Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-03 / 32. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. február 3. Szubjektív Krónika — n is — Haszontalan útikalauz Az ereimben ép így árad a vér, mint itt az ticcán az élet, a nők: feliér vérsejtek, vörösek a férfiak és feketék a fák, amelyek kopaszon bóbiskolnak az ut mentén. A rendőr odafagyott az aszfalthoz és az autók körbe futnak előtte, mint egy örült processzus, kerge szertartás, amin nem csudáíkoznak a járókelők; A legbölcsebb intézmény a sejtrendszer — szerencsére ncrn az emberek találták fel — mindenki áll a posztján és aki elhagyja az őrhelyét, meglakol. Mért tragédia az, ha az élet kivon bennünket a forgalomból?'Ha a hideget megöli a meleg, ha a meleget. megöli a hideg? Csak ez a kegyetlen, következetes folytonosság az őrjítőt hogy születtem, az rendjén van, hogy meghalok, az rendjén van, de mikor szakad már meg a lánc, hogy felragyogjon mögötte a Cél, a szent csuda, á minden gyötrelmek és miértek végállomása, az ok? Ha gyilkolok, akkor bosszúból tettem, vagy mert az éhség hajtott, ha jót cselekszem, akkor a békesség vezérel. De a hangyaszorgalmú, mélikonokságu ragaszkodás az élethez és a velejáró borravalókhoz, elképészti a realitásoktól mentes agyvelőt. Ha elébe állhatnék az Idő megvadult paripáktól vontatott szekerének és egy hősi gesztussal álljt kiáltanék az örök száguldásra' ítélt ördögszekérnek, még ha agyón is gázolna, de legalább kezemben tartanám « nyugtalanító titkot. amely itt parancsol látatlanul, velünk egy dimenzióban. Úgy hiszem: áll itt minden, a város, az emberek, a nap az égen és a felhők, amelyek a torony körül ólálkodnak. Itt kúsztam én a .lucskos köveken, bamba gyermek és most férfiúi méltósággal baktatok. Kitérnek előttem a kocsik és a kölyökliad előre köszönt nagy kalaplengetéssel. Így csóváltam én. is. süvegemet, inig barátom szerelmét cipelte a -szűk sikátorokon által és-dib-dáb csatákon lelkesült.' A-barátomat megették a spriccerek és szerelme elolvadt a, szóda pezsgő habjánál. Es jönnek csapatostul egyre vissza,a februárok, mintha él' Se mentek; volna, csak ha az arcomon végighuzom az ujjam, tudom: ez már nem a régi iarsangos hónap, ez az uj idők hintáján érkezett, kegyetlen, mohó vitéz, aki nem teketóriázik sokat és az évödése: macska játék az egérrel. A kertecske elhervad, megcsunyul, Je ujraszületik zöid kosztümében, hogy árva ebek és árva emberek szerelmét istápolja, a hold fényszórójának árnyékában. Mért akarunk mi komplikáltabb hivatást? Civilek, katonák és villamosok törtetnek előre és a felhőkön a Szent Lélek vigyáz. És közben vannak, akik felébrednek, vannak akik álomba merülnek, megnyalják mind az öt ujjúkat, vagy felkopik az álluk. Hát szabad az ilyen garázda versenyt megengedni? Hogy ezer sikerért millióknak ne sikc-A szuboticai rendőrség bűnügyi osztályát szerdán délelőtt arról értesítette a palicsi rendőrség, hogy Kunetz Jakab szuboticai bankár palicsi villájában öngyilkosságot követett el. A rendőrség nyomban megindította a nyomozást és dr. Momirovics Veljkó helyettes rendőrkapitány, valamint dr. Oyurisics Mileta rendőrorvos autón kiutaztak PaÜcSra. Dr. Oyurisics orvos amikor megvizsgálta a holttestet, megállapította, hogy a halál legalább tizenkét órával előbb bekövetkezett. Kunetz Jakab öngyilkossága még a délelőtti órákban elterjedt a városban és nagy meglepetést keltett, mert senki sem tudta okát adni végzetes tettének. Kunetz., Jakab, vagyonos ember hírében állott. Tulajdonosa volt a Kunetz Mór bank cégnek, amely valamikor '.egyetlen magánbankja volt Szuboticúnak. Az utóbbi időben Kunetz Jakab magánkölcsőnügyletekkej foglalkozott s bár óvatos üzletember volt, jelentékeny veszteségek érték és egyetlen körülmény sem merült fel, amely megindokolná tenné öngyilkosságát. Vasárnap este azzal búcsúzott el,családjától, hogy Zagrebba utazik. Majd felkereste rokonát, Komlós Andort, aki távoliéie alatt üzleti ügyeit szokta intézni és átadott neki egy lepecsételt borítékot azzal, hogy amennyiben szerdáig nem térne haza, a borítékban levő levél értelmében járjon el a Hitelbanknál. Végűi még hozzá tette: —- Ha hajnalban érkeznék meg, a villába megyek aludni, mert nem akarom családom álmát megzavarni. Koin'-ós ennek az Intézkedésnek nem rüljön? Hogy rengeteg egészséges, boldóg ember belássa: ő nem életrevaló! Ha sirni akarunk igazán szivből, ó, nem kell azért a szomszédba menni és nem kell a nagymama halálára se gondolni, kicsi árnyékember, csak álljunk szépen a tükör elé, mozsdás után szembe önmagukkal rapportra, zárt ajtók mögött, amikor nem látja senki. (t. i.) tulajdonított semmi fontosságot, mert Kuiietznak az volt a szokása, hogy minden utasítását, intézkedését napokra előre elkészítette és borítékba zárva. Komlósnak adta át, Komlós pétiig csn;k akkor bonthatta fel ezeket a borítékokat, ha Kunetz: arra az időre nem. érkezett haza. Vasárnap is napirendre tért. az utasítások felett és csak szerdán délelőtt, amikor a bankár nem jelentkezett, vette elő a lepecsételt borítékot, hogy felbontsa. Legnagyobb meglepetésére azonban a borítékban csupán egy a rendőrséghez címzett levelet talált. ami gyanút keltett benne. Észébe jutottak Kunetz szavai, hogy valószínűleg Palicson fog aludni és ezért egyik -okonával, Kun Miklós gépészmérnökkel, aki épp nála tartózkodott, autón kiröhögött Palicsra. A villa ajtaját zárva találták, mire feltörték és behatoltak a lakásba, ahol a hálószobában holtan találták az ötvenhétéves bankárt. Teljesen íelöltözötten feküdt az ágyon teste már jéghideg volt. Komlósék nyomban értesítették a palicsi rendőrséget, amely viszont a főkapitányságon jelentette a történteket. A mikor Momirovics dr. főkapitányhelyet-, ies kiérkezett a villához, Komlós átadta a levelet, amelyben csupán ennyi állt: »önszántamból vetek véget életemnek. Lumlnálla! megmérgeztem magam és kérem mellőzzék a boncolást.« A rendőrség intézkedésére a holttestet a mentők a zsidó-temető hullaházába szállították. Az elhunyt családját csak később értesítették a tragédiáról. Felesége és két gyermeke, amikor tudomást szereztek a családfő végzetes tettéről, a fájdalomtól elvesztették öntudatukat és csak hoszszas fáradozás után sikerült éietrekelteni őket. A család tagjai maguk sem tudják magyarázatát adni, hogy mi késztette öngyilkosságra a szerencsétlen embert. Solia nem panaszkodott, állandóan ! jókedvűnek látszott és aznap is, amikor clbiicsuzott hozzátartozóitól, viselkedésével sem árult el olyant, amiből csak sejteni is lehetett volna szándékára. A család bizalmasa, Komlós Andor véleménye szerint is egészen megfejthetetlen rejtéllyel állnak szemban. Pillanatnyi elmezavarról szó sem lelieí, miután megelőzően levélben bejelentette öngyilkosságát. Az azonban valószínű, hogy Kunetz már vasárnap este kiment villájába és végzett magával. Az elhunytat családján kívül kiterjedt rokonság gyászolja. A rendkívüli törvényszék bemutatkozása Olaszországban Minden bizonyíték nélkül kilenc Ira i foghátra és egy évi internálásra ítéltek két műnk st, akik állítólag sajnálkozásuknak adtak kifejezést, hogy a Mussolini elleni merénylet nem sikerűit Rómából jelentik: A nemzetvédelmi ügyek tárgyalására felállított rendkívüli törvényszék kedden tartotta első tárgyalását. A tárgyaláson a rendkívüli törvényszék tagjai diszegyenruhában jelentek meg, A vádlottak padján két épitőmunkás ült, akik ellen az volt a vád, hogy amikor a Luzetti-féle merénylet meghiúsult, állítólag sajnálkozásuknak adtak kifejezést* hogy a Mussolini elleni merénylet nem sikerült. Az egyetlen tanú egy katona volt, aki egyben a két munkás feljelentője is. Bár ennek az egy tanúnak a vallomásán kívül semmiféle bizonyítók nem merült fel a vádlottak ellen és azok mindvégig tagadásban voltak, a rendkívüli törvényszék az épitőmunkásokat iejenklnt kilenc havi' fogházra,1 ötszáz lira pénzbüntetésre és egy évi internálásra Ítélte. A rendkívüli törvényszék drákói szigoruságu bemutatkozása nagy feltűnést kelt egész Olaszországban, az Ítéletet azonban természetesen senki sem kritizálja és ahhoz a la-' pok semmiféle kommentárt nem fűznek. Kunetz Jakab szuboticai bankár palicsi villájában öngyilkos lett Szerdán délelö t fedezték fel az öngyilkosságot — Búcsúlevelében nem okolja meg végzetes tettét Egy kritikus albumából Irta: Baedeker A férfit csak akkor tudjuk igazán kiismerni, ha a nőkkel való dolgait ismerjük. Még a Deák, Kossuth és Széchenyi megítélésénél is fontos, hogy minő szerepet játszottak a nők életében s hogy ezek minőt az övékében. A nő jellemét pedig kizárólag az a viszony világítja meg, amelyben a férfival áll s a szerelmi élet, amelyet folytat. ff Sok férfi (talán mind) csak azokat tiszteli, akiket szeret. ff A nők többet simák és többet nevetnek mint a férfiak. És nem ok nélkül, mert az életük szomorúbb is, vigabb is mint a miénk. * A férfiak a szépségnek könnyebben tudnak ellentállni mint a kacérságnak. * A legegyügyübb falusi liba sokszor jobban tudja értékesíteni a szépségét mint egynémely -bölcs« férfiú a szellemi tehetségeit. A nőknek, ha nem nagyon buták, imponálnak az okos férfiak — ezeket, ha csak nem nagyon ostobák, elriasztják az okos asszonyok. Férfiaknak rendesen több' barátjuk van mint a nőknek. Jobban tudnak barátkozni. Ezzel szemben a nők jobban tudnak ellenségeskedni. Ha három férfiellenséged vart, nem vagy akkora veszélyben, mint ha egyetlen nőt magadra haragítottál. • Saját titkaikat bámulatosan tudják megőrizni a nők. Jobban mint a férfiak ff A nők többet beszélnek mint a férfiak ezek többet mondanak mint az aszszonyok. * A férfiaknál nem sokat számit, hogy szép-c vagy csttf, a nőnél — mindent. Nála a szépség majdnem egzisztenciális kérdés és szinte becsületügy. * A szép nőnek ugyancsak meg keli magát erőltetni, hogy kiállhatatlan tudjon lenni — a szép férfinak ez minden nagyobb iparkodás nélkül sikerülhet. * A nőt nehezebb elcsábítani, mint a férfit s nemcsak azért mert jobban vigyáznak rá, hanem mert jobban ért a csábitás művészetéhez a férfinál. * Ha egy férfit harminc évig nem láttál könnyebben ismersz rá mint egy nőre, akivé! húsz esztendő óta nem találkoztál. ff Férfi és nő közt leginkább azért nem képzelhető tiszta barátság, mert a férfi nőkkel szemben sohase egészen elfogulatlan. A szépnek azért nem lehet barátja, mert azt folyton megkívánja s a rútnak nem, mert az egyáltalán nem érdekli. Mindkét érzemény — a inegkivánás csakúgy mint a közömbösség — kizárja a barátságot, amely egyszeri fajta rokonszenven épül föl mint a sze* telem és egész más érzésen mint a »desíntéressement.« Épp ezért csak öreg nők és öreg urak között létezhet eszményi barátság. Ebben a korban a nőnek már nem kell csinosnak lenni s ilyenkor már a rut ne is képes szimpátiát ébreszteni a férfiban, aki túl lévén a hódítás diadalmas korán, megbocsátja a nőnek, hogy már ő is túl van rajta. * A trő minden más nőnek ellensége, a férfi csak egyes férfiaknak. * Ha egy férfinak azt mondod, hogy nem olyan ember, mint más, sértésnek veszi. Ha asszonynak mondod, hogy nem olyan mint a többi nő, hízelgő bókként fogadja. * A nő egyeseket hevesebben tud szeretni mint a férfi, mig a hazáját Cs zz emberiséget a férfi hasonlíthatatlanul jobban szereti a nőnél, aki a hazája iránt sokkal kevesebbet érez s az emberiség iránt teljesen közömbös. Talán innen van, hogy forradalmakban és családi tragédiákban egyaránt a nő kegyetlenebb mint a férfi. * A feriitól cselekvést, a nőtől meleg érzelmeket vár a világ. Ama mindig kevésbé szokatlan .szerepcserében, amikor á férfi érzeleg cselekvés nélkül s a nő cselekszik minden érzelgés hijján, az utóbbi lesz a nyertes. A közvélemény jobban szereti az erős nőt, mint a gyenge férfit. ■ff Jóravaló férfi rossz’néven veszi, ha a testi szépségét dicsérik, vagy a külső tulajdonságai miatt szeretik. Jóravaló nő ezt megköveteli. ff A férfi nem tud annyira gyűlölni mint a nő. Igaz, hogy szeretni se tud annyira. ff A férfi a neménél fogva ćsak akkor ellensége egy más férfinak, ha egy nő kegyéről vagy bírásáról vau szó, a nő mindig ellensége a többi nőnek. Ezt az ellenségeskedést sokszor enyhítik a körülmények s néha egy nemévé a barátságnak változtatják azt, de a természetes állapot köztük örökké az ellenségeskedés marad. *■ A férfi sorsa sokszor függ a nőtől, a nőké maid mindig a férfiaktól. * ' Igazságot inkább szolgáltat a. férfi, kegyelmet könnyebben gyakorol a nő. ff A nő és a szerelem közelebb rokonok, mint a férfi és a szerelem. ff A szerelemben az eszes férfiak és a szellemes nők követik el a legnagyobb bolondságokat.
