Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-21 / 108. szám
10. oldal. nÁCSMEGYEI NÁPLÖ 1027. április 2l. Légiközlekedés lesz Beograd és Zagreb között Subotica-Novisad-Bsograd-Szarajevo- Split vonalonisterveznsk repülőjáratot A Eégiközlekedési Társulat Beogradban megnyitotta a részvényjegyzéseket, mixel az állaimnál kedvező szerződést kötött és ezáltal a társulati részvények rentabilitását biztosította. Az állammal kötött szerződés szerint az évi szubvenció teljesen fedezi a közlekedési, biztosítási ésl amortizációs költségeket, úgy bogv a légicsomag-, posta- és személyszállítási di.i megmarad tiszta jövedelemnek. A Eégiközlekedési Társulat egy részvénye kétszázötven dinárba kerül és két részletben is befizethető. Alapitótag az leltet, aki legkevesebb tiz részvényt vásárolt, az igazgatóságba pedig csak azok választhatók meg. akiknek legkevesebb száz részvényük van. A társulat működése ötven évben van megállapítva. Az alaptőke itat millió dinárt tesz ki, amelyre huszonnégyezer névreszóló kétszázötven dinár névértékű részvényt boesájtottak ki. A részvényjegyzéseket nemrégen beszüntették és a szubvenció kérdésében a szervezőbizottság tárgyalásokat folytatott az állammal, amelyek eredményre vezettek és a részvényjegyzéseket most megújították. A társulat vezetősége nugv ambícióval kezdett hozzá a szervezéshez, mert az állammal kötött szerződés • értelmében a légi közlekedést a Beograd—zagrebi vonalon június 25-ig meg kell kezdeni, különben a szerződés hatályát veszti. A ! észvény jegy zések már nagyban folynak és remény van rá. hogy az első légiposta és személyszállítás Jugoszláviában már Június elsején megindul, figyelőre csak Beograd—Zagreb között lesz légiforgalom. azután a Sziámiién Noviszad— Beograd Szarajevó- Split-vonalon fognak jobbára teherárn forgalmat lebonyolítani. A szerződés értelmében junius 25-étöl a Beograd zagrebi vonalon évente négyszáz légiiitat kell megtenni. Az állam kilométerenként huszonhat dinár szubvenciót hiztositott a társulatnak, ami egy évben négy és fél millió dinárt tesz ki. A társulat azonkívül a légi állomásokat ingyen élvezi, hangárokat, irodát, javítóműhelyt, autógarázst, benzin-rezervoárt, raktárakat és ingyen telefont kap. Az összes alkatrésze behozatala vámmentes. \ kormány elvben hozzájárult ahhoz. hogy a társulatnak kizárólagos joga van a jelzett légi vonalon a személy-, teher- és postaszállitásra. A társulat részvényeit mint állami értékpapírokat kezelik és kaució és letétként az állami pénztáraknál is elfogadják. ■II.B.W —-------------------Bonyodalom a Vojvod na Bánit adója körül liléié.ítél *n szemé y vet'e át az adóvéyzés' A Vojvodina Banknak, mely ellen két év óta kényszeregyezségi eljárás vau folyamatban, most érdekes adóügyi konfliktusa támadt. A noviszadi ndókivetöbizottságok 1925- ben megállapították a Vojvodina Bank adóit és erről a noviszadi tartományi pénzügy igazgatóság végzésben értesítette a Vojvodina Bankot, mely épp abban az időben kényszeregyezségi eljárást kért maga ellen. Abban a nagy zűrzavarban. amely a kényszeregyezségi eljárás elrendelésének első napjaiban a banknál uralkodott, a végzést a kézbesítő egy Heitzinann nevű hivatalnok adta át, aki bár nem volt cégjegyzésre feljogosítva és Így nem volt illetékes hatósági iratokat a bank részére átvenni, a pénzügyigazgatósági végzést mégis átvette, felcdékeuységből Íróasztalába tette és ott felejtette. Hónapokkal utóbb a pénzügy-igazgatóság kereste a bankon a be nem fizetett adókat, amelyekre a banknak Kralj Petar-uccában levő házára betábláztatta magát. A bank azonban kijelentette, hogy adófizetésre már azért sem kerülhet sor. mert még nem is kapták meg az adók megállapításáról szóló végzését sem. A pénzügyigazgatóság kutatni kezdett és megállapította, hogy a végzést Heitzinann vette át. A bank ezzel szemben azt vitatta, hogy az igazgatóság sohasem kapta meg a végzést és Heitzmann a végzés átvételére nem volt jogosítva, miért is feiebbezést adott be a pénzügyminiszterhez, amelyben a tényállás ismertetése mellett arra kérte a minisztériumot, hogy semmisítsék meg az első kikézbesítést és rendelje el a végzésnek illetékes személyek kezeihez való kikézbesitést. hogy »ezáltal a bank viszszakapja felfolyamodási jogát. A pénzügyminiszter helyt adott a bank kérelmének és a feiebbezést a noviszadi pénzügyigazgatósásnál a részvénytársaságok részére működő felszólamlást bizottsághoz tette át., azzal, hogy saját hatáskörében döntsön. A fclszólamlási bizottság Beljaaszki Bózsó inspektor elnökletével megtartott ülésen szenvedélyes és hosszas vita után ! helyadott a bank felebbezésének és elrcnj delié, hogy az adóvégzés újból kézbesi! tessék ki. A bank az adóvégzést tncg- I íelebbezte és az iratok felkerültek a köziigazgatási bírósághoz, mely kérdést itt- I tézett a fclszólamlási bizottságihoz, hogy milyen alapon járt el újólag és miképpen ! szólt a határozata. A fclszólamlási bizottság újabb ülésre . ült össze és elhatározta. Iiogv tudatja a I közigazgatási bírósággal, hogy a pénzj ügyminiszter utasítására járt el. A Vojvodina Bank hitelezői türelmetlenül várják, a közigazgatás? bíróság, döntését, mert a banknak a Krali Petar-uccai I házára több millió dinár összegű adó- I hátralék van betáblázva és mert a bank I nak az utóbbi években állandó vesztesé- I gél voltak, a bank reméli, hogy t köz- I igazgatási bíróság leszállítja n kivetett 1 adókat és tehermentesíti a házat, amely azután a hitelezők kielégítésére fog szol- i gáltti. Hitelválság Sok a kéni}szereryefség, kev s az ui alapiiá Becsből jelentik: Az osztrák gazdasági köröket élénken f( gl.ilknztatja, hogy a csődök és kényszeregvezségek statisztikájának tükrében a hitelválság még mindig igen súlyosnak látszik. Amig ugyanis 1923-ban az utolsó inflációs esztendőben egész Ausztria területén a csődök száma mindössze csak 93 volt, addig ettől az időtől fogva a csődök és kényszeregyezségek száma állandóan emelkedett. Így 1524-ben a psödök száma 552-re növekedett. 1925-ben 692 vo't és az elmiüt esztendőben tovább emelkedett 714-rc. Ugyanez a helyzet a kényszeregyezségi statisztikában. Négy év előtt, 1923-ban csak 349 esetben rendelték el a bíróságok a esőJönkiviili egyezségi eljárást, Ezzel szemben 1924-ben a kényszeregyezségek száma már 3230-ra ugrott és a következő években igen kismértékű visszaesés észlelhető csupán. Ugyanis 1924-ben a kényszeregyezségek száma 3098, tavaly pedig már csak 2752 volt. Szakkörök szerint a csődök és kényszeregyezségek ugyan általában viszszatükrf'ztctik az üzleti helyzetet, mégis csak akkor aggodalomkeltők, ha a hitelválságba .ütött és kényszerliquidációnt kerülő cégek száma nincsen ahányban az tt.i üzleti alapításokkal Ha az osztrák hitelválságot ebből a szempontból vizsgáljuk, megállapítható, hogy az ti; alapítások alatta maradnak a hitelválságba jutott cégek számának és igv ;i csödstatisztika valóban az általános gazdasági depressziót igazolja. A ren(t'kezésre álló statisztikák szerint ugyanis, amíg 1923-ban Ausztriában 4217 uj a’apitás történt, már 1924-ben az ni alapítások száma 3382-re, 1925-ben 2654-re és 1926-ban 2610-re apadt. Amig tehát a hitelválságba jutott cégek száma évrői-évre emelkedett, addig az uj alapítások száma minden évben kisebb lett. Ha az utolsó három esztendő mérlegét nézzük amikor az infláció már megszűnt, a valuta pedig stabilizálódott, , azt látjuk, hogy 10.968 csőddel és kény- I sZercgyezséggel szemben az uj alapitá- i sok száma mindössze 8648. hoz 126.926. a bánáti rész pedig 3 253.626 dinárral árulnának hozzá. Ha a megterhelést \esszük ügye! lembe, akkor azt tapasztaljuk, hogy át! lag egy lakos a szerbiai részen állami ! és tartományi adóban 42K dinárt, a I Bánátban 62h dinárt fizet. Hithez még ! hozzá kel! számítani a Bánátban a I rendkívüli és különleges adónemeket. : mint amilyenek a hadinyereség adó. az I általános vagyonadó és a nagy község? i pótadó, Snn 500—2000 százalék közöt ; xáltakozik így j a szerbiai részen egy lakos 42.50 dinár adójával szett ben a Bánátban átlag egy lakos 500—600 dinár adó alá esik. — Ez az adóteher a Bánságban teljcs{ -éggel elviselhetetlen Br Margón Vl.ulim r nagyszabású be- I széde a tartományi képviselőkre nagy j itatást tett I Georgievics Jóca Vrsac város demokrata képviselőié ugyancsak azt mutatta ki. hogy a bánáti rész sokkal súlyosabb terheket kénytelen elviselni, mint a volt -zerbiai része a tartománynak és követelte ennek az aránytalanságnak ' orvoslását A költségvetéssel szemben különvéleményt jelentett be és az ellenzék nevében benyújtott egy tervezetet, ami azonban nem mutatott lényeges eltérést a pénzügyi bizottság által elfogadott költségvetési tervezettel szemben. További beszédében pedig kritika tárgyává i tette a tartomány-gyűlés politikáját. Dr Kétezer Gyula ügyvéd vrsaci német képviselő német nyelven másfélórás beszédében tette meg észrevételeit a költségvetés tervezetével szemben Hosszas vita után a szerbiai képviselők is belátták, hogy a bánáti lakosság által viselt terhek elviselhetetlenek és kompromisszum jött létre, amelynek alapján a tartomány gyűlés tizennyolc szavazattal It ellenében megszavazta kisebb mód ősit ásókkal a pénzügyi bizottság által elfogadott költségvetést és a tartományi pótadót a bánáti részen 63, a szerbiai részen 147.75 százalékban állapította meg és elhatározta, hogy a szerbiai részen a vitás 153 százalékos volt állami pótadót is alapul veszik a tartományi pótadó ki- I vetésénél. Törölték a költségvetésből többek között a tartományi takarékpénztár alapi- I tásúra előirányzott egy millió dináros és I a mezőgazdasági kiállítás eéljaira felvett I két milliós kiadási tételeket. Átveszik a vármegyei tiszt-A vajdaság! a dómizériák a S>usi •’me. ék íartománygyülés eíő.t J)r. Hlarjfán V|;>d mir i ary beszéde a bán síi lakó - sá't i \ is»* het' t en a ómegtí* béléséről. — A tartomáayi pótadó a ’> náti részen 3, a szerbiai r - exen 147.75 szíza ék lesz Vrsacról jelentik: A Duna-mc"éki (ármány sy ülés három napi vita után megszavazta a tartomány kö'tségvcté.sét. A gyűlésen Kákics Sz'avka elnökölt, a költségvetési tervezet előadója pedig dr. Kun Perelte ügyvéd belacrkvai német nemzeti párti képxiselő volt. Dr. Kun nagyszabású beszéd keretében terjesztette elő a pénzügyi bizottság áltai módosított költségvetés tervezetet és kérte a tartoináuygxüléstől annak elfogadását A tartomány-gyűlés ezután részleteiben bocsátotta vita alá a tervezetet és három napi vita után a költségvetést a következőképen állapította meg: Kiadás 11,242.320 dinár, bevétel -11.264.644.84 dinár. Ezek szerint 21.724.84 dinár többlet mutatkozik, ami a behajthatatlan követelések fedezetére szolgál. Ebből a bánáti részen 63% pótadót állapítottak meg. ami 4.220.240 dinár adóalap után 2.215.626.49 dinár, a volt szmederovoi kerület 1 297.450.92 dinár adóalap után 145.75 százalékos pótadó elméit egymillió 576.315.06 dinár, a volt beogradi kerületből átcsatolt rész pedig 777,255.06 dinár után 145.78 százalékos pótadó tejében 944.235.48 dinárt fizet. Összesen tehát pótadóból 4. 736.277.03 dinár bevételre számíthatnak. A szerbiai tartományi képviselők kifogásolták. hogy a 153 14 százalékos úgynevezett állami pótadót vegyék a kivetésnél alapul és ebben a tárgyban a pénztigymhiiszterhez fordultak felvilágosításért. Dr. Margón Vladimir a tartományi bizottság elnöke statisztikai adatokkal alaposan alátámasztott beszédében kimutatta, hogy szerbiai részt terhelő adó amely adóalap 2,047.006.98 dinár, ezután a 15314 száza’ékos állami pótadó 3 184.673.71 dinár, összesen tehát öt millió 259.379.07 dinár az állatni adóalap és igy a bánáti és szerbiai adóalap 9.479.620 73 dinárt tesz ki. A szerbiai képv'se'ők kifogásolták a 153.'4 százalékos állami pótadónak jogosultságát és ennek mint adóalapnak a kikapcsolását követelték Ezáltal azonban az adóalap nem 9)4, hanem 6K millió volna s igy az armigy is túlterhelt Bánátban a pótadó nem 6.3. hanem 89 százalék kellene hogy legyen Elviselhetetlen a bánáti lakosság megterhelése- Ha az összes szükségleteket három részre osztjuk fel — mondotta dr. Margan Vladimír — akkor a következő megállapításra jutunk: Kiadás, közös kiadási tételek 3,373.215 dinár, tisztán a volt szerbiai rész szükségletei 4,647./05 dinár, a Bánáté pedig 3.422.000 dinár. Ezzel szemben a közös fedezet 55.0001 dinár, a szerbiai rész fedezete 4.774.642 dinár 20 para. a bánáti részé pedig 6,675.626.49 dinár. Ezek szerint tehát a a szerbiai részek a közös kiadásokvisefök nagy ré-szét A tartománygynilés a költségvetési x-ita befejezte után a tisztviselők szolgálati szabályzatát állapította meg, azonkívül a tisztviselők fizetési, nyugdíj és fegyelmi szabályzatát tárgyalta le. A tisztviselők alkalmazását kvalifikációhoz kötik és szolgálati szabályzatuk nagy részben megfelel az állatni tisztviselők szabályzatának. A fizetéseket azonban az állami tisztviselők fizetésénél jóx'tsl magasabban állapították meg. A következő állások betöltését határozták el: 3 referens. 1 pénzügy-igazgató. 2 számvevő. 2 ellenőr. 1 pénztáritok, 1 főmérnök. I mérnök, 2 rajzoló, 3 Írnok, 4 kezelő és a megfelelő segédszemélyzet. Elhatározták hogy a volt Torontál vám egye tisztviselőinek legnanagyobb részét a lehetőséghez képest átveszik. Megválasztották ezután a tisztviselők egy részét Bánáti i eszröl referensek lettek Petrov Száva es Radojsevics Dusán Pénzügyigazgato pedig Toáorovics lován lett Becsherekcn marad az árvaszék Elhatározta ezenkívül a tartománygyűlés, hogy az 1877 XX törvénycikk értelmében az árvaszék továbbra is Becskereken marad, ezenkívül egy árvaszéki delegációt állítanak fel Vrsacoit, melynek elnöke Margan Vladimir lett. Saját é-r éltében mielőtt U Á 8> 3 O T vásárol kérj n ajánlatot Leipnik Testvérektő Hol az Összes alkafrés/e- is kaphatók. 274 Tereziiina ul. 5. Népkörrel szemben
