koszics Mirkó főtitkár arra kérte a minisztert, hogy vállalja el a vrbászi ipar-kiállítás fővédnökségét, mely a vajdasági kézmüiparossegédek és tanoncok reprezentábilis kiállítása lesz és amelyen a vajdaságiak bizonyságot akarnak tenni az iparosképzés fejlődéséről. A miniszter nagy készséggel jelentette ki, hogy a fövédnökséget vállalja és ha fontos államügyek nem akadályozzák, akkor a kiállítás megnyitásán személyesen is részt vesz. A miniszter behatóan érdeklődött a vajdasági és főleg a noviszadi gazdasági viszonyok iránt, kijelentette, hogy sajnálja, hogy Noviszadot, a Vajdaság e legjelentősebb gazdasági központját eddig nem ismeri, megígérte, hegy a közeli jövőben, talán már ebben a hónapban Noviszadra jön, ahol a noviszadi kamara gazdasági érdekeltségeivel: kereskedőkkel, gyárosokkal és iparosokkal konferenciát kíván tartani, hogy közvetlen benyomásokat szerezzen és megtudja a gazdasági körök kívánságait és óhajait. A miniszter elmondotta, hogy nem híve a kis kamaráknak, mert csak nagy kamarák képesek szakképzett munkaerőket alkalmazni és csak ilyenek válhatnak a gazdasági érdekeltségek hasznára. Ami a beoskereki kamarát illeti, a miniszter semmilyen nyilatkozatot nem tett, semmilyen leiratot a becskereki kamarához nem intézett és senkit arra fel nem hatalmazott, hogy illetékesen bármily nyilatkozatot tehessen a miniszter nevében. A miniszter végül közölte dr. Koszicscsai, hagy a gazdasági törvénykezés előkészítése ezidőszerint szünetel és ép ezért, mert teljesen átérzi a gazdasági tanács megalakításának szükségességét, javaslatot tett a minisztertanácsnak, hogy a végleges megalakulásig ideiglenes jelleggel busz tagú gazdasági tanács alakuljon, mely a gazdasági minisztereknek fontos gazdasági kérdésekben tanácsadó szerve lenne. A lövöldöző szentaí dobrovoljác büniajstroma Martinovics Ütötte ie annak idején Szekulic8 Milán volt képviselőt Szentáról jelentik: A szentai rendőrség befejezte a nyomozást a lövöldöző dobrovoljácok ügyében és az egyik tettest, Martinovics Ivánt szerdán átadták a szuboticai ügyészségnek. Martinovics a rendőrségen azt vallotta, hogy nem ő, hanem szökésben levő társa lőtte le Kovács János szentai vásári árust. A társa nevét nem volt hajlandó megmondani és azt sem árulta el, hogy a lövöldöző dobrovoljác hova szökött. A rendőrség, amely körözőlevelet adott ki az ismeretlen dobrovoljác ellen, földerítette Martinovics egész elő-, életét. Megállapította, hogy 1925. évben lopás miatt köröztette a szuboticai ügyészség, de akkor Martinovics tartózkodási helyét nem tudták. A múlt évben két társával súlyosan inzultálta: Schmidt Pált, a szentai gőzmalom tisztviselőjét és ezért eljárás is indult ellene. Az országos választások előtt ö ütötte le Szekulics Milán volt képviselőt, aki népgyülést akart Szántán tartani. Hosszú ideig a rendőrség szolgálatában állott, de erőszakos viselkedése miatt a múlt évben elbocsájtották és azóta számtalan botrányt rendezett a városban. Az ügyészség Martinovicsot régebben elkövetett bűneiért is felelősségre vonja. Egy kritikus albumából irta: Baedeker ■ Azt a kérdést, mi jobb, ha irigylik vagy ha szánják az embert, a közmondás rég elintézte, mondván: jobb száz irigy, mint egyetlen szánakozó. ?Jos, ez is olyan eset, amelynél a közmondás könnyen és könnyelműen kimondott Ítélete némi revízióra szorul. A magam részéről szeretnék igy válaszolni a kérdésre: legjobb, ha se pem irigyelnek, se nem sajnálnak bennünket. Mégis, ha választanom kellene az irigyeltetés és megsajnáltatás közt, jaz utóbbit választanám, mert a részvétben, bármiképpen nyilvánuljon is jneg, hacsak igazán őszinte, van egy kis szeretet, az irigységbe pedig — s az mindig őszinte — még akkor is, ha testvérek közt támad, némi gyűlölet is vegyül. Ósdi felfogás talán —vagy éppen egészen uj gondolkozás — de mégis jobban szeretem, ha szeretnek, mint ha gyűlölnek. Eszményi állapot persze az volna s ezt kivánom mindenkinek, aki megérdemli (tehát nem is nagyon sokaknak), hogy ne irigyeljék az embert és ne legyen ok arra, hogy szánakozzanak rajta. Legrosszabb természetesen, ha nem sajnálják, bár volna rá ok és irigylik anélkül, hogy volna rá ok. Mert ilyen szerencsétlen flótások ts vannak. * ' Irigyettetru, alapjában kellemes állapot, de úgy viselkedni, hogy irigyeljenek bennünket: ostobaság. # Az irigyeink kellemetlenebbek és veszedelmesebbek, ha a barátaink, mintha az ellenségeink. Minden gratulációba vegyül egy kevés irigység s a legtöbb részvétnyilvánitásba egy kis elégedettség. Az elsőnél akaratlanul is elgondolják sokan: miért ő és nem én? A másodiknál pedig nem egynek jut eszébe: mégis csak jobb, hogy ő s nem én!-&• Még nem találkoztam senkivel, aki bevallotta volna, hogy irigy. S még nem ismertem senkit, aki teljesen mentes lett volna ettől az emberi, nagyonemberi tulajdonságtól. * Némely haragnak egyedüli oka és forrása: az, hogy valakinek jobb a dolga, mint a haragvónak.-#• Sok ambíció egyes-egyedül irigységből táplálkozik. S alig van olyan, amelyet nem fütene némi irigység is. # A legféktelenebb irigy is csak azt a szerencsét irigyli mástól, amelyet magának kíván. Láttam egy notórius irigyet, aki végtelenül örült, mikor egy barátja óriási és muzeális becsű gyönyörű képtárt örökölt egy szeszélyes végrendelkező ötletéből. Lelkesen gratulált és meglátszott az arcán, hogy az öröme őszinte. A jó ember nem kedvelte a festményeket s igy nem fájt neki, hogy a barátja a legszebb magánképtárak egyikét örökölte. Ellenben egy rokonától fájdalommal irigyelte annak egy pompás agarát, amely a maga válfajának nagyon kiváló példánya volt. A jó ember szenvedélyes kutyakedvelő volt s ez mindent megmagyaráz. Az irigyek korán vénülnek, mert sokat szenvednek.-#■ A sajnálkozásba mindig vegyül némi megvetés s az irigységhez egy kis becsülés. Talán ezért óhajtják sokan, hogy inkább irigyeljék, mint sajnálják őket. # Akit szeretünk, azt sajnáljuk is, mire mindig van ok s akit nem szedtünk, azt irigyeljük is, amire minig találunk okot. * Az ember nem lehet oly jelentéktelen. hogy ne irigyelje senki s nem lehet oly kiváló, hogy ne találjon valakit, akit irigyel. Nincs csúfabb, mint a gazdag, aki irigy és nincs becsülésreméltóftb, mint a szegény, aki nem irigyli senkinek a szerencséjét. * Nem kellemes dolog irigyelteim, de még kellemetlenebb, ha az embert senki se irigyli. Mert az alighanem a szegények házában lakik vagy az uccasarkon koldul. Még aki börtönben ül, az is irigyléstárgyuk azoknak, akik rosszabb cellákban vannak elhelyezve, mint ő. — Nem kell irigyelni a gazdagokat! — mondta egy nagyon gazdag ur. — Nekik is megvan a maguk baja. — Ez éppen úgy hangzik — felelte rá valaki — mintha azt mondanák: nem kell sajnálni a szegényeket, nekik is megvan a maguk öröme. És én attól tartok, hogy a szegények öröme semmivel se nagyobb, mint a gazdagok baja. Nincs az a nyomorult, akinek ne akadna irigye s nincs az a Krözus, akit ne találnának némelyek sajnálnivalónak. # A cinkostársak árulásától kevésbbé kell félni, mint a kebelbarátokétól. Azok kevésbbé irigyek. # Az ember az alaptermészeténél fogva irigy. Szorgalmasan kell magán dolgoznia annak, aki e természetét korrigálni kívánja. A gyűlölet sokkal közelebb áll a szerelemhez s az irigység a szeretethez, semmint az ember gondolná. Koldusok közt I nyéririgység. legnagyobb a ke-
