Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-06 / 94. szám
12 CLOAl . ÁRA n DINAR PoitariM-pliftm u gatoiem! BAGSME6YEI NAPLÓ XXVIií. évfolyam. Szubotica, 1327. SZERDA, április 6. 94. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztős ég 5—10, 8—58 ................... _ _ Szerkesztőség: Zmaj Jovln trg. 5. szám (Mlnerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetés! ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovln «rgS. (Mlnerva-palota) Bethlen Rómában Nem lehet csudálkozni azon, hogy a_beogradi politikai közvélemény barátságtalanul fogadja a magyar miniszterek Marcia su Roma-ját. Nem lehet ellenőrizni, a magyar miniszterelnök hűvös objektivitása, vagy a külpolitikai viszonyok alakulása tolt-e két hónapot a római ut hitének kipattanása s a Rómába való megérkezésének ideje közé. Talán szükség is volt erre a két hónapra, hogy az európai közvélemény el tudjon igazodni a bevallott és sejtett, a megcáfolt és sejtetett célok labirintusában s hogy le lehessen csillapítani azoknak a kormányoknak idegességét, melyekre az uj magyar külpolitikai koncepció támaszkodni kíván. A mi külügyminiszterünk is, Bethlen István is a legkifogástalanabb módon jelentették ki a két ország közötti Viszony »tartós barátság«-át. De vájjon a két ország egymás közti viszonya megfelel-e annak a várakozásnak, amit az emlékezetes mohácsi beszéd s Nincsicsnek ugyancsak emlékezetes válasza joggal keltett fel? A mohácsi beszédre a római utazás terve következett s ez a sorrend arra mutat, hogy a külpolitika irányvonalát átrajzolták a budai Disz-téren. Miért nem jött Bethlen István először Beogradba? A két ország között már vagy öt éve szakadatlan folynak tárgyalások, melyeknek egyike-másika, lényegesen hozzájárulhat a két Ország közötti politikai viszony kialakulásához is. Vájjon nem jutott-e még eszébe a magyar miniszterelnöknek, hogy beogradi útja kedvezően befolyásolhatta volna ezeket a tárgyalásokat, siettethette volna azoknak a tárgyalásoknak véglegezését is, melyeknek tárgyaló felei öt év óta hasztalan keresik a megállapodás útját? S ez a látogatás talán megszerezte volna Magyarországnak végre egy szomszéd állam biztonságos és javakat termő barátságát is. Beogradi útja előtt bizonyára nem kellett volna előre küldeni szállásmesternek egyetlen miniszterét sem, hogy' »hangulatot csináljon« tervezett látogatásának. Mi el akarjuk vinni, mint ahogy Európa közvéleménye is el akarja hinni, hogy a római útnak legfontosabb célja a fiumei kikötő. Belátjuk azt is, hogy ha politikai okok nem dominálják a kikötő-kérdést, Magyarországnak valóban kedvezőbb megoldást nyújtana a fiumei kikötő, mint a szaloniki, avagy a szkutarii- Ámde — Bilimébe is az S. II. S. királyságon keresztül vezet az ut. S a földrajz mégis hangosabban diktálja a kapcsolatokat, mint a legmelegebb szimpátia, mint a legforróbb érzelmi harmónia. A magyar hivatalos külpolitika Bethlen István beszédéből megállapíthatóan szakit a francia orientációval s az angol-olasz közeledés politikai és gazdasági kiépítését vallja feladatul. Ezt a külpolitikai koncepciót aligha lehet száz százalékosan békés tendenciájúnak tekinteni. Anglia az európai politikát keleti politikája függvényének tekinti s ha csak az időközi választások eredményei nem terelik a kormány elhatározását más sinekre. Anglia indiai és kinai pozíciójának és érdekszférájának megtartása miatt, ha szükség tesz rá, vállalni fogja Oroszország ellen kihegyezett tendenciával egy európai konfliktus esélyeit. Olaszországról is azt hangsúlyozzák a tények, hogy elérkezett a terjeszkedés kényszerűsége elé s az a magatartás, amit — elsősorban velünk szemben — a nemzetközi megállapodások értelmezésében mutat, aligha járul hozzá, hogy szándékait békéseknek lehessen felismerni. Mi természetesen azt szerettük volna, ha Magyarország elsősorban a szomszédaival egyezik meg s úgy ítéltük meg a helyzetet, hogy az S. H. S. királysággal való megegyezésnek van legtöbb lélektani, gazdasági és tradíciókban gyökerezett adottsága- Ezért jobb szerettük volna Beogradban látni a magyar miniszterelnököt. mint olvasni a római fogadtatás részleteit. A magyar külpolitika aionban sokkal hamarabb találta meg eddig is messzeségek exotikus 'országait, mint a szomszédait. Ma-1 gyarországnak sokkal előbb volt Nikaraguával és Hondurasz-szal kereskedelmi szerződése, mint az SHS királysággal. vagy Csehszlovákiával. Mindennek természetesen már csak akadémikus jelentősége van a múltra s talán a legközelebbi jövőre is. A jugoszláviai magyar kisebbség szívesen lenne hid a két ország között, ha ez a hid kiállná uj hazája gazdasági és nemzeti érdekeinek te- I herpróbáját. Államcsíny készül Romániában A király halála után Averescu ki akarja kiáltani a diktatúrát Párisból jelentik: A román király betegségében beállt aggasztó fordulat újból alkalmat ad a párisi lapoknak arra, hogy részletesen foglalkozzanak a román dinasztia kérdésével és a francia lapok egyöntetűen azzal vádolják Averescu miniszterelnököt. liogv államcsínyt akar végrehajtani. Parisba érkezett bukaresti hirek szerint Averescu a román fővárosban több olyan lovasdandárt összpontosított már, amelyekre feltétlenül számíthat, mig a megbízhatatlan csapatokat eltávolította Bukarestből. A miniszterelnök ezenkívül egyik legjobb barátját Besszarábia kormányzójává nevezte ki, egy másik barátját, Jonescu tábornokot pedig a román vasutak élére állította. Averescu így megtett már mindent arra, hogy az összes fontos állásokban saját személyes hívei legyenek, hogy így az államcsíny sikerét előre is biztosítsa. A román politikai pártok pgy nagy többséggel rendelkező nemzeti koncentrációs kormányt kivannak és azt tervezik, hogy Ferdinand király halála után a régens-tanács egész tekintélyével álljon a rend fenntartásának szolgálatába. Ennek a tervezetnek azonban útját állja Averescu miniszterelnök, aki helyett a pártok többsége Titulescut szeretné a nemzeti koncentrációs kormány élére állítani. A Matin bukaresti jelentése szerint a román király utolsó óráit éli és a katasztrófa bekövetkezését most jnár minden percben várják. Aláirtátlk a magyar-olasz barátsági szerződést Kedden délután öt órakor ünnepélyes formák között történt meg a szerződés aláírása a Pal» szó Chigiben — Az olasz sajtó azt kívánja Jugoszláviától, hogy a tranzito-forgalmat tegye lehetővé Magyarország számára A szerződés nem tartalmaz titkos katonai záradékot Rómából jelentik: A külföldi államok képviselőit nem a Palazzo Chigiben szokásos fogadni, Mussolini azonban ezúttal kivételt tett Bethlen István gróf magyar miniszterelnök fogadtatásánál, hogy ezáltal is tanúságot tegyen a Magyarország iránt érzett meleg rokonszenvéről Hétfőn délután Mussolini a Bethlennél tett látogatása után tisztelgő látogatást tett Bethlen Margit grófnőnél is, majd a késő délutáni órákban Bethlen feleségével sétakocsizást tett a városban. Kedden folytatta Mussolini és Bethlen a tárgyalásokat azokról az elintézetlen részletkérdésekről, amelyek hétfőn még függőben maradtak, elsősorban a fiumei kikötő ügyében. Az első találkozás alkalmával csak főbb elveiben vitatták meg a Magyarországot és Olaszországot együttesen érdeklő nemzetközi gazdasági kereskedelmi problémákat. Szerdán délelőtt az olasz király fogadja audiencián Bethlen miniszterelnököt. aki megköszöni a királynak a fényes kitüntetést, majd a kihallgatás után villásreggeli lesz az udvarnál, este pedig Hóry András magyar követ ad diszebédet Bethlen tiszteletére. XI. Piusz pápa csütörtökön fogadja ünnepélyes kihallgatáson Bethlen István gróf magyar miniszterelnököt. Az olasz-magyar szerződés tartalma Bethlen római látogatásának legnagyobb eredménye és jelentősége, hogy kedd délután öt órakor ünnepélyes formák között megtörtént a barátsági szerződés aláírása a Palazzo Chigiben. és a szerződés aláírása után Mussolini este diszebédet adott Bethlen tiszteletére. Az olasz sajtó szerint az aláirt olasz-magyar barátsági szerződés nem tartalmaz semmiféle különösebb záradékot és szövegét tekintve alig tér el attól a rengeteg hasonló szerződéstől, amit Olaszország más államokkal kötött. Szellemében azonban — irja a Corriere della Sera — a magyar-olasz barátsági szerződés nagymértékben különbözik a többi államokkal megkötött szerződések egynémelylkétől azáltal, hogy a két állam barátságának nem csak szavakkal ad kifejezést, hanem annak niegdöntetlietetlen tényét dokumentálja. A magyar-olasz barátság nemcsak történelmi és szellemi, hanem reális és gyakorlati alapon is nyugszik. A magyar-olasz barátságnak az esetleges balkáni komplikáció szempontjából igen nagy clentősége van — folytatja a lap — és ezt a tényt komolyan mérlegelniük kell a balkáni apró. cseprö nyugtalan nemzetek államférfiainak. ' A Popolo d'Italia azt irja, hogy a fasisztaellenes sajtó minden ellenkező híreszteléssel szemben is a magyar-olasz barátsági szerződés teljesen megfelel a népszövetségi szellemnek és nem tartalmaz semmiféle titkos katonai záradékot mint amilyen egynémely hasonló szerződésben foglaltatik. A Fiume felé irányuló tranzitó-kereskedelem szabályozásának kérdéséről az olasz lapok azt Írják, hogy Magyarország legtermészetesebb kikötője Fiume és Jugoszláviától a magyar kormány csak azt kéri, hogy ne hiúsítsa meg Fiumének ezt a szerepét. Az egész olasz sajtó vezércikbekl»« üdvözli Bethlent és méltatja a magyar
