Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-08 / 117. szám

1927. május 8. 8ÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Albánia hadereje 10.000 katona és két aknakutató Tiranából jelentik: A Vossische Zei­tung kiküldött tudósitója áttekintést ad az albán haderőről. Az albán hadsereg öt gyalogzászlóaljból áll, minden zászló­aljban három század és egy gépfegyver­­osztag van. A fegyverek karabinerek­­amelyek Olaszországból és Ausztriából származnak. Az álló hadsereg-mellett van kilenc kiképzöállomás a gyalogság .és három a gépfegyverosztagok szá­mára. Áz uj hadsereg 4000—4500 főből áll, katonai értéke azonban, bár az utób­bi időben kissé megjavult, még mindig nagyon csekély. Számba kell venni a kétezer főnyi csendörséget is, aineiy azonban a kato­nai kiképzésnek még igen kezdetleges fokán áll. Végül számolni kell a négy­ezer főnyi irreguláris csapattal is, mint­hogy ezek Achmed Zoguhoz húznak Achmed Zogu Albániában mindössze tízezer főnyi szárazföldi hadsereggel rendelkezik, az albán »hadiflotta« ped'g összesen két német eredetű aknakutató naszádból áll. Ez a két naszád Durazző előtt horgonyoz állandóan, mert Albániá­nak nincs pénze szénre, fölösleges séta­­utak céljaira. TINTA Ákom-báko m Egy londoni Írónő van itt Budapes­ten, aki miután bejárta Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Spanyol­­országot, eljött hozzánk is, hogy meg­ismerjen bennünket, őszintén bevallotta, hogy csalatkozott. A természet gyönyö­rű, de sehol se látja, hogy miben külön­bözünk a többi népektől. A különbség, nem szembeötlő. Annak észrevevéséhez, hogy miért más egy budapesti ucca és egy budapesti ember, mint egy német ucca és egy német ember, évtizedek tü­zetes tapasztalatára van szükség. Ö ne­ki csak az tűnt fel, hogy pincéreink ki­tünően beszélnek angolul, a szállodájá­ban ki van iíva, hogy tea-room, a jazz pedig éjjel-nappal őrjöng. Ez untatja. Ázsiai emlékeket keres, matyóruhát, ár­­valányhajas kalapot, fokost, halászcsár­dást, hortobágyi csikóst, egy elhagyott csiapszéket, ahol az élet évszázados szo­­kottsággal buzog, faragott székek van­nak, rózsás cseréptányérok, néhány szál igazi cigány, nem oly kimosdott és ele­gáns, mint amilyen mindenütt található. Én, aki eddig sohase vezettem idegent programmot igyekeztem összeállítani, Roppant zavarban voltam. Miért nincs ebben a városban legalább egy magyar kocsma, legalább egy falusi ucca, mus­kátlis ablakokkal, legalább egy négy­­szögkilométcrnyi puszta, valami ízelítő abból, ami az ország? Nürnbergben ti­los nem középkoriasan építkezni, Velen­ce vigyáz a szurtos osteriákra, szinte mesterségesen tenyészti a kihaló gondo­lásokat, tisztán a külföldiekre való te­kintettel, akik mindig jobban méltányol­ják a stílust, mint az ottlakók. Nem le­hetne nekünk is kissé importálnunk a múltat és a népet? Meg kellene pró­bálni. & Óriási tolongás volt a délutáni szín­házi pénztárnál. Egy csoport közepén egy csinos leányt figyeltem, akiről nem tudtam, hogy kicsoda lehet. Bubifrizu­rája, ruhája, cipője szakasztott olyan volt, mint a többi nőé. Egyszerre elárul­ta magát. Amint az öklelőző embergo­­moly folyton hátralökte, tiltakozni akart, kíméletet kérni megsértett női méltósá­gában, rendreutasitani a tolongókat. Mi­­nekclőtte azonban megszólalt volna, előbb felsóhajtott, vállát vonta, arcát — a türhetetlenséget jelezve — idétlenül elfintorította, holott ezt itt senkise ve­hette észre. Most már biztosan tudtam hogy cseléd. A cselédnél, aki nem igen beszélhet, a szót mindig megelőzi egy taglejtés. Nincs különb — ősibb, érzékibb, gyer­mekesebb— szórakozás, mint a kis tár­gyakkal való bibelődés. Például: kihullik a gyufatartó tartalma s vissza kell he­lyezni a gyufaszálakat fekete fejükkel lefelé, vagy fölborul a só- és paprika­tartó s a kés lapjával föl kell szedegetni a fehéret és pirosat, úgy hogy össze ne keveredjenek. Ez nemcsak a cselekvőt mulattatja, hanem azokat is, akik szem­lélik. Életünk semmis voltát, unalmát ilyenkor érezzük. Múltkor a villamoson a kalauz leejtette bőrtáskáját s a benne lévő pénz szertegurult. A kalauz össze­szedte a pénzét és számlálni kezdte. Erre az utazóközönség abbahagyta egyéb foglalkozását, vele együtt számlált, ag­gódva és izgulva a művelet sikeréért. Részvét volt ez és jóság? Azt hiszem,, hogy inkább játék és színház. Akik ad­dig olvastak, azok is ölükbe tették köny­vüket. Pénzt olvasni érdekesebb, mint csak olvasni. Ez a költő tegezi a vihart. »Vihar üvölts, tombolj!« Ezennel biztosítom jó­hiszemű és tájékozatlan olvasóit, hogy a viharral való pajtáskodása merőben egyoldalú. Én hallottam, hogy a vihar őt következetesen visszamagázza. Kosztolányi Dezső Csak akkor kotor a kanális ha koncesszióját meghosszabbítják Miniszteri bizottság járja be a Kralja Petra-csatornát A Kralja Petra — volt Ferenc-csator­na — koncessziója 1945-ben jár le. A csatorna részvénytársaságnak eddig az időpontig Van kizárólagossági joga a csatornát és partjait használni s 1945-ben a vállalat egész vagyona állami tulaj­donba megy át. Minthogy a volt Ferenc-csatorna r.-t. rószvénytöbbsége angol tőkések kezében van, az SHS királyság respektálta a vál­lalat koncesszióját, amely felvette a Kralja Petra Kanal nevet, székhelyét Ma­gyarországból áthelyezte Szomborba. A Ferenc-csatornával, amely elsőran­gú közlekedési szerve a Bácskának, már évek óta sok baj van. A hajók közleke­dését nagy mértékben akadályozza az, hogy a csatorna medre túlságosan se­kély és iszapos, mert évek óta nem ko­torták s nem tisztították. A vállalat igaz­gatósága nemrégiben kérvényt nyújtott be a kormányhoz, amelyben arra hi­vatkozik, hogy a csatorna medrének ki­kotrása ts tisztántartása több millió eh náros befektetéssel jár, kijelenti, hogy csak abban az esetben hajlandó ezt a nagyarányú munkát elvégeztetni, ha 1945-ben lejáró koncesszióját még öt ven évre, tehát 1995-ig meg­hosszabbítják. Ha a kormány, illetve a törvényhozás ehhez nem járul hozzá, a vállalat anyagi eszközök hijján képtelen a csatorna med rét kikotortatni s igy néhány éven betűi a csatorna telje­sen használhatat’anná válik. A részvénytársaság kérelme következté­ben most miniszterközi bizottság érke­zett Szomborba, amely innen kiindulólag bejárja a csatorna-vonalat s jelentést tesz a földmivelésügyi minisztériumnak A bizottság tagjai: Makszimovics Szer­­gije földmivelésügyi, Maslics Iván kereskedelmi miniszteri kiküldött, Krotin Zlatoje, a hidrotechnikai hivatal inspek­tora, Bojkics Iván vármegyei főjegyző A bizottság jelentésének beérkezése után dönt a minisztérium abban a kérdésben hogy jogilag kötelezve van-e a Petra Kralja Kanal akkor is kotorhatni a csa­torna medrét, ha nem kap koncesszió meghosszabbítást. Esetleg arról is szó le­het, hogy az állam más vállalattal végez­teti el a meder kitisztításának munkáját, szombaton arról beszélt, hogy ő és minisztertársai éietiik hátralévő ré­szét annak a feladatnak lesznek kénytelenek szentelni, hogy az angol alkotmányt és parlamentárizmust megvédjék a szakszervezetek ellen, ame­lyek a maguk hatalmát akarják a parlamentárizmus helyébe hozni. Lord Birkenhaen a bolsevista ve­szedelmet ismertette és támadta a szakszervezetek radikális vezetőit, kijelentette, hogy Anglia történetében a legköze- ■ lebbi választások a legválságo­sabb korszakot jelentik, mert akkor dől el, hogy az angol nép józansága felül fog-e kere­kedni a moszkvai beteges dok­trínákon. Az ország sorsa függ attól — fejezte be beszédét lord Birkenhaed — hogy azok a szakszervezeti vezérek, akik pénzt és utasítást kapnak Moszkvá­tól, ne kapjanak szerepet a politikai életben. Leégett a gyulafehérvári püspöki palota Kilenc halálos áldozata vasi a tűzvésznek Bukarestből jelentik: Alig néhány nappal ezelőtt ünnepelték a gyulafe­hérvári évszázados várban, Erdély római katholikus püspökének rezi­denciájában, a kormány és az erdé­lyi magyar társadalom részvételével Mailáth Gusztáv Károly grófnak, a kiváló főpapnak harmincéves püspö­ki jubileumát és ma már az ünnep­ségek színhelye nem egyéb üszkös romnál és zsarátnoknál, A püspöki rezidencia tüzkatasztrófa áldozata lett és a tűzvész teljesen elhamvasz­totta a nagymultu palotát. Péntek délelőtt a palota kápolnájá­ból lángoszlopok csaptak ki, a tűz pillanatok alatt elharapózott és min­den fáradozás ellenére elpusztította az egész püspöki rezidenciát. A tűz hez a várból és a városból azonnal kivonultak a tűzoltók, rendőrök és a katonaság, de hiábavaló volt min­den erőfeszítésük. A katasztrófát sú­lyosabbá tették, hogy a tűzvésznél több emberélet is elpusztult és az ed­digi jelentések szerint a katasztrófá­nak kilenc halálos áldozata és hetven sebesültje van. A vizsgálat szerint a tüzet valószí­nűleg az okozta, hogy a püspöki pa­­lota kápolnájában valaki égő cigaret­tát dobott el. A tűzvész felbecsülhe­tetlen értékeket pusztítóit él, mert Majláth püspök nagyértékü magán­­gyűjteményén kivül a palotában volt elhelyezve a püspökség könyvtára. Az angol munkásság védelmezi a szakszervezetek jogait A szakszervezetek minden tagját ünnepélyes nyilatkozat aláírás ira kötelezik Londonból jelentik: Az általános szakszervezeti szövetség pénteken kongresszust tartott, amelyen a szakszervezeti reformjavaslattal fog­lalkoztak. A kongresszuson a legel­­keseredettebb támadások hangzottak cl a kormány ellen a munkásságot súlyosan sértő törvényjavaslat miatt. Á kongresszus úgy határozott, hogy a legélesebb harcot veszi fel a már elfogadott törvény el­len. Elhatározta a kongresszus, hogy az angol szakszervezetek valameny­­nvi tagját egy nyilatkozat aláírására kötelezik, amelyben az illető arra kötelezi magát, hogy a szakszerve­zeti mozgalom úttörői által évszáza­dok hosszú harcaiban óriási szenve­dések, kivégzések és száműzetések i.án kivivőit szakszervezeti jogok védelme­zőinek tekinti magát és ünnepé­lyesen kötelezettséget vállal ar­ra. hogy történjék bármi és jár­jon magatartása bármilyen sú­lyos következményekkel, a szakszervezeti jogot a végső határig védelmezni fogja. A határozatot politikai körökben úgy tekintik, mint annak a bejelen­tését, hogy a munkásság nyíltan is szembe fog helyezkedni a parla­ment által már elfogadott és rövide­sen törvényerőre emelkedő szak­­szervezeti reformmal. Az ifjú konzervatívok szervezeté­nek alapítási évfordulóján Churchill Gyónicm'ékünnep Pestsn A kt ltő halálának tizedik évfordulón Budapestről jelentik: Az országos Gárdonyi Géza-irodalmi társaság pénteken Gyóni Géza halálának tize­dik évfordulója alkalmából emlék­­ünnepélyt tartott a vármegyeház dísztermében. Simon Lajos elnök megnyitó beszédében idézte a világ­háború magyar halottjának szelle­mét, aki mint egyszerű póttartalékos indult útnak. Hevesi István olvasta fel ezután méltatását a költőről, majd Preszly Elemér, Pestvármegye főispánja mondott ünnepi beszédet, amelyben hangoztatta, hogy terjeszteni és is­mertetni kell az országban Gyóni Géza verseit, szülőházát pedig em­léktáblával kell megörökíteni. Több Gyóni-vers elszavalása után a buda­vári Szilágyi Erzsóbef-gimnázium százhúsz tagú énekkara Gyóni Géza— Lányi Ernő-dalokat énekelt. A költő haláláról Szuboticán meg­feledkeztek és senki sem emlékezett meg Gyóni Géza halálának tizéves évfordulójáról, holott a nagy magyar költő éveken keresztül volt szuboti­­cai ujságirö és innen indult el a harc­térre. Kivágják Beregi nevét az újabb amerikai filmekből Zsarolók akarják tönkretenni a mű­vész karrierjét Newyorkbóí jelentik: Beregi O-szkár, a világhírű magyar színész, aki huza­mosabb ideig tartózkodott Hollywood­ban nemrég váratlanul hazautazott Bu­dapestre. A magyar művész, aki egész sereg filmmel alapozta meg amerikai karrierjét — gyors távozását különféle­­képen kommentálják az amerikai lapok s ezek nyomán egyik budapesti kurzus­­lap is azt irta, hogy Beregi gyermek­rontást követett el. Göndör Ferenc newyorki lapja, az »Ember« legutóbbi számában objektiv cikkben tájékoztat arról, hogy mi tör­tént tulajdonképen Beregivel. Beregihez hónapokig följárt holly­woodi lakására egy tizenhétéves leány. A kisasszony szavalást leckéket vett Beregitől és gondos szülei elengedték őt Beregi lakására hónapokon keresztül minden kisérő nélkül. A kisasszony sza­­valási leckéket vett még akkor is, ami­kor a művész állítólag azt kívánta, hogy fürdőtrikóban dcklamáljon előtte és ■ezt ne mondja meg jó szüleinek. Az énekleckéből szerelem lett, a szerelem­nek pedig gyümölose lett, amit aztán végül mégis csak észrevették a szülök. A család nem csapott lármát a dolog­ból, az apa felkereste Beregit és alku­dozni kezdett vele, majd később ügy­védjével, hogy mennyit hajlandó fizetni az elrabolt lednybecsliletért. Folyt ez az enyhe alkudozás, a női becsület árá­nak ez a fokozatos« sőt rohamos eme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom