Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-20 / 77. szám

1927. március 20. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5 oMr! Éles ellenzéki beszédek a radikális klub ülésén Kojjics és Sto adiiio % ii*s volt miniszterek erélyesen állást foglaltak a rendkívüli felhatalmazások ellen — A klubüiést vasárnap folytatják — Le akar mondani a pénzügyminiszter Elfogadták a belügyi költségvetést Beomdból jelentik: Szombaton a politikai körök teljes figyelme is­mét a kormány által kért rendkí­vüli felhatalmazások felé fordult, melyek ellen ti radikális klub ülésén is eins hangok hallatszottak. Külö­nösen feltűnést keltett Sztojadinovics Milán volt pénzügymiiíi zter erélyes állásfoglalása a kor­mány ellen. Érdekes, hogy Sztojadinovics éles­­hangú beszédét a Pasiés-csoport tagjai viharos helyesléssel kísérték. Markovics Bogdán dr. pénzügy­­miniszter megbetegedett és Így nem vett részt a radikális klub ülésén. A pénzügyminiszter helyzetét Igen kényesnek tartják, mert a miniszter állását köti a rendkí­vüli meghatalmazások megsza­vazásához. amivel a kormányt igen kellemetlen helyzetbe hoz­za tekintettel arra. hogy a radi­kális párt és a szlovén néppárt is a ielliatalinu/ások ellen van. ! Ezért számolnak azzal, hogy pénzügyminiszter le fogja vonni többség hangulatának konzekve fiáit és az ilyen részleges kormányvál­ság könnyén vezethet az egész kormány lemondására. A belügyi költségvetés megszava- 1 zása után a parlament hozzáfogott a közegészsé°iisyi tárca köitségve- I lésének tárgyalásához, amit vasár­­jnap délig be is fejeznek. Héttőn a \kiuügyi tárca költségvetése k-rül \ sorra és ezzel kapcsolatban igen ér- I dekes vita várható, különösen a nyi­tott külpolitikai kérdések miatt Setverov szerint a magyar párt antinaeioná is kuliba muszáj szavazni, mert aki nem szavaz oda, betörjük az orrát, azután i palacsintát csinálunk az orrából Éljen Pantovics, a vörösingesek vezére. Hosszasan beszélt ezután Setyerov bá­náti rendőrségi visszaélésekről, majd a beogradi tartománygyülés kérdését tette szóvá és követelte, hogy beogradot ve­gyék ki a tartományból és helyezzék át a tartományi székhelyet Becskerekre. Beszédét azzal fejezte be Setyerov, hogy Makszimovics Tisza Pista törvényeit éleszti fel, tehát 6 sem egyéb, mint egy jugoszláv Tisza Pista. Knkclj és Mr acsen Radics-pártiak fel­szólalása után A’ikolics Milán demokrata beszélt az ellenzék közigazgatási üldöz­tetéséről, majd lakns Radics-párti is-CSAK DcOETKER». ^BACKIN' SÜTŐPORRAL SUT! A 104 receptet tartalmazó könyvet kívá­natra ingyen és bérmentve megküldi : ßr. Oetker d. z. a. z., Maribor mertetíe a horvátországi rendőrségi ál­lapotokat. X't ellenzék intrikái ellenére helyemen maradok — mondotta Makszimovics A parlament szombati ülését délelőtt féltizkor nyitotta meg Trifkovics Márkó elnök és azonnal rátértek a belügyi költ­ségvetés folytatólagos vitájára. Rajkovics Qyure Radics-párti volt az első szónok és a szerémségi viszonyokat ismertette, támadva Popovics Ljuba ra­dikális képviselőt, majd polemizálva Ra­­divojevics pénteki beszédével. Setyerov Szlávkó dr. demokrata emel­kedett ezután szólásra és hosszabb be­szédet mondott, amelyben a magyar párttal is részletesen foglalkozott. — A belügyminiszter — mondotta Se­tyerov — pótjavaslatot nyújtott be a vaj­dasági községi választásokról. A minisz­ter az 1886. XXL és XXII. törvénycikk alapján akarja a választást lefolytatni és a törvényt rendelettel akarja az al­kotmánnyal összhangba hozni. Erre a Pótjavaslatra semmi szükség, mert 1922- hen a törvényhozó bizottság második szekciója törvényerejű rendelettel szabá­lyozta a vajdasági községi választások kérdését. Hasonló rendelet alapján foly­tak le a községi választások Dalmáciá­ban is. Érthetetlen, hogy miért éleszte­nek fel egy magyar törvényt még Tisza Pista gróf idejéből. Ez a törvény egé­szen más rendszerű választásokat ir elő, mint nálunk szokás. A magyar törvény szerint a főbíró hármas jelölést eszközöl a községi birói állásra. A szavazás sza­vazólapokkal folyik és nincs általános választói jog. Hogy az anomália még na­gyobb legyen, a községi képviselők fele virilistákból áll. Rátért ezután Setyerov a tartományi választások kérdésére. — A becskereki járásban — mondotta — már a képviselőválasztások alkalmá­val is, amikor Rajics Tósót választották meg, titokzatos módon eltűntek a válasz­tási bizottság aktái és a bizottság Rajics Tósót fel is jelentette, de az igazságügy­] minisztérium az államügyészség utján a j bünpert megszüntette. Zsifkovics Negoszin radikális: Ez nem j igaz, nem a bíróság szüntette meg az cl­­j járást. Setyerov: Nem, hanem az ügyész tart- J ja vissza az aktákat. A radikális-magyar lista ebben a járásban kilencezer szava­zatot kapott. Természetes, hogy ezek nem mind rendes szavazatok. — A szavazatok befejezése után — folytatta Setyerov — több községben, például Sztari-Écskán, kiküldték az urna­őröket, lesrófolták az urnákat és a radi­kális urna helyére azt tették vissza, a melyikben a legtöbb golyó volt. Ilyen módon Ecskán a demokratákat, Lazare­­vón és egy másik német községben a német pártot károsították «meg. Lazare­­vón a közigazgatási bíróság meg is sem­misítette a választást és az nj választás eredménye éppen a fordítottja, volt a ré­ginek. Tánndás a magyar párt ellen Setyerov ezután a radikálisoknak a magyarokkal és németekkel való együtt­működéséről beszélt és különösen a ma­gyar pártot támadta. — A magyarok — mondotta Setyerov — azelőtt minden lehetséges pártban voltak elosztva, alakítottak nj pártot is, az úgynevezett magyar urak magyar pártját. Ez a magyar feudális urak és a magyar ügyvédek pártja és sohasem tu­dott mélyen behatolni a magyar rétegek közé, mert a pártot azok vezetik, akik a régi magyar időkben mindig az általános titkos választójog ellen harcoltak és azok a magyar tömegek, amelyek itt általános választójogot kaptak, nem akartak együttmenni az általános választójog el­lenségeivel. 1925-ben a választások al kaimával a magyar urak nem is értek el semmi sikert, nem a választási terror miatt, amely a többi pártokat is sújtotta, hanem azért, mert nincs mélyebb gyö­kerük a nép között. Most azonban a ra­dikális párt, illetve Mincsics és Makszi­movics, felélesztette a magyar feudális urak pártját és a községi, járási és ál­lami hatóságok védelme alatt a magyar pártnak sfkeTitt metsz«/vcjsfcediwe. Ha j egy belügyminiszter egy magyar párt i szolgálatába áll, az nem lehet nacionális j politika. Nem értjük, hogy a radikális pártot, az államot és az állami appará­tust antinacionális pártok megszervezé­sének szolgálatába állítják. Csak ennek köszönhető, hogy a magyarok több kép­viselőt kaptak a tartományi választáso­kon. mintha szabad választások lettek volna. (Zaj.) A demokraták netn ellenzik a magyar párt szervezkedését, hiszen a magyar párt betiltásáról szóló határoza­tot Davidovics oldotta fel, de itt arról van szó. hogy állami hatóságokat anti­­nacionális pártok szolgálatába állítottak. Murkusev Milán: Miért antinacionális a magyar párt? A magyarok lojális pol­gárok. Setyerov: A régi Magyarországon ilyesmi nem fordulhatott volna elő. Annak jellemzésére, hogy milyen esz­közökkel dolgoztak a tartományi vá­lasztásokon. Setyerov felolvasott egy magyar nyelvű röpcédulát, amelyet a novibecsejl járásban osztogattak a radi­kálisok. A röpcédula szövege a követ­kező: Magyarok! Mindenkinek a negyedik Makszimovics belügyhnlinszter ezután közel másfélórás beszédben válaszolt az ellenzék kifogásaira. Élesen polemizált a Radics-párti szónokokkal, főleg dr. Per­­narral és dr. Paszariccsal. Rámutatott arra, hogy a dalmáciai községi válasz­tást a Radics-párt részéről súlyosan megtámadott Perovics spliti főispán ja­vaslatára folytatták le. A belügyminiszter beszéde közben Ko­­kanovics földmivespárti és Kobasica ra­dikális között incidens játszódott le. Ko­­kanovícs Kobasica egy közbeszólására ezeket .mondotta a radikális képviselő­nek. — Hallgasson. A kezemben' van Ku­­kovcsics főszolgabíró nyilatkozata, mely szerint ön százötvenezer dinárt fogadott el, hogy bizonyos zsidóknak állampol­gárságot szerez. Kobasica magából kikelve rá akart ro­hanni Kokanovicsra és képviselőtársai csak a legnagyobb nehézség árán tud­ták visszatartani. Kobasica ezt kiáltotta Kokanovics felé: — Ha be tudja bizonyítani, megölöm magam. Iía nem, le kell mondania man­dátumáról. — Elfogadom — felelte Kokanovics — de ne öld meg magad, hanem mond] te mandátumodról. Makszimovics a lárma lecsillapultával folytatta beszédét és kijelentette, hogy az ellenzék intrikái ellenére is a helyén marad. Személyes megtámadta tás cimén ez­után Pribicsevics Szvetozár, Markovics Pera, Superina, Vuletics Láza és Mrsik Radics-párti szólaltak föl, majd a par­lament nagy többséggel elfogadta a bel­ügyi tárca költségvetését. A délutáni ülés A parlament délutáni ülésén a köz­egészségügyi tárca költségvetésének a tárgyalását kezdték meg. Mileíics Szláv­kó közegészségügyi miniszter expozéjá­­.ban részletesen ismertette á minisztérium működését’ ‘ és ‘ az ország közegészség­­ügyi helyzetét. Megdöbbentő adatokat közölt a járványos betegségek: a tuber­kolózis és a vérbaj pusztításáról. El­mondotta, hogy vannak egész iartomú nyok különösen Boszniában, ahol a la kosság több mint ötven százaléka vér­­bajos. Rámutatott arra; hogy a szigorú takarékosság miatt csökkenteni kellett a minisztérium költségvetését, bár egész­ségi téren rendkívül sok feladatot kel­lene megoldani. A miniszter expozéja után Szavics dr radikális dr. Popovics Müán Pribicsc­­vics-párti és dr. Polics horvát födera­­lista szólaltak fel, majd az ülést az elnök berekesztette és a vita folytatását vasár­napra tűzte ki. A radikális klub ülése A radikális képviselő klub ülését szombat délelőtt tiz órára hivták össze. Az ülés megnyitását türelmetlenül vár­ták a képviselők, azonban a megnyi­tás késett, mert a pénzügyminiszter nem jelent meg a parlamentben. A párt­vezetőség el akarta halasztani az ülést, amelyet azonban a Pasics-csoport ener­gikus kívánságára délben tizenkét óra­kor mégis megnyitottak. Radonics Jován dr., a pénzügyi bi­zottság elnöke kért először szót és ki­jelentette, hogy a pénzügyminiszter nátlutUizban megbetegedett, azonban ő meglátogatta a lakásán és a pénzügy­miniszterrel való megállapodás értel­mében szólal fel. Védte a pótjavaslato­kat és szerinte a pártnak bizalommal kell lenni a pénzügyminiszter iránt, aki kiváló szakember. Meg kell neki adni a szükséges felhatalmazást a gazdasági válság szanálására. Hosszasan beszélt a belső kölcsön szükségességéről és kijelentette, hogy mint a pénzügyi bi­zottság elnökének, módjában volt a pótjavaslatokat kellően tanulmányozni és az a véleménye, liogy a klubnak a javaslatokat el keH fogadnia. Pesics MSntin. a párt paraszt-cso­portjához tartozó képviselő szólalt fel. a javaslatot nyomtatásban minden kép­viselőnek, miért csak a pénzügyi bízott ság tagjainak. A belföldi kölcsönre vo­natkozó pót javaslattal nem ért égyet, mert a szegény nép a kölcsönt úgy sem tudja jegyezni. Ha mégis szüksé­ges a kölcsön, jegyezzék a bankok. Éle­sen támadta azt a pótiavaslatot, amely szerint az egyenes ágról leszártnazók­­nak ötvenezer dináron felüli örökség után tiz százalék illetéket kell fizetni. A parasztok ezt az illetéket nem fizet­hetik. Kojics Dragutin. a Pasics-csoportfwz tartozó képviselő, volt miniszter éle­sen támadta a kormányt azért a mód­ért, ahogy a póijavaslatokat a parla­ment elé vitte. Nem tartja elfogadhatók­nak a fontosabb pótjavaslatokat, mert ezek a parlamentárizmussal és az al­kotmánnyá! ellentétben állnak és ez a radikális-párt frakcióinak nem felel meg. Legjobb volna, ha a kormány visszavonná a javaslatoka«,. Az ülést ezután félbeszakították, mert a parlamentben a belügyminiszter kez­dett beszélni. Pesics Milutin ezután ma gánbeszélgetésben is felkérte Uzunovia miniszterelnököt, hogy a kormány áll­jon el az örökösödési illetékektől. A Kifogásolta, bogy miért nem aefcá-k át rawüszterelnök megígérte, hogy ezt í

Next

/
Oldalképek
Tartalom