Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-13 / 101. szám

oldal. w BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1927 április 13 szédet mondott. A munkást ezért had­bíróság elé állították, ahol bevallotta, hogy ... pénzt kapott a Kuomintang jobb­­szárnya vezetőinek meggyilkolásá­ra. A .munkásvezért kényszeritették egy olyan parancs aláírására, amelyben fel­szólítja a munkásokat, hogy adják át fegyverüket. Az éjszaka folyamán ötezer antikonnuunista heves harc után megszállta a sanghaii déli pá­lyaudvart. Sun-Csuan-Fan tábornok az újabb har­cokban ötezer déli . katonát fogoft . el a Jangcsekiangnál és ezeknek legnagyobb részét kivégeztette. Zsidó kulturház épül Novisadon Tornatermet ópit és óvódat létesít a noviszadi zsidó hitközség Noviszadról jelentik: A noviszadi zsi­dó hitközség vezetősége nemrégen elha­tározta, hogy lehetőleg még az idei év folyamán felépiti a noviszadi zsidó Kul­­turháZiat és ennek keretén belül hatal­mas tornatermet, amelyben .a Juda Mak­­kabi különböző szakosztályai kapnának helyet. Ezenkívül ősszel óvodát nyit, a melyben a zsidó vallásit gyermekek nyernének gondos óvodai nevelést, A mennyiben a költségvetés engedi, a zsi­dó Kulturházat emeletesre építik és az emeleten nagytermet is építenek, a­­melyben felolvasásokat, gyűléseket és táncmulatságokat is lehetne tartani. A hitközség vezetősége ebből a célból ikétszázezer dinúrért megvásárolta a Szent Egylet Zrinyi-uccai házát és a tervek szerint a fiáznak á helyére fog­ják az uj Kulturházat felépíteni. Hogy a tervekből az idén mennyit fognak meg­valósítani, azt a közeli napokban fogja eldönteni a hitközség vezetősége, ami­kor azi épitési bizottság beterjeszti a je­lentést eddigi munkájáról. Az óvoda megnyitása és a tornaterem felépítése már bizonyos,, Jpi qgygggge, megengedik, úgy á nagytermet is fel fogják^még az idén építeni. Az épi:tkezésTélőrélát:lKfíőtíig''*á legkö­zelebbi dwtekben már meg is fogják kez­deni, úgyhogy a tornaterem és az óvoda épülete augusztusban már. teljesen ké­szen fog állatik Úgy a tornatermet, mint az óvodát az ősz folyamán akarják át­adni rendeltetésének. Öngyilkos lett egy suboticai zenészőrmesler Családja szsmeláttára hasbalöt'e mag t és a kórházban meghalt Megrendítő öngyilkosság történt ked­den délután Szuboticári a Cseszka-ucca 89; számú házban. Döme Ferenc huszon­­nyoTcéVés zenész-őrmester vadászfegy­verével hasba lőtte niasát és nagy szen­vedések között a kórházban meghalt. Döme Ferenc kedden reggel egy Ba­­jai-uti kocsmában mulatott négy ze­nésszel. Hat órakor autót rendelt a kocsma elé és a zenészekkel együtt Ta vaukul ra ment. ahol folytatták a mu­latozást, Tíz óra tájban a társaság au­tóba ült és Döme odaszólt Roseticveig se ff őrnek, hogy vigye szüleinek máso­dik kör, Cseszka-ucca! lakására. Döme bement a házba és ott magához vette vadászfegyverét, aztán visszaült az autóba és társainak- azt mondta, hogy vadászni mennek Tavankutra. Tavankutq.n újra betértek a kocsmá­ba,. Döme ebédet főzetett, Ebéd után még egy ideig beszélgettek, majd Dö­me fogta vadászfegyverét és lövöldözni kezdett, később félrevonult egy asztal­hoz ,és levelet irt. Mikor az Írással el­készült, újra autóba ült és visszatért szülei házába. A kapuban, amikor a sofför a pénzét kérte, Döme azt felelte, hogy várjon, azonnal hozza és ,a zenészekkel hement a házba. Döme egy ideig bátyjával, Dö­me Antaljai beszélgetett, majd a fészer­be ment, ahová bátyja és a zenészek Is követték. A fészerben Döme a sarokba állította a fegyvert és csövét bátyja és a zenészek szemeláttára a hasához illesztette és még mielőtt megakadá­lyozhatták volna, elsütötte. A sőrétek befuródtak >a szerencsétlen ember gyomrába. Hozzátartozói, akik­nek a szeme előtt folyt 3e a tragédia, a súlyosan sebesült vérző embert azon­nal a kórházba szállították, ahol ápolás alá vették. A rendőrség, amelyet azon­nal értesítettek az öngyilkosságról, ki akarta hallgatni Dömét, de mire a rend­őri bizottság kiért, Döme meghalt. Hátrahagyott levelében Döme nem ad felvilágosítást, hogy miért követte el végzetes tettét és csupán arra kéri szü­leit és feleségét, hogy bocsássák meg, hogy ilyen csúnyán válik meg az élet­től és kéri őket, hogy a fia mellé te­messék. A parlament elnöke és a belügyminiszter a királynál A két audienciának nagy jelentőséget tulajdonítanak — Stanojevics Áca Beogradban Beogradból jelentik: A lappangó válság elhúzódása miatt a pártok idegessége napról-napra növekszik- Különösen a radikális pártban érez­hető nagy bizonytalanság a helyzet további fejleményei tekintetében. Ez a bizonytalanság a legkülönbözőbb verziókat termi, amelyek azonban teljességgel ellenőrizhetetlenek. Mint mindig, ha a politikai helyzet bonyolulttá válik, megérkezett Beo­­gradba Sztanöjevics Áca, a radikális párt ősz vezére. Sztanöjevics szoká­sa szerint a Páris-szállóban szállt meg és ott folytatott megbeszélése­ket a radikális párt vezetőivel. Sztanöjevics Áca megérkezésén kívül Triikovics Márkának, a parla­ment elnökének és Makszimovics Bózsá belügyminiszternek délelőtti audienciája volt a nap legjelentősebb eseménye. Az audienciák lefolyásá­ról természetesen semmi sem szivár­gott a nyilvánosság elé,, de mindkét kihallgatásnak nagy jelentőséget tu­tulajdonitanak. Makszimovics Bózsó az audiencia után felkereste Uzuno­vics miniszterelnököt és hosszasan konferált vele. Előzőleg Mihajlovics llija, a radikális klub ügyvezető ál­­elnöke látogatta meg a miniszterel­nököt, mig Makszimovics közvetle­nül audienciája előtt Sr skies Milán igazságügyminiszterrel tárgyalt. A kedden elterjedt hírek szerint Uzunovics Nikola miniszterelnök el­határozta, hogy a belügyminiszter ellen benyújtott vádinditványt annak parlamenti tárgyalása előtt a radi­kális klub elé viszi és ha ott többsé­get kap, a kormány a parlament elé is kiáll ebben a kérdésben. Ez a terv állítólag Makszimovicstól indul ki és úgy tudják, hogy Mihajlovics Híjá­nak a miniszterelnöknél tett látoga­tása is ezzel áll összefüggésben. Másrészt a Pasics-csoport szerint mindez fölösleges erőlködés a mi­niszterelnök részéről, mert a kor­mány a jelenlegi összetételében és a mostani kormánykoalíció mellett nem maradhat meg és lemondását csak a bizantológiai kongresszusra való tekintettel halasztotta el, ne­hogy ilyen nagyjelentőségű nemzet­közi tudományos demonstráció ide­jén kormányválság zavarja meg az ország hangulatát. A Pasics-csoport úgy tudja, hogy az udvart is ilyen meggondolás vezeti. Elnapolták a törvényhozó bizottság ülését A törvényhozó bizottság ülését kedd délelőttre összehívták, az ülé­sen azonban az elnökön kívül mind­össze négy ellenzéki képviselő jelent meg. A törvényegységesitő minisz­ter levélben értesítette a bizottság elnökét, hogy Délszerbiából csak 16-án érkezik haza. A keddi ülést nem tartották meg és a bizottság legközelebbi ülését április 19-én dél­után 3 órára hívták össze, amikor a parlament is tart ülést. Megértést Vuies Jóco az Szentáról jelentik: Vuies Jócó, Szen­­ta város volt országgyűlési, most tar­­t.oflfájtíjlíyüjési .képviselőig, ,§zpnta vá­ros közgyűlésén már többszőr folyta­tott éles harcot, hogy a. .közgyűlésen imMidciikk anyanyeivén —• tehát magya­rul is beszélhessen. A bácskai tartománygyülésén kitört tlyelvharc, a sok pro és kontra...nyilat­kozat után munkatársunk felkereste Vuies Jócót és felkérte, hogy ez ügy­ben elfoglalt álláspontját közölje a Bács­­megyei Napló olvasóival. Vuies szívesen tett eleget a kérésnek és a következőket mondotta: — A bácskai tartománygyülésén a legutóbbi napokban történt események a Vajdaság minden igaz barátját elszo­moríthatják. A Vajdaságban csak úgy lehet való­ságos gazdasági és kulturális hala­dás ha az itt levő kisebbségek a szerbekkel igaz hazaszeretetben egyesülve, egymást megbecsülve, egymás faji tulajdonságait tisztelve, egyetértve fognak kezet a Vajdaság valódi érdekeinek megvédésére. — A bácskai tartománygyülésén tör­téntek épen azért elszomorítók, mert láttuk, hogy ott éppen az ellenkező' irány akar uralomra jutni. Egészen természetesnek tartom, hogy egy önkormányzati testület­ben az önkormányzati képviselők azt a nyelvet használók, amelyet az illető területen beszélnek és ame­lyen az illető szónokok a legköny­­nyebben kifejezik gondolataikat. — Erre a tartománygyülésnek nem is volna szükséges külön rezoluciót hoznia. Nem tartom helyesnek dr. Deák Leónak a magyar Országgyűlés 1868. évi 44. törvénycikkére való hivatkozását, mert ez a törvény par excellence politikai természetű volt és — ami még fontosabb — a tör­vényhozások és hatóságok olyan réseket ütöttek, különösen 1873. év után hozott törvényekkel és renJe­­letekkel a hivatkozott törvénycikk szellemén, hogy a gyakorlati élét­a kisebbségek Iránt! tartománygyülésí képviselő anyanyelv jogáról ben alig maradt valami a törvény­ből. Nem tartom azonban -. -helyesnek azt sem, hogy addig nem akarják meg engedni a kisebbségek nyelvhasználatát, mig a parlament törvényes utón azt meg nem engedi, mert ez az ügynek ad Kalandos Graecas. kitolását és elodázá­sát jelentené. Ha mi szerbek a kisebbségek nyel­vének jogos és természetes haszná­lata elé akadályokat gördítünk, ez­zel a volt magyarországi szerbek évszázados, faji és nemzeti létünk védelmében kifejtett küzdelmének etikai és morális alapjait támadjuk meg. — Nekünk, szerbeknek az 1861-iki karloveii utolsó politikai szerb kongresz­­szus és az 1918. évi november 25-iki. no­viszadi szerb nagygyűlés határozatai szellemében kellene eljárnunk. — Az 1861-iki karloveii kongresszu­son, tizenkét évvel egy irtó faji és pol­gárháború után minden külső kényszer nélkül olyan határozatot hoztak, hogy a kikerekitendö Vojvodinában az ott érvényes szerb hivatalos nyelven kívül bármelyik ott használatos nyelven lehessen beszélni az összes gyűlésen. —- A községek szabadon választhas­sák ügykezelési nyelvüket és mindenki anyanyelvén érintkezhessek bármelyik hatósággal. — Az 1918-iki november 25-iki szerb nemzeti nagygyűlésen hozott rezolució­­ban pedig, mely a Magyarországtól va­ló elszakadást mondotta ki, van egy pont, mely a Vajdaságban élő kisebbségek kul­turális feljlödését és szabad nyelv­használatát megengedi. Nagyon csodálkozom, hogy a tartó mánygyűlésnek több tagja, aki ennek a rezoluciónak a létrehozásában részt vett, ezt szem elöl tévesztene. — Az én álláspontom az. hogy amilyen kötelességünk volt nekünk, szerbeknek, a magyar éra alatt fa­junk és nemzetiségünk érdekében küzdeni, ép olyan kötelességünk most elősegíteni, hogy az itt élő ki­sebbségek uj hazánk őszinte barátai legyenek. És ezt csak úgy érhetjük el, ha olyan ügyeket, melyekhez a kisebbségek vitá­lis érdekei fűződnek, megértéssel és a kisebbségek megelégedésére intézzük el az állam nemzeti létének szem előtt tar­tásával. így száll síkra Vuies Jócó a jól felfo­gott állami és szerb nemzeti szempont­ból a kisebbségek természetes jogainak védelmére. 1841. évben Széchenyi a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöki megnyitójában és Moosáry Lajos, a ré­gi magyar függetlenségi Párt elnöke is ugyanilyen fegyverekkel harcolt az ak­kori nemzeti kisebbségek érdekében: lángoló hazafisággal, rajongó faj- és emberszeretettel és igazsággal. Vig Lajos V riasztások a noviszadi munkás­­kamarában Megérkezett a szoeiálp »tátikái minisz er inni Jóváhagyása Noviszadról jelentik': A noviszadi mun­káskamarában csak nemrégen zajlottak le a választások, amelyek a szociálpoli­tikai minisztérium ellenőrzésével foly­tak le. A kamara uj vezetősége már a választások után kijelentette, hogy meg­bízatása csupán ideiglenes, mert rövide­sen végre fogják hajtani az autonom választásokat, amint azt a törvény elő­írja. A mostani vezetőségnek tulajdonké­nen, főképen ezeknek a választásoknak a végrehajtására szól a mandátuma. Mint értesülünk, az uj vezetőség né­hány hét előtt beterjesztette a minisz­tériumnak az uj választások tervét és a minisztériumtól az uj választások elren­delésére kedden délelőtt meg is érkezett a jóváhagyás. Eszerint a noviszadi mun­káskamara uj autonóm választásait a legközelebbi hónapokban, de a legkésőbb augusztus elsejéig végre , fogják hajtani és igy autonóm alapon végleges vezető­séget kap a kamara.

Next

/
Oldalképek
Tartalom