Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-20 / 77. szám
1 927 március 20. BÁCSMKGOT NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET í —-mm 11 Barabás Béla aradi magyar szenátor mentelmi jogát, mint ismeretes, a bukaresti szenátus felfüggesztette. A mentelmi jog felfüggesztése ellen egyetlen magyar szenátor sem tiltakozott, ami élénk feltűnést keltett Erdélyben. A magyar Párt alclnökc. Gyárfás Elemér dr. a következő nyilatkozatot tette: — Alikor Barabás Béla mandátumát igazolták a nyári ülésszakon, magam is felszólaltam. Azt mondottam, hogy állítsák őt bíróság elé, de puszta vádak alapján nem szabad mandátumát megsemmisíteni, amelyet a néptől kapott. Alost már, midőn arról volt szó, hegy Barabás Béla a bíróság elé kerüljön, természetes, hogy én magam nem állhattam fel, hogy az ellen beszéljek, sőt örvendtem, hogy ezzel alkalom nyílik Barabás számára, hogy végre tisztázza magát az örökös vádak alól. Ez volt az inditó oka annak, hogy nem szólaltam fel. Egyébként ez az ügy három hónapja folyik és a mostani határozat váratlanul ért bennünket, úgyhogy nem is esett szó a pártvezetőségben erről a kérdésről. Wilier József dr. magyar képviselő, a parlamenti csoport főtitkára özeket mondotta: — A magyar párt parlamenti csoportjának véleménye az, hogy ha valaki a párt nevében felszólalt volna az ülésen, a mi részünkről csak azt követelte volna, hogy igenis adják ki Barabást, mert ezzel egyszersmindenkorra kiütik ellenségei kezéből azt az ütőkártyát, a melynek alapján örökké támadják őt. A magyar párt véleménye az, hogy Barabást igenis ki kellett adui. álljon Barabás Béla a biróság élé és ott bizonyítsa be ártatlanságát, ami — bizton hiszem — minden tekintetben sikerülni is fog az ősz szenátornak. * A tordai magyarság nemrégiben nagy megdöbbenéssel értesült, hogy a legfcl,..$bb agrárUizottság házhelyeknek kisajátította a Jeges .nevű kertterüfctet, melyet kisebb-nagyobb parcellákban a szegényebb sorsú magyarok müveitek. A Jeges-kert a város belterületén fekszik, az agrárbizottság azonban mégis kisajátította egyszerűen azzal az indokolással, hogy a kert — külterület. Torda egész közönsége, beleértve a románokat is, igen felháborodtak az agrárbizottság eljárásán. A város vezetősége, mely szintén embertelenségnek tartotta a kisajátítást, egyezkedni kezdett az agrárbizottsággal és arra a megállapodásra jutott, hogy tisztviselőházak, illetve az agrártörvény szerint telkekre jogosult személyeknek más helyen ad megfelelőbb területet. Megállapodtak abban, hogy a jelenlegi vásárteret, amely az Aranyos mellett nagyon jó területen fekszik, átadják házhelyeknek, a Vásárteret pedig áthelye-Jí» •. »Hóhérberekbe«, Ezt a megoldási kizárólag azért ajánlották fel, hogy a Jegest mentesítsék a kisajátítás alól. Az agrárhatóságok belementek ebbe a tranzakcióba; megtekintették a Vásárteret és megállapították, hogy az alkalmas házhelyeknek. Mikor minden készen volt, a legfelsőbb agrárhatóság mégis kisajátította a Jegest, de kisajátította a Vásárteret is, úgyhogy most már két területen kezdték meg a házhelyek kiosztását. A múlt hónap végén végleges befejezést is nyert a vtordaiak ellen folyamatba tett kíméletlen agráreljárás és a Jeges szőlőskertjeit kiosztották hivatalnokoknak és telekigénylőknek. Ezt is úgy végezték el, ahogy akarták, törvény és méltányosságra való tekintet nélkül. Nem házhelyeket jelöltek ki a Jeges alján, hanem végig, egész a hegy tetejéig kivágták a parcellákat, úgyhogy a régi tulajdonosoknak semmit sem hagytak meg területeikből. A város vezetősége elhatározta, bog* 'lakozni fog a kormánynál. * « A szjovenszkói ügyvédszövetség ankétot rendezett az ügyvédi autonómia visszaálltásának kérdésében. Az anké[ ton dr. Vanca kamarai titkár kijelenj tette, hogy az időt még nem tartja al-. kalmasnak arra, hogy az ügyvédi autonómia visszaállittassék. Fél attól, hogy az autonóm ügyvédi kamarákban a szlovák elem egyáltalában nem volna képviselve. Állítását figyelemreméltó statisztikai adatokkal kivánta támogatni, ezek szerint 103(5 szlovenszkói ügyvéd közül 176 vallotta magát szlováknak, 1 orosznak, 20 németnek. 246 magyarnak. A kamarának 563 zsidó vallást! tagja van; ezek közül 168 vallotta magát szlováknak, 7 csehszlováknak, 154 magyarnak, 22 németnek és 212 zsidónak. Csapek, a morva kamara alelncke a szlovák ügyvédséget nemzeti okokból még nem, tartja érettnek az ügyvédi autonómiára, A kamarai szabadság ellenzőinek beszédeire dr. Stodola Emil elnök és dr. Katona Móric főtitkár válaszoltak. Dr. Katona Móric komoly érvektől gazdag, higgadt beszédében felsorolta azon érveket, amelyek miatt a kamarai autonómia visszaállítása felette szükséges. A szlovenszkói ügyvédek között sohasem voltak nemzetiségi torzsalkodások, a szlovenszkói ügyvédek kollegáikat képességeik és tehetségük szerint becsülik. A kamara nem politikai testület, ahol politikai kérdések tárgyalhatok volnának. Egyébként is a kormánynak mindig módja van, hogy a kamarát, ha e téren viszszaélések volnának, feloszlathassa. Bár elvileg a teljes kamarai szabadság alapján. áll, a kormány aggályainak eloszlatása céljából nem ellenzi a funkcionáriusok és választott tagok egy részének kinevezését. Dr. Stompee, a prágai ügyvédi kamara elnöke beszédében a szlovenszkói ügyvédek autonómiája hívének vallotta magát. Nemzetközi viszonylatokban is — mondotta — csak egy olyan kamara tarthat igényt paritásra és megbecsülésre, amely teljesen autonóm. Dr. Ungár Joób találó szavakkal mutatott rá a kérdés sürgősségére és tiltakozott ellene, hogy a kamarai kérdés az ügyvédi rendtartás reformjával hozassák szerves összefüggésbe. Mentő tanúvallomást tett Rácz könyvelője A szombati i»tárgyaláson csak Jablonszki Elemért hallgatták ki, de a könyve !ő még nem fejezte be vallomását — A tanú szerint a könyvekből kitűnik, hogy Rácz nem rejthetett el hétszázezer dinárt, csak háromszázötvenezer lehet vitás — Az árválasztó búzából harminc vagon beszáradt— Csehszlovákiába huszonnyolc vagon búzát szállítottak, de busz vagont stornirozni kellett Ráez és FUlöp 1914-ben kötöttek Írásbeli szerződést Hétfőn folytatják Jablonszki kihallgatását A szombati főtárgyalási nap egyetlen tanúnak, Jablonszki Elemérnek kihallgatásával telt el, de Jablonszki még nem fejezte be vallomását. A tanú öt éven keresztül könyvelője volt a Rácz-malomnak és a legalaposabb részletességgel tért ki a vádirat egyes pontjaira. Jablonszki a hamis bukási per egyik legfontosabb tanúja, akinek eddigi vallomása a védelem szempontjából mutatkozik kedvezőnek. A tanú kihallgatását hétfőn folytatják és ekkor fogják' a könyvszakértők ' is előterjeszteni' véleményüket, a mely egyúttal ellenőrzése is. lesjfc, a, Jablonszki áltál felsorakoztatott adatoknak. Nem helyezik szabadlábra • a vádlottat A szombati főtárgyalást délelőtt kilenc órakor nyitotta meg Pavlovics István törvényszéki elnök. A kihallgatások előtt Putnik Jován védő kért szót. Dr. Putnik Jován védő kérte a bíróságot, hogy helyezzék szabadlábra a vádlottat, mert a szökéstől nem kell tartani és a bizonyítási eljárás eddigi adataiból is kitűnik, Hogy Rácznak nem olyan nagy a bűne, mint ahogy azt a vádirat tartalmazza. Az ügyész ellenezte a védő indítványát. A bíróság rövid tanácskozás után elutasította a védő előterjesztését, mert ezzel prejudikálna az ítéletnek és a bizonyítási elírás még. tip.m nyert befejezést. A' veífő eíotérlesztésere a .'bíróság ellenőrző könyvszakértőnek elfogadta Prohdszka Viktort, a Jugoszlovenszka Banka szuboticai fiókjának főkönyvelőjét, a vád részéről pedig újabb szakértőnek elfogadták Kertész Samu tanárt. A tanú védelmet kér a gyanúsítások ellen Jablonszki Elemér azzal kezdte vallomását, hogy — mint a Bácsmegyei Napló-ból olvasta — az ügyész meggyanúsította az ő működését. Kérte, hogy vagy álljanak el tanúkihallgatásától, vagy nyújtson az elnök védelmet számára a meggyanusitás ellen. — En soha mellékvágányon nem jártam — mondta a tanú — tisztességes múltam és jelenem van és továbbra is tisztességesen akarok élni. Pavlovics István elnök; A biróság elrendelte az ön tanukénti kihallgatását. Jablonszki elmondotta, hogy 1921 augusztus 5-én lépett be Ráczékhoz, mint könyvelő. Kizárólag a könyveléssel foglalkozott. A tanú ezután sorban reflektált a hamisbukásra vonatkozó vádpontokra. A vád szerint a tűz után 708.307 dinárt bekaszirozott Rácz és elrejtette. A tarm szerint itt valami tévedés van. Bizonyára egyik nap szaldóját hozzáadták a másik nap bevételéhez. 658.206.80 dinárt vettek be. Ebből a utalom alkalmazottainak fizetésére, gabonáért és üzemi költségekre fizettek ki pontosan elkönyvelt tételeket, úgy hogy csak 472.853 dinár marad fenn. Ebből azonban Rácz nagyon sok olyan kiadást eszközölt, amelyeket nem könyveltek el. Ilyenek a család fenntartása, gazdasági cselédek fizetése, 13.000 dinár mérnöki dij, Dimitrijevicsnek ötvenezer dinár. Rácz utazásaira legalább negyvenezer dinár kellett, mert Rácz majdnem minden nap leutazott Szuboticára, utazott Noviszadra, Beogradba, Ljubljanába, sőt Csehszlovákiába is. Kalkulációja szerint legföljebb 374.000 dinár lehet vitás. Rácz és Fiilöp szerződése Az elnök: Volt-e Fülöp és veje között szerződés? A tanú: Rácz húsz lánc föld hozományt Ígértjeiének, de mert nem Íratta rá a földet, kárpótlásul 1924 júliusában szerződésileg biztosított veiének ötezer dinár havi fizetést, egy százalék percentet a brutto forgalom után és teljes ellátást. A szerződést én írtam alá, mint tanú, továbbá Juhász Antal, de tudott létezéséről Mihatovics Béla topolai kereskedő is. Határozottan tudom és meg merek rá esküdni, hogy a szerződés nem volt antedatálva. Fülöp fixfizetését pontosan könyveltük, de 1925 őszén egyszer Rácz azt mondta, hogy további intézkedésig ne Írjam Fülöp javára az összeget. Később ezt elmondtam Fülöpnek, aki valószinüleg beszélt apósával, mire ő ismét utasítást adott a könyvelésre. Ez már a tűz után volt. Fülöp természetiem járandóságát szintén nem könyveltük, mert maga Fülöp mondta, hogy egyelőre nincs rá szüksége, csak a tűz után irtuk javára visszamenőleg ezt az összeget. A buzaforgalom után 228.931.10 dinárt, kukoricáért 31.900.75 dinárt tett ki a provízió. Ez 1926 április 7-én történt. Én április 15-én kiléptem Ráczéktól. Az elnök: Mikor ezt a tételt könyvelte, aktív volt a cég, vagy passzív? A tanú: A cég 1925-ben abszolút aktiv volt, mikor a malom leégett, szukceszive lépett fel a passzivitás, azonban ideiglenes mérlegeink azt mutatták, hogy, ha a biztosítást megkapjuk, az aktívák és passzívák épp kiegyenlítik egymást. Az elnök: De hisz áprilisban még mindig nem kapták meg a biztosítást. Nem látta ön akkor, hogy Fülöp előnyben részesítette magát a többi hitelezők rovására? A tana: Amikor láttam, hogy Fülöp havi fizetését elismerték, azt véltem, hogy ezt is elfogadták. Az elnök: Tudja-e, hogy amikor ezt a kiadást bevezették, ugyanaz nap csődkérvényt adlak be á cég ellen? A tanú: Nem tudom! Az elpárolgott búza Pavlovics István elnök tiz perc szünetet rendelt el és szünet után folytatták Jablonszki kihallgatását. A tanú elmondotta. hogy az 1924—25-ik üzleti évet a könyvekben szabályszerűen lezárták. 449.462.30 dinár tiszta nyereség mutatkozott. Az elnök: Van-e tudomása arról, hogy 1925 őszén hetven vagon lisztet szállítottak, Csehszlovákiába és az ellenértékét nem vezették be a főkönyvekbe? Jablonszki: 1923-ban, 24-ben és 25-ben nagymennyiségű búzát hoztak hozzánk a topolaiak árválasztásra. 1925-ben kétszáz-kétszázötven vagont vettünk át. Ez nagyon esős év volt és a búza nagyon nedves volt. Rácz ur vele és az én figyelmeztetésem ellenére i? átvett jószívűségből olyan nedves búzát, amelyet otthon nem mertek tartani a gazdák. Ezt a raktárban és az udvaron szárítottuk és .felőröltük. A búza átvételekor elismervényt adtunk. amelyre a pénzt tetszésszerinti időben felvehették a felek, azonkívül bevezettük a kilogramm-kontó könyvbe. A bejegyzések itt vannak és csodálom, hogy erről Piszker igazgató nem tudott. A raktárkönyvből, amelyet a legpontosabban vezettünk, kitűnt, hogy tizenhárom vagon gabona elégett. A Közgazdasági Bank kiküldött szakértőinek véleménye szerint 62 vagon búzának és nyolc vagon gabonának kellett lenni. Ebből tizenhárom vagon bennégett, tiz vagon Bojkinál volt Sztartisicsen, hét vagon kezdő tétel 1925 Julius 1-én és a fenmaradö harminckét vagon kétségtelenül beszáradt, hiszen kétszázötven vagon nedves gabonánál ez mindössze tizenhárom százalék, ami egyáltalán nein magas százalék. A stornirozott liszt-szállítmány — Ez a mennyiség tehát nem ment ki Csehszlovákiába, ellenben kiszállítottunk körülbelül huszonhat vagon lisztet. Ez kitűnő eladás volt és hétnyolc vagon árát meg is kaptuk, de talán ép azért, mert az eladási ár magas volt, a többit meganstandoltdk a vevők. Mire Rácz ur útlevelet szerzett és kiment Csehszlovákiába. A bratiszlavai tőzsdebiróság már meghozta Ítéletét a csehszlovákiai vevők javára és hasz vagon lisztért nem kaptunk többet, mint a költséget és a tőzsdebiróságou a vásárlók javára megítélt differenciát. Ezért az egészet stornoba vettük. Ez volt i
