Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-20 / 77. szám

2. oldal. Báj•fCI/ilÍGTEI NAPLÓ 1927 március 20. ahogy látszik, akkor a kisantant küszö­bön álló pozsonyi konferenciája köny­­nyen az utolsó ilyen összejövetel lehet. Parisban számolnak azzal, hogy Olaszország és Románia közt már legközelebb formális szövetség fog létrejönni, sőt e szövetséggel már mint faktummal számolnak a francia diplomácia ve­zetői. Forradalmi mozgalmak Albániában Budapestről jelentik: A budapesti reg­geli lapok csak a Stefani-ügynökség közleményét hozzák, több lap megkérdő­jelezve. A Pesti Napló azonban tiranai jelentésre hivatkozva a lap élén a kö­vetkező tudósítást közli: — Az albán helyzet egyre élesedik. A forradalmi párt a leghevesebb agltációt fejti ki egész Albániában a tiranai szerződés ellen. Azzal agitálnak, hogy amit Olaszország tett Albániában, az már több mint paci fikálás. Olaszországnak nyilván az a szán­déka, hogy Albániát megfossza ál­lami függetlenségétől. A forradalmi komité rámutat Olaszor­szág határmenti készülődéseire, ame­lyek világosan elárulják céljukat. Ezen a héten négy olasz hajó érke­zett Albániába hadianyaggal és élelmiszerekkel az Olaszország zsoldjában álló albánok és a partraszállitandó olasz csapatok számára. Partraszállt máris száz olasz tiszt, akik Albániában megfelelő előké­születeket fesznek az eljövendő katonai operációk számára. Achmed Zogu béget azzal vádolják, hogy eladta hazáját aranyért és az­ért az ígéretért, hogy Olaszország és Anglia ki fogják kiáltani Albánia királyává. Achmed Zogu bég korábban ostromálla­potot rendelt el, amit kíméletlenül kezel. A postát és távirdát olyan szigorúan cen­zúrázzák, hogy az albániai események­ről alig lehet egy hirt eljuttatni külföld­re. Hogy az ostromállapotot hathatósab­­bá tegye Achmed Zogu március 10-ikén az összes tartalékosokat bevonultatta. A tartalékosok többsége azonban nem tett eleget a parancsnak és a hegyedbe menekült, ahol fegyveres lázadásra készülnek. Ál­talában azt hiszik Albániában, hogy küszöbön áll az albán tengerparti városok olasz megszállása. Ma már nem lehet arra számítani, hogy Anglia saját Földközi-tengeri érdekei miatt tiltakozzék ilyen olasz lépés ellen, mert hiszen Anglia és Olaszország kö­zött minden tekintetben megvan a meg­állapodás. Az albán forradalmi komité reméli, hogy a döntő pillanatban támo­gatást fog kapni a Vatinkántól, valamint Beogradtól és Moszkvátok A külügyminisztérium erélyesen cáfol Beogradból jelentik: A külügyminisztérium szombat este hivatalos kommünikét adott ki. melyben a legenergikusabkan megcáfolja az olasz lapoknak és a londoni Timesnek azt a hí­rét. hogv Jugoszlávia Albánia meghódítására tör. A külügyminiszter utasította az összes külföldi jugoszláv követeket, hogy a sajtóhíreket a leghatározottabb formában dementálják. Pribicsevics Szvetozár a Times cikké­iül így nyilatkozott: — Ezek a hirek arra mutatnak, hogy Olaszország készül valamire. Az egész­ből az látszik, hogy az olaszok valami csalást készítenek elő, mert nálunk senki sem gondol háborúra. Olaszország a felelősséget akarja ránk hárítani, de nekünk nyugodtan be kell várni a dolog végét. Ha az olaszok provokálnak bennün­ket, akkor mi is tudni fogjuk köte­lességünket. Mi békét akarunk és csodálom, hogy a Times olyan mélyre sülyedt, hogy egy ilyen nyilvánvaló csalással akarja be­folyásolni az európai közvéleményt. Nem vagyunk ostobák, hogy olyanokat csi­náljunk, mint amit nekünk az olasz la­pok imputálnak. Ha az olaszok valami akciót akarnak, akkor találjanak ki okosabb és valószínűbb hazugságot. A Qiornale d’Italia azt irta, hogy .Franciaország vigyázzon Jugoszláviára A helyzet azonban az, hogy nekünk és Franciaországnak kell vigyázni arra, hogy mit is akar Olaszország a Balká­non. Szmodelj, a szlovén néppárt egyik ve­zetője a következőket mondotta. — Nem hiszem, hogy a mi határain­kon csapatkoncentráció történt volna. De hogyha mégis lenne üyen csapatössze­vonás — amit én nem hiszek — akkor csak védelmi intézkedésről lenne szó. Protogrov köréből már hetek óta az a hír tartja magát, hogy az ellenséges ban­dák be fognak törni jugoszláv területre. A miniszterelnök, a külügyminiszter, va­lamint egyéb felelős tényezők kijelentése szerint nekünk nincsenek agresszív szándé­kaink, mi csak védekezni akarunk. Természetes, ha Olaszország megtámad bennünket, akkor mi is tudni fogjuk kö­telességünket. Olaszország azt a kam­pányt gazdaságilag akarja ellenünk ki­használni. Az egészből az látszik, hogy az olaszok készülődnek valamire. A budapesti jugoszláv követség cáfolata Budapestről jelentik: A budapesti ju­goszláv követségen a sajtó képviselői­nek érdeklődésére az olasz lapjelentések­kel kapcsolatban a következőket mon­dották; — A beogradi kormány ma távira­tilag utasította a jugoszláv külképvisele­teket, hogy a legenergikusabban cáfolják meg mindazokat a híreket, amelyek Ju­goszlávia fegyverkezéséről és az albán politikába való beavatkozásá­ról elterjedtek. Mi semmiféle Balkán-konfliktusról nem tudunk. Figyelmeztetjük a sajtót és a közönséget, hogy fogadja a legnagyobb fenntartással ezeket a hireket, amelyeket bizonyos irányokban érdekelt irodák­ban találnak ki és kürtőinek világgá. Olaszország okkupálni akarja Albániát Párisból jelentik: A jugoszláv katonai készülődésről szóló olasz lapjelentések riasztó hatást keltettek Párisban. Be­avatott párisi helyen a római lapjelentéseket olasz diplo­máciai vagy katonai akció beharan­gozásának tekintik. A baloldali politikai körökben az oiasz lapközleményeket még élesebben Ítélik meg, hangoztatva, hogy az állítólagos jugoszláviai értesü­lések magukon viselik a római gyártmány jellegét és legalább is egyoldalúak, mert csak a jugoszláv készülődésekről számolnak be. de teljesen hallgatnak azokról a készülődések­ről. amelyek az albán partvidéken mennek végbe és amelyeknek szálai Olaszországba nyúlnak át. Abban senkisem kételkedik, hogy a Balkánon u'abb merész olasz lé­pés készül, hogy azonban ennek milyen lesz a tény­leges formája, arra nézve több verzió van forgalomban. Az egyik verzió szerint Mussolini előre mentséget keres, hogy Jugoszláviái dél felé is, ahol a gyűrű még nyílva van, izolálja és e célra az olasz-albán szerződés mintájára készítendő véd- és dacszövetséget kössön Bulgáriával. A másik verzió szerint az olasz sajtó­akció célja a diplomáciai akción túlme­nően Albániában, olyan lépést Unni. a melynek Bosznia-Hercegovina 1878-iki okkupálása az analógiája. Az, utóbbi verzió szerint Jugoszlávia körülzárása csupán esz­köz Albániának olasz részről való okkupálására. Mussolini jegyzéke, amely Jugoszlávia állítólagos készülődéseiről szól, Páris­­ba is megérkezett. A párisi olasz nagykövet a jegyzék átadásánál hangoztatta, hogy az olasz kormány ebben az ügyben körjegyzéket intézett a hatalmak­hoz. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az olasz kormány egyébként sem nézhetné kö­zömbösen a jugoszláv kormány készülő­déseit, de tekintettel az olasz-albán szer­ződésre, amely ilyen esetre Olaszország számára az intervenció kötelezettségét tartalmazza, az olasz kormány kényte­len a többi hatalmak előtt a tényállást felfedezni és a következményekért a fe­lelősséget magúról elhárítani. Az olasz és angol követ Perics külügyminiszternél Beogradból jelentik: Perics külügy­miniszternél szombaton este megjelent a beogradi olasz követ és átnyújtotta azt a jegyzéket, amelyet az olasz kormány a többi európai kormányoknak is meg­küldött. Az olasz követ után megjelent a kül­ügyminiszternél Qenard angol követ is, aki közölte Perics külügyminiszterrel, hogy az angol kormány álláspontja min­denben egyezik az olasz állásponttal. Perics válaszában kijelentette, hogy Ju­goszláviának egyáltalán nincs szándé­kában Albániát megtámadni. Csődbe jutott az amerikai igazságszolgáltatás Az exlex miatt a törvényszékek júliusig nem tarthatnak tárgyalásokat Newyorkból jelentik: Példátlan követ­kezményekkel járt az, hogy a szenátus utolsó ülésein az obstrukció miatt nem tudta megszavazni az állami költségvetés javaslatát Washingtoni jelentések sze­rint az exlex különösen az igazságszol­gáltatás terén érezteti hatását. Az Egye­sült-Államok főügyésze értesítette az állami törvényszékek vezetőségét, hogy miután a szenátus nem szavazta meg a költségvetést, ő sem utalhatja át az egyes törvényszékek ügyvezetéséhez szükséges költségeket és a törvényszékek fize­tést is csak részben adhatnak a biráki nak, az esküdteknek nem szabad napi* dijat fizetni, tartózkodni kell az anyag­beszerzésektől és a törvényszékek nem utalhatnak ki költségeket a fogházakban letartóztatásban levő foglyok élelme­zésére. Newyorkban, Filadelfiában és más vá­rosokban március végén beszüntetik a törvényszéki tárgyalásokat, mivel pedig csak julius elején lehet számítani arra hogy a szenátus a költségvetést meg­szavazza, addig hallatlanul fel fognak sza­porodni a törvényszékeken az elintézet« len bűnügyek. Három hónapon át nem lehet összehívni az esküdteket és bíró­ság végrehajtást-és árverést is csak ab­ban az esetben lehet foganatosítani, ha erre a törvényszéki alkalmazottak fi­zetés nélkül vállalkoznak. Az igazságszolgáltatásnak ez a csődje példátlanul áll az Egyesült-Államok tör­ténetében. A beskai háborús két asszonyt és hál Noviszadról jelentik: A szlavóniai Beska község tizenhárom német lakosa ellen eljárás indult annak a vádnak alap­ján, hogy részük volt a háború alatt beskai szerbek kivégzésében. Napokon keresztül tárgyalta ezt a pert a szrem­­szkamitrovicai törvényszék,-amely szom­baton mondta ki Ítéletét. Gregorics Jován elnök délelőtt tizen­egy órakor nyitotta meg a folytatóla­gos tárgyalást A terem zsúfolásig meg­telt hallgatósággal, amely n:agy érdek­lődéssel várta az Ítéletet. A bíróság kivégzések miatt om férfit ítéltek el Grünberger Rózát, Nonenmacher Pétert és Nonenmacher Jakabot fejenként nyolc ^évi súlyos börtönre, továbbá Ewinger Györgyöt és Ewinger Máriát fejenként három évi súlyos börtönre ítélte. Ezzel szemben Derner Jakabot, Kniesel Fülöpöt, Becsei Jakabot, Bemet Ferencet, Gutwein Dávidot és Grünbach Franciskát felmentette a biróság. Dr. Rogutja államügyész felebbezett a felmentések miatt, dr. Aranicki Giga vé­dő az elitéltek nevében felebbezést je­lentett be. Általános sztrájk fenyegeti Lengyelországot Lodzban a textilmunkások sztrájkja már általános sztrájkká fajult Varsóból jelentik: A lengyel tex­tiliparban hetek óta dúló bérmozga­lom, amely Lodzból indult ki, egyre veszedelmesebb méreteket kezd öl­teni és olyan gazdasági harc előjelei mutatkoznak Lengyelország­ban. amilyenre még alig volt példa. A textilmunkások körülbelül egy hete sztrájkolnak már, úgy hogy a minisztertanács a lodzi állami ható­ságok utján felszólította a sztrájkoló munkásokat, térjenek azonnal vissza munkahelyükre, a gyárosokat pedig felszólították, hogy haladéktalanul indítsák meg újból az üzemet, mert a bérdifferenciák ügyében a kormány fog dönteni. A munkaadók erre azt válaszolták, hogy nem fogadják el a kormány döntőbiráskodását, viszont a keresztényszocialista és nemzeti szakszervezetekbe tömörült munká­sok hajlandók .voltak engedelmes­kedni a parancsnak, a szocialisták azonban nem. A békéltetés meghiúsulása után Lodzban szombaton kitört az általános sztrájk. A sztrájkoló textilmtinkásokhoz csat-_ lakoztak az összes szakmák és az' általános sztrájk alól csak a kórhá­zak és az egyéb gyógyihtézetek sze­mélyzetét mentesítették. Ezenkívül az egész országban mozgolódnak a vasutasok is és a szocialista lapok proklamácjókat közölnek, amelyben hangsulyozzák, hogy elérkezett az óra a lengyel pro­­letáriátus harcára. Nemcsak bér­harcról \ an szó, hanem politi­kai harcról is a demokratikus 'alkotmány és választójog vé­delmére. A helyzet Lengyelországban kri­tikus és minden órában számítani le­het az egész országra kiterjedő ál­talános sztrájk kitörésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom