Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-13 / 121. szám

1927. májas l3. ßACSMEGYET NAPLÖ 3. oldal. HRPRÖL HRPRR A modern törököd Törökországban egyre-másra boosájt­­ják ki a rendieteket, melyek eltiltják a régi szokásokat. A muzulmánokat rá­kényszerítik arra, hogy akaratuk elle­nére is jó európaiakká vedeljenek át. Újabban például egy rendelet a fátyol viselését kifejezetten megtiltotta a nők­nek, minthogy a fátyol fö'.ismerhetet­­lenné teszi az arcot és alkalmat ad min­denféle csínyekre. Ezzel kapcsolatban megtiltották azt is, hogy a férfiak a scsalvdrt hordjak (a buggyos, élénk sziníi nadrágot), a potárt (a fekete paszományos nadrágot) és a zipkát (a hímzett zekét). A múlt minden emlékét ki akarják irtani. Konstantinápo'y rakodópartjain, a kis kávéházak mentén, ahol a gramofon hajdan régi török nemzeti énékeket re­csegtet csönd van, nem látni többé a dohányszin, zöld, gránátszin nadrágo­kat, azokat a régi török katonákat, a kik dahás termetükkel, érdekes, raga­dozó 'Szemükkel a múltat idézték visz­­sza. Ezek úgyszólván varázsütésre el­tűntek. A tömeg egyre szürkébb, egyre ér­dektelenebb. Ma már az uccákon az öreg török asszonyok is fátyol nélkül jelennek meg, ráncos arcukat kiteszik a verőfénynek a kiváncsi tekintetnek, csak néha ocsúdnak magukra, szégye­nükben kezükkel takarják el arcukat. Muktá bejnek, a s ztam buli egyetem kórtan-tanárának édesanyja szintén fátyol nélkül jár az uccákon, noha a fia köröszakadtig ragaszkodik a török hagyományokhoz. Hogy ez a gyors átalakulás nem megy simán, arról tanúskodik a tör­vényszék munkája, mely az uj rende­letek ellen vétőket pörbe fogja. Újabban 2351 por volt, a vádlottakat 948 esetben elitélték, 196-ot ha’álra ítéltek 115-öt ki is végeztek. Maga a török nép a régi: európai ru­hájában is keleti, mélázó akaratgyenge, j Zsivinyok es c-.irke'o'ő Az ifjabb Vanderbilt, a gazdag ame­rikai egy fényűző francia kártyaterem­ben tartózkodott, mikor észrevette,! hogy 40.000 frankot érő melltüje eltűnt.! Panaszt tett a kártyaklub titkáránál, az j egy detektívet küldött Vanderbilthez. Az amerikai milliárdos kijelentette a de­­tektivnek, hogy a »becsületes megtalá­lót« bőségesen megjutalmazná, mert az ékszer kedves emléke. A detektív tiz perc múltán egy uria­­san öltözött úrral jelentkezett, aki az amerikait íélrehivta a k’ub egyik igaz­gatósági szobájába. Itt vagy egy tucat melltüt vett .ki zsebéből s eléje tette: — Bocsánatot kérek, nem emlékszem, melyik volt az. Ezek a »ma esti« mell­­tük. Legyen kegyes, válasszon. Vanderbilt meglelte a melltüiet s 1000 frank jutalmat nyújtott át. Mindaketten meg voltak elégedve. Ahol a doll 'ri gyártjc'k A dollárt Washingtonban gyártják egy hosszú, fehér épü’etben, melynek öt sor ablaka van. A hatalmas palotát japán cseresznyefák veszik körül. A Corriere della Sera leírja, mi fo­lyik ebben a titokzatos palotában. Min­denekelőtt van egy külön osztálya, ahol az államkincstári detektívek csakis doi­­lárhamisitási ügyekké’. foglalkoznak. Nagy agyafúrtság kell ahhoz, hegy az óriás5 á lam minden hamisítóját szem­mel tarthassák s elcsíphessék. A dollárt állandóan hamisítják. Vannak ügyetlen, gyerekes utánzatok, de akadnak meg­döbbentően sikerültek is, melyek . a nem-szakembereket egészen megtévesz­tik. A -legveszedelmesebb hamisító ban­da a pénznyomda hivatalnokaiból ke­rült ki, akik éveken át mintegy tanfo­lyamot vettek a dóllárkészités tudomá­nyából, aztán önállósítottak magukat. Az igazi dollárokat óriási, széles, hosz­­szu termekben nyomtatják. Külön-küiön osztályok vamjak, me­lyek egymástól függetlenül • működnek: a vésnökök nyomtatók, sorszám,- alá­irás-beikfatók stb. Egy ivén nyolc bank­jegy szerepel. A papír erős, elsőrangú. Előzőleg beáztatják valamilyen folya­dékba, hogy megpuhitsák', aztán las­san megszáritják. A szöveget körülmé­nyesen, részletenként nyomtatják. Kéz­zel rakják a gépbe a papírt. Először a hátsó szöveget nyomtatják rá, majd nyolc napig várnak, hogy a festék megszáradjon. Minden osztályban meg­fordul a bankjegy, mig elkészül s az egyes munkások, akik kezükbe veszik, semmit sem tudnak a másik osztályok munkájáról. ötezer munkást foglalkoztat a wa­shingtoni pénznyomda. Ezek közül négyezer nő. Itt a világ mindenféle faj­tája látható: fehérek, négerek, sárgák, rézbőrüek, sápkóros arcok, kék sze­mekkel, mandu'aszemek, szőke hajza­tok, kócos, göndör frizurák pisze or­rok, vastag, lila ajkak, finom skandi­náv arcélek, mind azok az emberek, a kik a hatalmas ország vegyítő tégelyé­ben amerikaiakká válnak. Mikor a nyomtatvány az utolsó te­rembe kerül, az eljárás ünnepélyessé válik. A nők itt vasráosos ketrecekbe vannak zárva. Kiemelik a gépekből az iveket, melyekre rányomták az utolsó szövegrészt mégegyszer levágják szé­lüket, más munkásnőknek nyújtják át, akik megszámlálják, csomagokba illesz­tik. Innen a dollárokat az államkincs­tárba, a bankokba szállítják. Ekkor a papírból mát arany lett. Zinovjev a szovjet kínai politikája ellen Döntő harc kezdődött Hankau fölött — Feng-Ju-Siang hátbatámadta Csang-Cso-Lin csapatait Londonból jelentik: A lapok sang­­haii jelentése szerint Hankau fölött véres harc kez­dődött a kantornak és Csang- Cso'Lin csapatai között. A kantornak rendkívül heves ellen­állást fejtenek ki, mert ha az észa­kiaknak sikerül a Honan-tartomány­­ban fekvő stratégiai pontokat elfog­lalni, Hankau elveszett. A fenyegető helyzetre való tekintettel a kantoni kormány felszólította Feng-Ju-Siang tábornokot, hogy csapataival támad­ja hátba Csang-Cső-Lint. Feng-Ju'Siang negyvenezer fő­nyi hadsereggel már megkezd­te a hadműveleteket az északiak ellen. Moszkvai jelentés szerint a Pravda ötven éves jubileuma alkalmával Zi­novjev heves támadást intézett a kommunista párt központi vezetősé­ge és annak kínai politikája ellen. Zinoviev hangsúlyozta, hogy a párfellenzék a végrehajtóbizott­ságban hónapokkal ezelőtt óvást emelt Crang-Kai-Sek szereplé­se ellen és előre megjósolta, hogy a tábor­nok áruló lesz. Zinovjev beszédét zajos tiltakozások zavarták meg és a vége belefulladt az általános zajon­gásba. Bucltarin válaszolt Zinovjev­­nek és kifejtette, hogy Csang'Kai-Sek árulásának meg lesz az a jó hatása, hogy a kí­nai proletariátus és forradalmi parasztság belátja, mennyit ér a kinai polgárság íorradalmisá­­ga. Bucharin beszédét a jelenlevők za­josan megtapsolták. Japán támogatja az angol leszerelési javaslatot A tengeri leszereli si konferencián szóba kerül a haditengerészet tiszti I .génységi létszámának csökkentése Londonból jelentik: A három hata­lom leszerelési konferenciáján a Daily News értesülése szerint a japán delegátus támogatni fogja az angol leszerelési javas­latokat. A japán kormány 1<ész hozzájárul­ni ahhoz, hogy a nagy csatahajók terjedelmét harmincötezer tonnáról húszezerre szállítsák le és azt sem ellenzik, hogy a cirkálók nagyságát hatezer tonnára korlátozzák és eze­ken legfeljebb hat hüvelyes ágyuk lehessenek. Japán továbbá hajlandó beleegyezni abba is, hogy a leszere­lési konferencián a torpedórombolók és tengeralattjáró naszádok űrtartal­mát is korlátozzák. A tengeri leszerelési konferen­cián ezenkívül szóba fog kerül­ni olyan indítvány is. amely azt kivánja. hogy a haditengerészet tiszti és legénységi létszámát is szállítsák le. még pedig olyan arányban, hogy Anglia mindössze százezer, Japán pedig hatvan-hetvenezer főnyi tisz­tet és legénységet tarthasson a hadi­­tengerészet szolgálatában, ami lé­nyeges redukciót jelentene. Elpusztultak az oceánrepiilő francia pilóták Az Atlanti-óceán áfrepülése miatt konfliktus támad Amerika és Franciaorszá között Párisból jelentik: Az óceánrepülő Nungesser és Coliról még mindig nincs semmi hir. Most már csak Nungesser bátyja reménykedik még, aki a tengerészeti kormány engedé­lyével résztvesz a hadihajók kutatá­sában a La Manche-csatornán, az angol partok mellett és az ir partvi­dék mentén. Nungesser bátyja meg van győződve arról, hogy ha a re­pülőgép le is zuhant, vagy ha le kel­lett szállnia a tengeren, nem sülyedt el, hanem a tengeren hánykolódik. Ezzel szemben repülőgépszakértők biztosra ve­szik, hogy Nungesser gépe azon­nal e merült. ha az ut első részében kellett leszáll­nia. A gép megterhelése túlságosan nagy volt, emellett pedig Nungesser gépén nem volt felszerelve semmi­féle olyan készülék, amelynek segít­ségével ki lehet engedni a tartályok­ból a nagymennyiségű benzint, hogy gy a gép a tenger felszínén tart­hassa magát. Ez áll arra az esetre, ha az első utrészleten érte baj a re­pülőket, ha pedig a második utrész­­leíben voltak már, akkor nagy vihar­ba jutottak. Ebben az esetben a re­pülőgép nem birkózhatott meg a ha­talmas hullámokkal. A szakértők szerint tehát Nungesser és Coli a repülőgép­pel együtt feltétlen odavesztek. Ugyanígy látja a helyzetet a repülő­gép motorainak építője is, aki szin­tén biztosra veszi, hogy az óceán­repülést a két merész pilóta életével fizette meg. A F'—A ő'veánjáró gőzös kapitá­nya, aki hétfőn az amerikai partvi­dék közelében volt hajójával, hírül adta, hogy olyan hatalmas volt az amerikai part mentén a vihar, hogy azzal semmiféle repülőgép sem bir­kózhatott meg. Washingtoni jelentés szerint a tengerészeti minisztérium parancsot adott, hogy a Los'Angelos léghajó, a volt Z. R. III. csütörtök korán reggel hagyja el kikötőhelyét és az At" lanti-óceán partvidéke mentén kutasson az eltűnt francia repü­lők után. Mint Newyorkból jelentik, az As­sociated Press párisi táviratot közöl, amely szerint a párisi amerikai nagykövet megjelent a francia külügymi­nisztériumban és szóvá tette Briand előtt a párisi lakosság barátságtalan magatartását Ame­rikával szemben. A párisi jelentés szerint ugyanis Nungesser és Coli kísérletével kap­csolatban Amerika-ellenes tüntetések vol­tak Párisban. különösen amikor az a hir terjedt el, hogy Chamberlain és Berteaud ame­rikai pilóták megkísérlik az óceán átrepülését. Newyorkban megütkö­zéssel fogadták azt a párisi jelen­tést, hogy a francia külügyminisz­térium nem cáfolta és nem enyhítet­te az Amerika-ellenes tüntetések ha­tását. Newyorkban igen kínosnak ér­zik a helyzetet. főleg most, hogy az amerikai légió a közeljövőben Franciaországba akart utazni. Párisi jelentés szerint ott szerdán este az a hir terjedt el, hogy a Ca­­meronia amerikai személyszállító gőzös, amely szerdán reggel indult el NevV/orkból Európába, három­száz kilométerre az amerikai partok­tól megtalálta az elveszettnek hitt két pilótát és feldélzetére vette őket. A hétfői tapasztalatokon okulva azon­ban a francia sajtó ezt a hirt nem merte közölni és csütörtök reggel­re meg is érkezett annak cáfolata. A Cameronia kapitánya szerdán éj­szaka drótnélküli táviratot küldött jNewyorkba, amelyben közli, hogy hatszáz kilométeres szélességben nyomuk sincs a francia pilóták­nak és a repülök keresésére ki küldött amerikai hadihajók és repülőgépek is egvtől egyig eredménvteleniil tértek vissza. A Matin newyorki jelentése sze­rint Chamberlain amerikai repülő ragaszkodik ahhoz az elhatáro­zásához. hogy néhány napon belül startol az óceán átrepülé* sére. Abban az esetben, ha Franciaor­szágban nem fogadnák szívesen. Spanyolországban vagy Angliában kötne ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom