Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-01 / 89. szám
x927. április 1. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Négy évi fegyházra ítélték Rácz Györgyöt A bíróság szándékos emberölés kísérletében és hamis bukás bűntettében mondotta ki bűnösnek a vádlottat — Az indokolás szerint Rácz meg akarta ölni Dimitri evlcset — A vádlott háromszázhatvanezer dinárt elre tett é a hitelezők rovására űzette ki vejét — Az iisfvész és a véd;í ie'ebbeztek az Ítélet ellen — Rácz György ártatlanságát hangoztatta Vizsgálati fogságban marad az elitéit Zsúfolásig megtelt csütörtök délelőtt a szüboticai törvényszék főtárgyalási terme. Déli 12 'órára tűzték ki az itéletkihirdetést Rácz György topolai malomtulajdonos ügyében, de már a kora délelőtti órákban nagy tömeg gyűlt össze a törvényszék épületében és fél 12-kor már egy talpalatnyi hely sem volt a nagy teremben. Egészen a vádlottak padjáig szorosan összezsúfolva állt a hallgatóság, karhatalommal kellett helyet szorítani, hogy a vádlottat helyére vezessék. A vádlott sápadtan, szinte apatikus közönnyel foglalja el helyét. Egy hét alatt mintha még jobban lesoványodott volna az egykor hatalmas, 'erős, magas ember, már csak árnyéka önmagának. Még nincs egészen 12 óra, amikor Pavlovié# István törvényszéki elnök Vezetésével a biróság bevonül. Pontosan déli tizenkét órakor nyitja meg az, elnök a főtárgyalást és figyelmezteti a közönséget, hogy az ítélet Iáhirdetésénél mindennemű tetszés vagy nemtetszés nyilvánitástől tartózkodjék. Halotti csend fogadja az elnök szavait és Pavlovlcs István elnök megkezdi az'Ítélet kihirdeté-Az ítélet Az Ítélet rendelkező része a vád és a vádlott személyi adatai ismertetése után a következő: 1. A bíróság ifjú Rácz Györgyöt bűnösnek mondja ki abban, hogy 1926 október 29-én azzal a szándékkal, hogy Dimitrijevics Drágó dr.-t megölje öt lövést tett rá, amelyből egy talált és könnyű, testi sértést okozott, de a biróság tényként vette, hogy a vádlott gyilkosságot akart végrehajtani és ez csak véletlenül nem Sikerült. 2. Február első felében bevett 708.307 dinárt, amelyből 380.000 dinárt kifizetett anélkül, hogy ezt a könyvekben elkönyvelte volna és ezt akkor tette, amikor már tudta, hogy fizetésképtelen, a többit pedig megtartotta magának. Tehát mint csödbcjntott adós hamisan vezette könyveit és 40.000 dinár kivételével a befolyt öszszeggel nem számolt el. 3. Vejének, Fiilöp Zoltánnak kifizetett 1926 március 3-án negyvenötezer dinárt, április 4-én huszonötezer dinárt — mint Fülöpnek fizetését — és ugyanaznap 228.000 dinárt és 31.900 dinárt, mint osztalékot. április ,8-án pedig 142.820 dinárt azzal a szándékkal, hogy a többi hitelezőt megkárosítsa. 4. 1926 március első felében nyolc vagon búzát adott át Fülöpnek, hogy az tetszése szerint rendelkezzék vele és ezt nem vezette be a könyvekbe. 5. 1926 első felében Fülöpnek átenged' te a Havas és Forgács cég harminchatezer dinárt kitevő tartozását, amely a megjelölt időben eladott zsák és szén vételára volt. Mindezekkel a vádlott a biintetötörvénykőnyv 279. és 65-ik szakaszába ütköző szándékos emberölés kísérletének bűntettét és a TWhitetötörvépykönyv 404-Sk szakaszának 1, 3. és 4-ik pontjába ütköző hamis bukás bűntettét követte el, amiért a biróság négy évi {egyházra és ötévi hivatalvesztésre Ítélt. Az Ítéletből négy hónapot a vizsgálat fogsággal kitöltöttnek vesz. A vádirat 4., 5., 6., 7„ 10. és 11-ik pontjában megjel öltj váciak * aiót -á ’bir óság S Vádlottatfelmentette. Az indokolás Az Ítélet indokolása, amely huszonöt gépírásos ív terjedelmű, először részletesen ismerteti a merénylet lefolyását. Rácz október 29-én reggel 7 órakor érkezett Szuböticára, előbb a Beograd kávéházban volt, azután az uccán megvárta dr. Dimitrijevicset, rövid ideig beszélt vele és felszólította, hogy délután jelenjen meg a hitelezők értekezletén. Dimitrijevics kérte, hogy délután telefonáljon érte, azután elváltak. Amikor Dimitrijevifcs megfordult, Rácz előrántotta revolverét gs öl lövést tett egyenesen a sértett felé. Amikor a sértett a földre esett, a vádlott még egy lövést tett rá, majd az gondolván, hogy megölte vagy halálos sérülést ejtett rajta, feltartott revolverrel átment az ucca túlsó oldalára és a feléje közeledő Torma Ferenc rendőrnek azt mondotta, hogy ne jöjjön tovább, mert egy golyó még van a revolverében. A két rendőrnek, akik lefegyverezték, azt mondotta: »Nekem elég volt«. Később a rendőrségen olyan felindult volt, hogy kihallgatni nem lehetett, Moniirovics főkapitányhelyettesnek azonban arra a kérdésére, hogy miért követte el a merényletet, azt válaszolta: Flhatáraztam, tönkretett. A vádlott védekezése Az indokolás ismerteti ezután a vád álláspontját, amely az előre megfontoltságot látja fennforogni, majd részletesen foglalkozik a vádlott védekezésével, aki vallomásában azt állította, hogy nem akarta megölni Dimitrijevicset, csak meg akarta ijeszteni, hogy emberi eljárásra bírja. Igazolni akarta a vádlott ezt azzal, hogy a revolver nem volt alkalmas emberélet kioltására. Ki terjeszkedett a vádlott arra, hogy Diinitrijevics megállapodást „ kötött vele, megígérte, hogy a családjáról gondoskodik és az ö számára egy kis malmot fog felépíteni, havi hatezer dinár tartásdijat ad neki, végül pedig hogy Fülöpnek kifizeti a szerződés szerint járó követelését, sőt ezekről írást és váltót is ígért. Ezeknek az ígéreteknek az alapján a vádlott csődöt kért maga ellen, a kérvényt Diínitrijevics irta és Dimitrijevicset kérte csődtömeggondnoknak. A csődtömeggondnok azonban nem teljesítette ígéreteit, mindössze egyszer adott háromezer dinárt, Fiilöpöt az ö feljelentésére tartóztatták le és irodájában az utóbbi időben többször nem is fogadta. Emiatt nagyon elkeseredett és feljelentést akart tenni az ügyvédi kamaránál és — védekezése szerint — ezért jött be Szuböticára. Közben előbb még beszélni akart Dimitrijeviccsel és a beszélgetés végén úgy vette észre, hogy Dimitrijevics guuyosan mosolyog. Emiatt rendkívül felhevillt és különben is három deci pálinkát ivott, úgy hogy teljesen beszámíthatatlan állapotban est fekedett. A vádlott védekezésével szemben a biróság megállapította, hogy Dimitrijevics nem tehetett ilyen ígéretet, mert tudnia kellett, hogy ezek törvényellenesek és a felelősség öt terhelte vol na. A csődöt nem Rácz, hanem Kislinder kérésére nyitották, aki mar április 7-én beadta a csődkérvényt. Rácz kérvénye nem' jöhetett már tekintetbe, ezt bizonyítja Havas Emjl vallomása is, amely szerint a csőd elkerülhetetlen volt. A könyvszakértők is megállapították, hogy Rácz vagyoni állapota passziv volt. A vádlott olyan követelésekkel állt elő Dimitrijevicsnek, amelyek teljesíthetetlenek voltak. A csődválasztmány tagjainak vallomása szerint a csődtömeggondnok mindenben szabályszerűen járt el és dr. Boschánnak kötelessége volt a feljelentést Rácz ellen megtenni. Az ölési szándék A vádlott azzal védekezik — mondja az ítélet indokolása — hogy nem volt szándéka Dimitrijevicset megölni, hanem csak emberi belátásra akarta bifni. A biróság ezzel szemben azt látja, hogy Rácz meg akarta ölni Dimitrijevicset, mert különben nem tett volna öt lövést és nem lőtt volna még akkor is, amikor már Dimitrijevics a földre esett. Ijesztésből elég lett volna a levegőbe lőni, nem kéllett volna egyenesen Dimitrijevicsre irányítani a revolver csővét. Rácz kijelentése, hogy »nekem elég volt«, arra enged következtetni, hogy azt hitte, meg is ölte Dimitrijevicset. Ugyancsak emellett szól, hogy pontosan-tudta, hogy még egy golyó van a fegyver csővében. Ezt bizonyítja Momirovics főkapitányhelyettes előtt tett kijelentése >is. Mindezeket összevéve az emberölési szándékot kétségtelenül meg lehet állapítani. A vádlottnak az a védekezése, hogy három deci pálinkát ivott, nem jelenti azt, hogy beszámíthatatlan volt. mert ez a mennyiség olyan embernél, aki rendszeresen iszik, nem okoz beszámíthatatlan részegséget Ezt egyébként igazolja az is, hogy tudta pontosan, hogy van még egy golyója. A fegyver Az indokolás ezután azzal foglalkozik, hogy a fegyver alkalmas volt-e emberölésre és miután megállapítja, hogy Bata fegyverszakértö szerint öt lépésről ki lehetett vele emberéletet oltani. részletesen fejtegeti hogy a törvény az emberölési szándék kritériumánál nem Hamis könyvelés Az indokolás többi- része a hamis bukási váddal foglalkozik és először a hitelezők rovására felvett és elköltött pénzekre terjed ki. Megállapítja, hogy még akkor is, ha elfogadják Jablonszki könyvelőnek azt a vallomását, hogy munkások fizetésére és más célokra fordítottak bizonyos összegeket, fennmarad 364.000 dinár, amelyről a vádlott egyáltalán nem tudott számot adni. Ezt megtartotta magának a hitelezők megkárosításával. A csalási szándék már abból is nyilvánvaló, hogy az 1925. évi mérleg már hamis veit, mert abba törvényellenesen nem vezették be Fülöp Zoltán követelését és nem írták le a zagrebi Osztojicsics Marján cégnéi elvesztett kétszázezer dinárt. Rácz már ekkor fizetésképtelen volt. A Fülöp Zoltánnak adott pénzekre vonatkozóan a biróság nem bocsátkozott annak a taglalásába, hogy a szerződés érvényes volt-e, vagy nem, csak azt kívánta megállapítani, hogy amikor Fiilöp ezeket a pénzeket felvette, illetve követelését a könyvekben javára Írták, Nyilatkozat Tudomásunkra iütött, hogv az utóbbi időben cégünkről a legkülönbözőbb hírek keringenek. amelveknek eleinte semmi jelentőséget nem tulajdonítottunk, de minthogy azt látjuk, hogv ezek a hirek nem némulnak el. sőt mindinkább jobban és iobban elterjednek, a nyilvánosság előtt kötelességünknek tartiuk a következőket kijelenteni: Kötelezzük magunkat, hogv mindenkinek 100.000. szóval százezer dinár készDénzlutalmat Űzetünk ki. aki bebizonyítja. hogv 1. bennünket valamelyik hitelezőnk megbízásából akár itteni, akár külföldi ügyvéd fizetésre felszólított. 2. hogv cégünk ellen, akár külföldi, akár belföldi bíróságnál valamelyik esedékes tétéi megfizetésére lépéseket tettek folyamatba. 3. hogv mi hitelezőinkkel, akár közvetlenül. akár közvetítő utján fizetési halasztást (moratóriumot) kértünk. 4. hogv mi valamelyik hitelezőnktől bármilyen címen engedményt kértünk. vagy kísérletet tettünk abban az irányban, hogv hitelezőinkkel vagy akár egy hitelezővel is kiegyezésről tárgyaljunk. Fentiek bebizonyítására hajlandók vagyunk mindenkinek, aki esedékes követelésével nálunk jelentkezik, pénztárunknál a követelés összegét bármikor telies összegében kifizetni. Ezvutta! kijelentjük, hogv amennyiben ezek a tendenciózus hirek ielen nyilatkozat után sem némulnak el. kénytelenek leszünk az ellen, aki merészeli 73 év óta fennálló cégünk csorbítatlan hírnevét továbbra is támadni, büntetőbírósági eliárást inditani. BRAĆA FRANK. ZAGREB kívánja meg, hogy az eszköz abszolúte alkalmas legyén emberölésre, hanem elég, ha az relative, bizonyos körülmények között alkalmas. Bár igaz az, hogy a vádlott azza: a szándékkal jött Szuböticára, hogy megölje Dimitrijevicset és igaz, hogy elkészített fegyverrel várt rá, mifidamellett a bíróság nem állapíthatta meg szándékában az előre megfontoltságot. A csőd az anyagi összeomlás és az alkohol túlzott mértékben való fogyasztása olyan lelkiállapotot idéztek elő, amelyben a hidegvérrel való előkészület, amely az előre megfontoltság legfőbb kritériu ma, teljesen ki volt zárva. Igaz ugyan, hogy Risztics Bozsidárnak egy hónap előtt kijelentette, hogy végezni fog Dimitrijeviccsel, azonban a biróság úgy látta, hogy erről az elhatározásáról később letett, mert azóta többször meglátogatta Dimitrijevicset és az irodában a!U kalorn lett volna szándékát végrehajtani. Ezek szerint a biróság úgy látja, hogy; amikor tettét elhatározta, nem volt teljes lelki nyugalma, bár nem volt annyira sem korlátozva elhatározó képességében, hogy büntető jogi felelősséggel ne tartoznék, hiszen az orvosszakértök véleménye szerint teljesen épelméjű. — hamis bukás Rácz már fizetésképtelen volt, sót mar csődkérvényt is nyújtottak be ellene és így vejét a többi hitelezők rovására és abból a célból, bogy azokat megkárosítsa, előnyben részestiette. Ugyancsak ezzel kapcsolatban megái-: lapítja az Ítélet indokolása, hogy a könyveket szándékosan rosszul vezették. Részleges felmentés Ezután azokkal a vádpontokkal foglalkozik az indokolás, amelyekben a biróság a bűnösséget nem állapította meg. így bebizonyitottnak vette a bíróság, hogy Csehszlovákiába szállítottak húsz vagon lisztet, azonban nem nyert bizonyítást, hogy ennek a vételárát Rácz megkapta és elrejtette a hitelezők elől. A vádirat 5., 6. és 7-ik pontját illetően aira az álláspontra helyezkedik a bíróság, hogy itt nem történt csalás, mert: úgy a Bosnyák Iparbank, mint a sz«boticai Közgazdasági Bank Rácz folyószámlájának a terhére irták a devizakölcsönböl íenmaradt tartozást, míg a
