Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-06 / 35. szám
22. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. ietifuár 6.'* most már erre felé is eiö van a talaj komolyabb munkára is készítve, mert ime meg.elent harmadik társuk, aki mez szeretné az első központokat szervezni. Ez a harmadik, ellentétben a tündérmesékkel, ahol' mindig minden a harmadiknak sikerűi, szomorú tapasztalatokkal fogja utját folytatni, mert egy-egy előadást még csak meghallgatnak az emberek, mér csak azért is, mert ez, az angol nyelv gyakorlásának is praktikus módja. De eszmékért, még a legszebbekért is küzdeni,' dolgozni, ez nem programpont manapság Európa sok, vihart látott keleti felében. Benedek Rózsi anigrae -aan« Somlyó Zoltán: VIZ Ne áltasd magad. Ember, azzal, hogv hús a tested és, hogy e húson dicsfény a forma s az arány! 1 is e duzzadt husvirágot ne dédelgesd, e restet, az ágynak melegében s fűszeres lakomán! Ne láss te benne bálványt, ékkővel diszitetettet, síkos gömbölyüsége ne .égyen mámorod! Mert jaj, az élet kurta, lakomád végig etted — s kinlódván: megimádott húsodat vádolod! . . . Nyelvedre feltolakszik a poklok undok szitka, szemed kinyílván, látod, hogy tested csupa viz; miazmákkal vegyesen hol süni, hogy meg ritka, hol sáppatag savó csak, hol nyuiékony csiriz , . . Viz! csupa viz vagy, Ember! Vizeknek bő edénye! Mely folyton telik s csordul és cuppog, mint a sár. Es bárha ananász is kortyod isteni fénye — arra is csak a poshadt mocsárnak sorsa vár. Vizekkel telitöltött, felpuffadt hasú tömlő: Ember, csak ennyi vagy te selyem s daróc alatt! Az életed: egy vizcsépp — vizekben tovaömlő . . , mely tengerbe llömpölyg s nem lel sehol falat . . .. Büszkévé hogy’ tehetne szürke, vizi mivoltod? Nézd a porospecsétü palacknak óborát! Amelylyel vizenyős szomjad oly gyakran oltod: az üvegbörtönében megérett legalább! De te? . . . Még akkor is, ha órjás torz-madárként erőszakos kezeddel szeled a levegőt: néhány liter yj^gd. e testedbe..bezárt lét — ■ ;s.: az bomlik avas lévé meg mindenekelőtt! . . . Ember: te szürke vizek s kocsonyák tömkelegje, lelked’ figyeld, ne tested’, c 'omhatag herét! Akkor talán majd büszkén és fénylőn fönn lebegve, köszöntheted a Holdnak s a Marsnak emberét'! . . . Baisse! Solde! Hajrá! Paris, január hó' Nyirkos, fjjzós Páris mai napjaiban eszünkbe jut cgv szép őszi este a nagy boulevardok főutján. a Boulevard des italian tájékán sürgő tömésekkel, autók tipegésével, amint az iramos jármüvek csak épen moccanhatnak a kavargó forgalomba'). a karmester-rendőr int a vezénylő fehér pálcájával és forte-va! feltörhet a rohanás, száguldás. Autó kellene hogv beérjük a kilométereket ahová igyekezünk.; ■mimózaleheletii az ys;c. tehát,, sétálhatnának az entberejé é| Mégse találunk üres taxit, ittott kiszállnak az utasok, az ügyesebbek kacagva, diadalmasan ülnek az autóban, messzi a városhatár, ahová eljutni in— száj, karáraok . nyugtalanságával ugrá'ndoznak ; inueu-oiiiiaii a gépkocsi-parkok, szinte'a; tóríéiy. az erőszakosság pánv vajává' kellene kilógni a magunk autóját- és .nein-sikerül... Elíekéfüit inai Paris. Az és ti köd permetezik és hull alá a bacillus. TiiSszeuős, köhögős emberek cannTÍJygiyik;,y:ólucMkhav. A. nagy körutak etnhérdag^lya- még, .hatalmasabb, mint máskor.-az emberek inkább; síétiiék mint sétii-ltiak a nyirkosság e'öl. mint. a bidegrg/ás.- ft’í'.H ch Jjő ilyepkor üldögélni, nieieg'ediij. a párisi atitó p-ir-nás -'.ölében .. és a génkócfík állnak, várnak' l;'bt;e-kiáltással szabályos;) u az uccu közepén, a Boulevard des Italien táiékán és nem kef! megrohamozni, a megvadult karámok forgójából kirántani őket. állnak fuvar nélkül, csatakos esőben, amikor a spanyol nátha is igen agitál, hogy váltsuk meg magunk számára .a medici, tiás éreiü taxit. Nem telik medicinára sem . ■. ezért a sok szabad autó Páris fő útvonalain az esti forgalom . idején, a viteldij világhírűén mérsékelt, de a szanálásban lévő frank nem köitekezhetik. A vesztegelő autó akár jelkép is lehetne. .Megakadt most errefelé minden, erről panaszkodik a francia hivatalnok íizetésiavitásért de-" rnottstráló gyűléseken. erről «-oánkodfk a szállodás, akinek legjobb lakói az idegenek« egyre-másra elutaznák, vállalatok csődjét alig győzi könyvelni ..a vaskosra megdagadt hivatalos lap... áll az autó, bukdos az clgyöngült élet.- és különös elszemlélni, hogy .igyekeznek a félelmes leroskadást megfesz'tett ki-.' serietekkel elevenebbre ösztökélni. A. francia szókincs két szavacskáját nagyon pazarolják mostanában. Amerre jár az ember, minden űziet fölirta maga fölé lármás, plakáttal, lármás transzparenssel: Baisse! Solde! Ma máskép nézem üvöltő. szakadó két torok, amitől zeng mostanában egész Páris az idegenek is könnyen megértik. Olcsó Jánosról kiabálnak. De vájjon;-sikerül-e föiduzzadt önmagukat szintéi fölvető áruházak portékáin igv is túladni? Elmentünk és megnéztük a Printemps febérnemü-soldc-iát. Gyönyörű női kelengyék, férfi kívánatosságok háztartási holmik, függönyök, térítők, szalvéták, pompás mindenféle, hihetetlen olcsók és az áruház rengeteg szárnyában, ahol én jártam, összesen tatái: tizeikét ember ténfergett 200—100 elárusító között. Ez aktuálisan szólva spanyolos tünet, mert egyébként a printemps forgalma más időben látványosság — soldo nélkül. A kiárusítás: solde, nem ismeretlen valami Parisban. Tavasz elején, ősz elején mindig meghirdetik a nagy áruházak és szezon után olcsóbban kínálják áruikat, mint a szezon idején. De az már szokatlan, nagyobb bajt sejtető. hogy például' a nie de la Paix rátartó üzletei, szezon idején, egymás után három-négy solde-ot hirdetnek. A női ruha valamelyik rue de la paix-i szalonból ismeretesen ambíciója, sokszor csupán álma a hölgyeknek. A gőgös uccácskában tavasz felé megnyílnak Poi-i rét. Brandt és a többiek szalonjai és a ! divatjamúlt ruhákat kiárusítják a kisebb pénzű vásárlóknak. Messzi még a tavasz- és rideg az időjárás, a télen például a zárkozó»Brandt-szalcm három solde-t tartott, fiétszáz-nyolcszáz frankért I a nők hozzájuthattak a legfrissebb di- I vattai kreált ruhadarabokhoz, talán kétj háromezer frankot is megtakarítottak i azok, akik a nyereségért invesztálni ! tudtak. Minden kirakatban kavarognak a számok. Arak a portékák fölött azelőtt és I manapság, formás női cipőket .50 -50 : frankért kínálnak, a 45-ös férfiláb tulajdonosa 45 frankért elszerezheti a cipo! csónakot, selyem, szövet, kalap eser- 1 nyö. bőrönd, rétikul és mindenféle kére fékednek a kirakatból és az emberek ridegen ballagnak el mellettük. Hiszen az ennivalókat is bojkottálják... Megfigyelhettük. Háztartásom van és hallom. I milyen kevesen fordulnak meg mostanában a mészárszékekben. Súlyos nteg- i állapítás ez a háziasszony részéről, mert a párisi ember igazán hussa! és alkohollal él. Mindig is speciálisan érdekeltek bennünket a párisi mészárszékek. Olyanfajta látványosság, amilyet nem kínál más metropolis. Kecsesség a véres húsok körül, semmi sem látszik a vérengzésből. ami oly riasztóan, nehéz szagok- I kai támadja az embert, ha másutt be: lé,) egy mészárszékbe. A szegy, a rosj téíyos, a lapocka és minden ízes tájéka * az állatnak, íülporeiózva várja a vevőt, a kis család, a nagy család' számára való adagok kirakatszeríien vannak elhelyezve a polcokon, üde piros szituik úgy hat, mint a virágos mező és a hások körül tényleg ott van a virág,. a babér, az örökzöldnek mindenféle drapériája. Pikturás origjrialitás a párisi mészárszék és e napokban több a citromfa, pálma bennük; mint azelőtt. A mészárosok csinosítják, kínálják portékájukat a boltok előtt kikiáltók unszolják a háziasszonyokat és az elragadó huskertek mindinkább hervadoznak. Megriadás, apátia, fáradt bizonytalanság mindenfelől, ahol az élet ritmusát tapintgatjuk és a csüggedt káoszt átíveli a lázas hevület: a reklám! Paris esti feltündöklése még tékozlóbb, mint azelőtt. Naprói-napra uj világitó csudák gyulladnak a házak ormain, a nagy áruházak a tűzvész harsogó fényével árasztják el magukat, boltok bejáratai lángolnak s oda muszáj tekinteni, rakétázik a magasban, völgyben a versengő, frappáló tengernyi szin — példátlan fényjáték, de nem a régi Páris vidultan fölsugárzó, híresen kacér szemei kacsintanak reánk ... Ezek a szemek egy kissé eszelősele, szinte sikonganak, Basedow-táguiásuak, mint amikor bclelilktet a párisi éjszakába az Eilrel-tornyon a Citroen autógyár reklámja,"a Citröen-gyáré. .mely ezrével bocsájtja el a munkásokat... Révész Béla A beográdi filmszépség-jelölt szomorú története Jurkovics Emília sikere, és menekülése — Fi m’ö-tenet három felvon sban Beograd városát, de különben az egész Jugoszláviát nagy lázban tartotta az ti szépségverseny, amelyet az amerikai íilmtárSaságok rendeztek. Nyolcezernél több leány küldötté be a fényképét, nyolcezer kis lány szeretett volna a dicsőség lázas forróságáhan megíürdeni. Sajnos, a nyolcezer közül mindössze1 egy- jiigó-Máviaí -Veüttj*- van f jelen a mostani bécsi vi 1 ágszépségverse- 1 uyen. Az a négy leány, akiket a zagrebi bírálóbizottság kiválasztott, de már az I európai versenyre nem küldött tovább. I ma szomorú szegénységükben talán uj ! reményekkel,' uj ábrándokkal. akarnak j értelműt1 adni életüknek. Szomorú- az ; jl.yen ,má odik, vagy harmadik szépség! dinit nyét.t 'fllincs-HtagjelöJt élete. fragikusabb esetet- a Jurkovics Ettti- 1 lá-tiá!, aki Beograd város szépségkánd’dátusá volt, néni is Jeliét talán elképzelni. ■.turkovics Emilia egy beográdi virágüzletben élté szomorú napjait, ügyesen f bokrétázta a szegfűket, á rózsákat, Csi- I nos. eleven leány volt. Kétezer dinár fizetése volt a virágos boltban. Jurko! vice Elmilia kis fekete sovány leány í égő. I’ániulá szemei adtak érdekességet ■‘.arcának! ’ A virágárus leány szerencséti.-t'ségére egv nap'••ti e'clvasta a' Faltamit társaságnak a hirdetését, amelyben ui mozjesihagekat keres. A leány ba' rátjónak, egy balettáncosnak a biztatására, beküldött« fényképét a . zagrebi I szépségbiráló bizottsághoz. Hosszú he* ! tek k'nos várakozása után Jurkovics ! Emilia,' amint egy reggel belepillant a beográdi reggeli lapokban ijedten lát n ott a fényképét, alatta a beográdi lap ik diadalmas megjegyzését, hogy ez a beográdi leány fogja elnyerni a Fanatncf szépségdiját, Jurkovics Emília Amerikái':! kerül és Hollywoodban dicsőséget szerez. Aznap este a korzó közönsége már tudomást szerzett Jurkovics sikeréről, százává' vásárolták a beográdi fiuk. leányok a'virágot és a virágosbolt. kirakata előtt rendőrséget kellett felállítani, különben a kiváncsiak benyomták vo’na a hatalmas üvegablakokat. Este pedig a vállukon Vitték haza Ja rajongó fiatalok a győzelem reménységét. Otthon azonban a leány mostohája veréssel, bottal és szidással várta s a balettáncosnak is megmondták, hogy ne merje többé átlépni a tisztes ház küszöbét. A mostoha szerint a szépségversenytől egy lépés vezet a rosszhrrü házakig és nem akart egyáltalán tudni róla, hogy Jurkovics Emíliának kot nap múlva a zsűri elé Zagrebba kell utaznia. A beográdi sajtó már és a város fiatalsáT-) szinte úszott a boldogságban, az újságírók a legkisebb zugig leírták a leány lakását, elmondták élete történetét" és úgy ünnepelték, mint valamikor tafáii Blcrfott-pt üdvözölte Páris. amikor átrepülte a La-Manche csatornát; Végül a mostoha kénytelen volt engedni és Jurkovics Fitt,'in elutazott Zagrebba. .Jurkovics Emíliát Zágrebha az újságírók. a fotográfusok százfőnyi hada k'sérte el. Radies István is behívta a szalónkocsijábü, Zagrebhan az Esplanadeszállóban számára fürdőszobás appartment nyitottak, a férfiak hízelegték neki, de Emilia hit maradt a ba’cttincos- Iioz. Végre másnap aztán összeállt a zsűri. Jurkovics Emilia megbukott a vizsgán, nem ö lett a kiválasztott. A lábai nem tetszettek a nagy tekintetű zsűrinek és így Jurkovics, Emfl’át megint vonatra tették és visszahozták a rózsákhoz. . a szegfűkhöz, drótjaihoz. Nem való filmszínésznőnek. Ha a férfiak ránéztek, elpirult, szégyenkezett. Aki az első dijat nyerte, tudta, hogy mit kell csinálni.' A filmesek amerikai kiküldöttjét főzte meg. meg is nyerte az első di at. Jurkovics Emília visszajött Redgradba. A lapok már horvdtnak mondták. A virágüzletben nevetgéltek rajta, 'az esti korzó az üzlet előtt fenyegető magatartási tanúsított.. a záráskor megvárták és gúnyos megjegyzéseket tettek rá, sőt ki is fütyülték. Másnap az üzlet' tulajdonosa 'Jurkovrcs Emíliának felmondott. Kikapta két heti fizetését és! elküldték, Már nem keilett reklámnak se. rossz ‘ reklám lett belőle. A mostohája uira megverte, öszszépakolfa kis holmiját '.és k'dohta az uceára. A leány pedig már az este elutazott Beogradbil. a vonathoz még a bailettáncos sem kísérte ki. egyedi"»* 1, lopva hagyta el a várost, .szökött, mintha valami nagyon nagy bibit követett volna el. félt, hogy megverik, mert nem nyerte el a sz.épségdijat. Elment, senki se tikija hová, lehet, hogy szégyenében még gyufát is fog inni. csak azért, mert nem tudott Beograd városának dicsőséget hozni. *• Az egész egy filmtörténet. Érdemes volna vászonra vinni. Milyen szépen tudná a Bebe Daniel, vágj- a Gloria -SsvanaOfl efjátsianí. j, «
