Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-05 / 93. szám

4. oldal 1927. április 5 BÁCSMEGYE1 NAPLÓ A Krivaja halottja Egu évi börtönre ítélték, mert a pa­takba lökött egy embert, aki négy nap múlva tüdőgyulladásban meghűlt A szuboticai törvényszékén Sztarcse­­vies Mátó tanácselnök büntetőtanácsa hétfőn tárgyalta László Sándor topolai sofför bűnügyét, akit az ügyészség ha­­láltokozó súlyos testi sértés bűntettével vádolt. A vádirat szerint László Sándor 1027 február 2-án délután bárom órakor To­­polán, a Krivaja-patakba lökte Becskei Imre asztalost, aki tüdőgyulladást ka­pott és öt nap múlva meghalt. Az első tárgyalás: március 21-cn tartották és ezen László azzal védekezett, hogy Becs­kei. akivel korcsmában együtt ivott, kés­sel megfenyegette és meg akarta szúrni, .mire ö tejbevágta. Becskei ekkor néhány lépest szaladt és futás közben véletlenül esett bc.e a patakba. A iargya:ást aiabb tanuk kihallgatása végett elhalasztották. A hétfői főtárgya­láson Fekete Béla tett fontos tanuvallo­keit és utasítást adott, hogy vigyék haza és öltöztessék meleg ruhába. Másnap délelőtt újból elment a beteg lakására és még mindig ugyanabban a ruhában ta­lálta, de már 39.6 láza volt. Harmad­napra a beteget kivitték a szállásra szü­leihez. Az orvos ott is megvizsgálta és megállapította a tüdőgyulladást. A kö­vetkező napon Becskei meghalt. Véle­ménye szerint a halált az okozta, hogy a beteg megfázott, a tüdejébe sok viz hatolt és emiatt kapott tüdőgyulladást. Dr. Jeremies Risztó és dr. Barta Antal törvényszéki orvosok ismertették a bon­colási jegyzőkönyvet és megállapították, hogy Becskeinek tüdővésze és szívbaja volt, a halál azonban nem következett volna be, ha az elhunyt nem esik bele a patakba. Dr. Makszimovics Szvetiszláv állam­ügyész vádbeszéde és Djenero Márkó dr. védőbeszéde után a biróság László Sándort bűnösnek mondotta ki halált okozó súlyos testi sértés bűntettében, mert bebizonyitottnak vette, hogy a vád­lott lökte a patakba Becskeit és a halá­­losvégü tüdőgyulladás emiatt követke­zett be. Az enyhítő körülmények figye­lembevételével a vádlottat egy évi bör­tönre ítélték. Az ügyész és a védő az Ítélet ellen felebbeztek. A noviszadi kereskedelmi kamara a kényszeregyezségi eljárás mellett A kamara az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolat felvételét kívánja mást. Elmondotta, hogy Lászlóval volt egy társaságban. Délelőtt a kaszinóban voltak, azután a Polják-féle vendéglőbe mentek, majd a Szatmári-korcsmába és Bicskei mindenütt követte őket. Minden­áron csatlakozni akart hozzájuk és a Szatmári-féle vendéglőben oda is ült asztalukhoz. A korcsmárosné azonban Becskeinek nem akart több italt adni, mert az nagyon részeg volt, hanem kér­te, hogy menjen haza. Becskei nem akart elmenni, mire a tanú is kérte, majd László megfogta a kabátját és a falhoz lökte. Erre Bicskei kést rántott, de a tanú szétválasztotta őket. Bicskei elment és nem sokkal később utánament László is. Fekete Béla és a korcsmárosné az ab­lakon keresztül látták, hogy László oda­ment Becskeihez, aki ismét elővette a kést és hadonászott vele. László azonban úgy megütötte, hogy elesett. Ekkor rug­dosta a kezét, hogy a kést engedje el, azután még egyszer megrugta és elment, de alig tett husz-huszonöt lépést, vissza­fordult és Becskeit, aki éppen ekkor tá­­pászkodott fel, ököllel a nyakán meg­ütötte. Becskei egypár lépést tett előre és beleesett a patakba. Dr. Hadzsi .fenő, topolai orvos elmon­dotta, hogy azonnal megvizsgálta Becs­Noviszadról jelentik: A noviszadi ke­reskedelmi és iparkamara vasárnap dél­előtt tartotta plenáris ülését, amely iránt a legnagyobb érdeklődés nyilvánult meg, egyrészt azért, inert ezen az ülésen dön­töttek a kamara uj palotájának felépíté­séről, másrészt rendkívül fontos és érde­kes gazdasági aktualitásokat tárgyaltak meg és igen fontos határozatokat hoz­tak. A kamara plenáris' ülését Popovlcs Dáka elnök nyitotta meg, aki röviden vázolta a kamarának az utóbbi időben folytatott munkásságát és a közlekedésr ügyi minisztériumhoz intézett bead­ványt, amelyben a kamara kéri a minisz­tériumot, hogy a tarifa-bizottságban Miroszavllevics Koszta volt elnök lemon­dásával megüresedett helyet minél előbb töltsék be. A minisztérium nemrég vála­szolt a kamara vezetőségének és Ígére­tet tett, hogy ezt a helyet a közeljövő­­ben be fogják tölteni. Dr. Koszics Mirkó főtitkár azokról a lépésekről referált, amelyeket a kamara vezetősége tett a kormánynál abban áz irányban, hogy az idén a korai gyümöl­csöket és a veteményeket minden aka­dály nélkül lehessen a Vajdaság területé­ről Budapestre, fíécsbe és Münchenbe ex^oiidlhi. Különösen kiemelte Koszics a vajdasági exportőrök panaszát, amely szerint a külfölddel igen rossz a telefon­összeköttetés, ami miatt különösen a to­jás, baromfi és llsztexportörök szenved­nek súlyos károkat. Németországgal nincs közvetlen telefonforgalom és mig Temesvárról vagy Szegedről minden akadály nélkül lehet Németországba te­lefonálni, a vajdasági városok ugyanezt az összeköttetést néni kaphatják meg. A telefonösszeköttetés megjavításán kí­vül sürgősen szükség van arra is, hogy Magyarországgal, Németországgal és Ausztriával uj vonatok beállítása utján a forgalmat megnöveljék és meggyorsít­sák. A plenáris ülésen elhangzott panaszok között nagy feltűnést keltett az, hogy a kékkő behozatali vámja miatt a belföldi ipar súlyos károkat szenved, igy a szu­boticai Zorka-gyár is emiatt jutott sú­lyos helyzetbe. Felemlítették még a szen­­tai gőzfürésztelepnek azt a panaszát, hogy az üzem már öt hónap óta kény­telen szünetelni, mert egy feljelentés miatt — amely eddig nincs bebizonyítva — eljárás folyik ellene. Dr. Mirkovics kamarai titkár a kamara napirenden levő ügyeiről számolt be és ismertette az egyes indítványokat. A ka­mara állást foglal a francia pezsgő és Jelige: Karakón A no kezet nyújt í. Isten tudja hol vette kisfiús, szégyen­kező nézését, félszeg odafagyott moso­lyát, mely mindig kiült az arcába, vala­hányszor csak nő társaságába került. Meg kell mondani nem is kereste az ily társaságot, inkább menekült be nem vallott indulatok erupciójától rettegve, jobbadán ösztönös félelemmel s patta­násig hangolt idegekkel Jó János hu­­szonnégyéves egyetemista és — mint az alábbiakból ki fog derülni — haszna­vehetetlen újonca a szerelemnek. 2. Ki egyébként az átlagot könnyen meg­ugró képességekkel megáldott ifjú volt, Jó János nagyon sokszor megkísérelte elemezni az érzéseit. Az idegenkedő, ké­nyelmetlen feszengést, mely minden nő közelében oly rohamos gyorsasággal kerítette hatalmába, hajlandó volt vala­mely dzsin átkos befolyásának tulajdo­nítani. Logikusan megmagyarázni úgy sem tudta. Teszem fel. miért rohan ar­cába a vér már jelentéktelen beszélgeté­sek legkezdetén is és a mondatok pók­­lábu hadserege, mely rendes körülmé­nyek között oly ingatatian fegyelemmel engedelmeskedik akaratának, vájjon mi­ért lázad fel mindannyiszor, midőn egy­­egv hölgynek kivánna szépet mondani s ezüstben gazdag hangia, amelyet egyébként ugv kezelt, mint Haifett a he­gedűiét. miért cseng reszelősen és kel­lemetlenük akárha cint ütögettiek kifá­­radt fára. S igv az okok gyötrő kutatá­sa közt meglepő felfedezésekre jutott. Például észrevette, hogy sok esetben teljesen kialakult szégyenérzei lepi meg, mintha pucéran s nevetségessé maska­­rázva lenne kénytelen eléjük állni. Mond­juk a nyakán dandys sállal legényesen által vetve, de különben szintén mez­telenül. Ez a képzet álmában is sok­szor rémitgette. Rengeteg alkalommal mélyen a tudat ala kényszerült nyúlni, hogy, egv-egy kínos, kudarcos feszen­gésnek speciális nyitját fellelje. így egy ízben azon kapta rajta magát, hogy szé­gyell férfivoltdt. Mélyen elásott atavisz­­tikus szeméremmel szégyenlette, azzal az ösztönös alakoskodással, amely, jnint később sokszor meggyőződött — bár csak csökevényeiben — másokban Ts meg van, mig őbenne hiánytalanul ne­velődött fel s most elkíséri mindenhová, hogy alkalmas pillanatokban torkára­­forrassza a hangot. Vissza emlékezett a sorozásra, ahol a meztelen újoncok csupa férfi nép között is görcsösen egy helyen tartják kezüket. Ez a nemek kü­lönbözőségének kiveszőben lévő ;szé­­gvcnlése, amely végeredményben a ru­házkodás tiznél több parancsolatát meg­teremtette. De nála valahogyan több ennél. 3. Női társaságban sorozatos balszeren­cse üldözte. A dzsin ilyenkor volt ele­mében. Semmi sem sikerült neki. A ked­vesen hajbókoló uzsonnákon aggasztóan vacogott kezében a kávés csésze, bár egyébkor szilárd és határozott mozdu­lattal tudta tartani azt. Ha leejtettek va­lamit. nem tudott lehajolni éré anélkül, hogy össze ne koppintsa fejét a másik udvariassá!, vagy jobb esetben az asz­tal sarkával. Ilyenkor természetesen az elfojtott mosoly, a jóakaratu napirend­­retérés megölő gunyját látta a szemek­ben. mely megmaradt biztonságát is el­vette. Vagv hogyan volt a beszélgetés­sel? Közbevetett kérdései mindig rossz­kor hangoztak eL legtöbbnyire midőn a beszélő még nem végzett mondanivaló­jával. csupán kis szünetet tartott. Já­nos azon hitben hogy amaz már befe­jezte. mindig ilyenkor szólott közbe. Sokszor egyszerre csúszott ki száján a közbeszólás a beszélő uj mondatával. Ilyenkor zavartan és dühösen harapta el mondókája végét. Amaz udvariasan biztatja: »Csak tessék folytatni«. »Tessék csak. tessék csak Önnek«, »Pardon« és a beszélgetés megakad megint Csak ő miatta, átkozza a pechet. a véletlent, félszegségét. mindent. Vagv itt' volt például a járda. Síkos .járdán nem mert volna végigmenni női társaságban, mert az elesés nevetséges­ségétől felt. És tényleg amint a nyugodt pózt ilyenkor lábára erőszakolná, érez­hető a bizonytalan és imbolygó érzés. Mi sem könnyebb ilyenkor kis mcgcsu­­szamlásnál. elvágódásnál. Megint kész a -.nevetség. ■ A járdakő rosszindulata«. .— gondol­ta Jó János és igy egyedül csúszkálni kezdett a legnyaktörőbb kövezeten, mint vásott kölyök s végül is csikorgó düh­vei bizonyíthatta be magának, hogy egyedül lévén., vagy férficimborák kö­zött. akkor sem tudna elcsúszni, ha készakarná. j Néha ágybamcnetelkor siráara ferdüit szájjal gondolt a nőre. ki igy rabolta­­tott el tőle. bár jobban, égőbben senki­­sem vágyakozott utánuk. Órákhosszat el tudott ábrándozni róla, hogy miként is lehetne. Rokonszenves fölénnyel mo­solyogna a íutóismerösre, vagy mozgó­beli szomszédnőre. kinek preciz bizton­sággal segítené fel előadás után a ka­bátját. Mosolyogva megköszöni és na­gyon jó véleményt gondol ki őróla. 5. És többször késő esti órán az elalvás kergetése közben méznél is édesebben felötlik benne a szerelem. Taktikája és technikája, melv néki talán örökre is megtanulhatatlan marad. Ilyenkor egy női arcot választ ki ismerősei, vagy megcsodált ismeretlenéi közül s a to­vábbiakban e szőke vagy barna archoz kapcsolja álmait, rpelyeknek hőse min­dig A maga. Jó János a legkülönbözőbb szituációkban, de mindig talpraesetten férfiasán és biztos fellépéssel. Újévi villanyoltáskor ő csókolja fűlött ábránd­jai soros nőjét s válaszul az erőtlen til­takozásra végigtapint a váll patyolatán. Bolondul táncol és öntudatos alkalmaz­kodásával. tréfás ötleteivel fókusza lesz a társaságnak. Figyelmes é^ hóditó, szerény és öntudatos egyszerre. A lá­nyok összevillannak anyjukkal, ezeknek szégyenlős a szeme és sokat sejtet, az anyáké bátorító és megértő. Vagy a íurcsanézésü huszontiatéves asszonyok bor kiváltságai ellen, amelyek veszé­lyeztetik a hazai áru helyzetét. Az Or­szágos Ipari Bank részvényjegyzéseiről számolt be ezután, amelynek statisztikai adatai szerint u Vajdaságban a legtöbb részvényt Noviszadon — 4266 darabot — jegyezték. A plenáris ülés végül jóvá­hagyta a költségvetés zárószámadását, amely szerint a múlt évi bevételek össze­ge 1.421.000 dinárt tett ki, vagyis 241.000 dinárral többet, mint amennyit előirá­nyoztak, ezzel szemben a kiadás 1.071.000 dinár volt, vagyis 88.000 dinárral keve­sebb az előirányzott összegnél. Az épitó­­bizottság jelentése után elhatározták, hogy tekintve a kamara mai pénzügyi helyzetét, a tervbevett palotaépitést jobb gazdasági viszonyok beálltáig elhalaszt­ják. A kamara vezetősége végül a követ­kező határozati javaslatokat fogadta el és terjeszti be az illetékes miniszté­riumoknak: 1. A noviszadi kereskedelmi és ipar­kamara plenáris ülése felkéri az igaz­ságügyminisztert, hasson oda, hogy mi­nél előbb hozzák meg az aj egységes csődeljárási törvényt és a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárást vezessék be, mivel a mostani csődeljárás, amely a no­viszadi kamara területén érvényes, tönk­reteszi a gazdasági vállalatokat és azt csak a közgazdságon kivül álló eleinek használják fel a saját* céljaik elérésére. 2. A kamara plenáris ülése tiltakozik az ellen, hogy hivatalos gazdasági poli­tikánkban megokolatlan és meglepetés­­szerű fordulatok követik egymást, ame­lyek a gyáriparnak a puszta létezését te­szik kétségessé. A kamara kéri a keres­kedelmi és iparügyi minisztert, hogy vegye védelmébe a Vajdaság pusztuló gyáriparát, amely ma nemcsak a túlhaj­tott adózási és szociálpolitika miatt megy tönkre, hanem a gazdaságilag és szociálisan is káros védelmi vámmeg­szüntetések folyományaképpen, amelyek olyan iparágakat védenek, amelyeknek ez a védelem létfeltételük volt. A kamara megállapítja, hogy a földművelés egyet­len olyan országban sem haladhat előre, ahol nincsen erős gyáripar. 3. A plenáris ülés felkéri a kereskedel­mi minisztert, hogy a részvénytársasá­gok, ipari vállalatok és pénzintézetek fe­letti ellenőrzést csak végső szükség ese­tiben gyaliorolja. Különösen kéri a mi­érett mosolyában sütkérezik, közös kis titka van egyikkel, vagy másikkal, mely­ből sok minden fejlődhet, csak tőle függ. És ő biztos magában. 6. .. . Idővel a feneketlen düh és tehetetlen­ségnek kinzó érzete megőrölték1. Már nem mert tiő közelébe kerülni. Mene­kült előlük és sarkában apatikusan en­gedte csaholni a nevetést. Barátai előtt valami zavaros mizotrün elmélettel ma­gyarázkodott. Elveket emlegetett, ami­ket a nőkről alkotott és hogy első pa­rancsolatuk a feltétlen, mlndenekfelett álló riőgyülölet. Ambicionálta, hogy kü­löncnek tartsák, azt hivén hogy igy menekül meg majd attól, hogy' végleg félénknek bélyegezzék. Ez seni sikerült neki. Szeptemberben föbelötte magát. 7. A kórházkertben .iószagu szegíiifák ágaskodtak, egynémely lefittyeriő szi­rommal, a városból lihegve érkező szál bolond kedvvel kezdett karikázni. Itt lábbadozott János, homlokán az ügyet­len fegyver sajgó nyomával. Turbánt viselt, habkönnyű fehér gézből tekertet és füzetes regényt szemegetett, mit az 'rgalmas nővértől kölcsönzött. Be kel­lett vallania: a napok könnyebben fu­tottak el itt. a lármából kevés jutott, nyugalomból és szenvedésből több. Fu­tón emlékezett a mütő fehér majolikájá­ra. a nővérek suhanó sürgésére, habfe­­jii csipeszekre, sustorgó gőzü alumini­um fazékra, vakító nappászmákra. Az­tán hosszú, kinzó szomjúságra. De most már jobb. 8. Amáliái való ismeretségének harma­dik hónapjában történt. A segédorvos vidáman csapott a vállára a délelőtti viziten: — Egv bét múlva levesszük a kötést. János kényszeredetten mosolyog. Igen. most örülni kellene. Mennyi ideje is an­nak. iiocv itt van. Amáliái való megis­merkedésétől számítva harmadik hó­napja. János egy idő óta mindent ettől a dátumtól számított, mint öblös, ke-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom