Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-21 / 108. szám
1927. április 21. BÁCSMEGYET NAPLÓ Augusztusban lesz a vrbászi kiállítás Tizenkilenc ipartestület értekezlete Vrbászon — A noviszádi kamara teljes erejéből támogatja a vrbászi kiállítást — Segédek és tanoncok munkáját állítják ki A novivrbászi ipartestület helyiségeiben értekezletet tartottak a noviszádi kereskedelmi kamara területén levő ipartestületek, amelyek közül tizenkilenc ipartestület delegátussal képviseltette magát. Jelen voltak a novivrbászi, szuboticai, noviszádi, kulai, torzsai, szombori, filipovoi' karavukovoi, odzsaci-i, bresztovaci, szrbobrani, sztaramoravicai, túrjai, crvenkai, malidjosi, topoiai, kucurai, sztaribecscji és szekicsi ipartestületek kiküldöttei, azonkívül a noviszádi kereskedelmi és iparkamara részéről dr. Koszics Mirkó egyetemi tanár, kamarai főtitkár és dr. Mirkovics Mijó kamarai titkár. Az értekezlet korelnökké Weisz Sámuel vrbaszi kereskedőt választotta meg. Schmidt Fiilöp vrbászi építési vállalkozó, aki az 1925. évben rendezett nagysikerű vrbászi kiállításnak igazgatója és tervezője volt, hosszabb beszédben foglalkozott a rendezendő kiállítás nagy jelentőségével, amelynek tanoiic- és segédkiállitás jelleget kívánnak adni. Méltatta a tanoncszakiskolák fontosságát és a tanoncképzés jelentőségét, majd rátért a kiállításra és Vrbászt jelölte meg, mint arra legalkalmasabb helyet, mert egyfelől központi fekvése erre alkalmassá teszik, másfelől az 1925. évi kiállítás sikere biztosítékot Ígér az ezidci kiállítás sikeres rendezésére. A kamara is Vrbászt jelölte meg a kiállítás helyéül, mert Vrbász iparossága rendezte az utóbbi évek legsikerültebb kiállítását. A vrbászi ipartestület, amelynek Schmidt Fiilöp az einöke, a kiállításon helypénzeket nem akar szedni, mert a kiállítást kizárólag erkölcsi siker érdekében kívánja megrendezni és önzetlenül vállalja a rendezéssel járó nagy munkát. Dr. Koszics Mirkó előbb szerb, majd német nyelven hosszabb, nagy érdeklődéssel hallgatott beszédben méltatta a három év előtti vrbászi kiállítás sikerét és kijelentette, hogy a kamara bizalommai ruházza a vrbásziakra az idei kiállítás rendezésének feladatát. Foglalkozott az uj ipartörvénnyel, annak a tanoueokra vonatkozó intézkedéseivel, melyek szerint tanoncokat csak tizennégyéves koruktól lehet alkalmazni. Minthogy igen sok iskolástiu már tízéves korában elhagyja az iskolát, ezek legtöbbje tizennégyéves korukig, amig tanoncok lehetnek, felügyelet nélkül maradnak és a. legtöbb esetben a mesterek rossz fiukat kapnak tanoncokul, ami nagyon megnehezíti a mesterek helyzetét. A kamara azon lesz, hogy tanoncokul ismét tízéves fiuk legyenek alkalmazhatók. Beszédében rátért dr. Koszics az adókérdésekre, különösen az iparosságot súlyosan terhelő községi pótadók nagyságára, amelyek a legtöbbször elviselhetetlenek. Vannak községek, ahol az iparosság az összpótadók egy tizedét fizeti. Az országos Iparbank kihitelezéseiről szólva ismerteti a kamara felterjesztését a Narodna Banka igazgatóságához. amelyben a kisiparosok részére eddig kiutalt hitelek nemcsak további engedélyezését, de a kontingens felemelését kérte, mert az országos Iparbank 10 % kamatot kér a kötcsöntvevő kisiparosoktól. míg a Narodna Banka 6 %-os kölcsönöket engedélyez. A vrbászi tanonc és scgédkiállitásnak főleg nevelő célja van, mert a mester a tulajdonkénem kiállító és a tanonc vagy a segéd sikere a mester érdeme. A kamara úgy a sajátjából,' mint a tartománytól, nemkülönben a kormánytól anyagi támogatást fog kieszközölni a kiállítás számára. Reméli, hogy a kiállítás a kisiparra termékenyitőleg fog hatni. Be kell bizonyítani, hogy a Vajdaság iparossága rátermett, akkor könnyebb lesz a kormánytól a Vajdaság részére könyuyitéseket elérni. Dr. Mirkovics Mijó kamarai titkár magyarázta meg azután a legközelebbi tennivalókat. Megígérte, hogy a kamarát cl fog járni a féláru vasúti jegy, nemkülönben a kedvezményes fuvarköltségek és a kiállítás anyagi támogatása érdekében. Schmidt Füiöp magyarnyelvű felszólalása után valamennyi megjelent delegátus csatlakozott ahhoz a javaslathoz, Becskerekről jelentik: Emlékezetes még az a nagy izgalom és nyugtalanság, amelyet a múlt éven a negyedik osztályú kereseti adókivetés a becSkereki magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak körében okozott. A tisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak adóját ugyanis a múlt év folyamán vetették ki Becskereken visszamenőleg 1923, 1924, 1925 és 1926 évekre és az adókivető bizottság olyan magas öszszegben állapította meg az alkalmazottak adóját, hogy fizetésüknek negyvenhatvan, sőt hetven százalékát’ is adóba kellett volna befizetniük. Ez a tulmagas megadóztatás rendkívül elkeserítette az érdekelt magánalkalmazottakat, akik gyűléseken és értekezleteken tiltakoztak -az adókivetés túlzott volta ellen. Az adókivetést természetesen csaknem valamennyien megfelebbezték és ezrével érkeztek be Berlinből jelentik: Az Universum Film A.-G. rövidített és ismertebb néven: UFA reorganizálása a néniét birodalom legújabb hatalmas szenzációja, még pedig nemcsak művészeti és közgazdasági, hanem első sorban politikai vonatkozásai miatt. Az egész világ mözifátogató közönsége ismeri Európa eine legnagyobb film- és mozi koncérajét. amely Berlinben több óriási műteremmel és laboratóriummal, egy csomó mozi-palotával és saját film-napilappal rendelkezik. A német vidéki városokban mintegy ötszáz mozi tartozik az UFA érdekkörébe, amely az utolsó években külföldön is terjeszkedni kezdett, filmkölcsönző vállalatokat létesített Európa és Amerika összes fővárosaiban, mozikat vásárolt Becsben és Budapesten is. Ez az amerikai méretű terjeszkedés azonban felőrölte az UFA financiális erejét és ha két év előtt a birodalmi bank nem siet segítségére és nem veszi át a részvénytöbbséget, az. UFA menthetetlenül összeomlott volna. Az UFA csődje azonban nemcsak a német filmipar pusztulásával lett volna . egyenlő,-de nemzetgazdasági szempontból is felmérhetetlen vesztességet jelentett volna. Ezért vállalta magára a birodalmi bank az UFA finanszírozását mindaddig, amig nem jelentkezik megfelelő anyagi cszr I közökkel rendelkező vevő. Ez most bekövetkezett: uz UFA rész: vénytöbbségét tizenötmillió aranymárka ) befektetéssel Hugenberg német nemzeti I párti képviselő csopdrtja megvásárolta I és igy az UFA a Hugenberg-koricern í kereteibe került. i Ki az a Hugenbcrg? Erre a kérdésre érdemes bővebben válaszolni, mivel az erősen konzervatív, sőt monarchista j német nemzeti párt eme egyszerű képj viselő-tagja ma a német közvélemény 1 legnagyobb irányitó gyárának feje és hogy a kiállítást augusztusban Vrbászon rendezzék meg. Ezután pedig hattagú állandó választmányt alakítottak Szimin Koszta (Noviszad), Schmidt Fülöp (Vrbász), Vukovics Géza (Szubotica), Jozies Jakab (Szombor), Eschpuch Ferenc (Odzsaci) és Szigeti János (Topola) delegátusokból, amely bizottságot a tizennégy napon belül minden ipartestület által a nagybizottságba delegálandó küldöttek közül további hat taggal egészítik ki. Az állandó választmány nyomban megkezdette működését sághoz. A negyedik osztályú kereseti adófelszölamlási bizottsága most kezdte meg működését Becskereken Eremin Ozren becskereki kerületi pénzügyigazgató elnöklete alatt és megkezdte a magánalkalmazottak nagyszámú felszólamlásának tárgyalását. A felszólamlási bizottságban emberséges és belátó szellem uralkodik, amennyiben az eddig letárgyalt felszólamlásoknak kivétel nélkül helyt adtak és a kivetett adóösszegeket leszállították. A felszólamlási bizottság belátta, hogy az adókivetés mennyire túlzott volt és a magántisztviselőket milyen elviselhetetlenül sújtotta és az eddigi esetekben az eredetileg megállapított adóöszszegeket hetven-nyolcvan százalékkal szállította le. A felszólamlási bizottság munkája nagy megnyugvást keltett a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak körében. olyan hatalom felett rendelkezik, hogy több Ízben már komolyan szóba került neve a kancellári állás betöltésénél. Az alig ötvenéves Hugenberg néhány év előtt még az esseni Kruppmiivek igazgatója volt, ahol számtalanszor bizonyítékát szolgáltatta a páratlan szervezési képességeinek. A német nagyipar ezért benne látta azt a férfiút, aki a legalkalmasabb a konzervatív politikai és gazdasági propaganda megszervezésére. Hugenberg kilépett a Krupp-müvektő! és a rendelkezésekre bocsátott hatalmas összegekkel lapokat és nyomdákat vásárolt. Hosszadalmas lenne a Hungenberg-koncern kialakulásának részleteit ismertetni annak el’enére, hogy Hungenberg néhány rövid év alatt lett a leghatalmasabb sajtó- és immár íilm-törszt ura. Ma ugyanis Hilgenberg vagy ötven óriási nyomda és mintegy százötven napilap ura a birodalom területén. Berlinben a Schel-Verlag lapjai hirdetik naponta Hugenberg véleményét minden politikai, gazdasági és kulturális kérdésben. A Sclierl-Verlag viszont a legolvasottabb napi és hetilapok tulajdonosa. így az ő kiadásában jelenik meg a »Berliner Lokal-Anzeiger«, amely az összes berlini naponta kétszer megjelenő lapok közül a legnagyobb példányszámban jelenik meg és egyedül j apróhirdetési melléklete, amelyet a leg- 1 kisebb betűkből szednek, hétköznap átlag 16, vasárnap 32—40 oldal. Az övé j a »Der Tag« és a fürge, népszerű »Bér- I Huer Nachtausgabe«, ez a gazdagon 11- j lusztrált. színes nyomásban megjelenő 1 esti kolportázs-lap. A Sclierl-Verlag j adja ki a birodalom legelterjedtebb he- j tilapjait, a »Die Woche«-! és a »Gartenlaubet«, ezeken kívül azonban még egy csomó más hetilap is a Scherl-Verlag tulajdona, hogy csak az ismertebbeket j említsük: a »Der Montag« cimü hétfői '■ Leszállítják a tisztviselők adóját Becskereken A felszólamlási bizottság hetven-nyolcvan százalékkal szállítja Se a negyedosztály?5 kereseti adót a felszólamlások a pénzügyigazgató-Hugenberg: Németország uj császára R Scherl, az Rla, a LUipro és ez UFR egy kézben — Hogyan alakult ki a egnagyobb európai újság és filmkancern II. oldal.* újság és a »Sport im Bild«, valamint »Scherls Magazin« cimü revük. Wirschaftsorganisation der Provinzpresse, röviden Wipro cinien Hugenberg holding-társaságot alapított és ennek segítségével összevásárolta a birodalom többi nagy városainak vezető orgánumait, közöttük olyan hatalmas lapokat, mint a »Leipziger Neueste Nachrichten«, a »Münchner Neueste Nachrichtenét, a a »Frankfurter Nachrichten«-t. valamint a vezető hamburgi, drezdai, boroszilói és más városbeli napilapokat a hozzájuk tartozó nyomdákkal együtt. A hatalmas lapkoncern számára több, mint harminc saját távirati irodát, kőnyomatost és fotoriport-matrica vállalatot tart fenn Hugenberg és ebben ai monstre-koncernben az a legérdekesebb, hogy mindegyik vállalkozása üzletileg is sikeres, vagyis aktiv. Amint szerkesztőségileg, úgy kiadóhivataliiag is függetlenítette lapjait Hugenberg az idegen befolyástól. Összevásárolt egy csomó reklám-vállalatot és hirdetési irodát és ezeket ALA Anzeigen A.-G. néven fuzionáltatta. Az ALA ma a birodalom legnagyobb hirdetési vállalata., Berlinben saját palotája és több nyílt üzlete van, vidéken pedig körülbelül százötven városban rendelkezik saját fiókokkal. Az ALA magábanvéve is kitűnő üzlet, hiszen a német ipar csak •az ALA-n keresztül hirdet. Ennek következtében az ALA az. utolsó években a szomszédos országokban is terjeszkedett, megvásárolta a legelőkelőbb bécsi hirdetési válalat, az österreichische Anzeiger Gesellschaft, röviden Ö. A. G. részvénytöbbségét és szerződéses viszonyt létesített Svájc legnagyobb nyomdai és hirdetési vállalatával, a zürichi , Orell-Fiissli céggel, amely, amint ismeretes, évekig a magyar bankjegyeket is nyomta, majd a magyar nemzeti bank számára felépítette és berendezte a budapesti bankjegy-nyomdát. Ebbe a hatalmas koncernbe illeszkedett most be az UFA és az egész birodalom közvéleménye élénk érdeklődéssel néz az immár szintén konzervatív célok szolgálatába állított UFA uj fejlődési lehetőségei elé. I T Mi Illetékmentesek a szubotical Lloyd beadványai. A szuboticai Lloyd még a múlt évben kérte a pénzügyminisztert, hogy az egyesület beadványait mentse fel az illetéklerovás kötelezettsége alól. A pénzügyminisztérium adóvezérigazgatósági osztálya, most értesítette a Lloydot. hogy a miniszter helyt adott, a kérelemnek és megengedte, hogy a Lloyd a jövőben az állami hatóságokhoz illetékmentiscn terjeszthesse be kérvényeit és beadványait. jelentkezés a Szamobcr—szamoboii második nemzetközi autókörversenyre.' Az SHS királyság‘autóklubja 1927 május 2’2-ikén .nemzetközi verseny- és sportautóversenyt rendez a Szamobor— Plesivica — Jaska—Rakovpotok—Sveti- Nedelja—Szamobor közötti országúton. Ugyanakkor belföldi túraautók számira ugyanezen a pályán országos verseny lesz. Az egész távolság 46.30 kilométer. Jelentkezni lehet a klub szu■boticai szekciójánál a Lloyd titkári hivatalában. Igazolványok a budapesti mintavásárra. A budapesti nemzetközi mintavásárra, amely április 30-ikáu kezdődik és május 9-éig tart féláru vasúti jegyre jogosító igazolványok a szuboticai Lloyd titkári hivatalában kaphatók. Az igazolványok ára 40 dinár. Az utazási igazolványokkal kapcsolatban a budapesti szerb-horvát-szlovén királyi kereskedelmi képviselet értesítette a szuboticai Lloydot, hogy tudassa tagjaival, akik részt szándékoznak venni a budapesti mintavásáron, hogy budapesti lakóhelyük címét tudassák a jugoszláv kereskedelmi képviselettel, amely lehetővé teszi a jugoszláviai 'látogatóknak a vásár minél előnyösebb megtekintését és a szükséges információk megszerzését
