Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-15 / 123. szám
4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1$27. május 15. „Zsidó nem [ehet magyar“ A kolozsvári szigurancia eljárást indított azok eilen a zsidók ellen, akik magyarnak vallották magukat kül és nem nézhetünk el attól, hogy ezt a kérdést nyilt parlamenti tárgyalás alá ne vegyük, hogy megnyugtassuk az érdekelteket. A cél minél alaposabb elérése végett kérem, adassák nekem alkalom, hogy betekintést nyerhessek és számbavételt eszközölhessek az állami .központi statisztikaihivatalhoz a lakosság nemzetiségére vonatkozólag beérzett anyagba. Kolozsvárról jelentik: Az erdélyi magyar párt, mint annakidején megírtuk, ‘országos katasztert akart lfésziteni a romániai magyarokról. A kataszter fölvételét egyes városokban, igy többek közt Kolozsváron is megkezdték, amikor a belügyminiszter váratlanul közbelépett és a további munkát betiltotta azzal az indokolással^ hogy politikai pártnak nem lehet népszámlálást végezni. A kolozsvári szigurancia ezzel egyidejűleg a magyar párt központi irodájában lefoglalta az összeiró-iveket, melyek alapján eljárást indítottak mindazon zsidók ellen, akik az összeírást végző magyar párti hivatalnokok előtt magyarnak vallották magukat. A szigurencia sorra beidézte a kolozsvári zsidó polgárokat és jegyzőkönyvet vett föl, melyben arra kellett felelni, miért tartják magukat magyarnak és nem zsidónak. A .szokatlan rendőri eljárásról, mely Kolozsváron nagy megütközést keltett, Osvada polgármester igy nyilatkozott a sajtó képviselői előtt: — A szigurancia teljesen jogosan járt el és semmi rendkívüli nem történt. A népszámlálás — a nép megszámlálását jelenti, népi eredet szerint és a belügyminiszteri rendelet szigorító intézkedéseket helyezett kilátásba mindazokra az esetekre, amelyek félreértésekre adhatnak tudatosan alkalmat. A népszámlálási rendelet .szerint zsidó nem lehet magyar népi származás — ha egyszer Zsidó valamint nem lehet más népi származás sem. A szenátusban Sándor József magyar szenátor interpellációt jegyzétt be a belügyminiszterhez. Az interpellációban utalt arra, hogy egyes erdélyi rendőrhatóságok eljárást indítottak magyar polgárok ellen, mert nem voltak hajlandók nemzetiségüket letagadni. — Az országos népszámlálás alkalmával — folytatja Sándor József — az összeírok teljesen önkényesen és nem az érdekelt fél szabad kijelentése és bevallása szerint állapították meg a nemzetiséget. Már pedig a nemzetiség szabad’ választása ölyaff‘ polgárjog," mely az egész civilizált világ által el van ismerve. Ezeket köz- és magánjog szempontjából nem hagyhatjuk tisztázás nél-E;yszerü emberek rta : Tamás István A tanító ur délről jött, egy bánáti sváb faluból, amelynek lakói örökösen vagyonra áhítoztak. A fiaikat is ilyen szellemben nevelték, tisztelni apjukat, anyjukat, akiktől föld és jószág marad rájuk. Szép szál legények voltak és lélekkel és arányos testtel, ami filmstaroknál is ritkaság. Időnkint. ha nagykorú lett egy siheder, szélnek eresztették. Bolygott évekig a világban és amikor egy szé napon visszaérkezett, szekérszámra hozták utána a pénzt. Az egészséges szülőktől származó csecsemőkre előleget és hitelt adott Wickelhoffer. a jószivil uzsorás. A rizikója kevés, hisz ezek nem tüzes, hetvenkedő legények, nem koesmázók, nem verekedők, a testi kondíciójuk felett úgy őrködtek, akár a trapezmüvészeik, vagy a birkózók és a huszesztendős fickót felképelte az apja, ha megtudta, hogy a helybeli lányok körül ólálkodik. Egymásközt elvből nem házasodtak. Ezt a törvényt nem véttík kőtáblára, de annál keményebben tartották be. Lányaikat vidékre adták férjhez lehetőleg szerelemből. Az asszony sohasem vitt, a férfi annál többet hozott. A virtusuk nem a , bicskában, hanem a házasságban merült ki: minél gazdagabb feleséget szerezni maguknak. A szép gyerekek nem voltak válogatósak. őket válogatták ki a csúnya aszszonyok. Akadt itt lecsúszott énekesnő, aki csinos vagyont takarított össze a viharzó évek alatt, elvált asszonyok, akik tüneményes végkielégítést operáltak ki első férjükből és tüzes, ábrándos leányzók, akik kócsagtollas lovagról álmodoztak, amilyeneket Farkas Imre ojtott beléjük lelki klinikájában és ehelyett martalóc sváblegények karmai közé kerültek, könyörtelen rabszolgaságba. A tapasztalat azt bizonyítja. Jiogy eltévelyedett nőből lesz a fegpéldásabb Újabb nyolc várost ürítettek ki a Missisippi mentén Százezer hektár cukor ültetvény áll viz alatt Louisianában Beogradból jelentik: A jugoszláv sajtóban nap-nap után olvashatók olyan nyilatkozatok, amelyek a Németországhoz való közeledést hangsúlyozzák. Marinkovics Voja külügyminiszter intim barátja, Jovanovics Jován, a földmives párt elnöke, volt londoni és bécsi követ a napokban a következőket irta: »Németország ma az egyetlen kontinentális nagyhatalom, amelynek az az érdeke, hogy Jugoszlávia a jelenlegi helyzetben megerősödjön. Ezért természetes volna, ha Németország és Jugoszlávia között megegyezés jönne létre. Ennek a megegyezésnek kézen fekszenek az alapjai, dé a megegyezés kiépítését Franciaországgal egyetértésben kell elvégeznünk. Egy ilyen megegyezés álapján egészen uj kontinentális politikát lehetne teremteni. A keleteurópai politikát ma az ezekben a kérdésekben teljesen járatlan Churchill lehetetlen helyzet elé állította.« A Politika című lapban Franciaországról, Németországról és Jugoszláviáról, mint a világbéke háromszögéről írnak. A gazdasági száklapok pedig -szinte naponta követelik a Németországgal való intimebb gazdasági kapcsolatok felvételét. Newyorkból jelentik: New-Orleansból érkező jelentés szerint a Missisippi újabb gátszakadása folytán Cottonport városát végpusztulás fenyegeti. A louisianai cukorültetvények legnagyobbrésze most már teljesen viz alatt áll. A gátak megerősítésén Louisiana államban tízezer ember dolgozik, fáradozásuk azonban teljesen hiábavalónak bizonyult. Péntek délután százezer hektár cukorültetvény állt viz alatt és újabb nyolc várost kellett kiüríteni. úgy hogy ezzel a hajléktalanok száma ismét jelentékenyen emelkedett Jugoszláv-német baráti szerződés Egyre fokozódik a német szimpátia Beogradban Ma Beogradban nemcsak Írnak, hanem beszélnek is a Németországhoz való közeledés kérdéséről, anélkül, hogy ez ellen még eddig bárki is szót emelt volna. A bizantológiai kongresszus tanácskozásai alkalmával a német tudósokat tüntető ünneplésben részesítették, a Reinhardt színészek beogradi vendégszereplését is nagy lelkesedés kisérte. Az érzelmi momentumoktól eltekintve Jugoszláviát és Németországot a gazdasági érdekek is egymásra utalják. Jugoszlávia majdnem minden ipari szükségletét a külföldön szerzi be, viszont Jugoszlávia a külföldre viszi az agrárterményeit. Eddig Olaszország vitte a vezetőszerepet a jugoszláv gazdasági életben, de az olasz-jugoszláv gazdasági kapcsolatok a politikai viszony elmérgesedésével megromlottak. Magyarország, Ausztria ipara pedig nem elégséges a jugoszláv piac ellátására. Az utóbbi esztendőkben a német turisták ezrei keresték fel a jugoszláv tengerpartot. 1926-ban ötvenezer turista közül-tízezer német és tizenötezer osztrák látogatta Dalmáciát. Jugoszláviában Németországgal szemben csak agrár részről hallani panaszocsaládanya. Minden asszony hajlamos a házasságtörésre, vagy a kapzsiságra. Itt a pénzéhséget élesztgették bennük és ezek az asszonyok elvakult fösvénységükben még a törvényesen kijáró ölelést is sajnálták férjeiktől. De ha a százdináros bankónak karja, lába, vére lenne. úgy habozás nélkül ölébe hulltak volna a legrongyosabbnak is. elnyelték a szomszéd kerteket. Ebből a faluból indult Joseph. Szülei földhözragadt szegények voltak, akiket a templom egerével szoktak párhuzamba állítani. ha anyagi helyzetük felbecsüléséről volt szó. A fiút kénytelen-kelletlen tovább taníttatták, hogy ha már házassággal nem billentheti helyre az egyensúlyt. legalább az eszével próbálja valamire vinni. * Időnkint ügynökök jöttek a faluba, fényképfelvételeket készítettek a húsz éven felüli fickókról és a kedvező orvosi szakvélemény után lefizették a szülök kezeihez a foglalót. * Joseph csúnya, nyurga, fekete kölyök volt, ijedős és pityergős, akár az Andersen-mese rut kiskacsája. A tapasztalt vén svábok nem nagy jövöt jósoltak neki. — Ez biztos belehabarodik az első szegény lányba — mondta megvetően Wickelhoffer, a mézszivü uzsorás és egv fillér előleget nem adott rá az elkeseredett apánaki Kétségtelen, hogy Josephre kemény küzdelmek, megpróbáltatások vártak az élet vurstlijában. Szívós munkával kell maid pótolnia azt, amit a természet megtagadott tőié, mig daliás pajtásainak ruganyos combja, válla, szeme, bája minden esdeklésnél szebben beszéltek a lányok előtt. Itt van például a Hanzi, a templomszolga fia. Amerikai sebességgel csinált karriért. Három hónapig volt távol és ő. aki még vonaton se ült soha, autón jött vissza a faluba, cselédséggel és csekkönyvekkel. És egy csöpp, tüdőbajos feleséggel* akinek állítólag az volt az utolsó kívánsága, hogy a Hanzira írassák minden vagyonát. Az ilyen meszsziről jött menyecske múltja iránt nem érdeklődött senki. Ez megbocsáthatatlan tapintatlanság lett volna. Apáik is igy csinálták és a házak megnőttek és A kis városkában nem keltett valami nagy feltűnést. — Csak aztán ne verje a gyerekeket — aggodalmaskodott a mészárosné az ura előtt, mikor az uj tanító elsétált a véres borju-hullák sorfala között. Az állatorvosné ennyit mondott: — Savanyu pofája van. A gyerekek pedig egyelőre nem köszöntötték. mert csak a jövő héten veszi kezdetét az idei tanév. De azért az első hivatalos vizitjei jól sikerültek. A szülők elbeszélgettek vele fiacskájuk jövőjéről, a higiénikus gyereknevelésről és a tanító úr kijelentette, hogy apja helyett apja lesz a Karcsikénak, Nellinek. stb. Megitta az összes házilag előállított likőröket, csevegett az idei termésről, tavalyi temetésekről és néhány anyát rábeszélt, hogy adják hozzá külön órára a csemetéiket. A patikusnénak bizalmasan elárulta, hogy tankönyvet ir, a közoktatásügyi miniszter engedélyével. — Mivel tölti az estéit tanító ur? Joseph sóhajtott: — Bizony unalmasak igy egyedül. Természetesen mindenki egy megértő feleségre gondolt. És Joseph lelkesen fogadta a helyi hajadonok előny^ra.iánlatait. Senkit se utasított vissza és a doktornő védencének ép úgy helyeselt, mint amilyen kitörő örömmel fogadta a takarékpénztári főkönyvelőné parti-kombinációit. Tetszett neki ez a nyüzsgés, amely az ő 'Személye körül támadt. A végrehajtóné Velencéről meséit, élete kát, még pedig azért, mert a német hatóságok egészségügyi okokból nem engedik be a jugoszláv sertésszállitmányokat. A jugoszláv mezőgazdasági érdekképviseletek emiatt rendkívül sokat panaszkodtak és remélni lehet, hogy a közeljövőben, ezen a Jugoszláviára nézve sérelmes intézkedésen, változás fog történni. A német sajtóban a barátság jeléül a jugoszláviai német kisebbségi kérdés megértőbb kezelését óhajtják és akkor szerintük semmi akadálya sem lesz a jugoszláv-német barátsági szerződés megkötésének. A lelkiismeret szava önként jelentkezeti Budapesten egy asszony, aki március végén megölte a gyermekét Budapestről jelentik: A hetedik kerületi rendőrkapitányságon szombat délelőtt egy fekete-fejkendős asszony jelentkezett és arra kérte az ügyeletes rendőrkapitányt, hogy tartóztassa le, mert megölte gyermekét. A kihallgatás során kiderült, hogy az asszony neve Demeter Mária Kajsza Istvánná és Pestújhelyen lakik. Az asszony, akit múlt év februárjában elhagyta a férje, csakhamar közös háztartásra lépett egy másik férfivel, akitől az idén februárban gyermeke született. Az asszony titokban akarta tartani a gyermek megszületését, hogy a 'falu ne tudja meg szégyenét, miután azonban ez nem ment, elhatározta, hogy megöli a gyermeket. Az asszony zokogva mondotta el, hogy március 28-án egy kórházi lepedőben megfojtotta a gyermeket, akinek holttestét azután becsavarta a lepedőbe és még ugyanazon az éj>szakán kivitte a falutól mintegy három kilométerre levő temetőbe és egy sir mellett elásta. Azóta állandóan lelkiismeretfurdalásai voltak és ezért elhatározta, hogy meggyónja bűnét, die gyónás után sem könynyebbült meg és ezért a rendőrségre jött jelentkezni, hogy bűnhődjék, mert már aludni sem tud. Rendőri bizottság ment ki az asszony-* nyal a temetőbe, ahol a megtört asszony maga mutatta meg azt a helyet, ahol gyermekét elásta. Néhány percnyi ásás után elő is került a kisgyermek oszlásban levő hullája. A gyilkos anyát letartóztatták. egyetlen külföldi útjáról és látszott ezen az asszonyon, hogy szívesen férjhez menne még egyszer, kétszer, háromszor, vagy akár többször is, hogy nászutazhasson Velencébe, ó, Velence kívánatos, mint egy hőstenor, mint egy jó ebéd, mint a pénz. Csupa szivhezszóló felkiáltójel: a tenger, a gondolák, a sikátorok és a Sóhajok Hídja, amelyen oly csudálatos a halál, hogy szinte szégyen innen élve visszafordulni. Aztán a romlott fogakra terelődött a diskurzus, majd a könyvekre és a doktorék felajánlották a könyvtárukat. Mindenfele diszkötéses kollekció megvolt itt, -Jókaitól Shakespeareig. A tanitó ur szerényen kiemelt egv súlyos Móricz Zsigmondot. — Szeretek az ágyban olvasgatni — mondta — frissíti az agyamat. # Aznap még öt helyen vizitelt. # Lefekvés előtt megtekintette a zsákmányt. A hat könyvet kirakta az asztalra. szépen sorjába, nagyság szerint, ahogy a gyerekeket sorakoztatja sétára. Gyönyörködött a finom bőrkötésben. az aranyozásban, a- karcsú betűkben és körülcirógatta őket. mint a juhász a kedvenc bárányai fejét. Kisimította a szamárfüleket. Aztán radírt keresett és gondosan gummizni kezdett. A végrehajtó 'lilatintás autogrammiával sok baja volt, Joseph megnyálazta az ujját és úgy dörzsölte a papirt, mig ki nem szakadt. A könyvelőjék Kosztolányijából egyszerűen kitépte a belső címlapot a családi exlibrissei együtt. Leggyorsabban a doktor Ady-kötetével végzett, mert a doktor egv slendrián ember volt, aki Puha Kohinoor-ceruzával irta be a nevét. A tanitó ur ásított néhányat, lefújta az asztalról a radirmorzsákat és a könyveket bezárta fehérnemüs szekrényébe, a gallérok közé. Ezzel megvetette leendő könyvtára alapjait.
