Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-17 / 46. szám
1927. február 17. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Habsburg-főhercegnő idézte elő Grosavescu operaénekes tragédiáját Az operaénekes felesége féltékenységében követte el tettét — Grosavescunak a tragédia napján találkája volt a főhercegnővel — A kártyavető primadonna baljóslata — Grosavescu karrierje a lugosi dalkörtől a budapesti zeneakadémián keresztül a bécsi operáig Grosavescu íelesége előre készült a gyilkosságra Bécsből jelentik: A bécsi opera világhírű tenoristájának, Grosavescu Trajánnak féltékenység: drámája szerdán is nagy izgalomban tartotta még nemcsak a bécsi művészköröket, hanem az osztrák főváros egész közönségét is. Qrosaveseu Trajánt — mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — kedden délután a felesége szerelemféltésből agyonlőtte. A családi drámát izgalmas jelenetek előzték meg. A kam ara énekesnek kedd este Berlinbe kellett volna utaznia két napos vendégszereplésre és felesége, aki betegesen féltékeny volt férjére, egész nap kérte, hogy vigye őt is magával. Az operaénekes nem akarta teljesíteni felesége kérését, amiből izgalmas szóváltás támadt és amikor Grosavescu csomagol ni kezdett, az asszouy revolvert rántott és férjére lőtt A golyó az operénekes fejébe hatolt és Grosavescu holtan esett össze. A gyilkosságnak szemtanúja volt az operaénekes nővére, Grosavescu Olga, a bécsi egyetem filozófiai fakultásának a hallgatója is, az események azonban olyan gyorsan játszódtak le, hogy nem volt ideje megakadályozni sógornője véres tettét. Féltékenység a gyilkosságig A bécsi állatni operaház tagjai kedden este épp a Pillangó kisasszony előadd sára kezdtek gyülekezni, -amikor a színházban hire futott a tragédiának, ami általános megdöbbenést keltett, mert az operaházban mindenki nagyon szerette Grosavescut, aki jó kolléga volt és min den kollégája sikerének őszintén tudott örülni. Általános volt a részvét már az első pillanatban a gyilkos asszony iránt is, mert általános a meggyőződés, hogy Grosavescuné nem épelméjű. Beszélik a színháznál, hogy ahányszor férje fellépett, az asszony mindenkor a színházhoz kísérte, a felvobásközökhen Grosavescuné neiu mozdult ki férje Öltözőjéből és amikor a teooristának jelenése következett, féltékeny íelesége kísérte a színpadra és a kulisszák mögül figyelte férjének minden tekintetét, különösen azt, hogy nem néz-e melegebben valamely nőre, aki a nézőtéren ül. Különösen egy bécsi egyetemi tanár feleségére gyanakodott a kamaraénekes felesége és nyugtalansága a tetőpontjára hágott akkor, ha ez az asszony a nézőtéren ült. Ez történt hétfőn este is, amikor ez az asszony végighallgatta a Rigoletto előadását. Grosavescuné észrevéve a nézőtéren a bécsi egyetemi tanár feleségét, féltékenyen rohant férje öltözőjébe, ahol kínos jelenetet rögtönzött, mert úgy látta, hogy férje kereste a nézőtéren az asszony tekintetét. Izgalmas szóváltás támadt, amelynek Grosavescu úgy vetett véget, hogy kolléganője öltözőjébe ment át. Itt éppen sok szinész volt együtt, akiknek Pahlcn asszony, a bécsi operaház tagja kártyát vetett. Amikor a treff ász jött ki, Pahlcn asszony a következő szavakkal fordult Grosavescuhoz: — Ez a halált jelenti, A tenorista láthatóan megdöbbent, de palástolni akarta érzéseit és tréfásan megkérdezte kolléganőjétől, hogy hisz-e a kártyában, amire ez azt felelte, hogy a kártya néha igazat mond. Bécsi művészkörökben egyébként az az általános vélemény, hogy Grosavescuné féltékenysége nem volt alaptalan. A mindössze harminckét éves operaénekes feltűnő férfiszépség volt, akit különösen kedveltek az asszonyok. Legénykorában mindenki tudott arról Becsben, hogy egyik ünnepelt operett primadonnához fűzték gyöngéd szálak, néhány hónappal ezelőtt pedig több bécsi lap sokat irt arról, hogy egy fiatal Habsburg főhercegnő is szerelemre lobbant a híres tenorista iránt, aki ezeket az érzelmeket viszonozta. Grosavescu szerelmi kalandjainak a hire természetesen eljutott feleségéhez is és ezzel magyarázható az asszony beteges féltékenysége is. A lugosi dalárdától a világsikerekig Grosavescu 1924 márciusában aratta első nagy sikerét a bécsi operában, amikor a Rigoletto hercegét énekelte, ugyanazt a szerepet, amit hétfőn este énekelt utolsó színpadi felléptén. Grosavescu Trajáti Lúgoson született és gimnáziumi tanulmányait is ott végezte. Édesapja, Grosavescu Miklós , adóhivatali főtisztviselő volt, a lugosi dalárda legjobb tenorénekese. Az érettségi után a natal Grosavescu Traján szintén tagja lett a lugosi dalárdának, azonban polgári pályán helyezkedett el és nem is gondolt arra,, hogy énekes legyen. A háború alatt katona volt és főhadnagyként szerelt le, miután azonban a háború után nem tudott érvényesülni a hivatalnoki pályán, Budapestre utazott és felkereste régi barátját, Kálmán Oszkárt, a budapesti operaház tagját, akittek támogatását kérte. Kálmán Oszkár Grosavescut beajánlotta a zeneakadémiára és a lugosi dalárda tenoristaj-tä CZ^el rálépett arra az útra, amely a kolozsvári és a bukaresti operákon keresztül a bécsi operához vezette. A kiváló operaénekest többször hívták az utóbbi időben nagyon előnyös ajánlattal Berlinbe is, Grosavescu azonban nem- tudott megválni Bécstöl. Időnként vendégszerepeit a külföld minden jelentős metropolisában és mindenütt óriási sikert aratott. A gyilkos asszony vallomása A gyilkos asszony az éjszakát detektívek őrizete alatt a rabkórházban töltötte. A gyilkosság után Grosavescuné előbb apátiába esett, majd hisztérikus rohamai voltak és egész éjszaka olyan idegállapotban volt, hogy csak összefüggéstelen mondatokat tudott mondani és azt a látszatot keltette, minha nein lenne tiszában cselekedetével. Grosavescuné az éjszakát nyugtalanul töltötte és a rabkórházban állandóan hánykolódott ráccsal körülvett ágyában. Korareggel kérte már őreit, hogy kisérjék kihallgatásra. Vallomása során szerda délelőtt is csak annyit mondott a gyilkos aszszony, hogy tettét féltékenységből követte el és kérte, hogy büntessék meg. Az ügyészség főképpen azt szeretné megállapítani, hogy az asszony hogyan és mikor jutott a fegyverhez, errenézve azonban Grosavescuné nem hajlandó nyilatkozni. A kihallgatását foganatosító tisztviselő előtt állandóan csak a következőket hajtogatja. — Igen, igen, bűnös vagyok. Megöltem. Büntessenek meg. Arra a kérdésre azonban, hogy hol vette a fegyvert, nem válaszol, hanem arcát kezébe temetve zokog. A Habsburg-főhercegnő szerelme okozta a tragédiát A rendőrség nyomozásának lefolytatásához a gyilkos asszony édesapja, Kövesdi nyugalmazott magyar államvasuti főnök szolgáltatta eddig a legértékesebb adatokat. Kövesdi elmondotta, hogy szerinte a tragédiát a tenorista magatartása idézte elő. A házastársak közt a viszony azért éleződött ki, mert Grosavescu viszonyt kezdett egy Habsburg-iőhercegnövel, amiről feleségének is tudomása volt. A múlt hét végén a házastársak már megegyeztek, hogy elválnak, de az asszony apja kibékítette őket. Grosavescu ekkor becsületszavát adta feleségének, hogy minden érintkezést megszakít a főhercegnővel és megígérte, hogy a feleségét magával viszi Berlinbe. Az Ígéret ellenére azonban Grosavescu kedden mégis találkozott a Habsburg-iőhercegnövel, ezt Grosavescuné megtudta és ennek következtében mondották iel Idegei a szolgálatot annyira, hogy a revolverhez nyúlt. A meggyilkolt tenorista nővére, Grosavescu Olga, aki tanúja volt a gyilkosságnak, azt vallotta a rendőrségen, hogy az asszony többször mondta neki. hogy agyon fogja lőni férjét, mert igy nem bírja az életet. A leány vallomása szerint a házastársak között a civakodás hosszú ideig tartott kedden délután. A szóváltás már félkettőkor kezdődött és egész a tettlegességig elfajult és ekkor történt meg a gyilkosság. A rendőrség egyéb adatai szerint is az asszony már régen készült a gyilkosságra és a revolvert napok, óta készenlétben tartotta. Az ügyészség .hitvesgyilkosság címén emelt vádat Grosavescuné ellen és valószínűleg elejti azt a feltevést, hogy az asszony beszámíthatatlan állapotban követte el tettét A gyilkos asszony igy esküdtszék elé kerül. Kettéváltak a hegyek Hercegovinában Szerdán délelőtt újabb földrengés volt az ország délnyugati részén A második fő drengés nem okozott nagyobb károkat Beogradból jelentik: Szarajevóból érkezett jelentés szerint az ország délnyugati részén szerdán újabb földrengés volt Ljubinje községnél, amely az első földrengésnél is az epicentrum volt, szerdán délelőtt 10 óra 2 perckor újabb földrengést éreztek, amely három másodpercig tartott és jóval gyengébb volt, mint a hétfői katasztrofális földlökések. 11 óra 10 perckor a rengések megismétlődtek és két másodpercig tartottak. A szerdai földrengés nem okozott nagyobb károkat, a lakosság között azonban óriási pánik keletkezett, az emberek rémülten menekültek ki a szabadba, mert attól tartottak, hogy a lökések erősödni fognak. A földrengésokozta károkat ezideig még nem sikerült pontosan megállapítani. Az nyilvánvalóvá vált már az első napon, hogy a katasztrófa óriási kárt okozott, különösen Stolac, Ljubinje, Vaszilije és Zsegu- Ije községekben, ahol nagyon sok ház, köztük állami épületek is, öszszeomlott. Ezen a vidéken a hegyek valósággal kettéváltak. Kettévált a Radován-hegy is. amelynek egyik része rázuhant Liubinje községre. A község lakóinak nagyrésze hajléktalanná vált. Római telelés szerint a dalmáciai földrengést Olaszország keleti partvidékén is érezték. Triesztben hétfőn hajnalban nyolc földlökést éreztek. de a földlökések kevés kárt okoztak az épületekben. Erezték a földrengést Bozcrihan is, ahol sok ablak zúzódott be, de egyéb kár nem történt. A városban teljes nyugalom van. Újabb halottja van Szuboticán a spanyolnáthának Az iskolákban február 21-ig szünetelnek a tanításom Szuboticán két napi szünet után ismét ujult erővel terjed tovább a spa^ nyolnátha járvány és amíg az utolsó két nap alatt alig jelentettek be újabb megbetegedést, szerdán délelőtt kilencvenhét megbetegedésről értesítették a városi tiszti főorvosi hivatalt. Az újabb megbetegedések már nem olyan könnyű lefolyásuak, mint az eddigiek, állandó magas lázzal járnak és az orvosok véleménye szerint a leggondosabb kezelésre van szükség, hogy a komplikációk elkerülhetők legyenek. A járványnak egyébként szerdán halálos áldozata Is volt. Szerdán délután meghalt dr. Kriszháber Gyula szuboticai ügyvéd tizenhétéi fia, Kriszháber János, a főgimnázium hetedik osztályú tanulója, aki nyolc nappal ezelőtt betegedett meg spanyol náthában- Kriszháber János eleinte könnyen vette a betegséget és lázasan is elment az iskolája másnap azonban annyira rosszul lett, hogy ágyba kellett feküdnie. A betegség vérmérgezéssel és tüdőgyulladással komplikálódott, úgy hogy kezelőorvosai már nem tudták megmenteni az életnek. A városi tiszti főorvosi hivatal, tekintettel a náthaláz továbbterjedésére, február 21-lkáig az összes iskolákat bezáratta. Mint Noviszadrói jelentik, dr. Adamovics Pera városi tiszti főorvos a spanyoljárvány terjedése miatt szerdán délelőtt értekezletre hívta össze az összes iskolaigazgatókat. Az értekezleten elhatározták, hogy a járvány terjedésének meggátlása végett február 28-ig az összes noviszadi elemi és középiskolákat bezárják. A járványnak ismét van egy halottié Huven Leó hatodikos gimnazista. aki kedden délelőtt betegedett meg és szerdán meghalt. Az egészségügyi hatóságok a legszigorúbb óvintézkedésekbe kés}ftliy?k.
