Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-03 / 60. szám

1927. március 3. BACSMEGYET NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET Hűn ka, a szlovák néppárt vezére a pozsonyi Slovák legutóbbi számában vá­laszol arra a támadásra, melyet Fedor Miklós magyar keresztényszocialista képviselő intézett ellenie. »A szlovákság ' *ria nem csak toleráns, hanem a könnyelműségig nagylelkű a kisebbsé­gekkel szemben. Késmárkon a szlovákok­nak harcolni kell azért, hogy a német gimnázium mellé párhuzamos szlovák osztályokat szervezzenek, holott Kés­márk vidékén hetvenöt százalék szlovák lakosság van. Emiatt a nagylelkűség miatt a Késniárk-vidéki gyermekek kény­telenek az iglói vagy lőcsei középiskolá­kat látogatni, mert a közelben csak né­met gimnázium van. Ma azonban, amikor a szlovák néppárt a kormányba lépett és el akarja foglalni azt a helyet, amely­re a nép bizalma állította, hivatott és hívatlan stréberek, renegátok és magya­rónok förmednek rá a pártra. Kiáll az arénára Fedor Miklós és azt mondja, hogy, csak azért támadja a szlovák nép­párt a keresztényszocialistákat, mert a magyar-szlovák testvériséget és keresz­tény egyiivótartozást hirdeti. Nem, kép­viselő ur, sohasem voltam ellensége a szlovákok és a magyarok együttműkö­désének, sőt ellenkezőles. mi azt mindig hangsúlyoztuk. Közöttünk az a különb­ség, hogy mi elsősorban magunknak és nemzetünknek akarjuk az autonómiát és csak azután és .olyan mértékben a Fedor Miklósoknak, amilyenben ez nekik jár. Az integritásról mi sohasem álmodtunk. Mi a saját házunkban urak akarunk len­ni és rendelkezni fogunk saját államunk­ban. Ne adják az urak a sértődöttet, ne adják a báránykát, hisz senki az önök vizét nem zavarja és nem irigyli önöket a magyaroktól. Ha önöket a mi életünk és a mi jogaink sértik, csak adják to­vábbra is a sértődöttet, ennek csak örü­lünk. A magyaroknak ki kell józanodniok abból a feltevésből, hogy a szlovák nem­zet valaha is vissza fogja kívánni az el­múlt időket, vagy az integritást.« ■ft Az erdélyi magyar párt, mint megír­tuk, elhatározta, hogy összeírja az Er­délyben lakó magyarokat. Az összeírás próbáját már meg Is tartották Kolozs­váron, ahol egy hét alatt végeztek a ka­taszter elkészítésével. A román lapok, még a kormánysajtó is, az összeírás miatt élesen támadták a magyar pártot és felhívták a hatóságokat, hogy a párt akcióját akadályozza meg. Kolozsváron a városi hatóságok tiltakoztak először a magyar párt nyílt és semmicsetre sem a kulisszák mögött lefolyó akciója e’len; tnajd közvetlenül a polgári hatóságok be­avatkozása után az állambiztonsági hiva­tal indított eljárást a katasztert felvevő polgárok ellen. Az akták a belügyminisz­ter elé kerültek, aki táviratilag megtilt Jtía az ország területén a magyar lakosság további összeírását és utasította a rend­­őrprefekturát. hogy milyen ilyen irányú tevékenységet akadályozzon meg. A ma­gyar párt a kormány és alantas hatósá­gainak eljárásában nem lát egyebet, mint működési szabadságának és politikai szervezkedésének megsértését amelybe nem nyugodhat bele és lépéseket szán­dékozik tenni a kormánynál merev ál­lásponti 'mik megváltoztatásáén. A román államvasut kolozsvári igaz­gatósága rendeletet adott ki, melyben megtiltotta, hogy a vasút alkalmazottjai más nyelven, mint románul érintkezzenek a közönséggel. Hosszú kolozsvári üzlet­vezető a nagy feltűnést keltő rendeletről a következő érdekes nyilatkozatot adta: »Valóban kiadtam egy rendeietet. amely a közönségnek és a hivatalnokoknak a vasút személyzetével való érintkezését megváltoztatja. A rendelet szerint, ame­lyet a kolozsvári üzletvezetőség összes osztályaival közöltem már. a kolozsvári üzletvezetőségnél bármilyen ügyben akármilyen információért csak közvet­lenül hozzám, vagy távollétem esetén a helyettes üzletvezetőhöz lehet fordulni. A hivatalnokok egymás között csak az ál­lam nyelvén beszélhetnek. A más nyel­ven beszélő hivatalnokokat először sú­lyos fegyelmi büntetéssel, majd áthelye­zéssel íenyitjük meg. Az üzletvezetőség Közhivatal és közhivatalokban mindenki köteles a hivatalos nyelvet beszélni. Te­gyük fel, hogy külföldi állampolgárok fordulnak felvilágosításért, nem kíván­hatják, hogy a hivatalnokok az ő nyel vüket birják. Éppen ezért helyesnek tar­tom, ha tolmáccsal fordulnak az üzlet­vezetőséghez is,« Az erdélyi lutheránusok szuperinten­dense, Érint Lajos nyilatkozott az egy­ház programjáról: — Az egyház jövendő kormányzásá­ban — mondotta — uj irányt szabni én nem akarok. Ha anyagi lehetőségünk lesz, tudományegyetemet fogúnk alapí­tani. Egyelőre legnagyobb kötelessé­gemnek az iskolák megvédelinezését, fentartását tartom, mert jövendőnknek minden Ígérete és alapja az iskolákban fekszik. gát a szerződések alól, amely Felső-Sziléziát Németország és Lengyel­­ország között szétosztotta. A német birodalmi kormány viszont szerző­désszegéssel vádolja Lengyelorszá­got. A népszövetségi tanácsot nehéz helyzet elé fogja állítani a döntés. Franciaország erődítéseket épit az alpesi határvidéken is Hét milliard frank hitelt kér a francia kormány a határeröditések kiépítésére Párisból jelentik: A parlament a hadsereg reformjáról szóló vita so­rán fog foglalkozni a határeröditések kiépítésének kérdésével is. A francia kormány kétmilliárd frank hitelt fog kérni a határ­­erőditmények kiépítésére amit a parlament, mint rendkívüli hitelt fog megszavazni. A határerőditmények építési pro­gramját több évre osztották fel és ebben a programban nemcsak a né­met keleti határerődök szerepelnek, ahol először Metz és Strassburg vá­rát épitik fel, hanem a francia kormány az alpesi ha­tárvidéken Is ki akarja építeni a legerősebb védelmi rendszert minden olasz részről jövő táma­dás esetére és itt az olasz határon ugyanolyan rendszerű védmüveket emelnek, mint aminőknek építését Németország ha­tárán már megkezdték. Egyelőre nem szüntetik meg a katonai ellenőrzést Magyarországon A nagykövetek lanács» a Budapesten székelő katonai ellenőrző bízottsá^ jelentésének beérkezéséig nem dönt a nvieya-* k‘> m i y kírése felett Párisból jelentik: A nagykövetek tanácsa, miután végzett a német katonai ellenőrzés, kérdésével, meg­kezdte a tárgyalását a magyar kor­mány kérésének, amely a Magyar­­országon működő szövetségközi ka­tonai ellenőrző bizottság megszün­tetésére vonatkozik. A nagykövetek tanácsa főtitkári hivatal nyilatko­zata szerint az elstő megbcszSéiu^ után szükségesnek mutatkozott a Magyarországon székelő kato­nai ellenőrző bizottságnak a tár­gyalásokba való olyan irányú bevonása, hogy a nagykövetek tanácsa bizonvos pontokra vo­natkozó jelentéstételre szóitot­­ta fel a Budapesten működő ka­tonai bizottságot. Ezen a jelentésen most dolgoznak Budapesten a bizottság tagjai és amig a jelentés Párásba nem érkezik és a tanács fel nem dolgozza, addig egy előre nem lehet arra nézve nyilatkozni, hogy mely időpont­ban és milyen körülmények közt történik maid meg a magyaror­szági katonai ellenőrző bizott­ság feloszlatása. "Más forrásból származó informá­ciók szerint a magyar kormány ké­relme kedvezően áll a nagykövetek tanácsa előtt. A Budapestről kért je­lentés csupán néhány részletkérdésre vonatkozik, annál is inkább, mert mint legutóbb Chamberlain angol külügyminiszter, úgy az összes ille­­! tékes szervek is megállapították már, hogy Magyarország teljes mérték I ben eleget tett a békeszerződésben [ előirt lefegyverezési kötelezettségei­­! nek-A külügyminiszterek Genf ben fontos tanácskozásra készülnek A Saar-tartomány közigazgatása és a felsősziléziai kérdés a legjelentősebb pontjai a Népszövetségi ülés napirendjének Párisból jelentik: A Népszövetség ülésszakának küszöbén a Petit Pári­sién nyilvánvalóan sugalmazott cikk­ben szerdai számában azt ir.ia, hogy Briand és Chamberlain feltétle­nül részt fognak venni a Nép­­szövetség ülésén, már csak ud­variasságból B. mert ezúttal Stresemann német külügymi­niszter fog elnökölni. Hétfőn lesz a Népszövetség első ülé­se és ezen a napon érkezik Briand Chamberlainnel együtt Genfbe. h csak valami váratlan esemény nem jön közbe. Bizonyosra lehet venfii hogy a kulisszák mögött ezúttal is nagyfontosságu tanácskozások lesznek a külügyminiszterek között magáneszmecserékkel, amilyenek már szokásossá váltak a népszövetségi ülésekkel párhuzamosan. A Népszövetség márciusi üléssza­kának tárgysorozata nem terjedd mes és egy hét alatt végezni lehet vele. A napirenden csak két fontos kérdés szerepel: a Saar-tartomány közigazgatá­sa és a német-lengyel viszony kérdése Felső-Sziléziában. Az első kérdésben arról lesz szó. hogy a .Saar-tartományban levő nyolcszáz főnyi francia legénységet hasonló számú nemzetközi katona­sággal pótolják. Franciaország már a rnult év március 18-án elvileg haj landónak nyilatkozott a Saar-tarto­­mányból visszarendelni ezeket a csapatokat, ha valamilyen módon kapcsolatot lehet vasútvonalak se­gítségével létesíteni Franciaország és a Rajna-területen levő megszálló csapatok között. A Népszövetség valószínűleg el fogja rendelni a fran­cia csapatok kicserélését. Sokkal bonyolultabb a felsőszilé­ziai német-lengyel konfliktus. Németország azzal a panasszal fordult a Népszövetséghez, hogy a lengvel uralom bezáratta Fel­ső-Sziléziában a német iskolákat, amit Lengyelország azzal > indokol, hogy ezekben a német iskolákban né­met irredentizmus folyik, tehát a len­gyel kormány felmentednek érzi ma­Gy er ekek az autó alatt Két halálos autószerencsétlenség Bécsben Becsből jelentik: Két halálos kimene­telű autószerencsétlenség történt kedden délután Bécsben. A Porter-Strassen Steinbach Károly magánzó autójának nekiment egy taxiautó, amelyet Slag­­holfer József soffőr vezetett és az ösz­­szeütközés olyan erővel történt, hogy a magánkocsi felugrott a gyalogjáróra és ielborult. Abban a pillanatban haladt el ott König Károly nyolcéves kisfiú öcs­­csévcl és a felborult autó mindkettőin­ket maga alá temette. Kötág Károly nyomban meghalt, mig öccsének a kezei és lábai törtek el. Életveszélyes állapot­ban szállították be a kórházba. A másik szerencsétlenség egy motor­kerékpárra] történt, amelyet egy posta­autó ütött el. A szemtanuk állítása sze­rint a postaautó ötven kilométeres se­bességgel száguldott, amikor nekiment a motorkerékpárnak és a motorkerékpárt messze elröpitette. A motoros szörnyet­halt. A rendőrség megindította a nyo­mozást. Földeladás — akadályokkal Kisgazda-deputáció a szuhoticai polgármesternél Gyorgyevics Dragoszláv szuboti­­cai polgármestert szerdán délelőtt egy nagyobb kisgazda küldöttség ke­reste fel. A gazdák a polgármester intervencióját kérték a Görbe-tó mel­letti földek eladásának jóváhagyása érdekében. Szubotica város az ágrárreform­­minisztérium előzetes jóváhagyásá­val nemrégen eladta a határmenti Görbe-tó körüli 360 hold kiterjedésű földbirtokát, amely különösen szőlő­­termelésre nagyon alkalmas. Az ag­­rárreform-minisztérium csak azzal a kikötéssel oldotta fel a földet, hogy az adásvételi szerződéseket utólagos jóváhagyás végett felterjesztik a mi­nisztériumnak. Szubotica város a mi­niszteri határozatnak eleget is tett. A minisztériumban néhány hónapig elintézetlenül feküdtek az akták, mig végre hosszas sürgetésre február kö­zepén az agrárreform-miniszter visz­­szakiildte a városi tanácsnak. A mi­nisztérium utasította a városi taná­csot, hogy a szerződések mellé a tu­lajdonosok mellékeljék állampolgár­­sági bizonyítványukat is, mert énei­kül a minisztérium nem fogja jóvá­hagyni a szerződéseket. Az érdekelt felek között nagy megütközést keltett a minisz­térium határozata, mert az állampol­gársági bizonyitványt legjobb eset­ben két-három hónap alatt tudják be­szerezni és igy a tavaszi mezei munkát nem tudják kellő időben el­végezni. Az uj tulajdonosok szerdán dél­előtt felkeresték a polgármestert és kérték, hogy interveniáljon a minisz­tériumban a szerződések jóváhagyá­sa végett. Oyorgyevics Dragoszláv polgár­­mester, miután beigazolást nyert, hogy a föld uj tulajdonosai vala­mennyien szuhoticai születésűek és jugoszláv állampolgárok, intézkedett, hogy a városi tanács hivatalból iga­zolja honosságukat. Az ügy iratait Gyorgyevics Dragoszláv polgármes­ter jövő héten hétfőn vagy kedden személyesen fogja elvinni az agrár­reform minisztériumba, hogy az ügyet véglegesen likvidálja. A pol­gármester intézkedéseit nagy meg­elégedéssel vette tudomásul a kül­döttség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom