Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-16 / 104. szám

6. olds' HÁCSMKGYEI NAPLÓ T. Tartománygyülés! Képek a bácskai parlamentből Mint a méhkas, zug a bácskaf tarto­­iránygyiilés díszes tanácsterme. Han­gos, izgatott csoportok a tárgyaló te­remben és a folyosókon. Csak Rusch Andor csantaviri magyar párti képviselő vonul el nyugodtan egy ablakmélye­désbe. Pár percig gondolkozik és az­után gyors léptekkel Manojlovics Via­­diszláv tartcmánygyülési elnökhöz siet. Indítványt akarok tenni — mond­ja elhaladva a magyar párti képviselők mellett. Rasch Andor indítványa volt az első elfogadott magyar párti indítvány. Másnap már készen állt a tartomány­­gyűlés btifféje: habzó sörök, párolgó feketék és étvágygerjesztő sonkás zsem­lyék hirdették Basch Andor indítványá­nak életrevalóságát. Basch Andornak igaza volt: amióta megnyílt a büfíé kint. sokkal enyhébb a hangulat — bent a tárgyaló teremben. S ebben az enyhébb atmoszférában bizonyára sikerül majd formulát találni az anyanyelv haszná­latára is. — Csendes ülés lesz! — mondja ki­tűnő szimattal dr. Szántó kollégám. — Homian tudja? — kérdezi a topo­­iaiak népszerű ellenzéki követe, dr. Szia kies. — Mert Manojlovics Vladisztáy el­nököl — feleli dr. Szántó. Csakugyan, valahányszor a közgyű­lés hangulata viharosra fordul, a min­dig mosolygó, mindig nyugodt dr. Ma­­rwjlovics eltűnik az elnöki pódiumról és megjelenik egy szigorú képű, öszes férfi — Tcrzin Pál aielnök, volt nem­zetgyűlési képviselő, a szombori tanító képző intézet kiváló igazgatója. * Puldsthy Ödön dr. állandó mosolyá­val a tartománygyülés legravaszabb tagja. — Fogadok — mondja Paiásthy dr. Nagy Ödönnek — hogy dacára az elutasító határozatnak, beviszem a tarto­mány gyűlésbe a magyar szót. Tíz pohár sör az újságírók javá­ra -!• nlöndia Pakisthy, aki azóta az újságírók ,l\fidvenec,-,n-„' .. -- ÁÍÍ válaszolja, dr. Nagy. ~ Pa­lásthy bemegy az ülésterembe, ahol éppen a tisztviselők pragmatikáját tár­gyalják. Szót kér ós beszél. Beszédében folyton visszatér ez a szó: advociranje. A közgyűlés nagy része nincs tisztá­ban ezzel a terminus technikussal, végül is Konyovics Nikola odaszól Palástié­nak:- Mondja meg magyarít], mit jelent ez a szó! 1 — Zugirászat — mondja Paiásty, meg' nyerve a fogadást. ★ Dr. Nagy Ödön a tartománygyülés »legveszedelmesebb« embere. Mindenkit -kifoszt« délután a Szlobcdában. Eddig állandó partnerei dr. Szlakics és dr. Nikolics Brankó képviselők voltak, de most már csak a közgyűlés legnaivabb tagjai mernek vele leülni »prefizni«. A folyosón nagy vita van arról, hogy fcietncljék-e a képviselői napidijakat. Dr. Mócs Sándor és Popovics Dáka dö­rögnek keményen a felemelés ellen, míg dr. Nagy Ödön kardoskodik erősen a napidijak felemelése mellett.- Miért vagy olyan nagyon a fel­emelés mellett? — kérdi dr. Mátics Mi­lán noviszadi képviselő, aki újabban szintén »palija« Nagy Ödönnek. Mert százötven dinár napidij mel­lett nem tudok eleget nyerni tőletek! * A tartománygyülés ügyeinek legver­­zátusabb ismerője KlMn Mita, a tarto­mányi választmány elnöke. Több képviselő vitatkozik valami közigazgatási kérdésen s valamelyik szabályrendelet egyik paragrafusával kíván bizonyítani az egyik tartomány atya. Keresik a paragrafust, de sehol sem találják. — Hát akkor kérdezzük meg K'ácint, ő pótkötet. — Hogyan pótkötet? — kérdi Re­­reljac képviselő. Hát, amit a htUszikoubaj' nem « Iái az ember, azt a pótkötetben keresi. Ha egyik szabályrendeletben sincs meg a keresett paragrafus, akkor Kli­­cint kell megkérdezni. * .Ismeretes, hogy Petrovics Milivoj, a bácskai kertilet főispánja a leggavallé­­rosabb ellenfél. A német párt egyik ja­vaslatnál a magyar párttal együtt a ra­dikálisokkal szavaz. Szavazás után a főispán melegen megszorítja a mellette álló Jcjsel Henriknek, a német párt el­nökének a kezét. A főispán meghallja, hogy a félig ellenzékben levő magyar párti képviselők, akik ennél a tárgynál szintén a radikálisokkal szavaztak, ki­fogásolják, hogy ők nem kaptak sza­vazataikért íöispáni kézszoritást. A fő­ispán odamegy dr. Deák-hoz, melegen kezet szőrit vele és mosolyogva mondja: — Nehogy a paritáson csorba essék! Gyöngyösi Dezső Franciaország ötszázmillió aranyfrank kölcsönt ajánlott Romániának Bukarestből jelentik: Az évekig tartó elszigeteltség után most hirtelen való­sággal elárasztják Romániát külföldi kölcsönajánlatokkal. Pogge gróf a Dis* conto Gesellschaft megbízásából Buka­restben tartózkodik és már Bratianu Vintilával, mint a romániai leghatalma, sabb bankcsoport vezetőiével is meg­egyezett a kölcsön elhelyezésére vonat­kozóan. A gróf kihallgatáson jelent meg Averescu miniszterelnöknél, akivel végle­gesen megállapodott a kölcsön feltéte­leiről. Coanda román tábornok, aki a kor­mány megbízásából Párisban időzik, kö­zölte Bukaresttel, hogy tizennyolc francia bank ötszázmillió aranyirank-kölcsönt ajánlott tel Románia részére. Ezt a köl­csönt maga Poincaré miniszterelnök esz­közölte ki, hogy eleget tegyen a buka­resti »francia barátok« egyesületének, a mely keserű hangú szemrehányást tett a kormányerőknek, hogy a francia pénzügyi körök semmi érdeklődést nem mutatnak Romániával és fontos érde­keivel szemben. A becskereki csodadoktor diplomája Orvosok izgalmas szóharca a bíróság e o“ A becskereki orvosháboru, amely dr. Gots Endre személye körül tört ki, még változatlanul tart. Ennek a háborúsko­dásnak most érdekes epizódja játszódott le a becskereki biintetőjárásbiróságon, Nikolics Milos büntetőjárásbiró előtt. Dr. Gots Endre feljelentette dr. hányj Ferencet, hogy két orvos előtt azt mónd­­ta volna dr. Gotsról, hogy »nincs neki diplomája, vagy ha van, akkor azt ha­misította, közönséges sarlatán, akit a becskereki orvosoknak bojkottálni kell és nem mehetnek vele konzultációra.« A tárgyaláson dr. Ivanyit dr. Petrovicš Dragutlnrv dr. Gotsot pedig. dr. Julhis Ármin és dr. Mrkuslcs .lózsef ügyvédek képviselik. A vádlott dr. Iványi Ferenc a biró kérdésére a következőket mondja:- En dr. Salgóval és dr. Faragóval beszélgettem dr. Gotsról, akit harminc­egy becskereki orvos már tiz hónappal azelőtt bojkott alá helyezett és erkölcsi­leg elitéit. Dr. Salgó azt kérdezte tőlem, még most is kételkedem-e abban* hogy dr. Gotsnak van orvosi diplomája, mire én azt feleltem: Ehhez semmi közöm, én az orvosi működésének korrektségében és jogosultságában kételkedem. Másnap dr. Salgó felkeresett a lakásomon és azt kérdezte, mondtam-e én, bogy Gotsnak nincs diplomája, mire én azt válaszol­tam: En nem azt mondtam, hanem hogy kételkedem orvosi működésének jogos és morális voltában. Nikovics járásbiró: Es miért kételke­dett ön ebben? — Nemcsak kételkedtem, de ma is ké­telkedem benne. Először azért, mert Gots többször hangoztatta és beadványaiban is azt irta, hogy 1918-ban szerezte dok­torátusát. Ennek alapján kapott is mű­ködési engedélyt. Utóbb azonban megtud­tam, hogy a kolozsvári egyetemen 1919- ben van bejegyezve a doktorátusa. Egyik kollegám történetesen Kolozsváron járt és megnézte. Azt a dokumentumot pedig, amelyben azt állítja, hogy 1918- ban végzett, magam láttam. —- Kételkedem orvosi működésének korrektségében azért is, mert tudomá­som van arról, hogy a munkáspénztár azért bocsátotta el Gotsot a szolgálatá­ból rnert rájött, hogy a betegek nevére recepteket irt és a gyógyszereket meg­tartotta magának. Tudom azt is. hogy Gotsnak nincs meg a kötelező egy évi kórházi gyakorlata Jugoszláviában. Én három évig praktizáltam Németország­ban, még sem engedtek el, ő pedig vala­hogy kórházi gyakorlat .nélkül folytat orvosi működést. Az is különös, hogy dr. Gotsnak három hónappal Jugoszláviába érkezése után már megvolt az állampol­gársága. — Kételkedem továbbá azért, mert az orvosi kamara hivatalos közlönyében ol­vastam a következő határozatot: - Meg­áliapittatik, hogy dr. Gots Endrének nincs meg a kórházi gyakorlata és hogy sok egyéb orvosi etikát és az orvosi mű­ködési engedély megszerzését érintő do­log van ellene. Ezért egyhangúlag elha­tározták, hogy dr. Gots orvosi működése bctiltatik.« — A becskereki államügyészség és igen sok ember igen sokféle vádat emelt dr. Gots ellen az ő inkorrekt gyógykeze­lése miatt. Az összes becskereki orvosok, köztük á Gots által bejelentett tanük is, kételkednek az ö orvosi működésének korrektségében, mert valamennyien alá­írták a böjkóttálő'IiatároiatótV Köztük dr. Salgó és dr. Faragó is. Ezek miatt kétel­kedtem akkor én is és .kételkedem to­vábbra is az o működésének korrekt és jogos voltában mindaddig, amíg az elle­ne folyó eljárás a bíróságnál és až or­vosi kamaránál befejezést nem nyer. Orvosok, mint tanuk Következik dr. Faragó György orvos tanukéuti kihallgatása, aki a következő­ket vallja; Véletlenül összetalálkoztunk hár­man orvosok: Iványi, Salgó meg én. Nem hallottam, hogy Iványi azt mondta volna, hogy Gotsnak nincs diplomája, vagy fia van, hamis. Arra emlékszem, mikor Iványi azt mondta, hogy becske­reki orvos nem konzultálhat vele Arról is volt szó, hogy dr. Gotsnak nincs kór­házi gyakorlata Ezután dr. Salgó Imrét hallgatja ki a bíróság. Az általános kérdések során Salgó kijelenti, hogy sem Gots-csal, sem Iványival nincs beszélő viszonyban. Azután dr. Salgó a kővetkezőket vallja — Véletlenül találkoztunk és beszéltünk egy esetről, amikor egyik jóbarátom be teg volt, dr. Gots kezelte és én a bojkott ellenére is elmenteni a beteghez. Magya­ráztam kollegáimnak, hogy én a beteg­gel olyan közeli barátságban vagyok hogy kezelnem kell, habár Gots is jár hozzá. Az esetet be is jelentettem dr. Kovaesevicsnek, az orvosi klub elnöké­nek. Így került a szó Gotsra és Iványi azt mondta, hogy ő kételkedik abban, hogy Gotsnak szabályszerű diplomája van. Én erre- azt mondtam. Szükséges volna ezt a kérdést végre likvidálni és azt ajánlottam lványinak. hogy ha nincs kifogása ellene, én az ő szavait elmon­dom dr. Gotsnak, hadd pörölje be és igy bírói döntést provokálunk, lványinak nem volt kifogása-ez ellen és én c) is mondtam Gotsnak a beszélgetést. Másnap meg­mondtam lványinak, hogy Gotscsal kö­zöltem az esetet. Iványi haragudott rám, mert érintkeztem Gotscsal, Holott boj­kott alá helyeztük... Dr. Iványi (közbeszól): ... és becsü­letszavunkkal fogadtuk, hogy v«le nem érintkezünk- • ; i , Dr. Salgó:. Csak szolgálatilag, de nem a magánéletben. * Dr. Iványi: Ez nem igaz! Dr. Salgó: Akkor ' maga hazudik, nem én. Erre dr. Petrovics Dragutin, Iványi vé­dője felugrik és kéri, hogy' a bíróság a tárgyaláson elhangzott sértésért büntes­se meg dr. Salgót. Dr. Iványi: ... majd azután, ha bebi­zonyítom, hogy én mondtam igazat. Dr, Salgó azután elmondja, hogy Ivá­nyi őt fel is jelentette az orvosegyesü­letnél, amiért a bojkott ellenére érintke­zik dr. Gotscsal. Dr. Mrkusics, Gots ügyvédje kérdezi Salgóíól: — Mondta azt Iványi, hogy ha van diplomája, akkor az hamis? — Nem, csak azt mondta, hogy a fftp­­lomája nincs rendben, mert különböző hibák vannak benne. Dr. Julius Armin (Gots másik ügyvéd­je): Mondta-e azt, hogy sarlatán? Dr. Salgó: Azt nem mondta Dr. Petrovics Dragutin, Iványi védője ellenzi Salgó megesketését, mert ellen­séges viszonyban van Iványival, mert a tárgyaláson is ellenséges magatartást tanúsított, úgy hogy vallomásának nem lehet hitelt adni, annál kevésbbé, mert vallomása ellenkezik dr. Faragóéval, aki­nek szavahihetőségét Gots ügyvédjei sem vonták kétségbe. Erre Nikolics biró határozatot hoz, mely szerint dr. Salgó meghiteltctését függőben tartja. Ezután dr. Petrovics indítványozza, hogy a to­vábbi eljárást függesszék fel addig, amis a bíróság a Gots elleni bűnügyben Jog­erős határozatot hoz. Dr. Gots elégtételt akar Ekkor dr. Mrkusics József nagy be­szédet tart, amelyben az eljárás felfüg­gesztése ellen foglal állást. Elmondja, hogy dr. Gots ma védtelen céltábláin a sértéseknek és rágalmaknak, mert őt mindenki sértegeti abban a tudatban, hogy a felelősségrevonás alól kibújhat azáltal, hogy az eljárás felfüggesztéséi kéri, addig, amig a biróság nem dönt. ami pedig még nagyon sokára fog be­következni. Holnap tele lesznek a lapok Iványi szavaival, de az ügy nem, tud odáig eljutni, hogy dr. Gots elégtételt kaphasson. Nem is becsületes dolog az eljárás felfüggesztését kérni és közben az uccán terjeszteni Gotsról sértő váda­kat. Kéri, hogy az eljárást ne függesszék fel, hanem a biróság Ítéletével szolgál­tasson elégtételt dr. Gotsnak. Dr. Petrovics Dragutin tiltakozik az ellen, hogy az előbb egy latin, most pe­dig a védő sértette meg a vádlottat. Ha Gots elégtételt akar, miért éppen Iványi ellen fordul, miért nem kér elégtételt az egész orvosi testülettől, amely őt bojkot­­tálta, vagy az orvosi kamarától, amely fölötte* Ítélkezett, Mit mondott az orvosi kamara elnöke? Nagy feltűnést keltett a jelenlevő szá­mos orvos, között dr. Mrkusics válasza, aki a következőket mondta: — Én beszéltem dr. Konstantinoviccsal. az orvosi kamara etnökével, aki tnaga kijelentette, hogy a kamara plénumának az a hutározat, amellyel Gotsot bojhot­­tdlta, az orvosi kar szégyene, mert eb­ben az ügyben a plenáris ülés nem volt jogosítva határozni, miután az a fegyelmi biróság eié tartozik. Nikovics Milos járásbiró helyt ad dr. Petrovics előterjesztésének és kihirdeti, hogy az ügv tárgyalását felfüggeszti mindaddig, amig a törvényszék dr. Gots bűnügyében határozatot nem hoz. 1927 április 16 Szolidan épített, jó karban lévő, legalább 4 szobás átvehető lakással biró családi házra lehetőleg a beltéren komoly vevő vagyok Cím a kiadóhivatalban ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom