Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-03 / 91. szám

'.9 7.április 3. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. dkial. Az uj városi törvény szerint közhivatalnokok nem lehetnek tagjai a városi közgyűlésnek Klicin Predrag noviszadi városi tanácsnok nyilatkozata a bel­ügyminisztérium által elkészített uj városi törvénytervezetről Az uj törvény gyors és egyszerű közigazgatást biztosit Noviszadról jelentik: A BácsmeSvei Napin már nacv körvonalakban kivona­tosan ismertette az u.i városi törvény­­tervezetet. tr.elvnek élőn veit és hiá­nyait illetőleg kérdést intéztünk Klicin Predrag városi tanácsnokhoz, a niaevar és a jelenlegi közigazgatás alapos is­merőiéhez. aki a következőket mon­dotta: — Az ui városi törvénytervezet ál­talánosságban megfelel a városok feiiő­­dési mértékének, a demokratikus és li­berális követelményeknek és ami a leg­fontosabb: syőrs és egyszerit közi v a ­sutast biztosit. Az 1886. évi törvény­cikk kétféle várost ismert: törvényha­tósági ioggal felruházott és rendezett ianácsu városokat. Mindakettö a tanács­rendszeren alamilt (Magistratsverfah­­ren). mig az ni tervezet ezt elei ti és áttér a franciáknál szokásos oolKármts­­terrendszerre (la maire vacv az uevne­­vezett Bürgermeisterverfnhrenl. melvet központi rendszernek is hívnak. Mis a magyar törvény szerint a város végre­hajtó hatalma kollegiális rendszeren ala­pult. addig az uj törvénytervezet az egész végrehajtó hatalmat az elnök ke­zébe leszi te. Bcogrndban vegyes rend­szer van. mert a végrehajtó hatalom a tanács és a polgármester közt oszlik meg. Az u.i törvénytervezet különbséget tesz a városok közt. Az egyik csoport­ba Beograd és Zagreb, mig a másikba a következő hatvannégy város: Ljublja­na. Szarajevó. Split, Valjevő. Vranja. Zajecsár. Kragujevác. Krusevác, Lesz­­kovác Nis, Pozsareváe. Szmedcrevó, Uzsicc. Csacsak. Sabác. Bitoli Pétv, Prizren. Prilep. Prisztina. Szkoplje, Stip, Podgorica. Cetinje, Banjaluka. Bihacs, Mosztár, Travnik, Tuzla. Dubrovnik. Stbenik. Bé fővár: Bród (Száva-mentil. Varasd, Vinkovci. Vukovár, Zetmni Kar­­lovác. Krizscvei. Szr. Mitrovica. Oszi­­jek. Petrinie. Petrovaradin. Pozsega. Seni. Sisak, Szr. Karlovci, Susak Ma­ribor. Ptuj. Cselje, Csakovác, Be'.acrkva, Szubotica, Noviszad, Szombor. Becs­kerek. Kikinda, Vrsac Pancsevó, Szen­állampolgárság elnyerése esetére kilá­tásba helyezi az illetőt a község köte­lékébe felvenni, a tervezet szerint a bel­ügyminiszter á.lajJítja meg — oktroj ut­ján. Ez a rendelkezés sérelmes és olyan módosításra szorul, mely szerint az op­­tdló maga állapíthassa meg, hol akar illetőséggel bírni. — A jelenlegi kiszélesített tanács he­lyébe az úgynevezett városi bizottság lép. amelyet a város szavazattal bíró vtagjai« választanak titkos szavazás ut­ján. A városok választás szempontjából nem lesznek kerületekre osztva, hanem a? egész város egv kerületet képez és egyetlen egységes listára szavaz ame­­!ven nnnvi jelölt szerepel, ahány bizott­sági tag választható. A választásokon azok a »tagok» vesznek részt, akik a választók névjegyzékébe fel vannak vé­ve. E tekintetben a törvénytervezel és a választók névjegyzékéről szóló tör­vény megfelelő intézkedései között el- Unrnonáás van. mert inig a városokról szóló tervezet 5—10 évi helybcnlakás Sátán adja meg az illetőséget, mely ala­pul szolgál a választók névjegyzékébe való felvételre, addig a választók név­jegyzékéről szóló törvénv szerint a vá­lasztók névjegyzékébe felveendő min­den jugoszláv állampolgár, aki hat hó­napig egv városban lakik. Ez a kérdés természetesen még tisztázásra vár. — A választások .különben a Dont­­rendszer alapián mennek végbe. csak abban van lényegesebb eltérés, hogy a városi választásoknál nem lesz »osztó­­szorszám«. hanem az egyes listákra le­adott szavazatokat annyival osztják meg. ahány bizottsági tag kerti! válasz­tásra. BizpM.s^D.;t>yig .„csak ..jwrj^incéven felüli, városi illetőséggel bíró tagök le­hetnék. Er'dlKes'-tiffasa^b I érv felélitek a;-csszeférbetetlenségt -v\B;<>tóe>rvy|pyltés.ü Nem választhatók meg bizottsági taggá a városi tisztviselők, azonltnak az , ál­lami hivataloknak tisztviselői, nui.v hi­vataloknak a városok felett felügyeleti joguk van. továbbá, akik a várossal por­ben állanak, ha a por még nem ért vé­gei. azonkívül a városi iavak bérlői, akik a város szegénvellátásában része­sülnek. csőd alatt állanak, vagy nyere­ségvágyból elkövetett bűncselekmények miatt büntetve voltak — amely esetek hasznos újítást jelentenek és a városi önkormányzat purifikálásához vezetnek. Ha megválasztott bizottsági tag városi bérlő lesz, automatikusan megszűnik bi­zottsági tag lenni. A régi magvar köz­­igazgatási életben ilven bizottsági ta­gok csak azokon az illéseken nem ve­hettek részt, amelyen az illető érde­keltségi ügyével foglalkozott. — Valamennyi városban egy napon: augusztus harmadik hetében lesznek a választások, amelynek időpontját a bel­ügyminiszter javaslatára királyi ukáz állapítja meg. A választási bizottságo­kat többé nem a közigazgatási bíróság nevezi ki. hanem a képviselőtestület vá­lasztja. A megválasztott bizottsági ta­gok szemben az eddigi gyakorlattal, es­küt tartoznak tenni. A megválasztott bi­zottsági tagok kötelesek a választást el­fogadni és ha indokolatlanul lemondanak arról, akkor *a városi bizottság köteles azokat ezer dinárig terjedhető pénzbír­sággal megbüntetni., Hasonlóképen meg kell büntetni, még pedig háromszáz di­nárig terjedhető birsaggal azokat, akik indokolatlanul távolmaradnak a városi bizottság üléseiről. Ha valamelyik • bi­zottsági tag egv féléven belül a meg­tartott illések több mint felétől indoko­latlanul távolmaradt, az a képviselőtes­tület által mandátumától megfosztandó és a megválasztott póttagok 'közül a soron levő rukkol helyére. A városi bi­zottság-kebeléből-választandó az elnök és az aidnök amiből következik, hogy aktiv városi tisztviselő nem lehel sem t Inök. sem alelnök. A bizottsági tagság megszűntével -automatikusan megszűnik az elnöki és alelnöki funkció is. A vá­rosi bizottság az elnökválasztás előtt megállapítja az elnök állandó jutalmát. Az alelnökök nem kapnak jutalmat, ki véve. ha bizonyos elnöki teendőket ál­landóan ellátnak. A decentralizációt szolgálja, ltogv a nagyobb városok ke­rületekre oszthatók fel és minden kerü­let élére nagyobb hatáskörrel bíró tiszt­viselő állítható. Egyes üzemek élére a városi bizottsági tagok sorából igaz­gatóságot választhat. Azokban az ügyek­ben. melyeket a város az állam helyett intéz, a várost főszolgabírói hatáskör il­leti meg. Beogradot és lagrebet ezen­felül löispáni hatáskör is. A belügymi­niszter javaslatára a minisztertanács áJ- lamosithatla a rendőrségeket. A város által alkotott szabályrendeleteket a bel­ügyminiszter csak törvényesség és nem célszerűségi szempontból bírálja felül: esetleges észrevételeit közli a városi bi­zottsággal. amely tizennégy napon be­lül vagy elfogadja azokat, vagy vissza­utasítja. mely esetben a döntés az ál­lamtanácsot illeti, de ha az államtanács két hónapon belül nem dönt, akkor a városi bizottság álláspontja érvénye­sült. A városokban az elnök főszolgabí­rói. Beogradban és Zág rebben főispán! rangban van. A városi tisztviselőktől ugyanazt a képesítést követelik, mint az állami hivatalnokoktól. Az állam és az önkormányzatok között teljes a reciprocitás. Az elnök ellen a főispán íe­­gvelmit rendelhet el. de azt a fegyelmi bíróság folytatja le. amelynek ítélete ellen a közigazgatási bírósághoz lehet felebbezni. Ui városi adók bevezetésé­hez. vagy ha a pótadó nagyobb, mint száz százalék, a főispán jóváhagyása szükséges. Beogradíran, Zagrcbben ehhez a pénzügyminiszter jóváhagyása kell. A városi bizottság abszolút többsége kérheti az elnök felmentését, arait a fő­ispán ennek alapján elrendelhet. Az el­nököt a belügyminiszter is felfüggeszt­heti. ha nem hajtja végre a felettes ha­tóságok törvényes rendelkezéseit. Nagy hiánya a tervezetnek, hogy az elnöki állás nincs kvalifikációhoz kötve. A bel­ügyminiszter az államtanács előzetes meghallgatásával feloszlathatja a városi bizottságot, ha nem ejti meg idejekorán az elnökválasztást, ha két egymásután következő évben nem állapítja meg a költségvetést, ha a városi . bizottság munkája sérti a közérdeket. A városi bizottság határozatai a főispánhoz, az elnök határozatai a városi bizottsághoz felebbezhetők meg nyolc napon belül. Az u.i bizottság megválasztásáig a je­lenlegi képviselőtestület vezeti az ügye­ket. A Vajdaságban megmaradnak az árvaszékek. Az eddigi hivatalnokok szerzett jogai a pragmatika megalkotá­sáig érvényben maradnak. Mayor József ta és Sztarakanizsa. Amig Beograd és Zagreb ki vannak véve a tartománygyii­­lés hatásköre alól és közvetlenül a bel­ügyminiszternek vannak alárendelve, addig a hatvannégy város beletartozik ! a tartománygvüilés illetéekességébe. de a miniszter helvett a főispán gyakorol ia az állatni felügyeletet. Mint külön közigazgatási és önkormányzati egysé­gek, a városok ki vannak véve a járá­sok kebeléből és közvetlenül a tarto­­mánygyülés alá vannak rendelve. Nagy hiánya a tervezetnek az a körülmény, hogy a városok és a tartomány gyűlés egymáshoz való viszonya nincs preci­­ziroz\m. de mégis nagy jelentőséggel bir. hogy pénzügyi szempontból telje­sen függetlenítve vannak a tartomá­nyoktól. A városok a tervezet szelle­méből következtetve, önkormányzat te­kintetében ugyanazokkal a jogokkal vannak ielruházvu, mint a járások. Az alkotmány 56. paragrafusa szerint a i városok önkormányzatára' és közigaz­gatásáról külön törvény fog intézkedni. Az alkotmány ennek megállapítását a törvényhozásra bízta. — A régi magvar törvénnyel szem­­; ben. me’v a városi illetőség megszerzé­sét négv évi egyhelyben lakáshoz és a várost közterhekben való hozzájárulás­hoz kötötte, addig az uj tervezet tiz évi egvhe’ybenlakűst és a községi tér­itekhez való hozzájárulást köt ki az il­letőség elnyeréséhez. A tervezet . azon­ban az illetőség automatikus elnyerésén kívül módot ad arra hegy valaki már öt évi egvhelybettlakás és közterhekben való részesedés esetén megszerezze az illetőséget. Ha valaki, aki öt éve lakik egv városban, községi pótadót fizet, nincs csőd alatt és politikai jogainak bir­tokában van és illetőséget kér. a városi képviselő testűiét annak megadását nem tagadhatja meg. Átírni- és kiižtisztviss­­lök és lelkészek abban a városban bír­nak illetőséggel, ahol hivatalos tényke­dést fejtenek ki. Azoknak az illetőségi helvét, akik megszerezték az állampol­gárságot. de nem csatoltak eziránt! ké­relmükhöz egv olyan városi bizonylt­­yény.t. mely szerint valamely város az A jugoszláv álláspont győzött az olasz konfliktusban Nemzetközi bizottság alakul a jövőben esetleg keletkező konfliktusok elsimítá­sára — Jugoszlávia nem ratifikálja addig \ oeptuni szerződést, amig Olasz­ország Anglia kezességével nem ad békés értelmezést a tiranai szerződésnek A nagyhatalmak jegyzékben szólítják fel Olaszországot Albánia függetlenségének elismerésére Parisból jelentik: A jugoszláv­­olasz konfliktus ügyében megindult diplomáciai akció egészen elposvá­nyosodott. A szombati párisi lapok egyhangúan közük, hogy az érdekelt kormányok: a fran­cia és angol kormány a legkö­zelebbi napokban már összeál­lítja a vizsgálóbizottságot, még pedig egy francia és egy angol tisztből és egv német diploma­tából, de ez a bizottság, mint­hogy állandó jellegű lesz, csak akkor lép akcióba, ha uj ellen­tétek keletkeznek. Ez annyit jelent — Írja a Petit Jour­nal — hogy fátyolt vetnek a múltra és csak a jövőben előforduló konflik­tusokra gondolnak. A baloldali sajtó is megerősíti azt, togy a konfliktust az angol és fran­cia diplomácia el akarja temet­ni. illetve usv akarja feltűntet­ni a dolgot, mintha a vizsgáló­bizottságtól most már nem le­hetne eredményt várni. tehát az egyetlen célravezető megol­dás az lesz, hogy ha Beograd köz­vetlen tárgyalást kezd Rómával. Azonban ennek is nagy nehézségei vannak még. Jugoszlávia nem éri be azzal, ha Olaszország egymaga ga­rantálja Anglia függetlenségét, hanem ehhez t Anglia kezessé­gét is kívánja. Ennél is sokkal nagyobb az az aka­dály, hogy a beogradi kormány nem köte­lezi magát a neotuni szerződés becikkelyezésére mindaddig, a mig Olaszország a nagyhatal­maknak úgyszólván ellenjegy­zésével nem tesz kötelező nyi­latkozatot, hogy a tiranai szer­ződés nem célozza Jugoszlávia elszigeteltségét és nem lesz ürügy Olaszország számára, hogy megszállja Albániát. Mindezekben a kérdésekben azonban Mussolini még nem foglalt állást és hiábavaló volt eddig az angol és fran­cia külügyminisztérium minden erő­feszítése, hogy az olasz miniszterel­nököt belátásra és engedékenység­re birják. Mint Londonból jelentik, a Daily Telegraph szerint az érdekelt nagyhatalmak és valószínűleg a német birodalmi kormány is jegyzéket fog in­tézni Olaszországhoz azzal a felszólítással, hogy a közvetlen tárgyalások egyengetése céljá­ból nyilatkoztassa ki. hogy nem kívánja érinteni Albánia füg­getlenségét. A megoldásnak ez a módja minden tekintetben a jugoszláv álláspont tel­jes győzelmét jelenti a jugoszláv­­olasz konfliktusban. Az elismert divat m POUDRE MON PARFÜM BOURJOIS-PARIS

Next

/
Oldalképek
Tartalom