Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-03 / 60. szám
4. oldal BÁCSMKGYEI NAPLÓ 1927. március 3. s Megfojtotta a feleségét Tizenötévi fagyházra ítélték a rusarkikrszturi feleséggyilkost Novisza'dról jelentik: A noviszadi felebbviteli bíróság szerdán tárgyalta Rácz Mihály raszki-krszturi gazda bűnügyét, aki a múlt év márciusában megfojtotta a feleségét. Rácz bejelentette a csendőrségnek, hogy felesége, született Papp Heléna felakasztotta magát. A csendőrség megindította a nyomozást, melynek során megállapítást nyert, hogy Rácz Mihály fojtotta meg a feleségét, akit azután a padláson felakasztott, hogy azt a látszatot keltse, mintha az asszony Öngyilkosságot követett volna el. Rácz, akit letartóztattak és bekísértek a szombori ügyészség fogházába, mindvégig tagadott. A szombori törvényszéken múlt évi szeptember 22-én megtartott íőtárgyaláson azt vallotta. hogy felesége a kritikus éjszakán öngyilkos lett Elmondotta, hogy felesége erkölcstelen életet éh és emiatt állandóan veszekedett vele. A kritikus éjszakát megelőzőleg az asszony lefekvés előtt hozzájött, megcsókolta, majd kisebbik leánykájával lefeküdt. Mielőtt még elaludt volna, azt mondotta neki, hogy megszakítja vele a házassági együttélést. Másnap reggel hiába kereste a feleségét, nem találta, végül is felakasztva akadt rá. Rácz Irén, Rácz Miháty kisebbik leánya azt vallotta, hogy arra még emlékszik, hogy anyja az ágyban imádkozott, de hamarosan elaludt és reggelre arra ébredt, hogy nincs mellette. Amikor apjánál érdeklődött utána, az azt mondotta, hogy anyja elment Szomborba és nem jön többé vissza. Apja azután kikérdezte, nem hallott-e az éjjé! valamit? A leány azt felelte, hogy aludt és semmiről sem tud. Harminc tanút hallgattak ki. akik valamennyien terhelőén vallottak Ráczra, aki folyton ok nélkül szidalmazta feleségét, brutális ember volt. Rácz másik leánya is azt vallotta, hogy anyjuk istenfélő, gyengéd teremtés volt és gyakran mondotta,, hogy csak addig akar élni, amíg két leányát férjhez adja. Dr. Mis kavics Zsika és dr. Kelemen Géza kulai orvosok mint szakértők azt vallották, hogy a holttesten kétségtelenül meg lehetett állapítani a fojtogatás nyomait és a fojtogató ujjainak szoritását, ami akasztott embereknél sohasem észlelhető. A szombori törvényszék gyilkosságban mondotta ki bűnösnek Rácz Mihályt és tizenötévi fegyházra ítélte. A felebbviteli bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Dr. Vukovojac Zsárkó államügyész, valamint az elitéit is, semmiségi panaszt jelentett he az ítélet elleti. Az ellenzék a kormánypárttal szavazott a beogradi tartománygyülésen Egyhangú ag elfogadták általánosságban a szabályrendeletet — Vujics Jócó beszéde a tartományi beosztásról és a falvak megterheléséről Beogradból jelentik: A beogradi tartományi közgyűlés folytatólagos ülését szerdán délelőtt kilenc órakor nyitotta meg Bcslics Nikola elnök. A névsor és a jegyzőkönyv felolvasása után dr. Zakó M'ilán, a szabályzati bizottság elnöke beterjesztette a beogradi tartomány belső adminisztrációjáról szóló szabályrendeletet. Megállapította, hogy a szabályrendelet teljesen megegyezik a törvény szellemével és nem ad újabb lehetőségeket az állami beavatkozásnak, tehát megfelel az önkormányzati törekvéseknek. Vujics Jócó szentai radikális nemzetgyűlési képviselő szólt elsőnek a javaslathoz. Beszédében, amely nagy feltűnést keltett, azt fejtegette, hogy az államnak és az önkormányzatnak kötelessége a társadatom morális és kulturális fejlődését előmozditani, ami eddig a parlamentárizmus segítségével történt. — Ma azonban — mondotta — Európában olyan tendenciák nyilvánulnak meg. amelyek a parlamentárizmus elvét kiküszöbölni akarják. Az országot a törvény tartományokra osztotta fel, ez a beosztás azonban egyáltalán nem praktikus. fíeslics Nikola elnök: Ne tessék a törvényt elbírálni. Vujics Jócó: A törvény szerint a bánáti, bácskai és Beograd-környéki falvakból és községekből uj tartományt alakítottak. Még a háború előtt jelent meg egy könyv. Novakoviés Sztoján könyve amelyben az iró arról ábrándozik, hogy száz év múlva hogyan fog kialakulni Szerbia és milyen lesz Beograd. E szép álom megvalósulásának első feltétele az volna, hogy Bcogradhoz csatolnák Pancsevót, Zcmunt és a hozzátartozó falvakat. Beograd így világvárossá alakulna. Beograd a legszebb fekvésű város Európában. Mindenütt igy alakultak a világvárosok, hogy községeket csatoltak hozzájuk. Ez volna tulajdonképpen az első feltétel és Beogradnak semmi érdeke, hogy a beogradi tartományhoz Beograd város is csatlakozzék. — Bánátban és Bácskában rendezett közigazgatásu városaink vannak, olyanok is, amelyek azelőtt szabad királyi városok voltak. Ha itt az önkormányzat nem is volt teljesen kiépítve, nem lehet célunk, hogy ezeket a városokat visszafejiesszük, hanem inkább az önkormányzatokat minél szélesebb mederbe kellene kiépíteni. El tudjuk képzelni azt is, hogy e városok mindegyikének főispánja legyen. vagy hogy mindezeknek 'a városoknak ügyeit egy közös főispán vezesse. Természetes, hogy ebben az esetben a főispán nem gyám, hanem csak az állam érdekeinek a képviselője lenne. A régi törvények minden kedvezményt megadtak ezeknek a városoknak. Széntártak van szép kórháza, rendezett állategészségügye. iskolája. Megyei utarnk rendben vannak. A mi szűk területünkön mi tudtunk dolgozni, a tartomány ezekben a dolgokban semmit sem tehet majd. Drága adminisztrációt jelent csak a tartomány, semmi egyebet. A tartományi önkormányzatokról szóló törvény megadja annak a lehetőségét, hogv későbbi időpontban a városi önkormányzatok is meg fognak alakulni. Mi a régi magyar törvényekben biztosított városi jogainkat meg akarjuk tartani és az sem kizárt eshetőség, hogy olyan községek mint például Becse, Szrbobrán rendezett tanácsú, illetőleg szabad városokká válnak. — A tartományok azonban állami terheket vesznek át. A régi Magyarországtól mi mindig olyasmit tanulunk meg és veszünk át, amit nem kellene és nem követjük azokat a példákat, amelyeket kellene. A régi megyékben állami mérnöki hivatalok dolgoztak, ezek tartották rendben az utakat, mert ez nagyrészt állami feladat Az autó-utak fenntartása például nem lehet a tartományok kötelessége, az egyes községek közti közlekedésről pedig gondoskodnak a községek. Ki fogja viselni a tartományi terheket, ha a városi önkormányzatok helyreálltak? Nagy tartományi adók fognak nehezedni a polgárságra. A törvény azt mondja, hogy a tartományi önkormányzat segítse elő a gazdasági élet fejlődését. Ez nem tartományi feladat, hiszen ott van a kereskedelemügyi minisztérium és a földmivelésügyj minisztérium. — Hogyan gondoskodhatik a mezőgazdaság fejlesztéséről a tartomány? Úgy látom, ezt a törvényt anélkül hozták, hogy bárkit is megkérdeztek volna. Nem akarok javaslatot tenni, mert ezt úgy sem fogadnák el, de azt megállapítom, hogy ez a törvény csak annyit nyújt, mint a magyar mondja: Nesze semmi, load meg jól Több hang: llugyju már a magyarokat Vujics Jócó: Sok tisztviselőt kell maid eltartani a tartománynak és ez nagyon drága lesz. Ha a lartomáoyl törvényt most nem is lehet módosítani, remélem eljön az idő. amikor maid meg lehet változtatni. Addig is azt kellene nézni, hogy az egész tartományi önkormányzat minél kevesebbe kerüljön, ne csináljunk nagy kiadásokat. Mi itt kis parlarneittesdit látszunk, vannak les minisztériumaink, napidijakat fizetünk ki képviselőknek, uj nyugdijterhek vannak kilátásban. És most tekintetbe kell venni, hogy ha a városi önkormányzatok Is megalakulnak. mindezeket a terheket, az egész tartományi költségvetést, egyedül a tat vaknak kell majd viselni. Beszéde végén a kisebbségi kérdést akarta érinteni, de az elnök figyelmeztette, hogy ez a kérdés nincs napirenden. Tomics Jevrem beogradi ügyvéd a demokrata párt nevében kijelentette, hogy a szabályrendelettel meg van elégedve. Tisztelettel viseltetik Alcksziievlcs Mita személye iránt és tudja, hogy nem igen fog beavatkozni az önkormányzat ügyeibe. Az ellenzéknek tetszik a tisztviselőkérdés rendezése is, ezért a javaslatot elfogadja. A tartománygyiités ezután általánosságban egyhangúlag elfogadta a szabályrendeletet, majd rátért annak részletes vitájára és harminchat pontot letárgyalt. A vitát csütörtökön délelőtt kilenc órakor folytatják. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker A házasfelek sokszor hasonlatosak valamely sik föliileten guruló két higanycsöpphöz. Az ember nem tudja, összefutnak-e, de megtörténik sokszor, hogy addig .kergetődznek, amig végre egyesülnek s a két csöppből egy nagyobb lesz. Amikor meg egybeolvadtak, senki se gondol arra, hogy újból széjjelszakadhatnak, pedig a legkisebb feszítésre megint kettéválnak. S ez igy megy néha évtizedeken keresztül — természetesen nem a higanycseppeknél, hanem a házastársaknái. Különböző természetek. Egy úriemberről volt szó s megállapították róla, hogy rendkívül türelmes természetű. — Nem csoda — jegyezte meg valaki. — Már tizenöt esztendeje házas s igy volt ideje belctrenirozni magát a tiirelmességbe. — Sajátságos! — kiáltott föl erre egy másik úriember. — Én is körülbelül enynyi idő óta vagyok házas s azt veszem észre, hogy kezdem elveszteni a türelmemet. * Az emberek mintha csak ki akarnák csavarni a fejét minden igazságnak és következetességnek — olyan nőket szeretnek, akiket el nem vesznek és olyanokat vesznek nőül, akiket nem szeretnek. * Egy máj nem egészen fiatal embertől, aki pem tudott szakítani a legényélet gyönyörűségeivel, kérdezték, hogy mikor fog már egyszer megházasodni? — Majd akkor — felelte — ha nem találok nőt, aki e föltétel nélkül szeret* ni hajlandó. * A házasságban csakúgy mint az államéletben nem mindig az okosabbak kormányoznak. A szegénynek nagy szüksége van némi filozófiára, ami alkalmas arra, hogy elviselhetőbbé tegye a helyzetét. Mégis — bár a filozófusok mind szegények — a szegények ritkán filozófusok. Ha azok lennének, mingyárt kevésbbc volnának szegények. * A szegények azért mert övék a menynyeknek országa, ne bizakodjanak el túlságosan s ne játszák az arisztokratát a gazdagokkal szemben, hanem iparkodjanak már itt ezen a világon jóba’ lenni velük. Hiszen »amabban« az evangyéliom tanítása szerint úgyse fognak találkozni velük. # A gazdagság nem teszi az embert jobbá, csak jótékonyabbá s a szegénység nem tesz senkit rosszabbá, csak fásultabbá. * A böjt nem akadályozza a gazdagot abban, hogy farsangoljon s a farsang nem gátolja a szegényt abban, hogy böjtöljön. Az előbbinek a böjt is farsang s az utóbbinak a farsang is böjt. * Az emberkrrtikus éppen úgy nem áll okvetlenül azon egyének fölött, akikről Ítéletet mond, mint a mübiráló a müvek fölött, iin^yeket kritizál Alfred Kerr, joggal ránthat le egy drámát, amelynél nem tud jobbat Írni és Chamfort bátran mondhatott keserű és szigorú ítéletet a kortársairól, bár őmaga aligha volt különb, mint ők. ¥ A szegény sokat busul azon, hogy milyen szegény, de nem annyit, amenynyit a gazdag azon. hogy nem elég gazdag. # Nincs nagy véleményem az emberismeretről. Az emberek jobbak is, rosszabbak is, mint .amilyeneknek tartják egymást. * A rossz emberek mindig hangosabban panaszkodnak a világ romlottsága ellen, mint a jók. ¥ A rossz embereket megbünteti a jó Isten, a jó embereket megbüntetik a roszszak. * A rossz emberek a büntetésüket a túlvilágon kapják, a jók azt már ebben az életben elszenvedik. Aki erkölcsről hirdet, vigyázzon, hogy ezt olyan helyen tegye, ahol érdeklődésre és megértésre számíthat. Mert bizony sok helyen gúnyos mosollyal fogadják s azzal utasítják el: — Köszönjük. Morállal el vagyunk látva. * A morálnak ritkán van olyan szép ruhája, mint az erkölcstelenségnek. Ez az oka, hogy az utóbbi ellőtt nem egy házban szélesre tárják föl a szárnyaitokat s az előbbit az előszobában várakoztatják. * Az ember abban a korban, amelyben már nem tanulhat, még mindig javulhat. Ha azt mondjuk: a jó pap holtig tanul. nem azt gondoljuk, hogy azj öreg pap vagy a vén ember általában még gyarapítja a tudását, de inkább azt, hogy erkölcsileg inég a legmagasabb korban is tökéletesedhet. A morál a magányosságban élőknek a betegsége, de egyúttal a vigasztalása. * A szép tetteket sokan tapsolják, kevesen utánozzák. * Az embereket a nagy szerencse és a nagy szerencsétlenség egyaránt önzővé teszi. De a legtöbbnek egy kis szerencse, vagy csekélyke malőr is elég ahhoz, hogy ezen az átalakuláson keresztül menjen. ¥ Azt, hogy önző, csak némely önzetlen látja be — az önző soha. \ $ A gonoszság tulajdonképp csak nagyobbfoku önzés s az önzés nem egyéb, mint bizonyos fokú gonoszság # Az önzetlen egymaga szenvedi el a fájdalmait — az önző megosztja azokat másokkal, ráháritja őket a környezetére. * Az okos önző hasznosabb tagja a polgári társadalomnak, mint az önzetlen szamár.
