Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-01 / 89. szám

4. oldal. 1927. április 1 BÁCSME6YQ NAPLÓ Eltűnt a norvég trónörökös Attól tartanak, hogy egy si-kiránduláson a hegyekben szerencsétlenség érte A belügyminisztériumban azt a kérést is elő fogja terjeszteni a polgármester, hogy a szuboticai rendőrséget karabé­lyokkal szerelhessék föl, a beogradi és más városbeli rendőrségek mintájára. A polgármester továbbá a Görbe-tó mellett eladott 360 hold homok ügyét is véglegesen rendezni fogja az agtáriigyi minisztériumban. A minisztérium ugyanis még nem hagyta jóvá a szerződéseket és ezért a város nem tudott eddig hozzá­jutni a kétmillió dinár vételárhoz. Ezt az összeget mint ismeretes, munkáslaká­sok építésére- fogják fölhasználni. Ezenkívül még több jelentős és kisebb fontosságú ügyet fog elintézni a polgár­­mester Beogradban. ahol két napot szán­dékozik eltölteni. Autóbaleset érte az autókirályt Ford árokba zuhant autójával Newyorkból jelentik: Csak szerdán hozták nyilvánosságra az amerikai lapok, hogy Fordot, az ismert ame­rikai autógyárost vasárnap este Detroitban, birtoka közelében súlyos autóbaleset érte. A lapok szerint Ford maga vezette kocsiját és alig hagyta el a házat, amikor egy má­sik autót akart kikerülni, egy határ­kőbe ütközött, úgy hogy gépkocsija lefordult az országút niellett luizódó árokba. Ford hazatámolygott, az or­vosok azonban sérüléseit olyan sú­lyosnak találták, hogy azonnal be­szállították a kórházba. Sok jel arra vall, hogy merényle­tet követtek el Ford eílen. A detek­tívek egész hada nyomoz két férfi után, akik vasárnap este Ford labo­ratóriuma körül ólálkodtak és autón várták, amíg Ford kijön gyártelepé­ről. Megállapították, hogy ez a két férfi autón egy mérföldnyire követte Ford kocsiját, amikor pedig Ford a folyó hidjához ért. elszáguldottak mellette és ezzel arra kényszeritet­­ték, hogy egy éles kanyarulatot ve­gyen. amiáltal az autó beleütközött egy határkőbe és lezuhant a mély­ségbe. Ford a bal szemé alatt, a nyakán sérült meg súlyosabban^ ezenkívül egész testén horzsolások vannak és bordái is megsérültek. Az orvosok attól félnek, hogy Fordnak belső vér­zése is van, ami súlyos komplikáció­kat vonhat maga után. Oslóból jelentik: Norvégia fővárosában óriási a rémület, mert hire terjedt annak, hogy ' Olaf trónörökös a hegyek közt egy si-klránduláson eltűnt. A trónörökös március 29-én tíz katona­tiszttel és néhány, a síelésben kiképzett katonával si-gyakorlatra indul a főváros közelében levő hegyekbe. Szentáról jelentik: Szenta város ki­szélesített tanácsa csütörtökön délelőtt tartotta rendes közgyűlését Cetina Zsár­­kó polgármester elnöklete alatt. A polgármester jelentésében felemlí­tette. hegy átszervezték a városi adó­hivatalt, mely tizenhárom ideiglenes tisztviselő és napidijassal egy év Mor­gása alatt feldolgozza a felgyülemlett restanciát. A főkönyvek lezárásával Be­nedek János állami, adótisztet bizták meg. A városnak az állami adók keze­léséért öt millió dinár jár: ennek kifi­zetését már több Ízben sürgették, de a kincstár nemcsak, . hegy nem utalta ki az összeget, de még érdemi határo­zatot sem hozott. A polgármester ez­után rámutatott arra, hogy az építés­ügyi miniszter rendeletével megfosz­totta a várost a hidvámszedési jogtól. A múlt közgyűlés határozata értelmé­ben személyesen kérte a minisztériumot, hogy vonja vissza rendeletét, mely a várost évi egy millió dinár jövedelmé­től fosztaná meg. A minisztérium uta­sította a tanácsot, hegy indokolt kén­­vényt nyújtson be és amig a minisztéri­um nem dönt, addig tovább is szedje a város a hídpénzt. A beogradi közben­járás után alig néhány napra távirati­lag értesítette a sztaribccseji építésügyi hivatal a városi tanácsot, hogy a hidat I — ha keM, karhatalommal is átveszi. Ez és óriási hótömegek zúdulnak alá és ezért attól tartanak, hogy a trónörökös, aki elindulása óta nem jelentkezett, esetleg szeren­csétlenül járt. bár van még remény arra is, hogy a nagy hóvihar elöl valamely menedékhe­lyen talált társaival együtt menedéket. A királyi udvarban óriási az izgalom a trónörökös feltűnően hosszú távolma­radása miatt. ellen a város jegyzőkönyvileg tiltako­zott és az egész kérdést az államtanács ele terjesztette. A polgármestert jelen­tést Novoszel János indítványára a köz­gyűlés tagjaival, magyarul is tolmácsol­ták. A közgyűlés ezután huszonötezer di­nár évi segélyt szavazott meg a tüzol­­tótestületnek. Beslics Demeter dr. volt alkapitány, amikor állásától felmentet­ték. húszezer dinár végkielégítést ka­pott. A tanács bejelentette, hogy me­gyei határozat szerint csak két évi fize­téshez van joga, a többieket köteles a városnak visszafizetni. A nyugdij-ügyben hosszabb vita in­dult meg. A városi nyugdíjasok azt kér­ték, hegy ugyanannyi pótlékot kapja­nak. mint amennyit az állami tisztvise­lők kapnak. Cetina Zsárkó polgármes­ter bejelentette, hogy a törvény ebben a kérdésben nem rendelkezik, a város­ra van hizva, hogy teljesiti-e a kérést, vagy sem. Dr. Keczeli M. Ferenc azt az álláspontot foglalta el, hogy a költséges Pör elkerülése végett is teljesíteni kell a nyugdíjasok kérését. Feteőhegyi dr. magyarul szólt a vitához, mire Dedakin képviselő ingerülten kiáltott a szónok felé: — neszéljen szerbül! Felsöhegyi kijelentette, hogy nem bír­ja még tökéletesen az államnyelvet, azért beszél magyarul. Cetina Zsárkó: Beszéljen csak az anyanyelvén. Felsőhegyi magyarul fejezte be be­szédét. mely után a közgyűlés szótöbb­séggel a nyugdíjasok kérését elutasí­totta. A polgármester bejelentette, hogy az osztrák-magyar banktól felvett kölcsön utolsó törlesztése címén a város nyolc­­százezer dinárt fizet fii. A közgyűlés megengedte, hogy Tornyoson is állít­hassanak ki járlatleveleket és kimon­dotta, hogy a munkáslakásokat négy­ezer dinárnak egy éven belül való lefi­zetése mellett a jelenlegi ideiglenes tu­lajdonosoknak átadja és leveszi ezekről a házakról az elidegenítési tilalmat. A közgyűlés egy órakor ért vé­get. Mi a tiltott közlés? A noviszadi tábla elvi döntése a becskereki Neue Zeit pőre kapcsán Becskerekről jelentik: Nagy jelentősé­gű elvi döntést hozott a noviszadi felebb­­viteli bíróság a becskereki Neue Zeit til­tottközlési perében. A német lap közölte Elmer Gyula dr. ügyvéd feljelentésének szövegét Pauljev Híja lazarevói* községi jegyző ellen, akit a feljelentés erkölcste­len merénylettel vádolt. Pauljev beperel­te rágalmazásért Reiter Hilda Izoldát, a lap szerkesztőjét, mire az ügyészség til-‘ tott közlés miatt is vádat emelt a szer­kesztő ellen. A törvényszéken Reiter Hilda Izolda védekezésében előadta, hogy a közleményt nem a bíróságtól szerzett információ alapján irta meg, hanem ma­gánúton szerzett tudomást az esemény­ről, tehát nem követett el tiltott közlést. A rágalmazás vádjával szemben kijelen­tette. hogy tényállításai megfelelnek a valóságnak. A vádtanács ennek a véde­kezésnek az alapján meg is szüntette az eljárást. Az ügyészség felebbezett a vádtanács döntése ellen és a noviszadi tábla jog­erős határozata csütörtökön érkezett meg a becskereki törvényszékhez. A táb­la jóváhagyta a yádíanácsnak az eljá­rást megszüntető végzését, azzal az in­dokolással. hogy ha az újság nem közöl hivatalos aktát szóról-szóra, hatiem ada­tait másoldalról szerzi be, nem követ el tiltott közlést. A táblai döntés, amely uj felfogást jelent néhány eddigi alsóbiró­­sági ítélettel szemben, megnyugtató ha- i tást kelt sajtókörökben. A hegyekben most már harmadik napja nagy' hófúvás dühöng Magyar beszéd Szenta közgyűlésén Elutasították a városi nyúgdijasok kérését Jelige: Koloss Az asszony sir i. Ábel, a férj már negyednapja hor­dozta magában a lámpalázat az el­következendők miatt. Remélhetően még nem történt meg eddig, de most bizonyos, hogy el nem kerüli. Nem tett erős fogadásokat, nem is nyug­talankodott. tudta, hogy a dolog nem fogja elvenni az eszét Eleven törté­net se lesz tulajdonképpen, csak az ő elgondolásának másolata. Minden­ben átasettnek érzi magát, mihelyt belebotlik az első jelenetbe. Pontról-pontra elképzelt mindent. Hétfőn mondja meg, hogy a kér­vény ügyében telefont kapott a fő­városból, egy óra múlva utazik, szerdán jön vissza. Legalább is az asszony előtt, valójában már a kedd esti gyorssal érkezik. Hétfőn néni történhetik semmi, de kedden pont négykor itt terem Nyári, az utálatos jóbarát. Lesz félkilenc is, mire eszé­be jut a bitcsuzás. De Ábel hét óra­kor bezörget a vén udvaroshoz az alsó konyhán. Látja az öreget: cso­szog, kárörömmel, óvatosan nyit ka­put. — Jó, hogy jön. tekintetes ur. — Itt van ugy-e? — Itt. Négy óta. Megértik egymást. — Jól van öreg. Persze a cseléd nincs itthon. — Nincs. Magát hagyták itt házőrzőnek, mi? Most csak menjen haza maga is. — Izé... baltát vagy más effé­­lct...»?, I — Nem kell semmi. Megteszi ezt i a bot is. De aztán hallgasson ám. } Az öreg elballag, ő a konyhába húzódik. Leül az ágyra és nagy erő­feszítéssel próbál nekilendülni a sí­rásnak, . — De csak ez volna az utolsó. Es­küszöm, hogy nem csinálnék patáliát belőle. II. Az öreg dörmögve nyitotta ki az uccai ajtót. — A tekintetes ur? Azt hittem a Julcsa. Ábel mégis furcsán érzi magát. Mohón kap az elejtett szóba. — Mi az? A Julcsa nincs idehaza? —- Nincs hát, hiszen kedd van. Kedden mindig hazamegy. — Persze. Meglegyinti a jóremény. Hátha nem is igaz. Majdnem vígan faggató­­zik tovább. — A feleségem lefeküdt talán? — No nem — mondja gondtalanul az öreg — a Nyári ur van itt- A te­kintetes urat kereste valami fontos ügyben. Ábelt alaposan orron szédíti a hir. — Hát mégis... No jól van öreg. De most* igy nem megyek be, poros a cipőm, meg a ruhám is, a konyhán majd rendbehozom magam. Maga menjen haza. Két üveg bort fs Vihet. ! Aztán ... Oondolt egyet, kedélyeskedőn az ;öreg fülébe súgta: — Nézze, lehet, hogy be se rne­­! gyek. Csinálok egy görbe éccakát jDe ne szóljon senkinek. Ha kérde­zik, mondja, hogy hajnalban érkez­tem. Három üveg bor a magáé, csak siessen. Megveregette a vén medve vállát. Az öreg nagy szemeket meresz­tett rá. III. — Ki jön? — Ring doktor. Az asszony fanyalogva hevenyé­szett még egy terítéket az asztalra. — Néni értem minek ráncigálod mindig ide ezt az embert. Utálom. — De Gizi — mentegetőzött Ábel — ö akadt belém. Különben is ügy­védi tanácsot akarok kérni tőle-Az asszony vállat vont. Vacsora után koccintottak. Ábel hallgatott, az ügyvéd régi tréfáit puffogtatta. — Te öreg — szakította félbe vá­ratlanul Ábel és ásított — mennyiért bonyolítanál le egy válópört. A doktor épp poharat emelt. — Válni akartok? — No persze. Hűtlenség. Giziké megcsalt. — Megcsalt? Hogy? Mikor? — Kedden, vagyis tegnap — mondta könnyedén Ábel és mókásan az asszonyra kacsintott. A doktor egy kövér kacagást gur­­gulázott le. De elkomolyodott, ami­kor az asszony fal fehér arcára pil­lantott. —- Te bolond, nem szabad — mo­tyogta atyáskodón — ilyen dolgot nem szabad mondani Ábelkám, még tréfából se. Egészen megbénult a jókedve. Lopva többször az asszonyra figyelt, maga se tudta mért At asszony pil­lái vörösek yoltak, kezefején kida­gadtak az erek és nyugtalanul az urát nézte. IV. — Giziké — mondta vacsora után Ábel — azt a piszkos közgyűlési tárgyat még mindig nem készítettem el. Maga csak feküdjön le Szépen, én fönn maradok, lehet, hogy hajnalig. A cselédnek szóljon, hogy később egy fekete kávét hozzon be. Hirtelen rátekintett az asszonyra. — Mi van magával? Maga beteg? Az asszony eltorzult arcán ezer kérdés vijjogott, de nem merte szóra njitni az ajkát. — Hát csak menjen és feküdjön 1*. V. A lány letette a tálcát, megállt az asztalnál. — Na? — A nagyságos asszonynak vala­mi baja van. — Baja van? — Sir. A fürdőszobába vittem a vizet, hallottam- Szóltam is neki, de nem felelt. Ábel föl se nézett, közömbösen ser­­cegtétte a tollat egy félig beirt pa­píron. Akkor ujjongott föl, amikor a lány kiment. — Szóval sir a kedves. Ezt meg­nézzük. Levetette a cipőjét. Lábujjhegyen a fürdőszobába osont, benézett a há­lóba. Az asszony a szalonba nyíló ajtó előtt állt, még mindig fölöltözöt­ten, arcát az ajtófélfának támasz­totta. Ábel elégedetten dörzsölte ke­zét, nevetni tudott volna hangosan és szinte kárörvendve, de magába foj­totta jókedvet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom