Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-03 / 32. szám

'2. oldal. BÁCÖMEfcrYEI NAPLÓ 2927. február 3. Radottícs Jován dr. elnök erre ki­jelentette, hogy a parlament már kifejezte gyászát és igy nem kegye­letsértés, ha a pénzügyi bizottság a temetés napján dolgozik. Timotievics Koszta demokrata azt kérdezte az elnöktől, hogy le­het-e egyáltalán dolgozni, van-e kormány. Az újságokból olvasta, hogy két miniszter lemondott. Ra­­donics elnök kijelentette, hogy a jelen nem lévő minisztereket és a még üresedésben lévő tárcákat a pénzügyminiszter fogja képviselni. Felolvasták ezután a pénzügymi­niszter által beterjesztett módosítá­sokat, amelyek a költségvetésben végrehajtott módosításoknak a pénzügyi törvényekben való keresz­tülvitelére vonatkoznak. S model j szlovén néppárti a kor­mánytöbbség nevében módosításo­kat terjesztett elő. Ezek között van egy uj szakasz, amely fölhatalmaz­za a pénzügyi bizottságot, hogy ta­nulmányozza az állami gazdasági vállalatok (közlekedési vállalatok, erdők, bányák, gyárak, állami bir­tokok racionális kihasználásának kérdését és tegyen erre nézve ja­vaslatokat. A szakasz szerint a vál­lalatok jövedelmi többletei felett csak a pénzügyi bizottság előzetes jóváhagyása után lehet rendelkezni. Egy másik javaslat szerint a valuta­kereskedéssel felhatalmazott bankok 'pénzbüntetéseit, ha a bankok az Íté­let ellen az államtanácshoz felebbez­­nek, letétként kell kezelni az állam­kincstárnak- A következő szakasz felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy 150 millió dinár erejéig köl­csönt vegyen föl a monopoligazga­tóság számára. A 72 uj szakasz sze­rint az 1927. évre a jövedelmi adók kiszámítására szolgáló létminimumot évi hatezer dinárban állapítják meg. A 78-ik szakasz a szerencsejátékokra kirótt illetéket kiterjeszti az összes kártyajátékokra. A 83-ik szakasznál az a módosítás, hogy a csempész­kihágásoknál a pénzbüntetésen kívül a csempésznek meg kell fizetni a csempészett áruk teljes értékét. A következő szakasz szerint a szer­biai töryényék a hazai ipar védelmé­ről szóló pontjait kiterjesztik áz egész, országra. A JJS-ik szakaszt, mely a vallásos ünnepeken munka­szünetet állapított meg, törölték; ezt a kérdést a minisztertanács fogja rendezni. A 183-ik szakaszt, amely arról szól, hogy még bírói Ítélet alap­ján sem lehet az államvagyon ellen végrehajtást vezetni, szintén töröl­ték. Setyerov Szlávkó felszólalásában kifogásolta, hogy a pénzügyminisz­ter nagyszámú utólagos hitelt kért, számítás szerint 276 millió dinár ér­tékben. Ezután részletesen megindo­kolta módosító javaslatait, amelye­ket más helyen ismertetünk. Dcmetrovics Juraj Pribicsevics­­párti képviselő éles politikai táma­dást intézett a kormány ellen. Több módosító javaslatot terjesztett be, ameh-eknek egyrésze a Vajdaságot is érinti. így javasolta, hogy 1927 január l-től kezdve terjesszék ki a szennai adótörvény érvényét az egész Vajdaságra, vagy ha ezt nem fogadnák el, ngy szüntessék meg a jövedelmi adót összes pótlékaival együtt 1926 január l-től visszamenő­leg. Javasolta továbbá, hogy az uj épületeknek húszezernél több lakosú városokban húsz évi, kisebb helye­ken pedig tíz évi adómentességet adjanak- Végül javasolta a pálinka­­fogyasztási adó megszüntetését és hogy a Vajdaságban és Horvátor­szágban a házadó jövedelmének tiz százalékát az állam engedje át a városoknak, illetve községeknek. Demetrovics után Mehmed Spaho szólalt fel. Kifogásolta, hogy a kor­mány a pénzügyi törvényben nem emlékezett meg a tartományi gyűlé­sekről. A gyűléseket 23-ra hívták össze, de pénzügyi fedezetről nem gondoskodtak. Attól tart, hogy ez az önkormányzati adóterhek emelé­sét fogja előidézni. Ezután a bosz­niai adóügyekről beszélt. Moszkovljevics földmivespárti éle­den támadta a radikális pártot és gú­nyos javaslatokat tett, többek közt, hogy a radikális párt még húsz éveg legyen kormányon. Markovics demokrata a vidéki ál­lami pénztáraknál történt sikkasztá­sokról beszélt, majd az egészségügyi minisztert támadta. Miletics Szlávkó egészségügyi mi­niszter, majd Markovics Bogdán pénzügyminiszter beszélt. Kijelentet­te, hogy az ellenzéki javaslatokat megfontolás tárgyává teszi és úgy ö, mint a kormár^-párt szándékozik még javaslatokat >.enni Éjjel li óra előtt Radonics elnök öt percre felfüggesztette az ülést. Összehívták a parlamentet A parlament hirdető táblájára szerdán kifüggesztették a parlament összehívásáról szóló hirdetményt. Eszerint a parlamentet péntekre, február 5-re hívták össze. Uzunovics a páriámén* tárizmusról Uzunovics Nikola miniszterelnök este fél nyolckor magához kérette az újságírókat és a következő nyilatko­zatot tette: — A Pravda cimü újság az én ki­jelentésemet, amelyben a parlamen­­tárizinusról beszéltem, kétfélekép­pen közölte. A szövegben helyesen közölték, de a címben úgy Írták, mintha mi diktatúrára törekednénk. Ugyanilyen értelemben irt vezércik­ket a Recs­— A diktatúrát nem a mi oldalun­kon kell keresni. A Recsnek nem lesz kellemes a politikai élet és a bíróság előtt felelni a cikkért. Az én kormányom a parlamentárizmus ut­ján halad, de nem lehet csodálkozni, hogyha a közönségnek az a része, amely csak a címeket olvassa, hely­telen következtetéseket von le. — Elfogadták Trifmovies és Vui­­csics lemondását? — kérdezték az újságírók. — Nem fogadtuk el — válaszolta a miniszterelnök. — Továbbra is együtt akarok velük dolgozni, de ha nem sikerül megváltoztatni szándékukat, uj kinevezések következnek. — Stabilnak tartja a kormány helyzetét? — A szituáció stabilitása a klubok magatartásától függ. Mi mindig a parlamentáris utón haladunk. A HARCIAS 1AJADER ELMARADT A NOVISZADI NEMZETI SZÍNHÁZ KEDDI ELŐADÁSA Noviszadról jelentik; Kínos botrány játszódott le a noviszadi nemzeti szín­ház kulisszái mögött, amely úgy került a nyilvánosság elé, hogy a botrány mi­att az »Utolsó keringő« cimü Strauss­­operett kedd esti előadása elmaradt, Már zsúfolásig megtelt a nézőtér, ami kor a függöny előtt megjelent Vaszicí színházi titkár és bejelentette, hogy az előadás elmarad, mert a darab két főszereplője. Kralj Matlld és Mórák tenorista nem jelentek meg az előadásra. A kötöttség rajongva vette tudomásul a bejelentést és percekig tüntetett a mű­vész és a művésznő ellen, még az uccán is, ámbár még senki -sem tudta, hogy a dolognak mi a háttere. Később derült azután ki, hogy a színház oly botrány­nak volt a színhelye, amelyhez hasonló még nem fordult elő a világot jelentő deszkákon. A Bácsmegyei Napló munka­társa felkereste dr. Vofnovics Brana színházigazgatót, aki a botrányról és annak előzményeiről a következőket mondotta: — Az, elmúlt hét egyik délutánján a »Bajadér«-ból tartottunk főpróbát. Próba közben Kralj Matlld odament Kranjevics rendezőhöz és kérte, hogy adja át neki a partitúrát, mert anélkül nem tudja az énekszámokat leénekelni. A rendező meglepődött ezen a kérésen, mert Kralj már többször énekelte a »Bajadćr«-t és megkérdezte, hogy miért nem kérte ezt már az előző előadások alkalmával? Kraijné azt mondotta, hogy kérte, de nem kapta. Erre a rendező megkérdezte a karnagyot, Irattárost és a kottairót, hogy kérte-e Kraijné valaha is tőlük a Bajadér partitúráját. A kérdezettek egy­behangzóan nein-mel feleltek. Ekkor fló­rák hősszerelmes beleavatkozott a ren­dező és primadonna vitájába. Krancse­­vics tiltakozott az ellen, hogy Horák beleszól a kettejük ügyébe, mire óles szóharc fejlődött ki közöttük. Majd Horák Krancsevicsre rohant és tettleg bántalmazta. Krancsevics az esetet nyomban bejelen­tette nekem, mire én Kraljnét öt, Horá­­kot három napi gázsijának elvesztésére Ítéltem. Ezt az ítéletet szerda délután öt órakor kézbesítették k> Kraljnénak és Horáknak, akik azt üzenték, hogy ezek­­után az esti előadáson már fel sem lép­nek és fenyegetésüket be is váltották. Vojnovics színigazgató Kralj Matildot és Horákot nyomban elbocsájtotta állásukból, a színtársulat tagjai pedig kérni fogják a színész-szövetséget, hogy a sztrájkba lépett kollégát, illetve kolléganőt töröl­jék a szövetség tagjai sorából. Vajdasági érdekek a pénzügyi törvényben Sztankov.es Szvetozár és Setyerov Szlávkó javaslatai Beogradból jelentik: A pénzügyi törvény tárgyalásával kapcsolatban — mint a Bácsmegyei Napló beo­­gradi munkatársa értesül — Sztan­kovics Szvetozár, a Jovanovics-cso­­porthoz tartozó képviselő egész sor javaslatot készített elő, amelyeket most már nem a pénzügyi bizottság­ban, hanem a kormánytöbbséghez tartozó bizottsági tagok ülésén fog előterjeszteni, úgy hogy abban az esetben, ha ott a javaslatokat elfo­gadják, biztosítva van a javaslatok­nak végleges elfogadása. Ezek a ja­vaslatok a következők: 1. A parlament hatalmazza fel a bel­ügyminisztert, hogy az 1886. évi XXII. magyar törvénycikk alapján azonnal Írja ki a községi választásokat a Vajda­ságban azzal, hogy a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek ellentétben ál­lanak az alkotmánnyal, rendeleti utón módosítsa a viszonyoknak megfelelően. 2. A noviszadi táblánál rendszeresít­senek két uj tanács-elnöki és négy uj bírói állást, hogy igy lehetővé váljon hat bírói tanács megalakítása. 3. A noviszadi semmitőszek illetékessé­gébe adják vissza azokat az ügyeket, a melyeket korábban a semmitöszék túlter­heltsége miatt a tábla hatáskörébe utal­tak. 4. Csökkentsék a Vajdaságban a fiáker illetményeket és büntetéseket. 5. A vajdasági ármcntesitő-társulatok­­nak fizessenek ki huszonegymillió di­nárt, amivel az állam tartozik az 1925— 1926. évekre behajtott ármentesitésl ille­tékek fejében. 6. A pálinka fogyasztási adóját a Vaj­daságban szállítsák le huszonöt dinár­ról tizenöt dinárra és ezt terjesszék ki az egész országra. Ha a pénzügyminisz­ter ezt nem fogadná el, akkor szüntesse meg a pálinkaadót az egész országban. 7. Adjanak amnesztiát az összes do­hányjövedéki kihágási büntetésekre. 8. A jövedelmi adóskálánál korona helyett dinár értéket alkalmazzanak. A Vajdaságban a bírósági végrehajtási il­­letékeket rendezze az igazságügyminisz­ter az 1871. évi 51-ik törvénycikk alapján. Setyerov Szlávkó demokrata kép­viselő a pénzügyi törvényhez a kö­vetkező javaslatot terjesztette be: 1. A földadóhoz járuló rendkívüli állami adópótlékot 500 százalékról 300 százalékra, az egyéb adónemek­re vonatkozó 30 százalékos rendkí­vüli állami adópótlékot 30 százalék­ról 20 százalékra szállítsák le. 2. A Vajdaságban, Horvátország­ban és Szlovénjában szüntessék meg a következő adópótlékokat: a 60 százalékos hadinyereség adópótlékot és az általános jövedelmi pótadót. A hátralékos adófizetések ügyé­ben a következő javaslatot terjesz­tette be: a) Az adó fizetése öt év alatt el­évül; minden hátralékos adó 1921. és további évekből törlendő és le­írandó. b) Az összes monopol- és dohánfr­­kihágási, valamint a szeszfőzésü ki­hágás büntetéseit engedjék el. Az általános vámtarifában Setye­rov a következő módosításokat ja­vasolja: a drágakő és féldrágakő vámját 1800-ról 800-ra, a selyem vámját 200-ról 100-ra, a bakkancsok vámját 100-ról 50-ret a feldolgozott gyapotét pedig 53-ra szállítsák le. Vámmenteseknek kell deklarálni: a vasgálicot és vaskloridot, csilei sa­létromot, a calclumfoszfátot. az am­monium szulfátot, a szuperfoszfátot, a petróleumot, halászati cikkeket, könyveket és a mezőgazdasági esz­közöket és gépeket. Setyerov egy másik javaslatában azt javasolja, hogy a pénzügyi bi­zottság küldjön ki egy bizottságot a költségvetés ellenőrzésére. A bizott­ság feladatai lennének: a jövedel­mek begyűjtésének és kiadásának ellenőrzése. Ugyancsak javasolja egy külön bizottság alakítását, mely az állam gazdasági intézményeinek kihasználását tanulmányozná. A bi­zottságba tiz képviselőt és nyolc szakértőt választanának. Hasonló összeállítású bizottság kiküldését ja vasolja annak a kérdésnek a tanul mányozására, hogy az állami be szerzéseket miképpen lehetne ol csóbbá tenni. Különböző alapok el lenőrzésére — kivéve a titkos ala pokat — a költségvetésbe jelentést kell tenni a parlamentnek. A költség vetéshez ezenkívül függelékként hozzá kell csatolni állami uradal­mak, cukorgyárak költségvetéseit. Egy másik javaslatban Setyerov azt kívánja, hogy a pénzügyminisz­ter az eddigi jóvátételi fizetésekről és szállításokról részletes jelentést tegyen a pénzügyi bizottságnak. Leégett e^y gabonaraktár Novakanizsán Egy millió dinár a kár Kedden délután fél hat órakor Griúcs Milivoj novakanizsal községi főjegyző hivatalának ablakából észrevette, hogy a jegyzői lakástól mintegy kétszáz mé­terre fekvő kétemeletes magtárépületből, amely Majdics Vinkó zagrebi cég tu­lajdona, lángnj'elvek csapnak ki. A fő­jegyző, aki egyúttal a községi tűzoltóság parancsnoka is, azonnal kirendelte a tűzoltóságot. A tűz oltásához a novaka­­nizsai tűzoltóságon kívül kivonultak az obilityevói tűzoltók is, azonban még a község lakosságának segítségével sem sikerült a tüzet szerda reggelig edoltatr, mert nem állt elegendő viz rendelkezésre. A szerdán megindult vizsgálat megál­lapította, hogy a tüzet minden valószí­nűség szerint rövidzárlat okozta. A magtárba beraktározott négy vugon bú­za, másfél vagon tengeri, három vagon hagyma és az egész kétemeletes mag­tárépület a tűz martaléka lett. A kár kö­zel egymillió dinár, amelynek csak kis része térüt meg biztosítás révén. A magtárépületet a zagrebi cég 1921-ben építtette. A hatalmas magtár háromszáz vagon befogadó képességű volt. A raktárból éppen szerdán akarták a beraktározott árut elszállítani és a tűz előtt egy órával megjelentek a magtár­ban Szántó és Vidakov, a cég novakani­­zsai alkalmazottai és pontosan megálla­pították a gabona elszállításának idő­pontját

Next

/
Oldalképek
Tartalom