Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-06 / 35. szám
1927. február 6. 21. oldal. Biró mindjárt a mozgósításkor hadbavortult, portörléssel beszüntették ellene az eljárást A Vörös Ember bejelenti a köztársaságot A hüllőm alatt a Vörös Ember tovább harsog.'» a piakátoszlopokról. Biró ezalatt kint harcolt a fronton, ahol íőhadnagyságig vitte. 1917-ben visszavezényelték Budapestre hadikö'csönplakátok_at rajzolni: ekkor rendezte első kiállítását harctéri rajzaiból és olajfestményeiből. szokatlan sikerrel, kiállított nyolcvan képét az első két napon utolsó szálig megvették. A háborús összeomlás után, amikor Magyarországon is kormányra jutott — a baloldali polgári pártokkal koalícióban — a. szociáldemokrata párt, Bíró Mihály teljesen visszavonult, nem rajzolt több politikai plakátot. A született propagandistát nem érdekelte az uj helyzet, semmi értelmét nem látta a szocializmus meleitt agitálni akkor, amikor a fejétvesztett, polgárság amugyis tömegesen tódult a szociáldemokrata pártba és a legkonzervativebb elemek, aktiv katonatisztek, közigazgatási tisztviselők, bírák, | rendőrök, papok egymásután alakították meg szocialista szakszervezeteiket. Tel- i jes erejével a piktora felé fordult és ek- í kor jelentkezett mint karrikaturista is j először a vicclapokban, amelyek külön számokat adtak ki torzkepeiből. A Vörös Ember azonban tovább politi- j zált helyette. A szociáldemokrata párt 1 19IS november 17-ikén a magyar köztársaság kikiáltását szintén ezzel a plakáttal jelentette be, csak a régi, »Itt az Írási« kezdetű vezércikket, amire a rajz rá volt nyomva, cserélték fel a Népszava aznapi számának »Magyarország népköztársaság!« cimü közleményével. A Vörös Ember szobrot kan ■ 1919 március 21-ikén egyesült a ma- j gyavországi szociáldemokrata párt és a \ kommunista párt — a népköztársaság ' átalakult szovjetköztátsasággá. A Vörös Ember a hatalomrajutott 1 munkásság szimbólumává lett. Bírót, aki ezekben a napokban bélyegeket tervezett, tankönyvet illusztrált és moziplakátot festett, a Vörös Ember kíméletlenül protezsálta. Két kinevezést kapott egyszerre. A közoktatásügyi népbiztrősság kinevezte a Képzőművészeti | Főiskola grafikatanárává, a hadügyi j népbiztosság pedig ■ — minthogy a há- j honi 'alatt a tüzérségnél szolgált — a| Vörös Hadsereg tüzérségi főfelügyelő- j jéyc léptette elő. Az utóbbi elég szép j előléptetés volt egy tartalékos főhadnagy számára, hiszen a k. u. k. hadseregben i ezt a pozíciót Lipót Szalvátor főherceg töltötte be táborszernagyi rangban. Biró mindamellett nyomban leköszönt róla és beérte az akadémiai tanársággal. A szovjet propagandaosztálya természetesen elárasztotta megrendelésekkel a Vörös Ember festőjét, a művész azonban nyíltan kijelentette, hogy ő nem kommunista és ezért nem hajlandó kommunista szellemit plakátokat rajzolni. Mást ezért legalább is becsuktak volna, a Vörös Ember festője azonban azt a fényűzést is megengedhette magának, hogy szabotáljon. A politikai plakát legnagyobb művészének egyetlen uj rajza néni jelent meg a kommiin alatt. A Vörös Embert azonban kommuni- 1 zálta a szovjet. Az njságszö'eget el- í vették alóla és a plakát figurális részét j önállósították: igy jelentette he Máius j Elsejét is. Május elsején a szovjet nagy ünnep- \ ségeket rendezett Budapesten, az egész ! várost feldíszítették vörös drapériákkal, i vörös zászlókkal és Marx, Lenin. En-; gels, Trockii óriási szobraival. .A ren- j dezöhizotUág egyik lelkes tagjának. Lá- : nyi Dezső szobrásznak támadt az az . ötleté, Itogy a Vörös Embert is meg kell mintázni és a szobrot tiz-tizenöt \ példányban fel kell állítani a főváros különböző helyein. Biró Mihályt felszóli- j tották. hogy mintázza meg a szobrot, a művész azonban nem vállalta ezt a! feladatot. A rendezőbizottság erre Kis- ! tolnái Strobl Zsigmonđot bizta meg a i munkával, aki a szobrot háromszoros! életnagyságban el is készítette. Az öt méter magas kolosszusból tiz gipszönt- i vényt csináltak, amelyek közül hatot a | Berlini-tér sarkain helyeztek el — itt beszeltek a szovjet vezetői a tömeghez — a többit a város különböző pontjain. A kommen után Amikor a román hadsereg bevonuld- i sa következtében a proletárdiktatúra | 133 napos fennállása, után megbukott, szociáldemokrata kormány alakult, amely .azonban csak öt napig tartotta magát, mert egy ellenforradalmi csoport román katonák támogatásával puccsszerűen lemondatta. Névleg még a sznciáldcm.oUKUa korBÁCSMEGYEI NAPLÓ tnáity volt hatalmon, amikor a budapesti Aréna-utón megvert a csőcselék egy munkást, mert a Vörös Embert ábrázoló jogttit viselte a gomblyukában. A Vörös Ember üldözött vad le'tt. A Népszava kiadóhivatalának uccai üvegtábláját, amire a Vörös Ember rá volt festve, éjszaka ismeretlen tettesek ; bekátrányozták. A kiadóhivatal lemosatta, erre az üvegtáblát beverték. A kiadóhivatal főnöke nem hagyta magát és megcsináltatta a táblát bádogból. Néhány nap múlva — ez már az ellenforradalom végleges berendezkedése után történt —- kitlönitményi tisztek jelentek meg a kiadóhivatalban és különböző fenyegetésekkel levétették a reklámtáblát. A Vörös Ember ettől kezdve eltűnt a ■ budapesti uccuról. i Megjelentek helyette az cllcn-Vörös Emberek. A felülkerekedett clleníorra- i dalom alkalmi plakátíestői szinte kizáj rólagosait motívumul választották a i Vörös Ember persziilálását. Aránylag : még a legötletesebb volt ezek közül ; Marino Miltiadesz bankhivatalnoknak. Magyarország egykori evezős- és kor! csöiyázóbajnokának plakátja, aki meg. festette a Vörös Embert — természete- I sen zsidósan görbe, hatalmas orral — i amint vértől csöpögő kezét mossa a Dunában. A piakát felírása ez volt: »Moí sakodnak!« Az a szobrászművész, aki május elsején a Vörös Ember megmintázását aján; lotta és keresztülvitte, most. három hónap múlva, kiadta a jelszót, hogy Bíró Mihályt, mint destruktiv elemet bíróság elé kell állítani. A művészek egyesülete. a Fészek klub kizárta Bírót tagjai sorából minden indokolás nélkül. Ennek a zsűrinek az a másik neves szobrászművész volt az elnöke, aki annakidején büszkén állapította meg. hogy a Vörös Embert csak szobrász rajzolhatta. Az ellenforradalom harmadik hónapjában katonai egyenruhát viselő felelőtlen elemek keresték a művészt lakásában s amikor nem találták ótthóti, azzal búcsúztak el. hogy majd legközelebb megint eljönnek és megetetik vele a plakátjait. Biró ezután az epizód után jeleutkc- i zett a rendőrségen és érdeklődött, van-e ellene valami eljárás a proletárdiktatiira alatti magatartása miatt? Azt a választ kapta, hogy nincs és semmi oksincsen ilyen eljárás njegjnditására' razoni ! : ban helyesen teszi, liV «utazik külföldre, I mert a rendőrség nem tud felelősséget! vállalni a felizgatott közhangulat' meU! lett a Vörös Ember festőjének életéért;1 Mindjárt ki is állították az útlevelét. I A Vörös Ember — mozip'aöAt A Vörös Ember földönfutóvá tette alkotóját. Biró Mihály Becsben telepedett le, ahol évekig volt az Abadie cigarettapapírgyár propagandaosztályának a vezetője. majd a Die Bühne cimü folyóirat 1 művészeti szerkesztője. i Első bécsi plakátmegrendelését a Vö- j rös Ember szerezte. Az osztrák szociál- 1 demokratapárt, amikor tudomást szer- j zett róla. hogy Biró Becsben él, plaká- t tot festetett vele az Arbeiter Zeitung ' számára s vele készíttette el választási • plakátjait is. Antikor az első választási . plakát kikerült Becs uccuira, felkereste Bírót az osztrák kereszténvszociálisok i s majdnem egyszerre vele a kommu-' nisták megbízottja hogy fessen nekik is plakátokat. Mindketten nagyon csodálkoztak. amikor a művész udvariasan ; megtagadta kívánságuk teljesítését. Az utóbbi években a rnágvar és osztrák. szociáldemokrata Pártokon kivid a holland szocialistáknak és az angol Labour Partynak fe tett választási pia-j kotokat Biró. akinek üzleti plakátjai is eljutnak Európa csaknem minden országik'!. A Vörös Ember azonban ebben a tekintetben is túltett testvérein, meg sem állt Amerikáig, ahol — moziplakát lett. Igaz. hogy Biró tudta és beleesve-' zése nélkül. Az Universal Piciurs filmtársaság egyszerűen clolagizáltattu a Vö« : Embert s a plágium például az F If,biters Herald cirnii filmujság 1925. i augusztus S-iki számában nem kevesebb, mint ötször van reprodukálva, minden változtatás nélkül, mint a filmtársaság cég je gye. :j A lexikonbon A Vörös Ember belekerült a léxinkonba is. A Brockhnus-féle kézilexikon 1925- • ös kiadása »Plakat« cimszó alatt a vi- ; lág legismertebb plakátmüvészei között j felsorolja Biró Mihály nevét és mümclléklcíeri közli a Vörös Embert. A csukasrfirke Vörös Ember I Magyarországon a plakát a mai-napig! sem kerülhet az uccára. mert nem en-' gedélyezték kiragasztását. A szociálde- j mokratapárt azonban a Vörös Embert ábrázoló jogtiiket újból megcsináltatta —csukaszürkc színben és a munkások most ezt hordják Az ellentétes világnézetek képviselői változatlanul hadakoztak továbbra is a Vörös Ember eilen. A Magyarság cimü szélső jobboldali újság a forradalmak okairól és előzményeiről cikket Közölt egv nagyképzettségü történettudóstól, aki arra a megállapításra j jut eíméíuttatásábaii, hogy a forradalom I nem 1918 október 30-ikán éjjel tört ki, I hanem hét évvel előbb. 1911 év nyarán. j azon a napon, amikor a Vörös Ember! plakát megjelent. Lázár István írónak i az I919-cs kommüníől Írott »A vörös I számum« cimü regénye a porfelhőből J kiemelkedő Vörös Emberrel szimbolizálja ! címlapján a proletárdiktatúrát. Az Uj I Nemzedék cimü fajvédő lap az 1926-iki választások alkalmából támadó cikksorozatot közölt a szociáldemokrata párt ellen és a szociáldemokrácia összes j bűneinek felsorolása után csattanóul azt ! a vádat emeli a párt ellen, hogy a hires I Vörös Ember plágium, még pedig Mi\ eltel Angelo »Äz utolsó itéfet«-én az j egyik mellékalaknak. Charor.nak a kó! piája. Hitbizomány az üldöztetésekért Ez az alaptalan plágiumvád földbir; kossá tette a művészt. Néhány héttel a támadó cikk megjelenésé után Biró levelet kapott egy magyarországi bankigazgatóról, akit csak névről ismert s aki többek közt a következőket irta r levélben: »Amióta a Vörös Ember megjelent, figyelem az Ön munkáit és őszinte tisztelője vagyok művészetének. Tudom, hogy az utóbbi években sok méltatlan támadás érte. Ezek — Clemenceau kifejezését használva — üzemi balesetek. Az utolsó támadás azonban, az ostoba plágiumvád felháborított. Szeretném megvigasztalni érte. Van a Tiszántúlon egy kis birtokom. semmi szükségem sincs rá. fogadja el. Már át is ruháztam közjegyző előtt önre — telekkönyvfieg átíratni amíg valami politikai változás nem jön. nem lehet, mert nyilvánosságra kerülése esetén kellemetlenségeknek tenném ki magam miatta, azonban a közjegyzőnél letétbe helyezett ajándékozási okirat teljes jogérvényü.« A levélhez mellékelve volt a közjegyzői másolat az ajándékozási okiratról. A birtok, amit a Vörös Ember kapott, tulajdonképpen hitbizomány: az ajándékozó ugyanis, aki ugylátszik, ismeri a bohémeket, kikötötte, hogy Biró nem adhatja el a birtokot, jelzálogkölcsönt nem vehet fel rá és semmilyen formában el nem Idegenítheti, csak törvényes örököseire ruházhatja át. Így lett a Vörös Ember földbirtokos Magyarországon. Mi fog még vele történni? A kik azt ígérik, hogy nemsokára világbéke lesz Múlt télen egv szelíd arcú. szemüveges amerikai hölgy titokzatos cimü előadást hirdetett a feministák budapesti egyesületében. A megjelent hallgatók legnagyobb részének halvány fogalma sem volt arról, hogy mi az a bahaizinus. amiről az előadó beszélni fog. De a jelenlevőknek még a legjobban tájékozott része is csak annyit tudott, hotrv ez valami vallás, vagy talán inkább filozófia. Amerikaiak propagálják, de a próféta hazáját tej0ntve ázsiai, ;pontosabban perzsa' eredetű tanítás, i Az előadás folyarríjin azután nagy meglepetéssel értesültünk arról, hogy Haha Ulla prófétának, aki vagy hetven évvel ezelőtt kezdte tanait Perzsiában hirdetni, milyen sok Ilivé van. Rs nemcsak Perzsiában. Indiában és egyéb titokzatos ázsiai államokban terjednek izek az eszmék, hanem Amerikában, sőt Európában is. Amerika egymagában még nem jelentene sokat, mert hiszen az Egyesült-Államok mindig nagyszerű talaja volt a léglehetetlenebb vallásaiból tásoknak is. Ezek iránt a tanok iránt áéonban németek és franciák is nagyon érdeklődnek. Pövid pár év alatt óriási bahaista irodalom keletkezett, sőt a német hívek Stuttgartban még folviratot is adnak ki a »bahaista szellem« ápolására. A bah.aizmus az emberszeretet, a világbéke eszméit hirdeti.. Nem vallás, 'mert tiszteletben tartja híveinek vallásos meggyőződését és ezen belül.. illetve inkább ettől függetlenül igyekszik a7 embereket fokozott szolidaritásra, szeretetie. főleg és elsősorban pedig a világbéke eszméiére nevelni. Baha Ulla tanításait kilenc Doniban foglalta össze és ez a kilenc pont mind ázi magába fövi alia, amire az emberiségnek a szebb, boldogabb jövő megterem léséhez szüksége van. Tehát nem kizárólag leiki megújhodásról van benők szó. hanem gazdasági reformokról is. Baha Ulla az emberiség fejlődése legfontosabb előfeltételének a nők egyeniogusitását tekinti. Mi ezt manapság természetesnek találjuk, de ezelőtt hetven évvel, mohamedán országban forradalmi kijelentés számba mehetett. Annak is tekintették és .a próféta, meg első követői rabsággal, üldöztetéssel bűnhődtek ezért a tanításukért. Pedig a keleti bölcs a maga virágos nyelvén igazán poétikus formába öntötte tanítását. Azt mondta, hocv az emberiségnek két hatalmas, egyenlő szárnya van: a férfiak és a nők. Rs az emberiség eddig azért nem re: ü!t nagyszerű lendülettel, fel. a magasba, mert csak az egyik Szárnyát fejlesztették. A nőkkel nem törődtek, az emberiség egyik szárnya ezért satnyán, erőtlenül lóg. megakadályozza az egésznek mozgását. De amint ez a második szárny is megerősödik. az emberiség nagyszerű lendülettel halad maid előre a feilödés utián. a tökéletesedés felé. A két szárny, Baha Ulla legkedvesebb hasonlata, amihez más helyen a hitet és tudományt hasonlítja. Ezt is együtt, szervesen kell fejleszteni, mert ha csak a hit fejlődik, lelburjánzik a babona. ha meg a tudomány elnyomja a hitet, a materializmus kerekedik felül, ami nem viszi, nem viheti az emberiséget olörc. Baha Ulla a gazdasági életet is meg akarja reformálni. Ezen a téren ő azért remélhet sikereket, mert abban bízik, hogy híveit nem kell majd adófizetésre kötelezni, mert1 mindenki önként, sőt örömmel adja majd feleslegét a köznek. Ha ez tényleg bekövetkezik. .akkor minden csoda lehetséges. Nagyon nagy gondot kíván ezenkívül a nevelésre is fordítani, hogy minden gyerek részesülhessen a jó nevelés áldásában. A próféta. reméli, hogy tanításai rövidesen az egész világon elterjednek és ennek alapján nem vaLamikor a távoli jövőben, hanem már a huszadik század második felében beköszönt az örök béke boldog korszaka. Ha Baha Ullinak az adófizetésre vonatkozó jóslata beteljesedik, akkor bűnös dolog volna ebben kételkedni. A próféta már régen halott, meghalt fia. Abdul Baha is. aki a tanoknak első hirdetője és magyarázója volt. ö már bejárta az egész világot, előadásokat tartott, amik főleg a béke-egyesületek érdeklődését keltették fel. Most unokája, Shoghi effendi szedi véglegesen rendszerbe nagyapja tanitásait é$ Irányítja Haifából az egész világ bahaustáit. Ázsiában mindenfelé rengeteg liivük van. és az előadó állítása szerint ahol eddig a mohamedánok, keresztények, zsidók, a tüzimádó perzsák állandó ellenségeskedésben éltek, ott most béke. szeretet, megértés uralkodik. Rs ez állítólag valamikor, nemsokára, mindenhol igy lesz. Pár héttel az első ilyen előadás után újabb bahaista jelent meg Budapesten. Természetesen ez is amerikai. A mozgalomnak ugyanis egyelőre kevés a pénze (ez láthatólag igazán internacionális és interkonfesszionális jelenség), nem küldheti eszméinek hirdetőit világkörüli útra, aki erre vállalkozik, az ezt csak saját költségén teheti meg. A második hozzánk vetődött bahaista egy újságíró kisasszony volt, aki bejárta Kínát, Japánt, volt Ausztriában és Uj- Zélandban, Dél>-Afrikában. ahol rádió utján küldte szét a buroknak a próféta üzenetét. Mindenhol előadásokat tartott. részben angolul, részben esperantö nyelven, hogy megismertesse az emm> rekkel a világot bojdegitó kilenc pontot. Ezt a fehér hajú. de még rózsás arcú angol hölgyet mindenki nagyon megszerette, ö ezt amerikai naivitással persze a bahai tanokból kiáradó vonzóerővel magyarázta és- legnagyobb elragadtatással mesélte, hogy micsoda lelkesedéssel figyel mindenki, mikor ő Bába Útiéról mesél. Pestről mind a két bahaista a Balkánra ment. Úgy érezhették. hogy
