Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-15 / 123. szám
$ . 1927. május 15. BÁCSMEGYEJ NAPLÖ 5. oldal. Noviszad a vízvezetékért Sürgős javaslatban kérik a csatornázás és vízvezeték : égi terveinek megvalósítását Noviszadról jelentik: Noviszadon már a háboruelőtti években fölvetődött a város csatornázásának és a vízvezeték kiépítésének a terve és a mozgalom bizonyosan sikerrel is járt volna, ha a világháború közbe nem jön és meg nem akasztja a munka megkezdését. A világháború elmúltával azután többször is felvetődött a csatornázás és vizvezetéképités terve, de mindig olyan akadályok jöttek közbe, amelyek lehetetlenné tették, hogy ezt a tervet végre is hajtsák. Az utóbbi időben azután teljesen elaludt a noviszadi csatornázás és vízvezeték építésének eszméje, a város vezetősége napirendre tért a dolog felett. A város vezetősége legalább egyelőre, ugydátszik elejtette a nagy tervek végrehajtását, de a lakosság körében annál Inkább megnyilvánul az az óhajtás, hogy a csatornázást és a vízvezeték kiépítését haladéktalanul végre kell hajtani. Így a legutóbbi pár nap alatt a noviszadi polgárok két nagyobb csoportja is nyújtott be javaslatot a városi tanácsnak. Az egyik sürgős javaslatot dr. Tapavica György és társai nyújtották be, mig a másik javaslat értesülésünk szerint Orbán Ignác műszaki tanácsosé, aki szintén előkelő noviszadi polgárokkal együttesen kérelmezi ennek a kérdésnek sür-, gő's napirendre tűzését. Dr. Tapavica György csoportja a sürgős javaslatban hivatkozik arra, hogy a Markovics-ház lebontásával megnyílik Noviszad uj városrésze, amelyen mintegy kétszáz legalább is egyemeletes háznak kell felépülnie. Szinte lehetetlen elképzelni, hogy a csatornázási munkálatokat csak ennek az uj városrésznek a felépülése után hajtsák végre. A csatornázásra szükség van, mert a város nagyrésze vizenyős talajon fekszik és a falak nedvesek. A város környékén a mocsarak a betegségeket terjesztik, a csatornázás pedig megszüntetné ezeket a mocsarakat. Ha a pénzügyi helyzet nem is olyan jó, mim a háboruelőtt volt, le kell szegezni, hogy egész Európában javult és nem lehet továbbra is karba tett kezekkel várni, hogy az a háborufelőtti nívót elérje. A javaslatokkal a városi tanács legközelebbi ülésén foglalkozik. CIRKUSZ Nem fizetem ki a számlámat Tegnap beállított hozzám egy rendőr. Mit akarhat tőlem a rend őre? — Biztos valami kihágást ügy — mondta valaki — ablak, vagy fejbeverés. — Az. ügyészségtől küldtek — jelentette előzékenyen a hivatalos közeg. Mi jót hozhat nekem az ügyészségtől? Nem vo't elég az az egy hónap, arait ültettek velem öreg rablók' között? — Egy számla — szóit a rendőr. Számla? Tudtommal nem vásároltam semmit a Sárga Panzióban. Se részletre, se hitelre. Itt valami tévedés történhetett. E'öször a végösszeget néztem meg. 315 dinár. Persze, hogy tévedés. En csak kerek összegekkel szoktam adós maradni. Vagy 300, vagy 400, esetleg 450, de semmiesetre se 3/5-el. Elolvasom a számlához Irt előszót is. — »Egy ha\'i itt tartózkodása fejében koszt és kvártélyért 315 dinárt tartozik pénztárunkba befizetni.« Na. Ezért a pénzért a Riviérára is mehettem volna. Egy sokkal elsőrangubb hotelbe. Például a Negrescoba Nizzában, amely egy kicsit kényelmesebb is. Hogy a kiszolgálásról ne is beszéljünk. Eltekintve attól, hogy soha egy falatot nem ettem a prófusz föztjéből, mégis csak bószitő. hogy ezért az erőszakkal rámtukmált vendéglátásért honoráriumot kérnek! Ha ezt az elején tudom, hát J*> se megyek a Sárga Panzttta. — És ha nem fizetek? — kérdeztem a rendőrtől. — Akkor ismét becsukják. No, ez jó! kezdődik, hiszen Így sohase lesz vége ennek a büntetési tengeri kígyónak. A 315 dinárért elitéinek egy hónapra. Ha nem ülöm le: csendőrök visznek be. Ha leülöm: ismét kiszámláznak 315-öt, vagy eset'eg — ha azóta ott is emelkedtek a szobaárak —* még többet és én ismét nem fizetek, mire jön a rendőr és a régi cella, aztán megint egy számla 315-ről, -stb. stb. és ebbe az elmés játékba én fogok beleőszülni. Állami költségen. Szent Isten, mibe fog kerü'ni ez a tréfa az államnak? Egy vagyonba. Én mcgbünhődöm, de vájjon megengedlheti-e magának az ország azt a luxust, hogy ilyen horribilis kiadásokba verje magát, csak azért, hogy elrettentő példát szolgáltasson a sajtóperes újságírók számára? Egyelőre: nem fizetek. Ebből a kényelmes álláspontonbói azért se engedhetek, mert nincs miből. Nincs miből kiguberáini a koszt és kvártély költségeimet. Nem a fogházbeh't. A báziaszszonyomnak járót, karácsonyig visszamenőleg. Fé'reértések elkerülése végett.: tavaly karácsonyig visszamenőleg s nem a — fogházba visszamenőleg. T5:n. » , 1 IHNnuii rMSanH, ai mm A kisantant-konierencia főtárgya: Magyarországhoz való közeledés A kisantant-államok hajlandók gazdasági kedvezményeket adni Magyar országnak — A külügyminiszterek feleségei tisztelgő látogatást tettek Marien hadban Mária királynőnél A kisantant elismeri a szovjetet? Joachimstalból jelentik: Szombat délelőtt már kétségtelenné vált, hogy a fökérdés. amely körül a kisantant külügyminisztereinek konferenciája forog, a khantant közeledése Magyarországhoz. Szombaton már nyíltan beszéltek erről és az összes külföldi hírlapírók ezt a körülményt a konferencia nagy szenzációjának tekintik. Épp ezért Csehszlovákiának érdekében áll a szovjet elismerése. Mussolini vezeti a kisantant elleni rohamot Párisból jelentik: A francia lapok igen nagy érdeklődéssel kísérik a joachimstali konferenciát. Parisban általában úgy fogják föl a helyzetet, hogy A három külügyminiszter pénteken éjféltájban tért pihenőre, de szombaton rnár kora reggel együtt voltak a tanácskozó teremben. Szombaton az európai politikai helyzet részleteit vitatták meg és Joachimstalban már teljes nyíltsággal beszélték arról, hogy elsősorban azokat a módozatokat kívánják tárgyalni, amelyek j mellett lehetségessé válnék a közeledés Magyarországhoz. A módozatok között, amelyek a közeledéshez vezethetnek, elsősorban különböző gazdasági kedvezmények játszanak szerepet, de represszáliákról is szó esett a szombati konferencián arra az esetre, ha Magyarország visszautasítaná a neki nyújtott baráti kezet. A konferencián hir szerint nem tanácskoztak a magyar királykérdésről, mert a kisantant külügyminiszterei arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kisantántnak ma nincs oka ar" ra, hogy a magyar klrálykérdesben bármiféle állást foglaljon. A konferencia szombat déli féltizenkettőig tartott. Ezután a külügyminiszterek és a kíséretükben levő diplomaták családtagjaikkal együtt AÍarienbadba mentek, ahol a külügyminiszterek feleségei tisztelgő látogatást tettek Mária jugoszláv királynőnél. A delegáció^ este visszatért Jöachimstalba, ahol" ismét rövid tanácskozás volt. amelyet az az ünnepi lakoma követett, amelyet a csehszlovák kormány adott a delegációk tiszteletére. a kisantant föirobbantására szánt kísérleteknek nem Budapest. hanem Róma a központja és Mussolini az, aki minden erejével, nagy összeköttetéseivel, Anglia, Magyarország és egy-két balkáni állam támogatásával — sőt egyesek szerint Pilsudski Lengyelországának hallgatólagos beleegyezésével is — a kisantant diszkreditálásán fáradozik. A Petit Párisién ugyan azt írja, hogy a kisantant sohasem volt szilárdabb, mint most, de a lap vezércikke Mussolini közbelépésének bevallásával bizonyos szkepticizmust és aggodalmat árul el. Benes a magyar kérdésről és a jugoszláv-olasz konfliktusról Triesztből jelentik: A Picolo joachimstali tudósítója beszélgetést folytatott Benes csehszlovák külügyminiszterrel a kisantant-konferenciá fő kérdéseiről. Elsősorban azt kérdezte az újságíró Benestől, hogy foglalkozik-e a konferencia a jugoszláv-olasz konfliktussal. — Csehszlovákia mindig békítőén hatott Bengradban — mondotta Benes. — Az én országomat szívélyes és lojális barátság köti Olaszországhoz. Csehszlovákia törekvése mindig arra irányul, hogy elhárítsa minden ürügyét a Róma és Beograd közötti meg nem értésnek. Ez összhangban van azzal a barátsággal, mely bennünket összeköt. Én mindig ezirányban fogok hatni, mert ez megfelel a kisantant általános érdekeinek is. — Azt állitják — mondotta az nj-I ságiró — hogy a Magyarországhoz ' való viszony letárgyalása a konfe-II encia főtárgya és hogy különösen sok szó van a királykérdésrői. Mir szerint ebben a kérdésben nem egységes a kisantant felfogasa.-- Biztosíthatom önt — felelte Benes — hogy a magyar kérdésben teljesen egységes a kisantant. Nem hiszem azonban, hogy a magyar királykérdés aktuáiitásának veszélye fennállna. A kisantant teljes harmóniában kivan élni mindenkivel, mirt programja határozottan pacifista. — Igaz-e, hogy a konferencián tárgyalnak Szovjetornszorsziig elismeréséről is és hogy ebben a kérdésben is nézeteltérések vannak a kisantant államai között? — kérdezte ezután az újságíró, amire Benes a következőket válaszolta: — Lehet ugyan, hogy fennálianak bizonyos különbségek a kisantant egyes államai érdekeinek magyarázatában, a kisantant azonban nem olyan szövetség, amely kötelezi tag. iáit arra. hogy mindig és minden esetben általános elveknek vesse magát alá. — Tanácskozik-e a konferencia részletesen a közgazdasági helyzetről is? — kérdezte ezután az újságíró. — Természetesen — felelte Benes. — Erre a kérdésre nagy gondot fordítunk, mert nem tévednek azok, akik ennek a kérdésnek nagy jelentőséget tulajdonítanak, hiszen ma a világon a nemzetközi gazdasági kérdések dominálnak. — Hiszi külügyminiszter ur azt, hogy a joachimstali konferencia után megszilárdul a kisantant? — volt az ujságiró utolsó kérdése. — Ez egészen természetes — mondotta Benes. — A kisantant valamennyi tagja számára történeti szükségszerűség ez a szövetség, amely Európa részére pótolhatatlan békeelemet jelent. Ezt önérzetesen állitom, mert ez színtiszta igazság. A szombori katholikusok a plébánosválasztás megsemmisitését kérik Joachimstalban elhatározták a szovjet elismerését A joachimstali konferencia meglepetése kétségtelenül Szovjetoroszország elismerésének megvitatása lesz. Mint ismeretes, eddig a kisantant egyetlen állama sem ismerte el de jure Szovietoroszországot. Csehszlovákia azonban gazdasági okokból nem késleltetheti többé az elismerést. mig Jugoszlávia éppen az olasz kontroverzla miatt igyekezni fog Szovjetoroszországban erkölcsi támaszt találni. Szovietoroszország háromhónapos halasztást adott Csehszlovákiának az elismerésre s ha Csehszlovákia elmulasztja a terminust, Moszkva megszakítja a gazdasági összeköttetést Prágával. Szomborból jelentik: A szombori katholikus plóbánosválasztás hullámai még nem simultak el. A kisebbségben maradt Svrafca-párt, mint értesülünk megfelebbezi a plébánosválasztást, a melyen a második szavazásban tizennyolc szavazattal tizenhat ellenében Szkenderovics Antal szuboticai püspökj titkárt választották meg plébánossá. A felebbezésben, a Svraka megválasztása mellett harcoló hívők részletesen kifejtik a plébáaesválasztás megsemmisítésének indokait. A hívőknek ez a csoportja legfőképen azt kifogásolja, hogy az egyháztanács tisztviselő tagjai közül dr. Abramovi.cs Iván városi főügyész és Stalisics István pénzügyi tanácsnok a plébánosválasztáson két-két szavazatot adtak le— egyiket, mint az egyháztanács választott- tagjai, másikat — a városnak, mint kegyurnak képviselői. Kifogásolják, továbbá, hogy az egy •háztanács egyes tagjainak erkölcsi és myági előnyöket Ígértek, ha Szkendrovicsra szavaznak. Kifogásolják, hogy a szavazás titkosságát megsértették. A felebbezést megküldötték Budanovieh Lajos püspöknek és a püspöki döntést városszerte nagy érdeklődéssel várják. Küldöttség is készül Budanovich püspökhöz, akitől kérni fogják a választás megsemmisitését.
