Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-17 / 74. szám

12. oldal. BÁCSMEGYB NAPLÓ 1927. március 17. HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Németországban bevezetik az esd elleni biztosítást. Érdekes prospektust küldött szét legújabban egy német bizr tosftótársaság az eső. elleni biztosítás­ról. Amerikában és Angliában már rég­óta biztosítják az egyes vállalkozók nyári üzleteiket! eső jelien. Kiránduló­­helyeken, sportpályákon, strandon és isten sok nyári szórakozóhelyén egy eső tönkreteszi a vendéglős egész va­sárnapi vagy ■ ünnepnapi üzletet és ha az eső egy nyáron történetesen folyton esik, vége az egész vállalkozásnak. Ez ellen fogad el most biztosítást egy nagy német társaság. Visszaélések niegaka­­dályzására és a • kockázat csökkentésé­re a biztositósársaság .nem az élőidé,­­zett kárt, illctv.e .elmaradt hasznot fi­zeti meg. mert ezt nehéz volna ellen­őrizni. hanem a kár fizetése a csapa­dék , mennyiségtől függ. Lehet bármi­lyen alacsony vagy magas csapadékra kötni a biztosítást és és a dij ettől függ. A magyar gépgyárak kartellje. A magyar mezőgazdasági, gépgyárak kör zött tárgyalások folynak kartell létre­hozása érdekében: A kartellbalépö gyárak között felosztanák a gyártandó géptípusokat és egy-egy vállalat csak egy-két típust gyártana. Ezzel a meg­állapodással nemdsak a konkurenciát akarják megszüntetni, hanem az egyes üzemeket teljesen átszervezik és tömeggyártásra rendezik be. A kartQlltárgyalátsokon Magyarország jó] ismert gépgyárai: Hoífer és Schrantz-. M.Á.V. Gépgyárak, Kühne, Magyar Gazdasági Gépgyár, Schiick-Nickol­­s®n. stb. vesznek, részt. A kartel. kör tésére vontkozó tárgyalások befejezése rövid időn belül várható. Fél Berlin külföldiek tulajdona. A ítélnétek egy ankéton megállapították, hogy az infláció alatt az. összes berlini lakór és üzletházak 45%-a idegenek kezébe került. Főleg svédek, norvégok •és dánok vannak az uj tulajdonosok között, akik az áruszállításból befolyó összeget az infláció alatt azoknál ingat­lanokba fektették. Sok esetben a jelzá­logkölcsönt is visszafizették. úgy. hogy a németek most még az »Anwer­­tung<-tól is elesnek. A mai árakat fi­gyelembe véve, amelyek a békeárak­­nál sokkal alacsonyabbak, kétmilliárd aranymárkára becsülik azt az összeget, amelyet csak Berlinben a külföldieknek »ajándékoztak«. A külföldiek azonban a nyereséget nem realizálhatják, mert az eladásnál olyan magas értéknövekedési adót kell fizetni, amely az eladást lehe­tetlenné teszi. A nvcrsacéikartull cenralitál.ia az eladást Is. F.ssenben tárgyalások foly­tak a. kartellbe tömörülő vállalatok kö­zött, amelyen a közös eladási irodák szervezéséről volt szó. A hangulat ilyen eladási szervezet létrehozása mellett nyilatkozott, most és az érde­kelt államok a tárgyalás folytatását ha­tározták cl. Az tárgyalások c hó vé­gén valószínűleg Brüsszelben . lesznek és. nagy a valószínűség, hogy a. közös eladási irodákat felállítják. Addig is gyűjtik az adatokat a centralizáció elő­nyeire és hátrányaira, vonatkozólag. Magyar koncesszió alumlnlumföld kivitelére. A magyar kormány huszon­öt évre szóló koncessziót adott egy né­met bányavállalatnak alurhmiumfökl ki­vitelére, minthogy a ki bánya,száshoz szükséges tőke nem állt az országban rendelkezésére. Háború után a bako­nyi erdőben fedezték fel ezt a nagy kincset és a németek évi 400.000 tonnát visznek ki 200 millió dinár értékben. Németország kétszázmillió kölcsönt ajánl Ramánlának. Averascu román ríjiniszter,elnök tárgyalási alápul elfo­gadta a németek kétszázmilliós kölcsön­­ajánlatát. de az üzleti tárgyalásokon fel akar vetni néhány politikai kérdést is. Most várja erre a német kormány vá­laszát, hogy a kőlcsöntárgyalások a két kormány között hivatalosan megindul­hassanak. A románok Németország köz­benjárását kérik a besszarábial kérdés­ben és remélik, hogy Németország a szovjetkorrnánynál eredményesen kös­­vctlthcti a békés megegyezést. Angol p&rautkartell. Az angol pamut­fonók kartellbe tömörültek. A kartell az avisók számának 70%-át képviseli. A kartell tagjai értesítést kaptak, hogy ne. vállaljanak realitást hosszabb ter­minusra és raktárra ne dolgozzanak. A piacon az>zal számolnak, hogy a kartell eseles megdrágítja az árakat és erősen vásárolnak. Ezzel szemben a kartell ár­emelésre nem is gondol és az alakulat egy esetleges dekonjunktúra esetére jött létre. Jelenleg a piac félvevőképes és élénk. Japán leszállította a hivatalos bank­kamatlábat. A Japán Bank 6.57%-ról 5.84%-ra szállította le a hivatalos bank­kamatot. A diszkont'.áb mérséklése a ja­pán gazdasági válság enyhülésének jele. Az aranybázishoz V3ló visszatérés elő­készítését a japán kormány változatla­nul folytatja. Nem sikerült az Idei bécsi vásár sem. Bécsböl jelentik: A XIL nemzetközi bé­csi mintavásár u ból csalódást hozott a kiállító kereskedőknek. A mintavásárt rendező részvénytársaság természete­tesen ebből a vásárból is tekintélyes haszonhoz jut a mag^s helybérek kö­vetkeztében, de a kereskedők, akik ki­állítanak, újból azt tapasztalják, hogy még azt sem keresik nieg, amit a hely­bér fejében a vásár-részvénytársaság» nak fizetnek. Az utolsó két-három esz­tendőben a bécsi vásár már nem tudja felvenni a versenyt a mindig a meg­előző héten megtartott lipcsei vásárral, sőt a prágai mintavásár is erős kon­kurenciát jelent Becsnek. A kudarc fő­oka kétségkívül Ausztria rossz gazda­sági helyzete, aminek következtében az osztrák kereskedelem exportképessége egyre csökken. Ettől eltekintve azonban a kiállítók a vásár rendezőségét is okolják a kudarcért és ezt hangoztat­ják, hogy a részvénytársaság külföldi propagandája nem kielégítő. A mostani vásáron Ausztrián kívül még tizenhá­rom allem kereskedői és iparosai vesz­nek részt. A vásár keretében ezúttal rendezték meg először a reklám-kiállí­tást. amelyen egy csomó bécsi hirdető­­iroda vesz részt. Igen érdekes az iroda technikai kiállítás, amely a technika vívmányai alapián szemléltetően mu­tatja be a takarékos és gyors irodai ügyvezetést. A kiállítás többi anyaga a megszokott. Mindössze az tűnik fel, hogy Szovjetóroszország, amely néhány év előtt a Rotunde niellett külön pavillorit épített, ez alkalommal már néni szere­pel a kiállítók között és a volt szovjet­­pavlllonhan az osztrák bányavállalatok kiállítási anyaga nyert elhelyezést. BELFÖLD Nem illetékes a miniszter a bácskai kendertermelők perében Noviszadról jelentik: A bácskai ken­­dertermelők régóta húzódó peres iigyeó ben, amelyet mint ismeretes, a vajszkai Jugoszláv Kendergyár ellen indítottak^ most váratlan és szenzációs fordulat kő-­­vetkezett be. A termelők, amint azt a fídesmegyei Napló megírta, azon a el­men indítottak pert a gyár ellen, mert az az előre lekötött kenderért csak nyolcvan dinárt volt hajlandó fizetni, noha a szer­ződés értelmében azt a legmagasabb árat kellett volna adnia, amely a szállítás idil­lin a Bácskában énényben volt, vagy azt az árat. amelyet két másik gyár ugyanolyan minőségű kenderért fizetett A noviszadi tőzsdebiróság, amelynek il­letékessége ki volt kötve, a gazdasági kö­rök legnagyobb érdeklődése mellett, hó­napokon át foglalkozott a kenderperek­kel és végül a vajszkai kendergydrat el­marasztalta és az 1925-ös termest) és előre eladott kender árát 91.93 dinárban állapította meg. A vajszaki kendergyár a kereskedelmi minisztériumhoz felebbezett a tőzsdehír,ó­­ság ítélete ellen. A kereskedelmi minisz­ter mull évi december IH-ikán kelt 4722. számú döntésével megsemmisítette az Ítéletet és helyt adott a gyár feíebbezése­­írek. Az indokolásban a-miniszter kimon­dotta, hogy a tőzsdebiróságnak a két fél közt létrejött szerződés értelmében azt az árat kellett volna megállapítania, a mely a legmagasabb ár volt a szálitás idején, vagy azt az árat, amelyet ugyan­azon minőségű kenderért két másik gyár fizetett abban az időben. Ezzel szemben a tőzsdebiróság az ' úgynevezett felérté­kelt árát (pravicsne cehe) állapította meg. ez a megállapítás pádig a felértékelő bi­zottság hatáskörébe tartozott vólna Helytelen volt a miniszter döhtése sze­rint. a tőzsdebiróságnak až az eljárása, hogy az akkori érvényben volt világpia­ci árat vette figyelembe. Érdekes, hogy a kereskedelmi miniszter a noviszadi tőzs­de alapszabályainak 121. és 159. pontjai­ban biztosított jogaira való hivatkozással hozta meg döntését és semmisítette meg a tőzsdebiróság Ítéletét. A miniszter dön­tése a termelők között nagy konsterná­­elót keltet, mert ötmillió dínáros meg­ítélt árkülönbözet elvesztései ielentctte számukra; A tőzsdebiróság előtt csak néhány próbaper volt folyamatba téve és azok nak kimenetelétől függött a több száz ér dekelt további eljárása. A miniszter a Pópoélés és Éktembvlcs termelők ügyé­ben hozta meg fenti döntését, amely ellen a termelők jogi képviselője dr. Grlgorije­­vies Mllivoj noviszadi ügyvéd az állam tanácshoz élt panasszal, amely azonban még nem hozta meg végső döntését. Egy másik perből kifolyólag, amelyet Juries Ilija, vajszkai termelő indított 24.791.23 dinár töke és járuléka iránt a vajszkai Jugoscláv Kendergyár ellen és uinelvet a tözsdebiróságnál analóg mó­don meg is nyert, az Ítélet alapján végre­hajtást kért a kendergyár ellen, amit a noviszadi járásbíróság el is rendelt, de ez ellen a vajszkai gyár feltolyaínodott. mire a noviszadi járásbíróság felfüggesz­tette a íelfolyamodás elintézéséig a vég­rehajtás foganatosítását. Ez ellen viszont Jarlcs élt jogorvoslattal és a noviszadi törvényszék megváltoztatta a járásbíró­ság felfüggesztő végzését és elrendelte a végrehajtást, amelyet foganatosítás vé­gett megküldött az. odzsacJi járásbíróság­nak, amely hétfőn arról értesítette Jarics ügyvédjét, hogy a végrehajtást 896/1923 szára alatt a végrehajtóval foganatosí­totta és az árverést március harmincad!­­kára kitűzte. A törvényszék indokolásában kimond­ta. hogy a kereskedelmi miniszter nem volt illetékes ez ügyben megsemmisítő hu tdrozatut hozni, mert a választott bíró­ság ítélete csak formahibák esetén tá­madható meg. \ törvényszék döntése nagy feltűnést keltett. * A szubotlcal Ipartestület közgyűlése. A szuboticai általános ipartestület 1927. évi március hó 20-ikán délelőtt tiz órakor, határozatképtelenség esetén 1927. év március hó 27-ikén tartja a »Paris« (Hungária) vendéglő nyári helyiségében rendes évi közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata: I. A közgyűlés megnyi­tása, kirendelés jegyzőkönyv vezetésére és 4 tag a jegyzőkönyv hitelesítésére. 2. Évi jelentés felolvasása, múlt évi pénz­­táríorgalom és vagyonkimutatás. 3. Felmentvény megadása. 4. Költségelő­irányzat felolvastatása és elfogadása az 1927. évre. 5. Alapszabály változtatás. 6. Könyvtár alapszabályai. 7. 10 rendes és 5 helyettes elől-járósági tag megvá­lasztása. Az elöljáróság évi jelentését kinyomtatta és megküldte a tagoknak. A jelentés kiemeli, hogy az elmúlt 1926. év az ipari életre általánosságban vo­natkoztatva, semmi jót nem hozott A pangás érezhető része a pénzkrizis és látható része a munkahiány és ez nem is fog addig javulni, amíg meg nem in­dul s fel nem lendül az építőipar. Eh­hez. viszont a szabad lakásfelmondás, szabad költözködés és adócsökkentés válna szükséfeesé. A testületi élet mindazonáltal nem volt eredménytelen. Múlt évben zajlottak le az iparkamarai választások s ezen sikerült csupa ipa­ros-tagokat beválasztani. Az Orszá­gos Iparbank részvényjegyzései várat­lanul gyenge eredménnyel jártak Szu­­boíicán, holott másutt túljegyezték a részvényeket. A jelentés ezután az adó­­ké'rdésről, majd a tanonciskola ügyéről emlékezik meg és különösen ezzel fog­lalkozik részletesen. A testület pénzbeli vagyonállapota 1926. év december hó 31-ikén a kimutatás szerint a következő volt: Készpénz a pénztárban 2284.50 di­nár. Bankoknál kamatra elhelyezett ösz­­szegek: A Városi Takarékpénztárnál 1926. évi kamatokkal 28.430 dinár. A Poí­­jovivredna Bankban 6190 dinár. Az Első Jugoslavcnska Banknál a 4-41 -ik lapszá­mon 628.81 dinár és az 554. fok számon 243. 02 dinár. Készpénzben és hadikéi­­csönkötvénybett 5000 dinár. Tagok száma 1925. év végén volt 1881. Uj iparos lett 101. öszesen 1982. Az ipáiról lemondott vagy meghalt 48. Marad 1926. év végén összesén 1934. Tanoncok száma 1925 év végén volt 1168., 1926. évben köttetett szerződés 653. összesen 1821. Felszaba­dult 450. Felbontatott 147. Összesen 597. Marad 1224. A vajdasági komlótermelők szövetsé­gének térhódítása a Szerénységben. A szerémségi komlótermelők elhatároz­ták, hogy a vajdasági komlótermelők szövetségéhez csatlakoznak és ahol komlótermelök nagyobb számmal van? nak, megalakítják a helyi szervezetet. Ilyen helyi szervezet alakult Erdeviken, ahol Marx Keresztény lett az elnök és Petrovaradinban, ahol Paniatt Viktor az elnök és Síden, ahol Mirkovits Arzén az elnök. — Itt említjük meg, hogy a noviszadi tőzsde titkársága komlóke­reskedelmi szokványokat készít, ame­lyek alapján lesz már az ezidei keres­kedelem lebonyolítva. — Gerich István, a vajdasági komlóterm-elö szövetség el­nöke Nürnbergben és Münchenben ta­nulmányúton tartózkodik, ahol a mo­dern komlószári tó-, kénző- és préselő berendezéseket nézte meg, mert a szö­vetség Noviszadon komlóraktárt, prése­­löt és szárítót létesít, melyet a legmo­dernebben kíván berendezni. A bánáti Iparosok kongresszusa Be­­lacrkván. Belacrkváról jelentik: Á bá­náti iparosoknak ötödik évi kongresz­­sztjsát április 3-ikán tartják meg tkla­­erkván. A közgyűlés napirendjén a töb­bek között a rnunkásbiztnsitás kérdése és az uj ipartörvény szerepéi. Azi érde­keltek körében máris igen nagy érdek­lődés nyilvánul a kongresszus iránt. Bánáti heti jelentés, tiecskerekröl je­lentik: A bánáti táv; szí tengeri kivitel lassan megindult, amiből nemcsak a ga­bonakereskedelemben. Iiunem a keres­kedelem többi ágaiban is a hónapok óta pangó kereskedelem fellendülését re­mélték. A reménységekkel ellentétben azonban élénkebb forgalom sem a heti­piacokon, sem a nemrég megtartott hecskereki országos vásáron nem fej­lődött ki. A kínálat ugyan nagyon élénk volt, de a vásárlók hiányában a leg­több felhajtott állat és felkínált áru nem talált vevőre. A tengeri export is csak nehezen indul részben a begai hajózás késedelmes megnyitása miatt, részben a készletek csökkenése és a külföldi nagy konkurencia miatt. A búzakeres­kedelemben némi élénkség mutatkozik. Búza iránt volna érdeklődés a belföldi malmok részéről, a készletek azonban nem olyan nagyok, hogy az exportőrök hajorakománvaikat elszállíthatnák. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom