Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-03 / 32. szám

ő. oldal. BÁGSMEGYEI NAPLÓ ' 1927. február 3. d A szombori radikális párt a pénzügyigazgató ellen Küldöttség kérte Dositanovics Csédó pénzügyigazgaté áthelyezését Szoinborból jelentik: A tartományi választások után élénk tárgyalások tárgya volt a szombori radikális pártban, hogy mig a szombori kerü­let vidéki járásaiban mindenütt nagy többségben győzött a radikális—bu­­n.veváe—magyar—német lista, addig Szombor városban, bár a választá­sok szintén a kormánylista, győzel­mével végződtek, az ellenzéki lista igen tekintélyes számú szavazatot kapott, jóval többet, mint az orszá­gos képviselőválasztások eredmé­nyei szerint várható lett volna. Külö­nösen feltűnt, hogy Szombor város ipaics és kereskedő társadalmából igen sokan szavaztuk az ellenzék­kel, vagy tartózkodtak a szavazás­tól, még olyanok is, akik a radikális pártnak és Tritkavics Márkó parla­menti elnöknek, a szombori kerület radikálispárti listavezetőjének töl­tetlen híveiül számítottak. A szombori radikális pártban az eredménytelenségért első sorban Dosztanovics Csédó pénziigyigaz­­gatót tették felelőssé, mint akinek politikája idegenítette el a város ke­reskedő- és iparostársadalmát a kor­mánytól, illetve a radikális párttól. Éhből kifolyólag a szombori radiká­lis párt elnöksége és a pénzügyigaz­gató között élénk ellentétek támad­tak, amelyek a napokban heves je­lenetben robbantak ki és teljessé tették a szakadást a pártelnökség és Dosztanovics Csédó között. Az el­lentétek most már olyan ellenséges­kedéssé fajultak, hogy a radikális párt elnöke, Konyovics Zsivkó és (delnőké, Igyuski Péró vezetésével küldöttség ment Beogradba és Dosz­tanovics Csédó pénzügyigazgató át­helyezését kérte. A küldöttség me­morandumba foglalta kívánságát, és a memorandumot Trifkovics Márké­nak, a parlament elnökének adta át. Szomborban nagy érdeklődéssel várják az ügy további fejleményeit, annál is inkább, mert Dosztanovics Csédónak Beogradban nagy össze­köttetései vannak. A földéhes Don Juan Huszár szerelem Sztár amoravic i n A szuboticai törvényszék polgári fe­­lebbviteli tanácsa érdekes, örökösödési pert tárgyalt néhány nap előtt. Özvegy Muzsikrté sztaramóravicai lakos vagyo­nát a vele vadházasságban élő Németh Simonra hagyta, Muzsikné gyermekei azonban perrel támadták meg a végren­deletet, amelyet a, topolai járásbiróság meg is semmisített. Németh felebbezett az Ítélet ellen és a per igy a szuboticai törvényszék elé került. A sablonos örökösödési per hátteré­ben érdekes események hosszú soroza­ta van. Harmincöt évvel ezelőtt. 1892-ben huszárok táboroztak Sztaramoravicán. Az egyik nyalka huszár, Németh . Simon annyira megkedvelte a községet, hogy ott telepedett le és feleségül vette Josvai Judit sztaramóravicai gazdaember fiatal leányát. De Németh Simonnak már az esküvőn bonyodalmai támadtak. Az tör­tént ugyanis, hogy a násznépet a templom kapujában, karján egy siró csecsemővel Németh Simon régi szeretője várta. De a házasság ennek ellenére is létrejött és kezdetben boldog is volt. Hat gyermek született a házasságból, de ekkorra Né­meth Simon megunta a házaséletet és amikor az asszony vagyonkája, ame­lyet hozományul hozott, elfogyott, elza­varta feleségét, aki hat gyermekével Amerikába vándorolt. , A daliás volt huszár ezután egy má­sik sztaramóravicai asszonnyal lépett vadházasságra. Az asszony Némethre Íratta házát és földjét. Egy év múlva a falusi Don Juan ezt az asszonyt is el­hagyta és most már egy házzal és föld­del gazdagabban udvarolni kezdett öz­vegy Muzsik Sándornénak és később összeköltözött Muzsiknéval, aki Németh rábeszélésére kitagadta vagyonából há­gom férjnél levő leányát és hat lánc föl­’ det azonnal Némethre Íratott, öt kí*oot I pedig végrendeleíiieg Némethre hagyott. Két évvel a végrendelkezés után 1925- ben özvegy Muzsik Sándor né gyanús körülmények között meghalt. A szuboti­cai ügyészség elrendelte a holttest fel­­j boncolását és a hullarészeket vegyvizsgá- I lat véget Beogradba, a kémiai intézetbe I küldték. A vegyvizsgálat nem állapított I meg semmi terhelőt és Németh Simon Szentáról jelentik: Szentán az utolsó két-három napban nagy mé­retet öltött az influenza megbetege­dések Száma. A főgimnázium ma­gyar tagozatán nyolcvan, a szerb tagozaton száz tanuló betegedett meg. Az elemi iskolákban a tanulók ötven százaléka kapta meg az in­fluenzát. A járvány rohamos terje­dése miatt az iskolásgycrmekek szü­lei akciót indítottak, hogy az iskolá­kat a járvány megszűnéséig zárják be. A megbetegedések szerencsére könnyű természetűek és a legtöbb beteg már a harmadik napon elhagy­hatja az ágyat. A hatóságok a jár­vány leküzdésére megtették a szük­séges intézkedéseket. Az influenza-Beogradból jelentik: Tomics György dr- szombori polgármester két napig Beogradban tartózkodott és tárgyalt az Uprava Fondava igaz­gatóságával, továbbá egy amerikai pénzcsoport megbizottaival A polgármester hosszabb lejáratú kölcsönt akart szerezni Szombor vá­rosnak és a szombori ármentesitő társulatnak, amelynek Tomics György az elnöke. Szombor kör­nyékén ugyanis tízezer katasztrális hold van viz alatt, amelynek lecsa­­polása a-szombori ármentesitő tár­sulat feladata volna. A társulatnak nem áll rendelkezésére a megfelelő tőke, két millió dinár adóssága van, azonfelül pedig a jelenlegi pumpa­telep nem volna képes'a nagymeny­­nyiségü vizet levezetni. Éppen ezért az a terv merült fel, hogy a szom­bori ármentesitő társulatot két rész­re osztják és a jobboldali részeket az uj társulat, a baloldalit pedig a régi kapja. Mindennek megvalósí­tása azonban nagyobb anyagi erőt mint többszörös háztulajdonos és földes­gazda élte napjait, de özvegy Muzsik Sándorné gyermekei pörrel támadták meg a végrendeletet, A szuboticai törvényszék, mint felebb­­viteli bíróság most foglalkozott az örö­kösödési perrel és jóváhagyta az első­fokú biróság Ítéletiét, egyben kötelezte Némethet az örökölt ingók és ingatlanok átadására. megbetegedésnek sem Szentán, sem a környéken nincs halálos áldozata. Bácska más helyein, igy Bogoje­­vón és Bácskapaláftkiín is történtek tömeges megbetegedések. A bácska­­paldnkai elemi iskolában ötven, Bo­­gojevón kétszáz tanuló betegedett meg. A lakosság körében csak elvét­ve fordul elő náthalázas beteg. A járvány terjeszkedésére való tekin­tettel Petrovics Jován kerületi tan­felügyelő bezáratta a bogojevói és a bácskapalánkai iskolákat■ Halál­eset Bogojevón és Palánkán sem fordult elő. Az iskolákban a járvány megszűnéséig nem lesz tanítás. A Vajdaság többi részéből nem jelen­tettek tömeges megbetegedést. igényel. Tomics György polgármester tár­gyalásait nagyban elősegítette, hogy Trifkovics Márkó, a parlament el­nöke, aki a szombori kerület ország­­gyűlési képviselője,1 mindenben tá­mogatta a polgármestert. így sike­rült dr. Tomicsnak egy newyorki konzorcium megbizottaival össze­köttetésbe lépni és az amerikaiak hajlandók mutatkoztak nagyobb ösz­­szegti dollár-kölcsönt nyújtani. Minthogy az amerikai pénzcsoport csak nagyobb kölcsönt adna, fölme­rült az a terv, hogy az összes vaj­dasági városok kölcsönigényét együttesen elégítsék ki. Szombor vá­rosa harminc-harmincöt millió di­nárt, Szubotica százhúsz milliót, No­­viszad kétszáz milliót venne föl, míg Becskerek igényei még nem ismere­tesek. A szombori polgármesternek tett ajánlat szerint a kölcsön a new­yorki tőzsdén kerülne kibocsájtásra, ! ment és Budapestre utazott. Szeptember : 6-an levelet irt Frisch Gyulának, amely­j ben bejelenti, hogy 3(10.000 dinárt sik­kasztott és öngyilkos lesz. »Egy millió dinár sikkasztásával gya­núsítottak meg engem — írja levelében — ez azonban nem felel meg a valóság­nak. Annyit azonban beismerek, hogy körülbelül 300.000 dinárt sikkasztot­tam el.« Majd részletesen elmondja, hogy ál­lampapírokat adott eJ> átutalásokat nem teljesített, hanem a pénzt saját céljára fordította. Az első tételt 1911-ben sik­kasztotta el, mig a többit apró részle­tekben egészen 1922-ig. — »Egyedid vagyok felelős — Írja ké­sőbb — családomnak fogalma sem volt arról, hogy bűnös utón szereztem a pén­zemet. A kontrol sem vehette észre, mert ezek annyira el voltak rejtve, hogy le­hetetlen volt megállapítani.« A levéllel egyidejűleg érkezett meg az igazgató öngyilkosságának a hire is, aki a Hűvösvölgyben egy fára felakasz­totta magát. Nagy meglepetést keltett az igazgató­ság tagjai körében Weltner Ferenc igaz­gatónak levele, mert benne az utolsó percig megbíztak-és senki sem gondolt arra, hogy ő hűtlenül kezelte a pénzin­tézet vagyonát. Az egész ügyet annyira diszkréten kezelték, hogy a volt vezér­­igazgató búcsúleveléről eddig az igaz­gatóság tagjain kívül senki sem tudott. Az öngyilkosság után a bankot meg­mentéül nem sikerült és hárommillió dfnáros passzívával a kényszeregyezségi eljárás fofyatnat­­batételct kérték. Negyvenkét százalékos kvótát aján­lottak fel, ezt ki is fizették és a bank felszámolt. Sok kisember vesztette el keservesen összegyűjtött vagyonának nagy részét és Vrsacon majdnem min­denki károsodott a Polgári Takarékpénz­tár bukása következtében. Az elnök félmilliós pere Frisch Gyula gazgatósági elnök a Narodna Bankától felvett félmillió di­nárt kénytelen volt visszafizetni s mi­után az igazgatóság tagjai nem fizették meg a rájuk eső részt, beperelte őket dr. Agulár Izor ügyvéd utján a bela­­erkvai törvényszéknél. Az igazgatóság tagjai védekezésükben kijelentik, hogy nem tartoznak fizetni, mert 1. a bank igazgatósága 1919-ben ha­tározatot hozott, hogy havonta 2000 koronánál, nagyobb összeget nem sza­bad az igazgatóság tagjainak betét­jükből kivenni, Nrisch Gyula azonban ezen határozat ellenére egész betétiét kivette. 2. 500 darab Napoleon aranyat vett ki az elnök a bank pénztárából azzal a kötelezettséggel, hogy azokat visz­■szafteeti, ez azonban nem történt meg. 3. Házról-házra járt a felperes és rábeszélte az adósokat, hogy ne a bankban fizessenek, hanem adósságai­kat nála egyenlítsék ki. Az Igazgatóság tagjai szerint Frisch Gyula ezáltal két és félmillió dinár­ral károsította meg a bank hitele­zőit. Frisch Gyula ezeket a vádakat tagadja. A főtárgyalásra közel hatvan tanút és szakértőt idéztek meg, a többek kö­zött Ullmann József városi főszámvevőt, Zoffmann Sándor sörgyárost, Hember­­ger Viktor bornagykereskedőt, Thier Károly szőlőtermelőt, dr. Oppenheimer Ármin ügyvédet, Kory András és Popo­­vics Pera a bank volt főtisztviselőit, Weifert Annát és Zmdrics Júliát. Saját érdekében mielőtt RÁDIÓT váeárol kérjen ajánlatot Leipnik Testvérektől Hol az összca alkatrészek ia kaphatók. 274 Terezillna ul. 5. Népkörrel szemben kilencvenkettős kibocsájtási áron ki­lenc és egynegyed kamatozással. Mikor egy bank tönkremegy Egy vrsaci bank bukásának kulisszatitkai — Miért lett öngyilkos a vezérigazgató? — Hatvan tanút idé­zett meg a törvényszék Vrsacról jelentik:'A belacrkvai tör­vényszék mintegy hatvan tanút idézett be Vrsacról a Polgári Tauarékpénztár R. T. kényszeregyezsége és felszámolá­sa körül keletkezett félmillió dináros perben, melyet Frisch Gyula igazgatósá­gi elnök indított a bank igazgatóságának tagjai ellen. Ez a per feltárja a tekinté­lyes pénzintézet bukásának kulisszatit­kait, amikről eddig csak beszéltek Vrsa­con, részleteiben azonban még nem ke­rültek nyilvánosságra. A bankbukás előzményei Délbánát egyik legerősebb és legineg­­izhatóbb intézete volt a vrsaci Polgári "akarékpénztár R. T. Ezelőtt harminc sztendövel alapították s a pénzpiacon jen nagy bizalomnak örvendett. A bank jazgatóságának elnöke Frisch Gyula usgazdag vrsaci szeszgyáros és nagy­­irtokos volt, tagjai pedig Klauber Ja­­ab bornagykereskedő, Breinich Anton s Walke Alfréd szőlőtermelők, Rerasa István volt polgármester, Flórián György vaskereskedő és Frisch Hugó nagykereskedő voltak. A bank a háború alatt nagy összege­ket fektetett hadikölósönbe, majd azo­kat lombardirozta. Szekveszter alá ke­rült, több üzletén nagyobb összegeket vesztett s ezeknek következtében meg­ingott, fizetési nehézségekkel küzdött ez a tekintélyes pénzintézet. Megpróbálták az intézetet szanálni és 1922 szeptember 11-én a Narodna Ban­kától Frisch Gyula 500.000 dinárt vett lel, az igazgatósági tagok pedig írásban kötelezték magukat, hogy ha a bankot ezzel a pénzzel nem sikerülne szanálni, akkor kötelesek ezt az összeget arány­­lagosan visszafizetni. Háromszázezer dinárt sik­kasztott és öngyilkos lett a vezérigazgató Weiiner Ferenc, az intézet vezérigaz­gatója 1923 augusztusában szabadságra Terjed az influenza-járvány Szentán és Beogradban tömeges megbetegedések történtek Bezárták két községben az iskolákat Trifkovics Márkó támogatja a vajdasági városok koicsonakcióját Dr. Tomics György szombori polgármester tárgyalásai Beogradban

Next

/
Oldalképek
Tartalom