Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-27 / 56. szám

1927. február 27. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. A Népszövetség márciusi ülésén nem kerülhet szóba a Rajna-tartomány kiürítése Brlantl nyilatkozata a német-francia viszony jövőjéről — A francia külügy­miniszter szerint Locarnonai köszönhető, hogv Németország elismerte a versaillesi szerződést — „Németország nem sértheti meg a íiajna-zónát, amelyen azonban francia csapatok átvonulhatnak“ — Franciaország nem fél a jobboldali német kormánytól és a birodalmi hadseregtől Briand a béke‘érdekében követeli a francia fegyverkezést Parisból jelentik: A Petit Párisién in­terjút közöl Briand külügyminiszterrel a német-francia viszony jövőjéről. Bri­and rendkívül terjedelmesen nyilatkozik a locarnói és thoiryi politikáról és a kö­vetkezőkben foglalja össze a közeledési politika célját és irányát: — Minden súrlódási felületet és kon­fliktusok lehetőségét meg kell szüntetni. A politikai közeledést gazdasági szer­ződésekkel kell alátámasztani és kiegé­szíteni, a két államot cgyirányba ke;l terelni, hogy ne lehessen többé háború. — Hogy értékelni tudjuk azt, amit már elértünk, hátra kell tekintenünk azon az utón, amit már magunk mögött hagytunk, tehát a kiindulási pontra kell nézni. A kiinduló pont a versaillesi szer­ződés volt. Ez a szerződés, amiről, Né­metország kijelentette, hogy a gyűlölet instrumentuma és csak erőszakkai lehe­tett rákényszeríteni, Locarnó óta önként elfogadott meg­egyezés lett. Locarnó tette, hogy Németország önként vállalta a ver­saillesi szerződésben felsorolt köte­lezettségeket, igy köztük azt, hogy tiszteletben fogja tartani a Rajna-határokat és azt a for­mális elismerést, hogy Elszász-Lotharin­­gia végleg francia terület. Locarnó hoz­ta magával a biztonsági paktumot, amit Anglia és Olaszország Is aláirt és ez a biztonsági szerződés töltötte ki azt az firt, amely azáltal támadt, hogy Anglia és Amerika nem teljesítette a szövetséges viszonyból eredő Ígéreteket, ami miatt még Francia­­országban Is azt állították, hogy a versaillesi szerződés semmit sem ér. — Ha Németország megsértené a Raj­nai-zónát — folytatta Briand — azzal előidézné, hogy Anglia és Olaszország nyomban Franciaország oldalára állna és emellett a biztonság] szerződés nem akadályozza meg Franciaországot abban, hogy csapatait a Rajna-zónán vaoultassa át, ha Németország jog­talanul megtámadná Lengyelorszá­got vagy Csehszlovákiát, tehát ez esetben Franciaország segítsé­get küldhetné szövetségeseinek. Locarnó után a biztonsági szerződések egész há­lózata keletkezett, amelyek Franciaor­szág szövetségi szerződéseit kiegészítik. Franciaország egy olyan blokkot te er.:t« tt, amelyet Németország meg 1914-ben sem mert volna meg­támadni, amikor katonai hatalmának csúcspontján állt. Összehasonlítva a Locarnó e'őiti le’yzetct. vagyis a tegnapot a mával, nem esik nehezemre sokkal kedvezőbb­nek Ítélni a mát, mint a tegnapot. A nagy fordulat Locarnóban következett be. Né­metország eltökélten a Nyugat felé ori­entálódott, mert végtére is belátta, hogy jól felfogott érdekei megkövetelik, hogy a szövetségesekkel és főleg Franciaor­szággal keressen megértést. Németor­szág ezután a Népszövetségbe is belé­pett és a franciák voltak azok, akik ott fogadták. Ki merné azt állítani, hogy Franciaország ezzel leaiacsonyitotta ma­gát a világ előtt? Briand ezután a Locarnó-potitika er­kölcsi hatásairól beszélt, amelyeket a legfontosabbnak tart, majd azt fejte­gette, hogy érhető, hogy Németország sürgeti a Rajna-tartomány felszabadítását. Stresemann diszkrét célzásokat tett erre nézve Thoiryban — mondotta Briand — de semmi olyat nem mondott, ami a leg­távolabbról is ellentétben állna a versa­. ...__________ _ _______ , ___ illési szerződéssel. Azóta én magam, va­lamint Chamberlain és Vandervclde is .kijelentették, hogy a Rajna-tartomány idöelötti kiüríté­sét Genfben nem lehet íelvetni és ez a kérdés most egyáltalában nem kerülhet szóba. A Rajna-tartomány kérdése a szövetsé­gesek dolga és ezt nagyon nehezen V- het megoldani anélkül, hogy az érdekelt kormányok egymásnak megfelelő ga­ranciákat ne nyújtsanak. Mire való te­hát az egész polémia afölött, hogy mit fog tenni a Marx-kabinet, vagy mit nem fog tenni. Mostanában szeretnek ijeszt­getni azzal, hogy reakciós elemek ju­tottak be a német kormányba, a köztár­sasági államforma és a locarnói szerző­dés esküdt ellenségei. Csak várjuk be a német kormány tetteit és ne jósolgassunk. Egy tényt már láttunk és pedig azt, hogy a német nacionalisták aláírták a kor­mány-nyilatkozatot, teliát hűséget fo­gadtak, hogy az átvállalt szerződési kö­telezettséget vállalni fogják és mindenek­előtt arra kell súlyt helyezni, hogy a német nacionalisták elsőizben mondották ki, hogy letesznek a re­­vans gondolatáról. Ezt a jelenséget kicsinyelni igazságtalanság volna. Összefoglalom a mondottakat egy kér­désben: gyözött-e Franciaország, vagy sem? Ha győzött, akkor miért viselkedünk úgy, mintha le­győzőnek volnánk, miért fecséreljük az időt siránkozással és jajveszéke­léssel, hogy a német birodalmi had­sereg milyen erős katonai tekintet­ben, milyen fejlett technikai szervezetre néz­ve és mennyire modern. Miért panasz­kodunk, amikor ezt az intézményt a szö­vetségesek a versaillesi szerződésben maguk állapították meg ilyennek. Ahelyett, hogy jajveszékelnénk a német keleti határon kiépített szer­vezetek miatt, jobban termők, ha mi is megszerveznek hadseregünket és intézményekkel biztosítanák hatá­rainkat. Csak- rajtunk áll, hogy a magunk biz­tonságának előfeltételeit megszerezzük anélkül, hogy a béke eszméjét szem elől tévesztenénk, amelyen minden gondola­tunkkal és minden törekvésünkkel csün­­genünk keli, de sohasem szabad elfeled­keznünk arról, hogy mindez a béke ér­dekében való! San-Remoból érkező jelentés szerint Stresemann német külügyminiszter pén­tek délután Lloyd Abernon meghívására Montocarlóba utazott. Montecarlóba ér­kezett Hoesch párisi német nagykövet is és Stresemann hosszas tanácskozást folytatott Hoescb párisi nagykövet­tel a Népszövetség genfi ülésszaká­ról, a Saar-tartomány közigazgatá­sáról és a Rajna kiürítéséről. Hoesch német nagykövet még péntek este visszautazott Párisba. Ágyuerdövel vették körül Sanghait Az angol, olasz, francia és jepán csapattestek közös haditerv alapján lépnek akcióba a kantoni csapatok támadása elun Gyújtogatnak és fosztogatnak újukban a kínai seregek A kantornak győzelmes n nyomu nah Sanghai felé Küszöbön Sanghai ostroma Londonból jelentik: Késő éjszakai sang­­liaii jelentések szerint Sanghajban a helyzet megnyugtató. Sanghai előtt hatvankét hadihajó horgonyoz barcrakészen és a bajók ágyúi a város feló vannak irányítva. Az angol szárazföldi ütegek is iei vannak áHitva Sanghai környékén a domboldalon, ahonnan az egész nem­zetközi városrészt tűz alá lehet venni. Az angolokkal egyidejűleg az olasz és japán csapatok is elfoglalták hadállásai­kat arra az esetre, ha támadás érné a kiváltságos területet és a nemzetközi vá­rosrészt. Az angol, olasz, francia és japán csapattestek közös haditerv szerint lépnének akcióba a kantoni haderő támadása ellen. Sanghai körül a nemzetközi városrész erődítését már teljesen kiürítették. Csang-Csung-Csang sanghaii tábor­nok serege, amely eiőnyomulóban van Sanghai felé, az amerikai konzuli jelen­tések szerint kegyetlenebb és fegyelme­zetlenebb, mint Csan-Csuan-Fang tá­bornok hadserege, amely pedig észak felé vonulva mindent felper­zselt és kifosztott útjában. Meg nem erősített jelentés szerint Sanghaiban a nemzetközi városrész előtt a két szövetséges kínai hadsereg között egyenetlenség tört ki és vér folyt. A Times jelentése szerint Sun-Csuan- Fang negyvenezer embert gyűjtött össze Sanghai körül. A katonák lövészárkokat ásnak és géppuska fedezékeket építenek és már majdnem kiépült a második vé­delmi vonal, amely tizenöt mérföldnyi távolságra van Sanghajtól déli irány­ban. King-Sang és Sung-Kiang között az északi csapatok aláaknázták a hidakat Az utóbbi hetekben állandóan szakadó eső akadályozta meg főképpen a kan­toni csapatokat a gyors előnyomulás­ban. A kantoni csapatok közeledéséről olyan hírek érkeztek Sanghaiba, hogy Ka-Sing városát, amelyet a sang­­hai-i fökormányzó csapatai kiürítet­tek, a kantoniak megszállták. A várost a kantoniak (elfegyverkezve találták, mert San-Csuan-Fang csapatai a kivonuláskor felgyújtották a várost. A kantoni csapatok elfoglalták Sun- Kiang várost is, az északi hadsereg utolsó védelmi vonalát és az északi csapatok visszavonulás közben min­den falut felgyújtanak. A Chicago Tribune sanghaii jelentése szerint az angol csapatok parancsnoka péntek reggel utasítást adott, hogy Sung hai körül meg kell szállni a stratégiai tag fontos helyeket, nemcsak az idegen negyed, hanem u kínai városrész körül is Most az angol katonaság másfél mérföldnyi kerületben áll a külföldi városnegyed előtt és bekerítve tart­ja a Sanghai vasutállomásokat is. Sanghai kínai népét ez a váratlan katonai intézkedés megdöbbentette, mert ebből látja a lakosság, hogy Sanghai ostroma küszöbön áll. A Daily Mail kiküldött tudósitója sze­rint Sanghai olyaft, mint a világháború idején voltak a nagy kantoni gócpontok. Hosszú sorban vonulnak a hadianyag­szerelvények, ágyuk dübörögnek végig a városon, a szállodákat tisztek számára foglalták le, egyes szállókban pedig kö­­tözóhfciyeket rendeztek be a sebesültek részére. Az uccákon angc., francia, ja­pán és olasz lengerészek hemzsegnek. Hankauból érkező jelentés szerint az an­golok ellen ott újból fellángolt a gyűlö­let. A városban a kínai munkások sztrájk­ba léptek és az üzleteket újból be kellett zárni. Egy másik hankaui jelentés sze­rint Vu-Pej-Fu tábornok hadseregének zömévé! a kantoni csapatokhoz pár­tolt át. Az egész kinai hajóhad is átpártolt a kantoniakhoz. A Daily Express szerint Li-Pao tábor­noknak, Sanghai védelmi biztosának a kantoniak huszonötezer fontot ajánlot­tak fel, ha átpártol hozájuk. Mírit Pekingitől jelentik, San-Tnng tar­tományban rémuralom van. A hatalmat égy ezer főnyi rablóbanda tartja a kezé­ben. Sang-Su városban pénteken há­romszáz polgárt tartóztattak le, akiket csak magas váltságdíj lefizetése ellené­ben eng’edtek szabadon. Sang-Tung kor­mányzója, aki Nankingból irányítja a Sanghai körüli hadműveleteket, két dan­dár reguláris katonaságot küldött a tar­tományba a rend helyreállítására. Mint Washingtonból jelentik, a Fehér Ház közlése szerint az Egyesült-Államok kormánya uta­sította pekingi követét, hogy csat­lakozzék a pekingi diplomáciai tes­tület által tervezett közös akcióhoz es írja alá azokat a jegyzékeket, ame­lyeket a pekingi diplomáciai testület a különböző kínai tartományok vezéreinek fog megküldeni és amelyekben a Kíná­ban érdekelt nagyhatalmak együtesen kijelentik, hogy a sanghaii nemzetközi koncessziót bármely oldalról jövő táma­dás ellen meg fogják védeni. Reuma Köszönőlevél ! Nagyrabecsült J Rahlejev orvos urnák Beograd, Kosovska 43 i Tisztelettel kérem, hogy szíveskedjék ré- I szemre ma a legjobb reuma elleni orvos­ságot küldeni. Az ön orvosságával a legnagyobb eredményeket érik el, váro­sunk tele volt reumás emberekkel, mest , szók mind egé-zségesek. Nagyon kérem, minél sü gösebben küldjön ebből a cso­dálatos orvosságból, mert a családom nagyon reumás. Hálás tisztelője — Vir Pazar (Crna Gora), 1926. V. 5, — Crnée­­vlé Niko. A „Radio Balsamika“ orvosságot el­adja, készíti és utánvéttel szétkü'di „Radio Ba samika" laboratórium, Dr. J. Rahlejev, Beograd, Kosovska ul. 43, fő d­­, szint 6. 1792

Next

/
Oldalképek
Tartalom