Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-16 / 104. szám

1Ü21. április 16. BÁCSMEGYEI NATLÖ p.tidal. Titkos Ilona — grófnő R pénzarisztokrácla után a fiatal és gazöag Sz chenyi P-l gráf egyengeti a budapesti müuésznö karrUrjét Budapestről jelentik: A budapesti szín­házi közönséget élénken foglalkoztatják azok a hirck, amelyek a Magyar Szín­ház szép és tehetséges primadonnája, Titkos Ilona személye körül az utóbbi időben íelrajzottak. Köztudomású volt Budapesten, hogy a népszerű színésznő páratlanul magasra szökött útját Krausz Simon, a budapesti pénzarisztokrácia egyik legérdekesebb tagja egyengette, a ki sokáig volt a primadonnának egy­általán nem t tkos gavallérje. Most ar­ról beszélnek a budapesti színházi jól­értesültek, hogy Krausz Sírni már inas­­le ć orientálódik. Hogy a szakításra a kezdeményezés kitől indult ki, azt ter­mészetesen nem lehet megállapítani, tény azonban az, hogy Krausz Simi hosszabb ideje már Bécsben van és ott rendkívül sokat tartózkodik a tünemé­nyes szépségű Lit Dagovcrnek, a nép­szerű filmszinésznőnek a társaságában. A budapesti közönség, amely még az érdekelteknél is jobban van értesülve a pletykákról, Titkos Ilonával kapcsolat­ban most. megállapítja, hogy a pénz­arisztokrácia után immár a születés, a vagyon és az ifjúság egyesült arisztok­ráciája szegődött Titkos Ilona mesšze­­röptii álmainak hódolatába. Budapesten néhány napja száiról-szájra jár az a hir, hogy Széchenyi Pál gróf, egy fiatal, rendkívül megnyerő külsejű és maha­radzsa gazdagságú mágnás, akinek Ju­goszláviában is vannak birtokai, estéről­­estére páholyt vált a Magyar Színház­ban a »Csókról-csókra« előadásaira és páholyában rajtakivül soha sincs senki, hogy annál zavartalanabbal élvezhesse a darab főszerepét Játszó Titkos Ilona fri­vol szépségét és művészetét. A jólértc­­sültek azt is tudják, hogy a népszerű művésznő szívesen fogadja az ifjú gróf túláradó tetszésének jeleit. A budapesti mondain társaságban most nagy érdeklődéssel kisérik, hogy mikor fut be Titkos Ilona éleiének vonata a nagy állomásra, amelyet az ifjú gróf je­lent és amelyet egy grófi korona ékesít. Pancsevó harcolni akar közigazgatási önállóságáért Nem kell a kvalif káció nélküli tisztviselő Pancsevőról jelentik: Pancsevó város kiszélesített tanácsa 13-án tartotta köz­gyűlését, amelynek napirendjén igen sok fontos ügy szerepelt. A polgármesteri jelentés részletesen foglalkozott azzal a sérelemmel, amely azáltal érte a várost hogy a tartományi közigazgatás hatás­körébe utalták. Pancsevó. amely ötven­négy év óta egyedüli törvényhatósági joggal felruházott város a Bánátban, fej­lődését épen önállóságának köszönhette és a ..város polgársága tiltakozik a lefo­kozás ellen és minden erejével azon lesz hogy fiigge.lenségét megőrizze. Ezután ismerteti a jelentés a városi közigazgatás negyedévi munkálkodását és az időközben történt személyi válto­zásokat, majd a város és a villany telep igazgatósága között folyó harcról em­lékezik meg. A vita a gyár és a város között a villanyhálózat kiépítése és az áramárak miatt tört ki. A vitás kérdése­ket a választott bíróság elé utalták, a mely.a közeljövőben dönteni fog ebben az ügyben. Nagyobb vita fejlődött ki az uj városi aljegyző kineezése körül. Dr. Bartmann Simon és Risztics Szvetozár kifogásol­ták, hogy a belügyminiszter a város meg­kérdezése nélkül egy -az előirt kvalifi­kációval nem rendelkező fiatalembert nevezett ki erre az állásra. A közgyűlés elhatározta, hogy felkérik a belügymi­niszteri a kinevezés visszavonására. A közgyűlés ezután elutasította a tisztviselők azon kérelmét, hogy az ed­dig kapott kétezer dinár évi ruhaáta­lányt továbbra és adják meg nekik. A kérelmet azzal az indokolással utasítot­ták vissza, hogy ,a tisztviselők fizetési szabályrendeletével a tisztviselők illet­ményeit is szabályozták és őket sem­miféle átalány nem illeti meg. Ezzel szemben havi nyolcszáz dinár külön működési pótlékot szavaztak meg két városi mérnöknek. A költségvetés megszavazása után elhatározták, hogy a kereskedelmi mi Dísztérnél tiltakozni fognak a bánáti ke­reskedelmi és iparkamara megszüntetése ellen. Végül letárgyalták dr. Zákó Milán és dr. Bartmann Simon tartománygyülé­­si képviselők javaslatát, hogy a város kérje fel a pénzügyminisztert, hogy a beogradi tartománygyülés költségve­téséből törölje a Pancsevó várost tér helő egy és félmillió dinárt kitevő 63%­­os tartományi pótadót. Amnesztiát kapott Terstyánszki «Józsi «Jenő Az islert magy r iró álruhában bujdosóit Budapesten Budapestről jelentik: A magyar iroda­lom egyik fiatal munkása, Terstyánszki Józsi Jenő, akit a »Céda és a szűz« cimü novellája miatt szeméremsértés címén jogerősen két havi fogházra ítéltek, am­nesztiát kapott. Terstyánszki, mint a Bácsmegyei Napló annak idején meg­írta, nem várta be, mig büntetése kitölté­se végett előállítják, hanem megszökött. A megszökött iró ellen körözölevelet adtak ki, de nem sikerült ráakadni. Most hogy barátai közbenjárására elengedték büntetését, Terstyánszki ismét megjelent megszokott társaságában. Kiderült, hogy a büntetés elől Győrbe, majd Sopronba szökött, valósággal nyomorgott, mig hat héttel ezelőtt visszatért Budapestre. Hogy a detektívek fel ne ismerjék, ál­ruhát és álszakállt hordott, hozzátarto­zóival nem érintkezett, budapesti rejtőz­ködéséről csak legbizalmasabb barátai tudtak, akik anyagilag is támogatták. maid kijelentette, liogy az éjszaka már nem lesz esemény. Ezután a miniszterelnökség épületébe ment, ahonnan rövid idő múlva hazahajta­tott. A kormány küszöbön álló lemon­dásáról szóló hirekkel ellentétben bizonyos oldalról azt erősítik, hogy május másodikáig nem várható lé­nyeges változás a politikai helyzet­ben. Krv i Zlato — Vér és Arany Ady-versek szerbül a Bácsmegyei Napló húsvéti számában előreláthatólag negyvennégy, vagy negy­vennyolc oldal terjedelemben, rendkívül gazdag tartalommal vasárnap reggel a rendes időben jelenik meg. A húsvéti szám teljes terjedelmében közli Tamás Isiván »Isten báránykái« cimü regé­nyét. Az irodalmi részben szóhl meg Révész Béla »Aranymadár« cimü no­vellájával. Feltűnést fog kelteni Nagy Endre kabarétréfája, a »Hatóságilag en­gedélyezett ellenzék-. Baedeker »Iro­dalmi levéllel«, Diószeghy Tibor bécsi riporttal, Szenteleky Kornél »Sita este« cimii novellájával, Farkas Antal, Dusics Jován, Csuka Zoltán versekkel szere­pel a húsvéti számban. ' ■ : T“> , »A három legjobb« cithmeT'&álnÖf be a Bácsmegyei Napló novenapalyazaía­­ról a bírálóbizottság. A közel kétszáz pályamű közül »A lelenc«, »A nő kezet nyújt« és »Amit csak kelten tudnak« ci­mii novellákat találta a legjobbaknak a bizottság. A három novellát ’cközli a Bácsmegyei Napló, hogy az olvasó sza­vazatai döntsék el: melyik érdemli meg az első dijat? A húsvéti számhoz szavazólap lesz mellékelve, hogy az olvasó közölhesse, melyik novella nyerte meg leginkább a tetszését. Külön eseménye a húsvéti számnak Oi Ady-vers ■— szerbit . Ady Endre költeményeit Leskov ic Min­den beogradi költő és újságíró fordí­totta le szerbre. Hogy a fordítás tar­talmi és formai hűségét megítélhesse az olvasó, egymás mellett közöljük a ma­gyar eredeti verset s Leskovac fordí­tását. Az a véleményünk, hogy a szerb-ma­gyar kultúr közeledés ügyét, nagyban eiösegitené, Iw Leskovac Mlnden-nek módja volna, hogy a modern magyar versek szerb fordítását kötetben is meg­jelentetné. Mi itt a magyar olvasók ál­dozatkészségéhez fordulunk, amikor ar­ra kérjük, hogy tegyék lehetővé a ma­gyar versek szerb fordításának meg­jelenésété Azt szeretnénk, hír ytzok.akik <öa> előreláthatólag 50 —60 dináros köny­vét megrendelnék, ezt egy levelezőla­pon közöljék ’ a Bácsmegyei "Napló ki­­adóhivatalával. Riportok, Kelen Imre politikai karri­­katurái, keresztrejtvény, Asszonyok ro­vata, Halrosiorta és az aktuális napi események fogják kiegészíteni a tar­talmas ünnepi számot, amely a meg­nagyobbodott terjedelem ellenére is re ríj d n ir mer ad, mint a rendes vasárnapi számoké. Az előfizetők postán, vagy kihordó utján kapják meg a húsvéti lapot, azok íredig, akik példányonként vásárolják a Bács­megyei Naplót, idejekorán intézkedje­nek, hogy a rendes árusítóhelyen meg­kapják a lapot, mert csak korlátozott mennyiségben kerül nyomásra. LEGÚJABB •S»B> A kormány lemondása előtt Az uj kormányba a demokraták is belépnek — Vukiesevlcs Velját em egeük mini zterelnökjelöltként — Makszimovics a belii yminiszters g hely tt más tárcát kap Beogradból az esti órákban érke­zett jelentés szerint a politikai kö­rökben számolnak a kormány lemon­dásával. A demokratáknak azt a fel­tételét, hogy Makszimovics Bózsó lépjen vissza a belügyminiszteri tár­cától és más tárcát vegyen át, ugy látszik a radikális párt és különösen centrum, a pártegység megóvása érdekében hajlandó elfogadni.. A de­mokraták kormánybalépésének esze­rint Makszimovics tárcaváltoztatása volna az ára. Uzunovics miniszterelnök tárgya­lásai ezzel a kérdéssel voltak össze­függésben. Noha Uzunovics saját -po­zíciója megtartását célozna Makszi­movics elejtésével, mégis sok szó esik arról, hogy az ni kibontakozási tárgyalásokat már nem Uzunovics, hanem Vukicsevics Velja vezeti majd és Vukicsevics fogja megalakítani a radikális, a demokrata és a szlovén néppárt kormányát. Arra vonatkozó­lag, hogy ki venné át Makszimovics­­tól a belügyi tárcát, még semmiféle kombináció nem merült fel. Uzunovics miniszterelnök este egynegved kilenc órakor megláto­gatta Makszimovics Bozsát és fél­­tízig maradt a belügyminiszter la­kásán. Távozásakor az újságírók kérdé­sére ezt válaszolta: Beteglátogatóban voltam. Politikai betegség? .— kérdez­ték az újságírók. A miniszterelnök , elmosolyodott. Fegyverbe! Franciaország minden polgá­rát f elfogy verezí A francia kormány és a parlament hadügyi bizottsága most készítette el az uj mobilizációs törvénytervezetet, a melyet a Bácsmegyei Napló párisi tu­dósítója a következőkben ismertet. Az első törvény (lói sur le reorgani­sation de J’armée) megállapítja a hadsereg főbb kereteit; a második tör­vény egységek, az ezredek, az osz­tályok és pótkeretek kereteit szabja meg. A harmadik törvény a sorozás szabályait tartalmazza, a negyedik pe­dig az ország minden anyagi és sze­mélyi erejének mozgósítását célzó sza­bályokat öleli fel. Ez az utolsó törvény március elseje óta már a kamara plénuma előtt van. Megjegyzésre méltó az, hogy ezt a tör­vényt annakidején baloldali kormány nyújtotta be és előadója. Paul Boncour szocialista volt. Ez a törvény hasznosítja az összes háborús tapasztalatokat A tapasztalat azt mutatja, hogy a jövő háborúját nem a fegyveres erő egyedül, hanem az egész nép vívja meg. Éppen ezért tör­vénybe iktatja az eddigi katonakötele­zettség mellett a devoir civiquet, a pol­gári katonakötelezettséget. Ez a polgári katonakötelezettség nem csupán a fran­cia honpolgárokat — tekintet nélkül ar­ra, hogy milyen munkát végeznek, mi­lyen korúak és-neműek —állítja a há­ború szolgálatába, hanem az ország minden magánüzemét, anyagforrását és az egész állami organizmust A törvénynek egyes részei - a követ­kezők : a) Minden személyt, társaságot, szö­vetséget, szindikátust stb. Franciaor­szág anyagi és szellemi erejének alá­támasztására csatasorba kell á.llitani. ha a hadsereg még ntm vette volna igénybe támogatásukat. Ennek megfele­lően minden állampolgár és jogi sze­mély számára mozgósítási határoz­­mányt dolgoznak ki, amelyet lehetőleg még a béke ideién az egyes polgárok tudomására hoznak. b) A hadsereg és a polgárság szük­ségletének kielégítésére szolgáló anya­gi és gazdasági forrásokat vagy vétel, vagy — ha szükséges — rekvirálás ut­ján kell megszerezni. Ideszámítják az élő és holt berendezéseket, az élelmi­szereken, a nyersanyagon, az összes ipari és kereskedelmi vállalkozásokon kivül mindazokat a találmányokat. a melyek hadászati, vagy gazdasági szempontból jelentőséggel bírhatnak. A c) pont a nemzetvédelem érdeké­ben különösen a mezőgazdaság és a pénzügy megszervezésével foglalkozik. A d) pont a közhatalom megszerve­zéséről intézkedik. Az e) pontban a vasút, viziutak, légi­forgalom, posta, távíró, telefon, rádió megszervezéséről intézkedik a tör­vény. Az f) pont szociális rendszabályokról intézkedik, szabályozza a munkát és annak feltételeit és megszabja az ál­lampolgár viszonyát az államhoz. A g) pont arról intézkedik, hogy mi­lyen rendszabályok szükségesek arra, hogy a népet szellemi’eg és lelkileg elő­készítsék a háborúra, továbbá, hogy a háború alatt a nép önbizalmát megtart­sák. Erre a célra belföldi propagandán kívül külföldi sajtó-agitáció megindítá­sára is utal a törvény. Mindez arra vall, hogy készül a vi- A lágbéke j

Next

/
Oldalképek
Tartalom