Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-17 / 74. szám
1927. március 17. ti. oldal. fiACSMEGYH NAPLÓ Drágán szállítják a fát és a cementet Tarifamerséklést kérnek * vajdasági kereslted k A noviszadi kereskedelmi- és iparkamara legutóbbi választásai alkalmával tudvalevőleg nagy karcok voltak, amelyek a jelenlegi vezetőség fölényes győzelmével végződtek. A kamarai választások következtében Miroszavlievics Koszta, akamara volt elnöke lemondott a tarifabizottságban elfoglalt tagsági helyéről, melyet mint a kamara volt elnöke töltött be. A kamara Miroszavlievics Koszta, a kamara volt elnöke lemondott tett a közlekedésügyi miniszternek, hogy a megüresedett tagsági helyre dr. Kofiios Mirko egyetemi tanárt, a kamara főtitkárát nevezze ki. A javaslatot a kereskedelmi minisztérium utján terjesztette fel, de az előterjesztést dr. Koszics intézkedésére egyelőre nem továbbították, mert közben dr. Koszics a kereskedelmi miniszter helyettese lett. Azóta függőben volt az ügy, mig most iMiroszavljevics Koszta arról értesítette a kamarát, hogy' a közlekedésügyi miniszter nem vette tudomásul lemondását és igy a spliti tarifális bizottsági ülésen ő jelenik meg. A kamaránál a bejelentés nagy meglepetést keltett, mert egyfelől ott úgy vannak értesülve, hogy Miroszavlievics Koszta maga vonta vissza lemondását, másfelől a bejelentés az utolsó pillanatban érkezett és igy az érdekképviseleteknek már nem állott módjukban kívánságaikat a tarifális bizottság tagjaival részletesen közölni. A kamara köriratban értesítette az összes társkamarákat hogy Miroszavlievics Koszta nem a noviszadi kamara képviselője, sem a gazdasági körök megbízottja és a tarifális bizottság ülésén mint magánember ve,sz részt. Egyben sürgős felterjesztést intézett . a közlekedésügyi miniszterhez, a melyben a tarifális bizottság uj tagjának kinevezését kéri. A tarifális bizottság ülése váratlanul érte a gazdasági köröket, amelyek közül a cement szakmabeliek és a fakereskedők hamarosan,, összeállították kívánságaikat és azokat közölték Miroszavlievics Kosztával. A cementkereskedők azt Kívánják, hogy a spliti »SoHfl« cement részére az eddigi C tarifa helyett a„ kedvezményes 27. tarifa legyen érvényes, miután a mész is ez utóbbi kedvezményeket élvezi és egy vagon cement is ma annyiba kerül, mint egy vagon mész. A vajdasági lakáshiány következtében nagyobb arányú építkezések lennének, de a cement magas ára lohasztja az építkezési kedvet. Kívánatosnak tartanák a vajdasági cementkereskedők, ha a cementáruknál a beocsini cementgyár termékeivel verseny volna létesíthető, mert a mig a spliti »Soliiw vagonja csak 3400 dinárba kerül, addig a beocsini cementgyár termékei 5400 dinárba kerülnek, de ennek dacára a spliti cement nem versenyképes, mert a vagon cement Splitből való fuvara 290o dinárba kerül. A cementkereskedők a beocsini cementet a 24-e.s vagy a 14-es tarifába kívánják soroltatni. Március 19-én Baraievóban folytatja a tarifabizottság tanácskozásait és ott a fáéruk tarifáját állapítja meg. A novisz adí íakercskedök szekciója Miroszav- Ijevics Koszta, utján azt a kívánságukat te. jesztették a bizottság elé, hogy a faszén tarifáját 10 százalékkal szállítsák le és rendeljék el. hogy faszén csak csukott vasúti kocsikban legyen szállítható. A faszén a Vajdaságban fontos' kereskedelmi cikk. mert a legtöbb vajdasági malom szivógázmotorra! dolgozik, melynek üzeméhez faszén kell. Azonkívül sok iparvállalat szivögázra van berendezve. A faszén nyitott kocsiban .nem .szállítható, mert a nedvesség megárt neki' és amellett gyúlékony is. A vasút azonban-a csukott kocsikért 10 százalék felárt szánul. Ennek elengedését kérik, továbbá' a tarifának 21 százalékos redukálását. A tűzifára vonatkozólag a 29-es kedvezményes tarifa alkalmazását kérik olyan szállítmányokra is, amelyek szerémségi állomásokra is szólnak. Ezek eddig nem élvezték ezt a kedvezményt. Drágáljúk a 29-es tarifát Észak-Bánátba való szállításoknál, mert esetleges zuhanás esetén a román fa Észak-Bánátbati erős versenyt fog csinálni a hazai fának. Ep azért azoknál a szállítmányoknál, amelyeket Szenta—Csókán, illetve májustól kezdve Titel-Perleszen át a berakodó állomástól legalább 300 kilométerre irányítanak, a díjszabás 25 százalékkal való leszállítását kívánják. A délbánáti tűzifa ellátását illetőleg az a •kívánság, hogy Mladenovácou, vagy más 'szerbiai keskenyvágáuyu állomáson csináljanak átrakódé állomást, mely a délbánáti tűzifát Szmederovón, Kovinon át bonyolítja le, miáltal még elkerülhető a bosznabródi átrakodás és a nagy torlódás Bogojevon, Noviszadon. Szuboticán és Szentán. Ezáltal a Bácskában és a Bánátban a faárak egyformákká tehetők. Az épületfánál a jelenlegi kettes díjszabásnak 40 százalékkal való mérséklését kérik. Csak magyar koronában követelhetik régi posfabeíéíeiket azok a jugoszláv állampolgárok, akik a bejelen 'ést elmulasztották A jugoszláv és más utódállamból» alattvalók régi betéteinek és csekkszámlaköveteléselnek a magyar postatakarékpénztár részéről való kiszolgáltatását az errevonatkozó államközi egyezmény szabályozza és a Bácsmegyei Napló többizben közölte a hatóságok felhívását a követelések, bejelentésére vonatkozólag, hogy az egyezmény végrehajtása során azok figyelembevehetök legyenek. A két ország között létrejött és valószínűleg hamarosan ratifikálásra kerülő megállapodások tartalmát a magyar postatakarékpénztár igazgatósága az alábbiakban ismerteti a vajdasági érdekeltekkel: Az utódállambeli lakhellyel vezetett takarékbetevők és csekkszámlatulajdonosok követeléseinek kiszolgáltatása tárgyában Magyarország és. az utódállamok között 1922. évi november hó 7-én egyezmény köttetett. Ez egyezmény értelmében az. utódállamok területén iafcó betevőknek, , illetve csekkszámlatuiajvionosoknak 1919. évi február hó 28-án (illetve az alább közölt fordulónapokon) fennállott éttékpapirtetétjei, takarékigtétéi és csekkszámlakövetelései. vu!amint c követelések után áz átadás napidig iáró kamatok az illető utódállamnak fognak kiszolgáltatni, mely azután a számlatulajdonosokat, betét- és letéttulajdonosokat uz egyezmény ratítikútusa után saját hemzeti pénzében tog'-: la kielégíteni. \ kielégítési, arányt ;>1- letően az egyezmény nem rendelkezik, mert ez minden állam belső ügye. Feltétlenül szükséges aZöníkn, hogy mindazok, kik követeléseiknek kedvezményes módon leendő visszafizetésére igényt tartanak, követeléseiket az illetékes ottani hatóságnál haladéktalanul bejelentsék, amennyiben »ezt az SHS királyság részéről már korábban kib >csátott felhívásra ezidelg meg néni cselekedtek volna meg. Az egyezmény ugyanis kimondja, hogy azok a követelések, melyeket záros határideig nem jelentettek be, a m. hír. postatakarék pénztárnál maradnak és visszafizetésüket az utódállamok honosai csak magyar koronákban követethetik. Az 1919. évi február hó 2S-ika (illetve a fordulónap) után elhelyezett követelésekre vonatkozólag az egyezmény akként rendelkezik, hogy az ilyen követetések csak a mindenkori értékű magyar koronáknak megfelelő törvényes pénzben, tehát pengőben állnak betevőink rendelkezésére, minthogy Magyarországon a takarékbetétek nem vatorizáltattak. Az egyezmény az általános fordulónapon kívül úgynevezett különleges fordulónapokat is állapit meg;,igy a volt temesvári, ni. kir. postaigazgatóság területére nézve: 1919. évi április hó 30; ,1 PrekorrHirjö-kerület postahivatalai részére 1919. évi szeptember hó 30. Ha a csekkszámla tulajdonos, betétavagy letéttiilajdonos elhalt, követelését utolsó IákTielye, illetve állampolgársága szerint fogják elbírálni. A betétkönyv esetleges elvesztését betevőnek a betét bejelentésével egyidejűleg be kell jelentenie, kérve a megsemmiiitési eljárás lefolytatását. A megsemmisítési eljárást a magyar postatakarékpénztár az SHS postatakarékpénztárral egvetértőleg folytatja le. Ami az SHS állam lakosainak.>»a m. kir. postatakarékpénztárra! való kapcsolatuk- felújítása tekintetében lettberűlliető kérdéseket illeti, az utódállambeli lakhellyel bíró számlatulajdonosok szabályszerűen kiállított csekk alapján akadálytalanul rendelkezhetnek a számlájuk javára befolyó követelések felett. A csekk kiállításánál azonban figyelem fordítandó arra, hogy a fotdulónapi, tehát az utódállamnak kiszolgáltatandó ■követelés, valamint a jutalékköteles kiutalások esetén az egy ezrelék folyósítási jutalék és a törzsbetét a számlán érintetlenül maradjon. Csökken a vajdasági bortermelés B »rkiállttá*;) kell rende?ní a vajdasági borok propagálására Schneider Sríanko szuboticai szőlés éti inspektor nyilatkozata A vajdasági bortermelést az elemi csapások mellett válságba sodorták a száznevü adók és illetékek. Azonkívül az utolsó évtizedben az éghajlat Közép- Európában lényegesen megváltozott és az abnormis időjárást legjobban az érzékeny szőlőfürt érzi meg. A utalt évben a májusi itey tette tönkre a szőlőtulajdonosokat, akik közül többen .teljes vagyonukat elvesztették, a szőlőn. Penoszpóra a múlt évben nem igen pusztított. ami főleg a gondos megmunkálkálás eredménye. A Bácsmegyei Napló munkatársa beszélgetést folytatott Sneider Sztánko szuboticai szőlészeti inspektorral, akinek liatáskürébc tartozik a bácskai és a baranyai szőlők felülvizsgálása. Sneidcr Sztanko érdekes adataiból teljes képet alkothatunk a múlt évi bortermelésről és a vajdasági szőlőtermelés helyzetéről. A hivatalos kimutatás elsősorban megállapítja. hogy Bácskában és Baranyában /9'26-ápn busz százalékkal gyengébb termés volt, mint az előző évben. Ennek elsősorban az elemi csapások: fagy, esőzés, dér, nyári hideg voltak az okai. A termés azonban csak Ivantitavivc gyenge, mig minőségileg lényegesen jobb mint az 1925 évi. A múlt évi homoki bor átlag 10—13 maligárnos, ifiig a baranyai hegyi borok lu—ti mali.gámosak. Baranyában 2915 hektár (körülbelül ötezer hold) kiterjedésű szőlőbirtokon harmincötezer hektoliter bor termett, vagyis holdankini átlag hét hektolitert, Felső-Bácskában 4644 hektár (mintegy nyolcézerszáz hold) kiterjedésű szőlöbirtokon hetvenezer hektoliter bor termett. A termés itt már kedvezőbb volt mint Baranyában, mert holdankint átlag hét és fél hektoliter termett. A Bácska többi részében, ahol a szőlészet mellékes ága a íöldmivelésnek 5805 hektáron (tizezer hold körül) hatvanezer hektoliter bor termett. Holadnkint átlag hat hektoliter. Ä kettősbirtókosok a múlt évben mindössze ötszázötven hektoliter bort hoztak be Magyarországból. Ez a bor jugoszláv állampolgárok kelebiai ázólőbirtokán terrtiett. A Vajdaságban különösen Baranyában kiváló bortermelő helyek vannak, amelyen elsőrendű bor terem. Ezeket az ország legjobb borai közé lehet sorolni Igaz ugyan, hogy ezek a borok nem oly »kiadósak« mint például a dalmáciai borok, de minőségileg a luxusborok közé lehet számítani. Általában megállapítható, hogy a termés az utolsó három évben évenkint csökken. Az idén nagyon kevés hó esett és a mult év tapasztalatai után túlsók esőzésre lehet számítani, a mi esetleg újból keresztül húzza a szőlőgazdák optimista számításait. A bácskai és baranyai borok különben igen drágák. Az 1926. évi termésből 7— 7.50 dinár között mozog. Ezért a bácskabaranyai borok nem számíthatnak kivitelre, mert például vrsaci borok, amelyek minőségileg gyengébbek, négy dinárba kerülnek. A kivitelnél -pedig főleg az ár és nem a minőség a mérvadó. I A bácskai és baranyai borokat különösen az oszijeki és pozsegai kerületbe szállítják nagyobb tételekben, ami annak a jele, hogy borunkat, kezdik megismerni. Žagrebban például a vrsaci bor szerint ítélik meg a bácskai és baranyai borokat is, ami nagy liiba, mert n bácskai és baranyai borok átlag lényegesen erősebbek és izesebbek mint a vrsaci vagy más tartománybeli borok. A bácskai borok cukortartalma igen nagy. A gyenge és savanyu dalmáciai bor és a bácskai bor keveréke a legjobb asztali bor volna Ezt azonban kevesen tudják, mert nem ismerik a bácskai bort. Ajánlatos volttá még ebben az évben kiállítást rendezni a vajdasági borokból Ljubljanában, Zagrebban, SpBtben, Beogradban, ami nagy előnyére válna a vajdasági különösen a bácskai« borpiacnak. A MÉRLEG A tökét csak a tényleges viszonyok hiteles ismertetésével lehet vállalkozásra birni Kezdetben volt a tőzsdekonjunktura. A háború utáni években járványszerüen lépett fel a részvényláz, nyüzsgött a kis tőke az árfolyamtornán, fantasztikus, irreális levegővállalkozások papírjai úsztak. hullámzottak a levegőben. Amikor a defláció beálltával szétoszlottak a részvényfellegek. maradt a puszta lég: a kistőlyések, a középosztály utolsó takarékai. az uj egzisztenciák papirtornyai semmivé lettek. Természetes reakciója ennek a lázhullátnnak az a tnélyresülyedt érdeklődési fagypont, amit a magántőke bizalmatlansága jelent minden vállalkozással, minden papírral, minden normális kamatozási és nyereségi lehetőséggel szemben. A megmaradt kistőke előbb a kosztüzlet zugaiban burjánzóit el, végül többékevésbbc mindenütt visszavonult a sifonérba és a szalmazsákba. A közgazdasági élet megsínyli a tőke bizalmatlan tartózkodását és a vállalko-’ zási lendületnek nem utolsó sorban a kisemberek dezintereszinánja emel gátat. A gazdasági organizmus életnedveinek egyik legjelentősebb forrása dugult el a nagy duzzadás után és anélkül, hogy az uj Vérkeringés felvillanyozása érdekében bármi is történnék. Egyike a legelső teendőknek kétségtelenül: az érdeklődés felébresztése, a helyes. megítélés elősegítése és az érdemesek iránti bizalom felkeltése. A Közgazdasági Napló szívesen tesz eleget ennek a közérdekű feladatának azzal, hogy megkezdi az országban működő .vállalatok, pénzintézetek, részvénytársaságok munkájának. eredményeinek ismertetését, amikor rendszeresen közli beszámolóikat, jelentéseiket, mérlegüket. Nem pusztán Statisztikái számoszlopokat közlünk, hanem feltárjuk az egyes vállalatok helyzetét, megvilágítjuk és megbíráljuk a részvénytársaságok állapotáról ' tömör képet adó mérlegeket, hogy igy betekintést nyújtsunk az érdekeltként számbavehető széles rétegeknek a gazdasági élet üzemébe, megteremtsük až' annyira szükséges érdeklődést, informáltságot és a kapcsolatot a közgazdaság tőkerezervoárja és a vállalatok között. RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK és ALKATRÉSZEK '« -i-l -*6''ban SAVA MIODRAGOVIĆ 334 Xovifead, Kr. Petra ul. 13
