Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-24 / 111. szám

10. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1927. április 24. KOWTTVEK —-a*—— Aliiecker Félix vrsacl rauzeumigaz­­gató uj könyve, Vrsacról jelentik: Mi­­lecker Félix vrsaci tmizeumigazgató, a kiváló történész és régiségkutató, kinek neve tudományos körökben egész Euró­pában ismert. »A németek története a Bánátban«, cím alatt könyvet irt, ami most jelent meg a bánáti könyvpiacon. Az ismert tudós uj könyve egyike az utóbbi években megjelent legértékesebb történelmi munkáknak, melyben alapos ismerettel és széleskörű szaktudással tárgyalja a bánáti németek történetét. Igen sok, eddig ismeretlen történelmi adatot tartalmaz ez a munka, melyben szerzője kimutatja, hogy az első néme­tek az Árpád-házi királyok uralkodásá­nak utolsó éveiben, 1300 előtt lőttek a Bánátba és alapították meg az eső német községeket. Ezek a telepesek ab­ban az időben tiz, községet alapítottak, melyeknek neve ma is német eredetű, ilyenek például Német, Temesvár mel­lett és Szászka, Oravica mellett. A tö­rök uralom alatt ezek a német telepit« vények és a német lakosság teljesen megsemmisült. Milecker Félix uj köny­vének históriai szempontból nagy fon­tossága van és a bánáti németek tör­ténetét egészen uj megvilágításba he­lyezi. (F. Gy.) A Nyugat húsvéti száma rendkívüli terjedelemben megjelent. A kettészakadt magyar irodalom problémájáról ezúttal Schöpflin Aladár fejti ki véleményét s cikkében főként azt a rendszeres üldözést teszi szóvá, amely a Nyugat Íróit a hi­vatalos irodalom részéről érte. A hús­véti szám másik nagy érdekesség!! köz­leménye: Szemelvények Banmgarten Ferenc kritikai munkáiból. Abból az al­kalomból, hogy Baumgartcn Ferenc tíz­milliárdos alapítványt tett, a Nyugat szükségesnek látta, hogy a végrendel­kező intencióit kritikai nézetein és ál­lásfoglalásán keresztül a magyar Írói világ elé tárja. A-szemelvényeket Török Sophie fordításában közli a Nyugat. Ignotus a műfordításról ír, tanulmányt, áf. Pogány Béla pedig Révész Béláról ad írói portrét. Az uj számban három nagy novellát találunk Bgrtá Lajos, Moly Tamás és Szint Gyula tollából. Kassák Lajos önéletrajzának uj fejeze­tei, Babits Mihály, Bányai Kornél, del­iért Oszkár, Marschalhó Lia, Telekes Béla, Térey Sándor és Vozáry Dezső versei teszik még az ünnepi szám szép­­irodalmi tartalmát. A kritikai rovatokba Kosztolányi Dezső, Kürti Pál. Schöpflin Aladár, Hevcsy /vált, Lányi Viktor, Ra REUMA KÖSZÖNŐLEVÉL Dr. I. Rahlejev untak Beográd Keuviki II. Reumám emberfeletti, szinte elviselhe­tetlen fájdalmakkal járt. Használtam min­denféleorvosságot, majdnem teljesen ered­mény nélkül, míg végül legnagyobb bol­dogságomra és szerencsémre használni kezdtem az Ön RADIO BALSAMIKA gyógyszerét. Az első bedörzsölés után fájdalmaim mintha erősbödtek volna, de két óra után a fájdalom majdnem telje­sen megszűnt. Négy napi használ t után már lemehettem az üzletembe és azjta majdnem teljesen jól érzem magam és végzem munkámat. Örökké hálás vagyok Önnek és az orvosságot mindenkinek ajánlani fogom. Már több reumás i me­­rősömnek és barátaimnak adton az Ön gyógyszeréből és a RADIO B ^LSAMIKA-t mindenki dicséri, mert megszabadította a fájdalmaitól. Ily módon én is sok barátot és tisztelőt szereztem magamnak, akik mind együtt és külön áldják az Ön nevét mint a szenvedő emberiség legnagyob jóltevőjét. K-rem, hogy szíveskedjék ne­kem még 10 üveggel küldeni Vrejzóka-Banja, 1925. november 3. y.iiut n Prokió kereskedő A RADIO BALSAMIKA gyógyszert, ké­szíti, forgalomba ho za ós utánvéttel szít­­küldi Dr. I, Rahlejev Radio Baisaraike laboratoriuas Beograd, KosovsUa 4!. binovszky Márius, Ignotus Pál és Péterfi István Írtak. Negyedévi előfizetési díj száz dinár. Föblzományos: »Literaria« Szubotica. Kapható minden könyvkeres­kedésben. Le Bon Gustave: Uj idők pszicholó­giája. Fordította és bevezette: dr. Strém Géza. Világkönyvtár 48. kötet. 416 lap. Révai kiadás. Ára fűzve 60 dinár, kötve 75 dinár. — Le Bon Franciaország leg­kiválóbb élő szociológusa e könyvében pszichológiai szempontból tárgyalja azokat a problémákat, melyek a »nagy konfliktusából fakadtak. Látni fogjuk belőle, hogy a legtöbb politikai, kato­nai, gazdasági vagy társadalmi kérdés a pszicohológia birodalmába tartozik. Ez azért van, mivel a népek életének in­­ditó rugói, élettani szükségleteiken kí­vül még azok a fogalmak, amelyeket az egyes dolgokról- maguknak alkotnak. E fogalmakat azonban érzelmek és szen­vedélyek szülik, amelyek az emberiség­nek mindig nagy mozgatói voltak, tör­ténete eredetétől kezdve. A mai és jö­vő társadalmak élet- és halálproblémáját, a mindig gyilkosabb háború kiküszöbö­lésének lehetőségét veszi vizsgálat alá. finom szemmel, a tudomány gyakorlott bonckésével, a világháború tanulságain keresztül.. Csupa meglátás, józan reve­­láció, igazságok, melyeket mindenkinek ismerni és velük számolnia kell a jövő helyes mérlegelése érdekében. Minden, az emberiség sorsa felett gondolkozónak nélkülözhetetlen breviáriuma e könyv! Az igazi szépség titka f Ha az emberi szépségről beszélünk, legelsösorban az arc szépségére gondo­lunk és pedig teljes joggal, mert bármi­lyen szép is maga a test, idomai bár­milyen tökéletesek, a mozdulatok bár­mily kecsesek és harmonikusak, érzé­seinkre nem gyakorol mélyebb benyo­mást, hacsak az arcnak a szépsége nem kelt fetbennünk egy bizonyos jóleső il­lúziót és rá nem nyomja az egészre a szépség bélyegét. Az emberi arcnak meghatározhatatlan, fenséges szépségé­ben valami észbontó varázs van, ami már örök idők óta fennálló igazság és épen ezért az arc szépségének az ápo­lása a legrégibb időktől fogva mind a mai napig egy bizonyos kultusz magas­latára emelkedett. Ámde már Don Quijotte is azt mond­ta ö hűséges Sanchojának: — Jegyezd meg Sanclio, hogy kétféle szépség van a világon, a testnek és a léleknek a szépsége és Így természete­sen kétféle rútság is van. a testté és a léleké. A testi és lelki szépség közötti kü­lönbséget legszebben Schiller, a költő­filozófus határozta meg, aki szerint két­féle szépség van, az: alatt szépségre. • * mely testi szépség és a mozdulatok bá­jossága és szépsége, amejy a lelki szépség jele. Az alak szépségét, a tagok arányos­ságát, azoknak lágy körvonalait, a bár­sonyos, puha bőrt, az arányos, ép nő­­vést, a kellemes hangot az ember egye dűl a természetnek és részben a sze­rencsés véletlennek köszönheti. A tér inészetnek, amennyiben ilyennek alkat ta és a szerencsének, amely a tenné' szét e remek alkotását mindern káros befolyástól megóvta. A lelki szépség nem a természet adó mánya, azt önmaga szerzi meg az em­ber, mindenható ereje nemcsak hogy I túlszárnyalja a testi szépséget, hanem ! annak alkotó és teremtő varázsa meg j nemesítheti és széppé teheti a testi rut j ságot is, a szépség illúzióját keltve fél I bennünk. A lelki szépség az ember min den mozdulatát szelíddé, bájossá, vi­­! (Iámmá változtatja és aniig a szemekből í mély érzés, csillogó derű sugárzik, ad­dig az arcon, az ajkok körül a szivjó- I Ságnak, a lelki fenköltségnek öntudatlan I nemes kifejezése ül, amelyet sem szín­lelni, sem mesterségesen előidézni nem j lehet. Az arc természetes, öntudatlan : vidám kifejezésében semmi feszültség, I semmi kényszeredettség nem látható 1 mijj a hang maga .szelíddé, dallamossá zengzetessé válik, ametynek melege megindítja a sziveket és a lélek mélyé­­j re hat. A külső testi szépség tetszést, csodá ; latot, bámulatot kelthet, de elragadta' I tást csak a báj, a kellem vált ki. A szép­­! ségnek lehetnek csodáiéi, rajongói, de imádói csak a bájnak, a kellemnek van nakf A Teremtő nagysága előtt meg­hódolunk, de igazán szeretni csak az embert tudjuk. Aki csak egyszer is meg­figyeli az embereket a mindennapi élet forgatagában, látni fogja, hogy a leg kisebb izgalom, a lelkűkben végbemenő legcsekélyebb esemény is mennyire megváltoztatja arckifejezésüket, hogy egy gondolat, amely még talán nem Is ébredt bennük teljesen öntudatra, arc I vonásaikon tisztán felismerhető és I hogy igy kétségen kívülivé válik a szo­ros összefüggés, amely a test és lélek között ífelotdhatlan szoros kapocsként fennáll. Tény az, hogy bármily természetű in­ger, ha hosszabb ideig hat reánk, az ar­cunkon maradandó nyomokat hagy vissza. Sokszor megfigyelhetjük, hogyha valaki kora reggel nagyón bosszanko­dik, akkor a harag redői még délután is láthatók lesznek a homlokán, aminthogy a nagy öröm indulatának nyomai még órák múlva Is láthatók lesznek az arc derült, vidám kifejezésén. Ha bizonyos élénk benyomások, vagy lelki izgalmak gyakran ismétlődnek, vagy állandósul­nak, akkor az arckifejezésünkben azok­nak nyomai meg is maradhatnak. Ha lelkűnkben a szeretet, a gyöngédség ér­zése állandóan otthon él, úgy az érzé­sek, melyek arcunkon öntudatlanul visszatükröződnek, ép úgy tartósan széppé teszik az arcot, mint ahogy az irigység cs gyűlölködés kifejezése an­nak állandó rút kifejezést kölcsönöz. Nem kellene messze kutatnunk azok után a lelki motívumok után, amelyek a nők legtöbbjét w ha választás előtt állanak — arra az útra terelik, hogy ne felki. hanem inkább a resti szépségüket ápolják és annak tökéletesítésén fára dozzanttk. Nemcsak a mai,, talán némileg lazább erkölcsi íelíogásu világunkban van ez igy, — igy volt éz mindig. A felületes gondolkodás, a léha érzékiség, ami a legtöbb férfit uralja, rendszerint nem keres mélyebb értékeket a nőben, hanem megelégszik a tiszavirágéletü csillogó külsővel, hogy arra azután egy kis idő múlva közönnyel tekintsenek Hogy mennyire téves utón haladnak és hogy milyen tökéletlen a nőknek ez a csupán külsőségre és külső hatásokra igyekvő törekvése, kiderül abból a min­dennapi tapasztalatból, hogy a szép arc csupán akkor válik Igazán és tartósan Széppé, hatása egyedül akkor lesz hosz Szuéletü. fia azt a benső leiki szépség patinája vonja be. Vannak arcok, amelyek kezdetben alig tűnitek fel, nem tesznek reánk semmi különösebb benyomást, de amint vala­mi lelkesült kifejezés iii ki rájuk, amint meleg, benső lelki világuk azt felderíti; valósággal ragyogó szépségűvé válnak és olyan derűt, fényt, olyan bensősé­ges meleget árasztanak maguk körül, amely a legtöbbször visszatükröződik minden jelenlevő arculatán. És ez a va­lódi szépség. Ha ezt a szépséget össze­hasonlítjuk azokkal a baba arcokkal amelyek az első pillanatban feltűnnek ugyan és talán efemer életű vágyakat is keltenek bennünk, de a külső hatás gyors elmúltával csakhamar unalmasak­ká válnak és kifejezéstelen szépségük láttára alig tudjuk ásításunkat vissza­fojtani, úgy csakhamar tudatára kell jönnünk annak, hogy hol és miben keli keresnünk tulajdonképen az igazi szép­ség titkát? A felületes lelkületű, de szép arcú"nők­nél gyakran elegendő egyetlenegy rut vonás, amelyet pedig náluk olyan gyak­ran találunk, hogy a különben szép ar­cot elcsúfítsa és ellenszenvessé tegye és ez a gőg- Bámulatos, hogy milyen gyakrán párosul a gőg a léha, üres szépséggel és hogy milyen világosan ol­vasható ez le az arcukról, pedig lm tud­nák. hogy mily kevéssé áll jól ez még a legszebb női arcnak is. amelyen a gőg helyett a szelídség és lelki nemességnek kellene visszatükröződni! Egy másik, rendesen hü kísérője a női szépségnek, a hiúság, a mindenáron tetszeni vágyás törekvése, amidőn kivetkőzve még az esetleg velükszületett természetesség­ből is, mindenkivel szemben kedvesnek bájosnak akar a nő látszani. A szem és ez arcjáték ezerféle változatait veszik igénybe, hogy ezt a céljukat elérjék. Ki ne ismerné például azt a szelíd, mély­ségesen ábrándos tekintetet, amely igaz, mély, bensőséges érzést akarna kifejez­ni, de a valóságban a nagy, nyilt tekin­teten belül nem lehet mást kiolvasni, mint a szív és lélek végtelen nagy üres­ségét. Vagy azokat a szende, szemér­mesen lesütött szemeket, amelyek szelíd­séget, szerény odaadást akarnának ki­fejezni, de aminek a bájos, ártatlan kis. szendéknél rendesen még csak a nyotna sincs meg! És ne feledkezzünk meg ar­ról az arcon örökké látható bájos mo­solyról sem, amely nem annyira odaadó barátságot és szivjóságot akar kifejez­ni, mint aminek inkább az a célja, hogy a piros korallajkak mögül elövillanö szép, szabályos fehér fogakat mutassa mindenkinek! A pirositótól, a púdertől és más szépítő szerektől eltekintve a Hölgyeknél ezek azok a természetes harci módok, amelyekkel hóditó körut­­jukra indulnak. Az emberek általában véve szebbek mint aminőknek a valóságban látjuk őket, mert hiszen minden arcnak meg­van a különleges szépség-tipusa, vagy legalább |s közeledik valami szépség­­tipus felé. Született rut csak kevés van, abszolút csúfok csak a torzszülöttek. Már az a körülmény, hogy a kis gyer­mekarcok az esetek legtöbbjében vég­telenül bájosak, mutatja, hogy az em­ber a természet öléből nem mint valami csúf alkotás jön létre és ki tudja, nem-e alakulna ki valami újabb szépség-tipus abban az esetben, ha az arcnak ezt a gyermeki«? szépségét minél hosszabb időn át meg lehetne tartani. A természet csodás játéka folytán nem ritkán látunk nőknél ilyen gyerme­kieden, szép. arcot, amelyre rendesen az az iszrevćteiunic,’ hogy milyen csoda­szép bájos, babaarc! Hogy ez. a. bájos gyertnekies arc a serdülő, avagy a fel­nőtt korban is niinéí hosszabb időn át megmaradhasson, szükség volna arra, hogy a gyermek- és serdülő-koT a neve­lés és életmód által minél hosszabb idő­re kitolható lenne, amire fájdalom, a mai életfelfogás és . életviszonyok mel­lett nem lehet gondolni. Az öröm kifejezése az arcon egyike a legszebb kozmetikumoknak. Az öröm kifejezésénél a tekintet sugárzóvá, ra­gyogóvá lesz, a szemöldök gyengén fel­emelkedik, a homlok sima, redötlen, az arc gömbölyűbb, élénkebb szinü lesz,, a száj kissé nyitott, az ajkak kissé duz­zadtalak, élénkedben pirosabbak, az egész arc fiataiabbnak, szebbnek tűnik fel és azok a vonalak is, amelyek barát­ságtalan arckifejezés mellett szinte ru­ták. — eltűnnek. Mindezekből láthatjuk, hogy az iga­zi szépség legfőbb titka nem azoknak a szépítő szereknek a használatában áll. amelyek a legtöbb esetben letörölnek az ancróll minden természetességet, min­den bájt liánéin a kedély vidámsága, a szív nemessége, a lélek jósága és sze­­lidsége azok a kozmetimukumok, amelyek kellemessé, széppé, vonzóvá teszik a női arcot és amelyeknek lebilincselő hatása el nem múló, nincs korhoz kötve és a melyeknek varázsa olyan mélyen hat a szemlélő lelkére, hogy abban el nem múló. kitörölhetetlen nyomokat hagy hátra. Dr. Vác sei Jenő. 2017! 11 A mértéktelen elhízás amely sok szenvedést és kellemetlenséget okozo t neke-n, teljesen megszü-.t a rend­kívül bi tossn működő „ VILFAN-PILULÁK “ és „VILFAIM-TEA,, használatával, mely szerek valóban felül­múlhatatlanok és ártalmatlanok. Ezért is nyilvános köszönetemet fejezem k! Vilfan gyógyn-erész laboratóriumának, Zagreb, Utca 204. O. Veiss, Osijek

Next

/
Oldalképek
Tartalom