Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-03 / 32. szám
x027. február 3. BÄCSMEGYE3 NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET Az erdélyi magyar lapok igen élesen bírálják azoknak a tisztviselőknek működését, akiket a Regétből helyeztek Erdélybe. Ezek a tisztviselők — Írják a lapok — olyan rendeleteket adnak ki, melyek alkalmasak arra, hogy az egész gazdasági életet íelboritsák. Az udvarhelymegyei pénzügyi adminisztrátor — szintén regáti — a napokban rendeletet adott ki, mely utasítja az összes adóhivatalokat és jegyzőket, hogy azokat a szerződéseket, melyekben az adásvétel, vagy másnemű átruházás tárgyát képező ingatlanok területe nincs hektár és négyzetméterben megjelölve, ne fogadják el illetékezés végett. Ez a rendelkezés, melynek nincs semmi törvényes alapja, igen súlyos komplikációkat okoz. Erdélyben a katasztrális hold a törvényes térmérték és sem rendtörvény, sem kormányrendelet nincsen, amely ezt a regätbeli hektár-térmértéket nálunk kötelezően bevezette volna. A kormány tagjai, akik messzebb látnak, mint az udvarhelymegyei adminisztrátor, nem adtak ki ilyen rendeletet, mert tudták, hogy ennek végrehajtása többézer tisztviselő munkáját igényelné és száz és százmillió leibe kerülne. »Egész telekkönyvi, adózási stb. rendszerünk — írják a lapok — Erdélyben a hold térmértékre van számítva és amig nincs törvény, ami ezt megváltoztatná, egyetlen tisztviselőnek sincs ilyen joga rendeleteket kiadni. Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy ki fizeti meg azokat a károkat, a melyek e ferde rendelet folytán az ingatlan forgalom megakadásában a gazdákat érik és ki tanitja meg végre a vidéki tisztviselőket arra, hogy csak törvényvégrehajtó és nem törvényhozó szerepük van. * Kreuter erdélyi sváb képviselő igen érdekes kérdést intézett a kormányhoz. 1922-ben 3 foldmivelésügyi minisztérium megindított egy havi folyóiratot: Buletinu} Comitetuí Agrar címmel és ebben ä folyóiratban a földkisajátitási törvény útvesztőiben kialakult jogi gyakorlatot szegezték le. Az agrártörvény helyenként zavaros és ezen a végrehajtási utasítás sem javított sokat és a folyóiratnak éppen az volt a célja, hogy a gyakorlatban kijegecesedett paragrafusokat összegyűjtse. Mindenki örömmel fogadta a Buletinul Comitetuí Agrar közleményeit. A folyóirat azonban a megjelent első füzet után beszüntette megjelenését. Nem nehéz kitalálni, hogy a liberális kormány miért tiltakozott e füzet megjelenése ellen, hiszen ha a füzetek továbbra is hivatalos kiadásban megjelentek volna, úgy egész rövidesen az agrártörvény útvesztőiben — mindenki kiismerhette volna magát és ezt, ugylátszik, a liberális kormány nem akarta. A sváb képviselő megkérdezte a kormánytól, hogy tulajdonképpen miért szűnt meg ez a lap és nincs-e szándékában a kormánynak e lapot a kialakult joggyakorlatok közlésére megjelentetni. Kreuter kérte a kormányt, hogy addig is, mig a lap újbóli megjelenésére intézkedik, válaszoljon két elv! kérdésre, melyet az agrártörvény tisztázatlanul hagyott: Az agrártörvény 11-ik pontja szerint közös birtokok kisajátítását ötven holdon felül már foganatosítani lehet. E kérdés körül a legteljesebb zavar uralkodik, határozott választ kér a kormánytól, hogy mikor lehet végrehajtani a kisajátítást és mikor nem. Az agrártörvény hetedik pontja szerint ki lehet sajátítani azokat a földeket, amelyeket a magyar kormány restrictios törvényének megjelente után vásároltak. * A felekezeti iskolák felügyeletéről uj rendeletet adott' ki a román közoktatásügyi miniszter. A rendelet szerint a felekezeti vagy magániskolák egész levéltárát és levelezését el kell különíteni a fenntartó egyházától; térbclileg is, mert ezután »az iskola irodájában kell őrizni«. Az iskolák nyomtatványainak meg kell egyezniök az állami iskolákéival; az iskolák felekezeti jellegét nem szabad feltüntetni. Á rendelet így végződik: »Ezektől az intézkedésektől való bármely eltérésnek következtménye: az iskola nyilvánossági jogának megvonása.« A magyar sajtó súlyos sérelemnek tekinti a közoktatásügyi miniszter rendeletét, mely ellenkezik az iskolatörvénnyel. A törvény 64-ik szakaszának hetedik bekezdése ugyanis igy szól: »Ezeknek az iskoláknak (felekezeti iskoláknak) igazgatása, vezetése és pedagógiai irányítása az iskolák fentartóját illeti . . .« Még szembetűnőbb a rendelet törvénytelenségének az ß rendelkezése, amely kimondja, hogy bármely eltérést az iskola nyilvánossági jogának megvonásával ■ fogják büntetni. A felekezeti oktatásról szóló törvény a nyilvánossági jog megvonását csakugyan büntetés, mégpedig harmadfokú büntetés gyanánt állapítja meg. Đe nincs a világon modern törvény és tiszta judiciumu biró, amely és aki bűncselekmény fenforgása nélkül büntetést szabna ki vagy alkalmazna, mégpedig nem is a vádolt gyermek, hanem az ártatlan intézmény ellen. Még nagyobb a törvénytelenség az eljárás szempontjából, mivel a törvény világosan rendeli, hogy nyilvánossági jogmegvonás csak az Állandó Tanács egyező véleménye alapján és az iskola képviselőjének meghallgatása után mondható ki, ami a törvény szelleméből kifolyólag oktatásügyi, pedagógiai és közegészségügyi okokból történhetik. Kína követeli az angol csapatok visszarendelését Megszakadtak a tárgyalások Anglia és a kanton! kormány között Londonból jelentik: Sanghajból érkezett jelentések szerint a kínai kormány jegyzéket intézett az angol kormányhoz, a melyben kijelenti, hogy újabb angol haderőknek Kínába való küldése a népszövetségi szerződésbe ütközik. A jegyzék emlékeztet Kina felségjogaira vonatkozólag Washingtonban elfogadott határozatokra és követeli a szerződések és egyezmények értelmében a Kínába rendelt összes csapatok vi«°»avonását. Hankaui jelentés szerint az ansol és kínai kormány közötti tárgyalások megszakadtak. Csen kantoni külügyminiszter nem hajlandó semmiféle egyezményt aláírni mindaddig, amig Sanghaiban és környékén erős angol haderőket vonnak össze. Párisi jelentés szerint a szerdai párisi lapokban a párisi kinai követnek feltűnő nyilatkozata jelent meg, amelyben hangsúlyozza, hogy Amerika és Japán őszinte jóakarata Kina iránt felejthetetlen nyomokat hagyott a lelkekben. Ez a nyilatkozat a sajtó szerint arra enged következtetni, hogy Angliát Japán és Amerika nagy ázsiai harcában taktikai okokból cserbenhagyja-Aromán király visszahívja Károly volt trónörököst Goga belügyminiszter fontos megbízással Parisba utazott Bukarestből jelentik: Károly extrónörökös visszatérése, a hivatalos cáfolat dacára, véglegesnek tekinthető. A Patria, a nemzeti párt lapja bejelentette, hogy Goga Oktavián belügyminiszter az uralkodó kívánságára Párisba utazott, hogy meglátogassa Károly herceget. A lap szerint maga a beteg király határozta el, hogy fiát, Károlyt visszaengedi Romániába és vele szemben újból rendezik a trónöröklés kérdését. Averescu miniszterelnök és Matt iu, a nemzeti párt vezére között megegyezés jött létre és ennek következtében Károly viszszatérése nem ütközik komoly akadályokba. A Patria úgy tudja, hogy ebben az ügyben a nemzeti párt összes politikusait Bukarestbe hívták, ahol kihallgatáson jelentek meg Mária királyné előtt. Megszüntették Németországban a katonai ellenőrzést Létrejött a megállapodás Németország és a Nagykövetek Tanácsa között a lefegyverzés és a keleti erődök kérdésében Párisból jelentik: A Nagykövetek Tanácsa és Németország között létrejött megállapodás értelmében a szerdai nappal megszűnt a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság működése. A megállapodások, amelyeket a legfőbb katonai bizottság Németország kiküldötteivel kötött, főleg a hadianyagok gyártására és kivitelére és a némefországi keleti erődökre vonatkoznak. A nyilvánosságot csak általánosságban informálták a megállapodásról, mert nem akarnak elébe vágni a Németországhoz intézendő hivatalos közlésnek. A hadianyag gyártásának és kivitelének kérdését külön német törvény fogja szabályozni, a melynek tervezetében a német kormány és a szövetséges hatalmak szakértői a Berlinben folytatott közvetlen tárgyalások folyamán már megállapodtak. Miután ehhez a tervezethez már a Nagykövetek Tanácsa is hozzájárult. azt haladéktalanul a birodalmi gyűlés elé terjesztik. A német erődök kérdésében még nem határoztak arra nézve, hogy az ebben az ügyben létrejött kompromisszumot a nagykövetek konferenciájának Németországhoz intézendő egyoldalú jegyzékével vagy Németország vagy a nagyköveti konferencia közt lefolytatandó jegyzékváltással szögezzék-e le. Francia részről erről a kompromisszumról hivatalosan a következő közleményt adták ki: Németország és a szövetségesek között megállapodás jött létre, amelynek értelmében bizonyos határidőn belül nem szabad más erődöket meghagyni. mint azokat, amelyeket már mint létezőket megállapítottak. Ezzel szemben a Versailles! katonai bizottságban képviselt kormányok: Franciaország, Anglia, Olaszország és Belgium kormányai hozzájárulnak ahhoz, hogy az 1920 óta épített erődök közül azok, amelyeknek defenzív jellege kétségtelen. Königsberg és Lötzen között megmaradjanak. A többi, 1920 óta ezen a környéken épített erődöket, valamint azokat, amelyeket ugyancsak 1920 óta Küstrin és Glogau közt építettek, Németország le fogja bontani. Külön egyezményben megállapították azt is, hogy mit értenek az erődök jelenlegi állapotban való fenntartása alatt. A német kormány formálisan kijelentette, hogy azokon az erődökön kívül, amelyek létezéséről a szövetséges hatalmak tudnak, más erődök nem léteznek és Kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy semmiféle újabb erődöt nem fog építeni. Hegycsuszamlás Olaszországban Aleomló szik 'a tömegek az országutat és a vasútvonalat egészen eltemették Milánóból jelentik: Trient és Rovereto között Murazzo városka határában a napok óta tartó esőzés folytán hétfőn hajnalban óriási hegyomlás történt. A város fölött elhúzódó hegyoldal kétszáz méter szélességben beomlott és a lezuhant sziklatömegek úgy a Trient és a Verona közötti országutat, mint az Adige völgyében húzódó kettős vágányu vasútvonalat teljesen eltemették. A szerencsétlenség a kora hajnali órákban történt, amikor az országút teljesen néptelen volt és igy emberéletben nem esett kár. Néhány perccel a katasztrófa után érkezett a murazzói pályaudvarra a veronai gyorsvonat, amely igy szerencsésen elkerülte a »katasztrófát. Úgy a vasútvonalat, mint a telefon- és táviróvezetéket teljesen elpusztította a hegyomlás és miután attól tartanak, hogy még újabb hegyomlások is következnek, a veszélyeztetett területet kiürítették. Hóry utódja Forster Pál báró a jövő héten veszi át a beogradi magyar követség vezetését Budapestről jelentik: Forster Pál báró, az újonnan kinevezett beogradi magyar követ a jövő héten foglalja el hivatalát. Az uj beogradi magyar követ 1876-ban született, tanulmányait a császári és királyi diplomata akadémián végezte Bécsben és 1900-ban lépett diplomáciai szolgálatba- Sanghaiban, Jokohamában, Sidneyben, Chicagóban és Clevelandban teljesített szolgálatot, majd amikor az önálló magyar külügyminisztérium megalakult, másodosztályú követségi rangban lépett át a magyar külügyminisztérium szolgálatába. Innen Berlinbe küldték a német külképviseletek megszervezésére, majd amikor Emmich volt kereskedelemügyi miniszter lett a berlini magyar követség vezetője, Forster a követség első tisztviselőjévé lépett elő 1920-ban. Forster Pál báró 1922-ben már a beogradi magyar követséghez került, mint a követség első tisztviselője és hosszabb ideig ügyvivői minőségben működött a beogradi követségen egész 1924 januárjáig, amikor ügyvivői minőségben a hágai követségre került és azt egész mostanáig vezette. Most Forster Pál báró megkapta a rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri cimet és jelleget és megbízták a beogradi magyar követség vezetésével.
